Magyar Szó, 1967. március (24. évfolyam, 57-87. szám)
1967-03-10 / 66. szám
6. oldal Minden út az Elefántcsontpartba vezet ő nyugati tőke ígéret földje A Tanjug tudósítójának levele Accra, március A nyugati közgazdászok az afrikai kontinens legfejlettebb országai közé sorolják Elefántcsontpartot s gyakran a jólét és az ígéret földjének nevezik. Például állítják a többi független afrikai ország elé. Elefántcsontpart — szerintük — virágkorát éli. A többi afrikai országnak is tanácsolják, hogy ezt az utat válasszák, ha fel akarják számolni elmaradottságukat. Mali, Tanzánia, és Ghána példájával bizonyítgatják, hogy az afrikai országokban a szocializmus csak utópia, és hogy Afrika nem alkalmas talaja a más földrészekről átültetett szocialista demokráciának. Az Európai Közös Piac országai Elefántcsontpartot a legpéldásabb társult tagnak tartják. Rendkívüli kedvezményekben részesítik, és vele igyekeznek bebizonyítani, hogy csakis az úgynevezett szabad világgal folytatott sokoldalú gazdasági és politikai együttműködés szavatolja a fejlődő országok jólétét és jövőjét. Elefántcsontpart gazdaság- és a Nemzetközösség keretfejlesztési tervét — a hatben tudja elképzelni. Tárt kapuk a magántőke előtt Az abidjani kormány már évek óta ezt a politikát folytatja. Az európai gazdasági közösség országai pedig tervszerűen és mesterségesen az ígéret földjévé, neokolonialista fellegvárrá akarják változtatni az országot, amelyben olcsó nyersanyagra tehetnek szert, ipari termékeiket értékesíthetik, s óriási jövedelmet vághatnak zsebre. Az ott élő mintegy 20 000 franciának évente átlag 78 millió dollár jövedelme van, ami az ország összjövedelmének egynegyede. Az utóbbi években az amerikai magántőke sikerrel versenyez a francia kapitalistákkal. A nyugati államok tervszerűen támogatják a magántőkét, hogy közvetlenül vegyen részt az ország gazdasági fejlesztésében, ezért halogatják a már megígért, sőt szerződésbe foglalt állami kölcsönök folyósítását. A külföldi tőke hajlandó közösen építeni a gazdasági objektumokat a hazai vállalatokkal, és megtagadja az együttműködést az abidjani kormánnyal. A kormány csak a társadalmi szolgálatokban és a geológiai kutatásokban végezhet beruházásokat, mert a Közös Piac országai csak erre adnak kölcsönt. A magánvállalatok viszont tavaly engedélyt kaptak, hogy előzetes engedélykérés nélkül gyárakat építsenek, és úgy forgassák tőkéjüket, ahogyan legjobbnak látják. Ilyen szempontból a nyugateurópai országok polgárai és vállalatai ugyanazokat a jogokat élvezik, mint Elefántcsontpart lakossága, nyugat-európai ország szükségleteinek megfelelően — francia szakértők készítették el. Houphouet—Boigny miniszterelnök kormánya szélesre tárta az ország kapuit a külföldi magántőke előtt. A kormányfő a közelmúltban kijelentette, hogy országa jövőjét csakis az Európai Közös Piac és a Fran. Ezért a szocialista államok polgárai nem kívánatosak ebben az országban, s emiatt nehéz meggyőződni az állítólagos gazdasági csodáról. Azoknak azonban, akik mégis eljutnak az „Ígéret földjére”, az érem másik oldaláról is van mondanivalójuk. Szerintük csak az abidjani luxusvillákban élő gazdagok fürödnek tejbenvajban, és csak a pihenőjüket ott töltő európiak élvezhetik a virágkertekkel övezett szállodák nyugalmát, az ország lakosságának 70 százaléka viszont nyomorban él és írástudatlan. Elefántcsontpart valójában még mindig elmaradott, fejletlen állam, olyan ország, amelyben a külföldi tőke az úr, minden gátlás nélkül kiaknázza a természeti kincseket, és busás jövedelemre tesz szert. A demokratikus szabadság országában „sokszor megtörténik, hogy az elégedetlenkedő, „lázadó diákokat” kitiltják az egyetemről, katonai szolgálatra és kötelező kétéves „átnevelésre” küldik őket, hogy „példás és tiszteletreméltó” polgárok legyenek. Slobodan LUKIC A vállalat képviselői heteken át zárt ajtók mögött tanácskoztak. A kért segítséget meg is kapták, ebben a gesztusban azonban már nyoma sem volt a mammutvállalatoknak kijáró régi tiszteletnek. Az ország gazdasági életének négy jelentős tagja: Schiller és Strauss miniszterek, Abbs, a bankok képviselője és Baitz, a Kruppkonszern felhatalmazottja szerdán Bonnban nyilvánosságra hozták tárgyalásaik eredményeit, amelyek véget vetnek a Krupp-család hoszszú uralmának. Az állam a jövő év végéig 300 millió márka összegű fedezetet nyújtott a Krupp termékek kivitelére. Arról is gondoskodtak, hogy az ösisze-amelynek ugyanolyan hatásköre lesz, mint a részvénytársaságok ellenőrző bizottságainak. Továbbá kötelezettséget vállalt arra is, hogy a vállalatot 1968 végéig részvénytársasággá alakítja. A konszern kötelezettséget vállalt, hogy a kölcsönök határidejének lejárta után jelentést tesz ügyviteléről. A bankoknál már ugyanolyan elbírálásban részesül, mint a többi vállalat. A Krupp-cég volt az egyetlen nagy nyugati konszern,amelynek egy ember, Alfred Krupp von Bohlen und Haldbach volt a tulajdonosa. Alfred Krupp több évet börtönben töltött, mert vállalata jelentős szerepet játszott Hitler hódító hadjárataiban. A konszern az egymilliárd márkányi családi tőkével elsősorban az acél- és széntermelést tartotta készében. Ebben a két gazdasági ágban azonban az amerikai és japán vállalatok térhódítása miatt éveik óta válság van. A vállalat emiatt a vegyipar, az elektroipar és a számítógépek gyártása felé fordult. Huszonöt nagyobb üzemben harmincezer terméket állítanak elő. A Krupp cég tulajdonképpen mindenes vállalat volt, a modern fogaknak szedni nagyon is maradt szélamit. Ennek ellenére a felszínen tartotta magát, a nyugatnémet mammutvállalatok rangsorában 1965-ben évi 5,3 milliárd márkával a kilencedik helyet tartotta. Tavaly csökkent a kereslet a Krupptermékek iránt Nyugat-Németországban, emiatt a kivitelre helyezték a hangsúlyt. A külföldi fizetések azomban elhúzódnak, a megrendelők pénzügyi könnyítéseket követelnek, ezeket vizont a Krupp-család pénztára nem tudta elviselni, ezért ő kért segítséget a bankoktól és a kormánytól. A Krupp konszern alkonya A nyugatnémet kormány és a bankok mentik a helyzetet A világhírű Krapp nyugatnémet konszernt is sújtja a gazdasági törvényszerűség kérlelhetetlensége. A nagyvállalatot rengeteg üzleti kötelezettség terheli, sok az adóssága, kénytelen volt tehát kibújni az esseni elefántcsonttoronyból, és segítséget kérni épp azoktól, akiknek nem is olyan régen még parancsokat osztogatott: az államtól és a bankoktól. A kommunizmus elleni harc afrikai fellegvára A nyugati országok számára Elefántcsontpart nemcsak a jólét országának mintaképe. Fokozatosan a kommunizmus elleni harc afrikai fellegvárává igyekeznek fejleszteni. Innen irányítják a propagandát a balra tartó fiatal afrikai országok, a szocializmus, az egypártrendszer és a Kelet—Nyugat együttműködése ellen. Az utóbbi hónapokban több ízben is tanácskoztak az úgynevezett nyugat-afrikai antant államférfiai Abidjanban. Terveket szőnek, „erélyes intézkedéseket” tesznek, hogy — mint mondják — idejében megvédjék „a demokratikus afrikai országokat” a Kelet-Európa felől fenyegető veszélytől. A szocialista országokat „eltévelyedett bárányok nyájának” nevezik. MAGYAR SZÓ Péntek, 1967. március 11 Milliószor fényesebb a Napnál az Izvesztyija az új szupernóváról Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az Izvesztyija című moszkvai újság szerint két örmény csillagász új csillagot, úgynevezett szupernóvát fedezett fel. Viktor Ambaracumian, a kaukázusi csillagvizsgáló igazgatója kijelentette, hogy az új csillag több milliószor fényesebb a Napnál. A csillagászat ezeket a jelenségeket még nem ismeri teljesen, és ezért minden felfedezés óriási tudományos értékkel bír. Az utóbbi ezer évben a csillagászok csak három szupernóvát láttak. Az elsőt 1054-ben, a másodikat 1572-ben, a harmadikat 1604- ben. Mivel a csillagászok ma korszerű műszerekkel figyelik az égboltot, a legtávolabbi csillagrendszerekben is tanulmányozhatják a szupernóvák robbanását. AMERIKAI MŰHOLD A NAP TANULMÁNYOZÁSÁRA Kennedy-fokról szerdára műholdat lőttek ki. Feladata: a Nap tanulmányozása. Az OSO—3 jelzésű műhold 272 kilós, 563 kilométeres távolságban kerüli meg a Földet. A mérőműszerek a Napnak a Földre gyakorolt hatását tanulmányozzák, figyelik az éjszakai égbolt fényességét, a sarkfény képződését, és a horizonton megfigyelhető kék szalag-jelenséget, amelyet John Glenn amerikai űrhajós figyelt meg először 1962-ben. Az amerikai Nap-kutatási program 1962-ben kezdődött, akkor bocsátották fel az OSO sorozat első űrlaboratóriumát.. A második műhold kilövésére 1965-ben került sor. A következő kilövést júliusra tervezik. A program keretén belül nyolc OSO típusú műholdat bocsátanak fel a világűrbe. Az OSO—3 űrlaboratóriumon hat csillagászati távcső is ranmányozni a Föld mágneses terén kívül. Az európai űrkutató hivatal az idén és a jövő év elején műholdat szándékozik fellőni Amerikából. Igiet ne fordíthassák más célra, ezért a konszern keretében egy kiviteli vállalatot alakítottak, erre bízták a pénzt. A legjelentősebb nyugatnémet bankok beleegyeztek abba, hogy a Krupp-cégnek nyújtott kölcsönök visszafizetési határidejét 1968 végéig meghatározott feltételek mellett meghosszabbítják. Krupp kötelezettséget vállalt, hogy április 15-éig igazgató bizottságot alakít. Az ír földművesek nem fogadnak szót a miniszterelnöknek Bubliból jelenti a Reuter. Az ír parasztok nem engedelmeskednek Jack Lynch miniszterelnök felszólításának, hogy vessenek véget sztrájkjuknak. A parasztok képviselői közölték, hogy ezzel szemben hajlandóak tárgyalni a kormány tagjaival. A parasztszövetség végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy folytatja az egy hétre tervezett sztrájkot, és továbbra is meggátolja a városok élelmiszer-ellátását. Az ír parasztok a kormány mezőgazdasági politikája és 60 társuk letartóztatása miatt tiltakoznak. Az őrizetbe vett parasztokat egy januári megmozdulás után börtönözték be. NYUGAT-EURÓPA ŰRKUTATÓINAK TERVEI A nyugat-európai országok egyezményt kötöttek az amerikai űrkutató hivatallal, hogy Kennedy-fokról egy Delta típusú amerikai rakétával jövőre felbocsátják a GEOS-a elnevezésű európai műholdat. A szatelit 200 000 kilométeres távolságban fog keringeni a Föld körül. A 105 kilós műhold a Naptevékenységet fogja tanul Miért nem utazhat Lévai Jenő Svájcba? A Magyar Nemzet cikke Budapestről jelenti a Tanjug. A svájci kormány nem adott beutazási engedélyt Lévai Jenőnek, a közismert magyar történésznek, a náci korszak szakértőjének. A Magyar Nemzet bővebben foglalkozik az esettel. Megemlíti, hogy a svájci hatóságok álláspontjuk megindokolásakor felhozzák, hogy Lévai professzor svájci útja — úgymond — zavart keltene az ott élő magyar emigránsok körében. Lévai professzor húsz év alatt évente többször is utazott Svájcba, tanulmányozta a náci korszakra vonatkozó okiratokat Bern, Bázel, Zürich és Genf irattáraiban. Kutatásai eredményeként már 26 könyvet adott ki a nácizmusról. A Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatából kiviláglik, hogy a svájci kormány azért nem ad beutazási engedélyt Lévai Jenőnek, mert a professzor feltárta egy náci csendőrtiszt múltját. A volt náci Münchenben él, s gyakran látogat Svájcba, s ott a magyar emigránsok körében propagandát fejt ki a Magyar NK ellen. Lévai megállapításai Tollas Tibor volt csendőrfőhadnagyra vonatkoznak, akit mintegy tízezer magyar polgár, köztük sok zsidó gyűjtőtáborba szállításáért terhes a felelősség, és akit Magyarországon emiatt 15 évi börtönbüntetésre ítéltek, de 1956-ban Nyugat-Németországba szökött, és jelenleg egy magyar nyelvű újságot ad ki. Svájci kapcsolatait arra használta fel, hogy a hatóságoktól kieszközölje Lévai Jenő beutazásának megtiltását. Lévai professzor már Svájcban is több könyvet adott ki, így hát még érthetetlenebb a svájci hatóságok eljárása. Legújabb német nyelvű könyvében dicsérőleg írt a budapesti svájci követség 1944-ben végzett tevékenységéről, amellyel 50 000 ember életét mentette meg. A Lévai professzorral szemben tanúsított magatartást a zürichi Weltwoche című újság is elítélte. ГтД^н§дт«'1 ...............ншшшшгшшнј TAIZZ. — Az adeni diákok sztrájkba léptek. Amiatt tiltakoznak, mert az angol katonák elfoglaltak egy egyházi iskolát, s a könyvtárát fölégették. (MEN) SAN’A. — Szalai tábornok, Jemen köztársasági elnöke, 43 politikai elítéltet közkegyelemben részesített. (AFP) OSLO. — Norvégiában infláció van. A kormány takarékossági intézkedéseket vezetett be. Korlátozzák a beruházásokat is. (Reuter) BARCELONA. — Juan Corominas spanyol származású amerikai egyetemi tanárt kiutasították Spanyolországból. A múlt héten egy hatósági engedély nélkül megtartott ülésen mondott beszédet, s ezért letartóztatták. Kedden helyezték szabadlábra. (AP) NEW YORK. — Az afrikai országok indítványozzák, hogy az ENSZ jövő év júniusában függetlenítse Délnyugat-Afrikát. (API) SAIGON. — Henry Cabbot Lodge, az Egyesült Államok saigoni nagykövete, cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint le akar mondani tisztségéről. KAIRÓ: Tanzánia, Mauritánia, Algéria, Guinea és Brazzavillé-Kongó államfői hamarosan tanácskozásra ülnek össze Kairóban. Afrika problémáit és az együttműködés lehetőségeit vitatják meg. A hat ország tavaly a rhodesiai helyzet miatt, szakította meg diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával. (UPI) (AFP)