Magyar Szó, 1967. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)

1967-08-31 / 239. szám

Csütörtök, »67. ing. St ЖХ&УХИ 57S Egyelőre nem lesz felmondás, de felkészülnek a nehézségekre A Jugoalatban előreláthatólag 20 százalékkal csökken a termelés Mint már tegnap közöltük, az újvidéki Jugoalat vágószerszámgyár munkástanácsa hétfőn este meg­tárgyalta a vállalat helyzetét. A munkástanács ki­mondta, hogy újságírók nem lehetnek jelen, ezért csak tegnap szerezhettünk értesüléseket az ülésről. Mivel a vállalat igazgatója, munkástanácsának elnö­ke és még néhány vezetője úton volt, Djordje Niše­­vic közgazdász, kereskedelmi igazgató tájékoztatott bennünket a helyzetről. Elmondta, hogy az ország három legnagyobb vágószer­számgyára, a cacaki, a tre­­binjei és a Jugoalat sokkal több árut tud termelni, mint amennyi a belföldi piac fel­vevőképessége. A többletet nyilván külföldön kell elhe­lyezni, ez azonban igen kö­rülményes. A három gyár még nem egyezett meg arról, mi­ként szakosítsák a ter­melést, és hogyan lépje­nek fel együttesen a külföldi piacon.­­Az eredményesebb gazdál­kodást az is hátráltatja, hogy a legnagyobb piacok­ra, a kelet-európai orszá­gokba, csak az országok kö­zötti egyezményekben meg­határozott árulista szerint lehet szállítani. Az illetéke­sek azonban a lista összeál­lítása előtt kérik ki a ter­melők véleményét, s igé­nyeiket nem veszik eléggé figyelembe. Ennek az a kö­vetkezménye, hogy például Lengyelországba vágó­szerszámokból csak any­­nyit lehet szállítani, mint amennyit a jugo­szláv behozatali vállala­tok onnan importálnak, noha Lengyelországban nagy az érdeklődés a Jugoalat s általában a jugoszláv gyárak termé­kei iránt. Emiatt a Jugoalat az idén a tavalyi 1,3 millió dolláros kivitelének még felét sem teljesítheti.­­ A belföldi piacon is mind nehezebb elhelyezni az árut — mondotta Djordje Nišević. — Mivel a gépipar is nehéz helyzetben van, ke­vesebbet vásárol tőlünk. — A Jugoalat már tavaly lát­ta, hogy mind nehezebb lesz az áru értékesítése és igye­kezett megoldást keresni. Leszállította a termékek előállítási árát, csökken­tette az előkészítés ide­jét, meggyorsította a készáru leszállítását, nyersanyagkészletét pe­dig 350 millió dinár ér­tékű anyaggal csökken­tette. Ennek ellenére a már emlí­tett okokból valószínűleg mégis csökkenteni kell a termelést, körülbelül 20 szá­zalékkal, úgyhogy évi ter­melésünk értéke csak 3,2 milliárd dinár lesz, s nem négymilliárd, ahogy tervez­tük. A vállalat szakbizottsá­ga hosszas tanácskozás után azt indítványozta, hogy a rezsirészlegek mondjanak fel 118 dol­gozónak, a termelőrész­legek pedig állapítsák meg, van-e munkaerő­­fölöslegük. Ezt a javaslatot az igazgató bizottság is elfogadta. A vál­lalat kommunistái is foglal­koztak a kérdéssel, s a véle­mények eltérőek voltak. Egyesek az emberiességre hivatkozva ellenezték az el­bocsátást, mások viszont a felmondások mellett foglal­tak állást, mert gazdaságos­ság szempontjából ezt tar­­­tották célszerűnek. Végül is a KSZ vállalati alapszerve­zete azt javasolta, hogy a munkaerő-felesleg kérdését még egyszer körültekintően tárgyalják meg. A munkástanács hétfő esti ülésén részletesen foglalko­zott az előállt helyzettel és határozata körülbelül azonos a pártszervezetével: a gazdasági egységek vi­tassák meg, hogy ilyen körülmények között mi­ként gazdálkodhatnak, és csak azután döntse­nek a munkaerő-feles­legről. — Szó sem lehet arról, hogy máról holnapra fel­mondjunk 100—120 dolgozó­nak — állította határozottan Djordje Nišević kommer­ciális igazgató. — A félévi zárszámadás szerint a válla­lat nem áll rosszul, az ala­pok megerősödtek, és nem csökkent a személyi jövede­lem. A belföldi és külföldi piacon uralkodó állapotok miatt azonban kénytelenek vagyunk idejekorán felké­szülni a termelés csökken-­­­tésére. S. L. ­ Külföldi áru érkezik agyobb választék közszükségleti cikkekből Milyen meglepetéseket tar­togatnak számunkra a beho­zatali vállalatok. Az áruval megrakott szerelvények már útban vannak hazánk felé. Lássuk meg mit hoznak: háztartási gépek HELYETT — ALKATRÉSZ Minden jel arra utal, hogy a behozatali vállalatok ala­posan megfontolják, milyen háztartási kisgépeket hozza­nak be külföldről, és hogy egyáltalán van-e szükségük rájuk. Az adatok szerint csakis olyan gépeket hoznak be, amilyet nálunk nem gyártanak, illetve főként a már behozott gépek karban­tartásához szükséges pótal­katrészeket importálnak. Az egyik vállalat körülbe­lül 200 Siemens hűtőgépet hoz be. Ezenkívül nagyobb mennyiségű autórádió és ak­kumulátoros táskarádió ér­kezik a Szovjetunióból. ZENÉLŐ ÓRÁK A belgrádi Juvela és Be­­teks kereskedelmi vállalat a háború után először hoz be díszes asztali- és faliórákat, mégpedig Olaszországból. Olyat is amely a több száz évvel ezelőtti órák hű má­sa. Az antik órákat kereső vevőnek nagyon nehéz lesz majd eldöntenie, hogy ka­­kukkos órát vegyen-e vagy olyat, amely az időt nem ütéssel, hanem zenével, va­lamilyen ismert dallammal jelzi például a népszerű Dri­­nai indulóval. A behozatali vállalatok külön meglepetésnek szánják a másfél voltos elemmel mű­ködő faliórát, amelyet éven­te csak egyszer kell felhúz­ni. SOK TEXTÍLIA, FŐKÉNT NŐK SZAMARA A belgrádi Centrotextil külkereskedelmi vállalat az eddiginél jóval nagyobb mennyiségű­­ ruhaanyagot, textilárut hoz be a nyugati országokból. Már szeptem­berben nagyobb mennyiségű elsőrangú angol szövet je­lenik meg a kirakatokban. Hollandiából és Nyugat-Né­­metországból kiváló minősé­gű őszi és téli női divatkel­mét hoz be. A belgrádi Textil bejelen­tette, hogy nagyobb meny­­nyiségű női divatos textil­árut hoz be Angliából — el­sősorban estélyi ruhának va­lót. Szerződést kötött olasz­­országi bútorszövet és bel­giumi gyapjúfonal behozata­lára is. TÉLI FEHÉRNEMŰ Sokan örömmel fogadják majd az Olaszországból be­hozott színes női harisnyá­kat, és a sokféle kötött hol­mit. A kele­t-európai országok­ból is jóval nagyobb meny­­nyiségű áru érkezik mint ko­rábban. Csehszlovákiából és Lengyelországból ágygarni­­túrát, frottírtörülközőt, mű­anyag-függönyt hoznak be. Nem lesz hiány majd jó mi­nőségű, téli fehérneműben sem. Ez annál is inkább biz­tató, mert az utóbbi időben ebből hiány mutatkozott. ÖRÖMHÍR A SPORTOLÓKNAK A Lovac és a Beteks kel­lemes meglepetést szerez a sportolóknak. Hamarosan na­gyobb mennyiségű sportmez és melegítő érkezik a Német Demokratikus Köztársaság­ból, továbbá tenisz-, aszta­litenisz- és teke­felszerelés. A két belgrádi és nyolc vidéki vadászszaküzlet az év végefelé nagyobb mennyisé­gű vadász- és céllövő-fegy­­vert hoz be külföldről. Fran­ciaországból és a kelet-euró­pai országokból sokféle cél­lövő pisztolyt és nagyobb mennyiségű camping-felsze­­relést importálnak. V. B.­ ­•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••*•••••••••••••••••••••• A munkanélküliség gondjai A munkaközvetítő hivatalok nagy erő­feszítést tesznek a munkanélküliek elhe­lyezésére, de számuk továbbra is növek­szik, függetlenül attól, hogy az illetékes fórumok sokat tárgyalnak erről a problé­máról. Nemrégen közzétették, hogy a munkanélküliek arányszáma 15 százalék, s ez már-már aggasztó. A helyzet még súlyosbodik ősszel, ami­kor az új, fiatal nemzedék is megjelenik a vállalatokban, és munkát keres. Sajnos, a vállalatok többsége még mindig nem igyekszik új dolgozókat alkalmazni, inkább arra törekszik, hogy megszabaduljon mun­kaerőfeleslegétől. A legrosszabb helyzetben azok a válla­latok vannak, amelyek még mindig kor­szerűtlenül termelnek, és most szembe ta­lálták magukat a világpiac követelmé­nyeivel. Sokfelől szemrehányással illetik őket, hogy lelketlenül bánnak dolgozóik­kal, kíméletlenül elbocsátják őket. Azt is a szemükre vetik, hogy nem törődnek a termelés korszerűsítésével, amihez új, szakképzett munkásokat kellene felvenni, és azt is, hogy bezárják kapuikat a szak­emberek előtt, tehát gátolják népgazda­ságunk fejlődését. A szemrehányások egy része helytálló, különösen az utóbbi, és főként bizonyos esetekben. Nem titok, hogy sok kollektí­vában a szakképzetlen vezetőség annyira befészkelte magát, hogy versenytársaktól félve nem enged maga közé fiatal szakem­bereket. Persze nagyon sok példa van arra is, hogy a vállalatok igyekeztek áldozatok árán is új munkahelyeket létesíteni az úgynevezett gyárkapun belüli munkanél­külieknek. A zágrábi Prvomajska nemré­gen elbocsátott ugyan 300 munkást, de nagy összeget adott egy­ szerviz építésére, ahol sokan közülük munkát találtak. Zág­rábban született meg az a javaslat is, hogy azok a vállalatok amelyekben fölös mun­kaerő van, létesítsenek közös alapot üze­mek építésére, hogy elhelyezhessék fölös munkásaikat. Az utóbbi években a krekai sóbánya dolgozói évente 100 millió köl­csönt folyósítanak a környékbeli föld­műveseknek, hogy traktort, mezőgazdasá­gi gépeket vásároljanak és munkát adja­nak a sóbányából kiszorult dolgozóknak. Ezek ugyan csak szórványos példák, mégis azt bizonyítják, hogy a vállalatok lehetőségeikhez mérten igyekeznek segí­teni elbocsátott dolgozóikon. Ezzel azonban országos méretben nem sokat lehet tenni a munkanélküliség csökkentéséért. Felme­rült hát a kérdés, hogy mit kell cseleked­ni, mielőtt a munkanélküliség még na­gyobb teherré válik. Ezt persze nem lehet máról holnapra megoldani, de legalább a lehetőségeket kellene felmérni. Meg kell állapítanunk, hogy orvosolja-e a bajt, ha a vállalatok áttérnek a két vagy három váltásra, ha korszerűsítik termelésüket. A szemrehányás, vádaskodás nem hoz megoldást. A vállalatok kétségtelenül szin­tén szeretnének több váltást beállítani, hogy teljes mértékben kiaknázzák gépi berendezésüket, mert ezzel jövedelmük is növekedne. Ehhez azonban modernizálni kellene a gyárakat, de nincs elegendő pénz. Ebből adódik, hogy minél többet kell meghagyni a gyáraknak jövedelmük­ből, hogy minél többet beruházhassanak. A kereskedelmi és iparbankokat is arra kell ösztönözni, hogy a legjobban kifize­tődő iparágakba és gyárakba ruházzák be tőkéjüket. Csak így remélhetjük, hogy be­látható időn belül sikerül kiküszöbölnünk a munkanélküliséget. M.S. •*­ A Szövetségi Szkupstinában ötnyelvű fordítószolgálatot szerveznek, hogy az elhangzó felszólalásokat azonnal lefordítsák a többi nép és nemzetiség nyelvére. Az öt­nyelvű fordítást különleges rövidhullámú berendezés segítségével közvetítik a szkupstina minden termébe. A képviselők hordozható, fejhallgatói vevőkészüléket kap­,­nak, és tetszés szerint válogathatnak a fordítások között, de a szónokot „eredetiben” is hallhatják. A berendezés tervét M. Belobrk, dr. H. Kurtovic és I. Dragovic mérnök készítette el, a szerelés hamarosan befejeződik. Képeinken: 1. Dragovic mérnök ellenőrzi az adóberendezés működését. 2. A fordítók fülkék 3. A fordítói hangosító berendezés vezérlő asztala. 4. A szerelés után újra festik a nagy üléstermet. __ ­ oldal A temerini községi szkupstina­­ általános osztályának tanácsa pályázat útján felvesz­i az általános osztályra főnököt JELENTKEZHETNEK: ¦ okleveles jogászok vagy jogászok Ф háromévi gyakorlattal a közigazgatásban­­ Ф előnyben részesülnek a szakvizsgával rendelkezők, valamint azok, akik beszélik­­ a magyar nyelvet. ф Fizetés illetményszabályzat szerint. A kérvényekhez az eddigi munka­­ leírását, valamint a szakvizsgáról­­ szóló igazolást kell mellékelni. A kérvényeket a megjelenéstől számított 15 napon belül kell beküldeni 901/1 .

Next