Magyar Szó, 1968. április (25. évfolyam, 90-118. szám)

1968-04-02 / 91. szám

^ • L­y­­ Johnson mellé hátrált Nem jelölteti magát elnöknek — Parancsot adott a VDK elleni légitámadások lényeges korlátozá­sára — Harrimant és Thompsont bízta meg az esetleges béketárgyalások folytatásával Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke, va­sárnap este az amerikai nemzethez intézett beszédé­ben bejelentette, hogy nem jelölteti magát az őszi elnökválasztásokon. Azt mondta, hogy pártjától, a De­mokrata Párttól, nem is kéri, és nem is fogadja el jelölését a novemberi választásokra. Hozzáfűzte, hogy határozatát a nemzet egy ége érdekében hozta. Az el­nök beszédét valamennyi amerikai rádió és tévé köz­vetítette. Ugyanakkor Johnson beje­lentette, hogy parancsot adott az Észak-Vietnam elle­ni légi és tengeri támadások beszüntetésére, kivéve a de­­militarizált övezettől közvet­lenül északra fekvő területet, ahol — mint mondotta — az ellenség közvetlenül ve­szélyezteti az USA és szö­vetségeseinek előretolt had­állásait. Az amerikai elnök azt mondotta, hogy döntése az első lépés a konfliktus foko­zatos leépítése felé, és fel­szólította Nagy-Britanniát meg a Szovjetuniót, az 1954-es genfi értekezlet társelnö­keit, tegyenek meg mindent, hogy tényleges béke jöjjön létre Délkelet-Ázsiában. Kö­zölte, hogy Averell Harri­­man nagykövetet nevezte ki képviselőjének az Észak-Vi­­etnammal folytatott béketár­gyalásokra. Ezenkívül Thompson moszkvai nagykö­vet is csatlakozik majd Harrimanhoz, hogy elkezdőd­hessenek a tárgyalások Észak-Vietnammal , ha az ország vezetői hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni. Johnson azt is mondta, hogy a bombázások teljes beszüntetésére is sor ke­rülhet, ha Hanoi is tanú­jelét adja jószándékának. Felszólította Ho Si Minh elnököt, hogy kedvezően válaszoljon erre a lépés­re, ugyanakkor azonban figyelmeztetett arra is, hogy ha most nem szüle­tik meg a béke­tárgyalá­sok útján, eljön az idő, amikor Hanoinak be kell majd látnia, hogy az ame­rikaiak határozottsága törhetetlen és ereje le­győzhetetlen. Johnson elnök ugyanakkor bejelentette, hogy a követ­kező öt hónap alatt még 13 500 katonát vezényelnek Vietnamba, s ezzel mintegy 550 000-re növelik az ott ál­lomásozó amerikai csapatok létszámát. Végül közölte, hogy a vietnami háború meg­növekedett kiadásai miatt az idei költségvetési évben to­vábbi két és félmilliárd dol­lárra lesz szükség. Hubert Humphrey, az USA alelnöke, aki hivatalos úton Mexikóban van, mély sajnál­kozását fejezte ki Johnson elnök elhatározása miatt, és azt mondta, hogy az elnök bejelentése meglepte. Dean Rush amerikai kül­ügyminiszter, aki hétfőn Új- Zélandba utazott, hogy részt vegyen a SEATO-paktum minisztertanácsának, az új­ságírók előtt azt mondta, feltételezi, hogy az USA erő­feszítései most egy tényle­ges és nem mondvacsinált délkelet-ázsiai béke megte­remtésére összpontosulhat­nak. Politikai bomba Lyndon Johnson bombát dobott az amerikai politika Folytatása az 5. oldalon Johnson elnök beszédét mondja jlllil XXV. évf. 91. (7485) szám :i=|=:==! Kedd 1968 április 2­­|jllll Alexander Dubcek beszéde a csehszlovákiai m m m 9 Demokratikus Magyar Sió­lusé?“ Tito üzenete Szih­anukhoz Phnom Penhből jelenti a Tanjug: Milorad Mijovla, hazánk kambodzsai nagykövete, hétfőn délelőtt felkereste Norodom Phulk­ara kam­bodzsai külügyminisztert és átadta neki Tito elnök No­rodom Szihanuk kambodzsai államfőhöz intézett üzenetét. Az üzenet az el nem kötele­zett és békeszerető országok­nak e legidőszerűbb világ­­problémákkal kapcsolatos széles körű tanácskozására vonatkozik. Tito elnök fogadta Franciaország nagyköve­tét Belgrádból jelenti a Tan­­jug: Josip Broz Tito köztársa­sági elnök hétfőn délelőtt fogadta Pierre Francfort-t Franciaország rendkívüli és meghatalmazott jugoszláviai nagykövetét. A francia nagy­követ átadta De Gaulle el­nök válaszát Tito üzenetére. A fogadáson jelen volt Vladimir Popovic, a köztár­sasági elnök főtitkára. Mika spiljak Isztambulban Isztambulból jelenti az AIIPt Mika Spiljak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, hétfőn Izmirből Isztambulba utazott. A jugoszláv minisz­terelnököt és a kíséretében levő Chaglayangil török kül­ügyminisztert Vefa Pokraz, Isztambul kormányzója üd­vözölte a repülőtéren. Mika Spiljak vasárnap es­te Izmirben részt vett a tiszteletére rendezett dísz­vacsorán. Jelen volt Chagla­yangil török külügyminisz­ter, Namuk Kemal Sentuk, Izmir kormányzója, az iz­­miri polgármester és több más magas rangú személyi­ség. Mika Spiljak és Namuk Kemal Sentuk alkalmi po­hárköszöntőt váltottak. A többi elnökjelölt véleménye Eugen McCarthy minne­­sotai demokrata szenátor — aki jelöltetni ki­várja magát az őszi elnökválasztásokon — kijelentette, hogy Johnson elnök „nagylelkű elhatáro­zásával” utat nyitott az ame­rikai nép megbékélése felé. Hozzáfűzte, hogy továbbra is harcol a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. A másik demokrata párti elnökjelöltet, Robert Kenne­­dyt, meglepte Johnson elnök határozata. Részletes véle­ményt azonban csak mai saj­tóértekezletén fog nyilvání­tani. Richard Nixon, a Re­publikánus Párt elnök­jelöltje, úgy véli, hogy korai még arról beszélni, milyen okok késztették Johnson elnököt, hogy ne induljon a választásokon. Megjegyezte azonban, hogy elhatározása meg­erősítheti helyzetét a De­mokrata Pártban és lehe­tőséget nyújt neki, hogy kijelölje örökösét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta, hogy nem kell lebe­csülni Hubert Humphrey alelnök esélyeit. Aha so para »■».■.....T||||||||||||||M||)|[T).rr,||||rir„r.^r||||||t­|||||||||||f.1.,T......«niHm | ICJlClIlOliy Cnl Ul Prágából jelllemzi a Tamjug. Alexander Dubček, a­ Csehszlovák KP KB első tit­kára, hétfőn a KB bővített ülésén beszédet mondott és kiértékelte az országban uralkodó politikai helyzetet. Hangsúlyozta többek között, hogy a CSKP-ban a januári plénum óta folyó áramlatok kifejezetten demokratikus és szocialista jellegűek — s maga a párt indította el őket. A CSKP KB januári plénumának határozatai helytállóa­kna­k, szükségesek­nek és időszerűeknek bizo­nyultak. A párt élénk mun­káját valamennyi társadalmi réteg olyan fokozott tevé­kenysége kíséri, amelyre ed­dig még nem volt példa. A párt igazolta vezető szere­pét.­­ A csehszlovák tár­sadalom fejlődését — mint mondta — nem lehet meg­állítani, a fejlődésnek azon­ban kárt okozhat a türel­metlenség, a szubjektiviz­mus és a szocializmustól idegen többi szélsőség. Dubček szerint a legfon­tosabb feladat most elmé­lyíteni, konkretizálni és megszilárdítani a megújho­dás folyamatát. — A szemé­lyi változások a figyelem középpontjában állnak, kizá­rólag ezekkel azonban nem lehet elérni az alapvető cé­lokat — mondta. Végül leszögezte, hogy az elvi változtatásokat nem le­het máról holnapra, rögtön­zésekkel és olyan gyors ütemben végrehajtani, mint ahogyan ez az utóbbi he­tekben történt. A Csehszlovák KP KB plénumának napirendjén szerepel még a pártmunka, programja, továbbá a fonto­sabb káderváltozások a leg­magasabb párt- és Marná szervekben. A CSKP bővített ülése — amely csütörtökön félbesza­kadt és hétfőn folytatódott — politikai megfigyelők szerint igen fontos mozzanat a demokratikus szocializmus építése szempontjából­. A CSKP KB napirenden sze­replő programja ugyanis vi­lágosan meghatározza a párt új politikai irányvonalát és a szocializmus építésének új utait. Folytatása az 5. oldalon • A megbízott igazgató bízik a jövőben • Rendőrkézen a fővárosi rablógyilkosok (2. oldal) • Termelni és társat találni • Erzsébet-telep (3. oldal) • Ki a kövér, és ki a sovány? • Reuma és Júlia (4. oldal) • Egy politika csődje (5. oldal) • A gyapjúmosástól a legkorszerűbb szövetekig • Választások és a válás (6. oldal) • A delhi értekezlet után • Blaiberg második élete (7. oldal) • Piros-fehér munka­ruha a benzinkutak dolgozóinak (8. oldal) • Kérdezz — felelünk (10. oldal) • Könyvbarátok híradója (11-12. oldal) Az amerikaiak korlátozták Észak-Vietnam bombázását Washington titokban tartja a demarkációs vonalat Saigonból jelenti az AP. Vasárnap, Johnson elnök nagy feltűnést keltő be­jelentése előtt, az amerikai repülőgépek több észak­­vietnami célpontot bombáztak. Támadták többek kö­zött a Hai Phong kikötőtől délre fekvő Kát Ni re­pülőteret, a hanoi rádióállomás berendezéseit, vala­mint több Kína felé vezető vasútvonalat. Dél-Vietnam harcterein vasárnap — Saigon környé­két kivéve — csupán kisebb csatározások folytak. A fő­város közelében azonban he­ves ütközet zajlott le a fel­szabadító had­sereg egységei és két saigoni zászlóalj kö­zött. A csatában 38 felkelő és 8 kormánykatona elesett. Az R-52 típusú amerikai légi­erődök vasárnap és hét­főn reggel szakadatlanul bombázták a Felszabadító Front Khe Sanh környéki hadállásait. Illetékes saigoni körök szerint — jelenti az AFP — az amerikai hadsereg pa­rancsnoksága titokban tart­ja, hol lesz a demarkációs vonal, amely Észak-Vietna­­mot két részre osztja. A jö­vőben semmilyen adatot nem közölnek a VII. amerikai hajóraj mozgásáról. Azt sem lehet tudni, hogy a távirá­nyítású amerikai repülőgé­pek végeznek-e továbbra is berepüléseket Észak-Viet­­fölött. A titkolózás ellenére is Saigonban úgy hírlik, hogy a demarkációs vonal a fegy­vermentes övezettől mintegy 250—300 kilométerre észak­ra, Vin észak-vietnami vá­ros és Tan Ho vasúti góc­pont között húzódik majd. Amerikai katonai körök úgy vélik, hogy Észak-Viet­nam bombázása valószínűleg három-négy hétig szünetel, utána azonban felújulnak a légitámadások, ha Hanoi nem lesz hajlandó a békéiről tár­gyalni. Az amerikai tisztek szerint a bombázások szü­netelése ,káros lesz a szö­vetséges csapatokra nézve”. Újabb hír szerint Johnson elnök bejelentése után az amerikai bombázógépeik és a VII. hajóraj egységei — a fegyvermentes övezet tér­ségét kivéve — beszüntették az Észak-Vietnam elleni tá­madásokat. Westmoreland tábornok vezérkara közölte,­­hogy a bombázásokat John­son elnök nyilatkozatának elhangzásaikor — közép­európai idő szerint hétfőn hajnali 3 órakor — szüntet­ték be. Nguyen Cao Ky, Dél-Vi­­etn­am alelnöke, a Stem­ cí­mű nyugatnémet lapnak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy az USA vég­célja Vietnamban a kolonia­­lizmus. — Az amerikaiak azért harcolnak Vietnamban, hogy megvédjék érdekeiket, ame­lyek nem mindig azonosak Vietnam érdekeivel — mondta. Az angol külügyminiszter Belgrádba látogat Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Michael Stewart, Nagy- Britannia külügyminisztere, Marko Nikezic külügyi ál­lamtitkár meghívására jú­nius 5-én hivatalos minő­ségben hazánkba érkezik. Június 10-éig marad Jugo­szláviában. A brit külügyminiszter több időszerű nemzetközi kérdésről, továbbá a jugo­szláv—brit együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyal Marko Nikezictyel. Michael Stewart

Next