Magyar Szó, 1968. április (25. évfolyam, 90-118. szám)
1968-04-02 / 91. szám
^ • Ly Johnson mellé hátrált Nem jelölteti magát elnöknek — Parancsot adott a VDK elleni légitámadások lényeges korlátozására — Harrimant és Thompsont bízta meg az esetleges béketárgyalások folytatásával Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke, vasárnap este az amerikai nemzethez intézett beszédében bejelentette, hogy nem jelölteti magát az őszi elnökválasztásokon. Azt mondta, hogy pártjától, a Demokrata Párttól, nem is kéri, és nem is fogadja el jelölését a novemberi választásokra. Hozzáfűzte, hogy határozatát a nemzet egy ége érdekében hozta. Az elnök beszédét valamennyi amerikai rádió és tévé közvetítette. Ugyanakkor Johnson bejelentette, hogy parancsot adott az Észak-Vietnam elleni légi és tengeri támadások beszüntetésére, kivéve a demilitarizált övezettől közvetlenül északra fekvő területet, ahol — mint mondotta — az ellenség közvetlenül veszélyezteti az USA és szövetségeseinek előretolt hadállásait. Az amerikai elnök azt mondotta, hogy döntése az első lépés a konfliktus fokozatos leépítése felé, és felszólította Nagy-Britanniát meg a Szovjetuniót, az 1954-es genfi értekezlet társelnökeit, tegyenek meg mindent, hogy tényleges béke jöjjön létre Délkelet-Ázsiában. Közölte, hogy Averell Harriman nagykövetet nevezte ki képviselőjének az Észak-Vietnammal folytatott béketárgyalásokra. Ezenkívül Thompson moszkvai nagykövet is csatlakozik majd Harrimanhoz, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások Észak-Vietnammal , ha az ország vezetői hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni. Johnson azt is mondta, hogy a bombázások teljes beszüntetésére is sor kerülhet, ha Hanoi is tanújelét adja jószándékának. Felszólította Ho Si Minh elnököt, hogy kedvezően válaszoljon erre a lépésre, ugyanakkor azonban figyelmeztetett arra is, hogy ha most nem születik meg a béketárgyalások útján, eljön az idő, amikor Hanoinak be kell majd látnia, hogy az amerikaiak határozottsága törhetetlen és ereje legyőzhetetlen. Johnson elnök ugyanakkor bejelentette, hogy a következő öt hónap alatt még 13 500 katonát vezényelnek Vietnamba, s ezzel mintegy 550 000-re növelik az ott állomásozó amerikai csapatok létszámát. Végül közölte, hogy a vietnami háború megnövekedett kiadásai miatt az idei költségvetési évben további két és félmilliárd dollárra lesz szükség. Hubert Humphrey, az USA alelnöke, aki hivatalos úton Mexikóban van, mély sajnálkozását fejezte ki Johnson elnök elhatározása miatt, és azt mondta, hogy az elnök bejelentése meglepte. Dean Rush amerikai külügyminiszter, aki hétfőn Új- Zélandba utazott, hogy részt vegyen a SEATO-paktum minisztertanácsának, az újságírók előtt azt mondta, feltételezi, hogy az USA erőfeszítései most egy tényleges és nem mondvacsinált délkelet-ázsiai béke megteremtésére összpontosulhatnak. Politikai bomba Lyndon Johnson bombát dobott az amerikai politika Folytatása az 5. oldalon Johnson elnök beszédét mondja jlllil XXV. évf. 91. (7485) szám :i=|=:==! Kedd 1968 április 2|jllll Alexander Dubcek beszéde a csehszlovákiai m m m 9 Demokratikus Magyar Siólusé?“ Tito üzenete Szihanukhoz Phnom Penhből jelenti a Tanjug: Milorad Mijovla, hazánk kambodzsai nagykövete, hétfőn délelőtt felkereste Norodom Phulkara kambodzsai külügyminisztert és átadta neki Tito elnök Norodom Szihanuk kambodzsai államfőhöz intézett üzenetét. Az üzenet az el nem kötelezett és békeszerető országoknak e legidőszerűbb világproblémákkal kapcsolatos széles körű tanácskozására vonatkozik. Tito elnök fogadta Franciaország nagykövetét Belgrádból jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito köztársasági elnök hétfőn délelőtt fogadta Pierre Francfort-t Franciaország rendkívüli és meghatalmazott jugoszláviai nagykövetét. A francia nagykövet átadta De Gaulle elnök válaszát Tito üzenetére. A fogadáson jelen volt Vladimir Popovic, a köztársasági elnök főtitkára. Mika spiljak Isztambulban Isztambulból jelenti az AIIPt Mika Spiljak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, hétfőn Izmirből Isztambulba utazott. A jugoszláv miniszterelnököt és a kíséretében levő Chaglayangil török külügyminisztert Vefa Pokraz, Isztambul kormányzója üdvözölte a repülőtéren. Mika Spiljak vasárnap este Izmirben részt vett a tiszteletére rendezett díszvacsorán. Jelen volt Chaglayangil török külügyminiszter, Namuk Kemal Sentuk, Izmir kormányzója, az izmiri polgármester és több más magas rangú személyiség. Mika Spiljak és Namuk Kemal Sentuk alkalmi pohárköszöntőt váltottak. A többi elnökjelölt véleménye Eugen McCarthy minnesotai demokrata szenátor — aki jelöltetni kivárja magát az őszi elnökválasztásokon — kijelentette, hogy Johnson elnök „nagylelkű elhatározásával” utat nyitott az amerikai nép megbékélése felé. Hozzáfűzte, hogy továbbra is harcol a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. A másik demokrata párti elnökjelöltet, Robert Kennedyt, meglepte Johnson elnök határozata. Részletes véleményt azonban csak mai sajtóértekezletén fog nyilvánítani. Richard Nixon, a Republikánus Párt elnökjelöltje, úgy véli, hogy korai még arról beszélni, milyen okok késztették Johnson elnököt, hogy ne induljon a választásokon. Megjegyezte azonban, hogy elhatározása megerősítheti helyzetét a Demokrata Pártban és lehetőséget nyújt neki, hogy kijelölje örökösét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem kell lebecsülni Hubert Humphrey alelnök esélyeit. Aha so para »■».■.....T||||||||||||||M||)|[T).rr,||||rir„r.^r||||||t|||||||||||f.1.,T......«niHm | ICJlClIlOliy Cnl Ul Prágából jelllemzi a Tamjug. Alexander Dubček, a Csehszlovák KP KB első titkára, hétfőn a KB bővített ülésén beszédet mondott és kiértékelte az országban uralkodó politikai helyzetet. Hangsúlyozta többek között, hogy a CSKP-ban a januári plénum óta folyó áramlatok kifejezetten demokratikus és szocialista jellegűek — s maga a párt indította el őket. A CSKP KB januári plénumának határozatai helytállóaknak, szükségeseknek és időszerűeknek bizonyultak. A párt élénk munkáját valamennyi társadalmi réteg olyan fokozott tevékenysége kíséri, amelyre eddig még nem volt példa. A párt igazolta vezető szerepét. A csehszlovák társadalom fejlődését — mint mondta — nem lehet megállítani, a fejlődésnek azonban kárt okozhat a türelmetlenség, a szubjektivizmus és a szocializmustól idegen többi szélsőség. Dubček szerint a legfontosabb feladat most elmélyíteni, konkretizálni és megszilárdítani a megújhodás folyamatát. — A személyi változások a figyelem középpontjában állnak, kizárólag ezekkel azonban nem lehet elérni az alapvető célokat — mondta. Végül leszögezte, hogy az elvi változtatásokat nem lehet máról holnapra, rögtönzésekkel és olyan gyors ütemben végrehajtani, mint ahogyan ez az utóbbi hetekben történt. A Csehszlovák KP KB plénumának napirendjén szerepel még a pártmunka, programja, továbbá a fontosabb káderváltozások a legmagasabb párt- és Marná szervekben. A CSKP bővített ülése — amely csütörtökön félbeszakadt és hétfőn folytatódott — politikai megfigyelők szerint igen fontos mozzanat a demokratikus szocializmus építése szempontjából. A CSKP KB napirenden szereplő programja ugyanis világosan meghatározza a párt új politikai irányvonalát és a szocializmus építésének új utait. Folytatása az 5. oldalon • A megbízott igazgató bízik a jövőben • Rendőrkézen a fővárosi rablógyilkosok (2. oldal) • Termelni és társat találni • Erzsébet-telep (3. oldal) • Ki a kövér, és ki a sovány? • Reuma és Júlia (4. oldal) • Egy politika csődje (5. oldal) • A gyapjúmosástól a legkorszerűbb szövetekig • Választások és a válás (6. oldal) • A delhi értekezlet után • Blaiberg második élete (7. oldal) • Piros-fehér munkaruha a benzinkutak dolgozóinak (8. oldal) • Kérdezz — felelünk (10. oldal) • Könyvbarátok híradója (11-12. oldal) Az amerikaiak korlátozták Észak-Vietnam bombázását Washington titokban tartja a demarkációs vonalat Saigonból jelenti az AP. Vasárnap, Johnson elnök nagy feltűnést keltő bejelentése előtt, az amerikai repülőgépek több északvietnami célpontot bombáztak. Támadták többek között a Hai Phong kikötőtől délre fekvő Kát Ni repülőteret, a hanoi rádióállomás berendezéseit, valamint több Kína felé vezető vasútvonalat. Dél-Vietnam harcterein vasárnap — Saigon környékét kivéve — csupán kisebb csatározások folytak. A főváros közelében azonban heves ütközet zajlott le a felszabadító hadsereg egységei és két saigoni zászlóalj között. A csatában 38 felkelő és 8 kormánykatona elesett. Az R-52 típusú amerikai légierődök vasárnap és hétfőn reggel szakadatlanul bombázták a Felszabadító Front Khe Sanh környéki hadállásait. Illetékes saigoni körök szerint — jelenti az AFP — az amerikai hadsereg parancsnoksága titokban tartja, hol lesz a demarkációs vonal, amely Észak-Vietnamot két részre osztja. A jövőben semmilyen adatot nem közölnek a VII. amerikai hajóraj mozgásáról. Azt sem lehet tudni, hogy a távirányítású amerikai repülőgépek végeznek-e továbbra is berepüléseket Észak-Vietfölött. A titkolózás ellenére is Saigonban úgy hírlik, hogy a demarkációs vonal a fegyvermentes övezettől mintegy 250—300 kilométerre északra, Vin észak-vietnami város és Tan Ho vasúti gócpont között húzódik majd. Amerikai katonai körök úgy vélik, hogy Észak-Vietnam bombázása valószínűleg három-négy hétig szünetel, utána azonban felújulnak a légitámadások, ha Hanoi nem lesz hajlandó a békéiről tárgyalni. Az amerikai tisztek szerint a bombázások szünetelése ,káros lesz a szövetséges csapatokra nézve”. Újabb hír szerint Johnson elnök bejelentése után az amerikai bombázógépeik és a VII. hajóraj egységei — a fegyvermentes övezet térségét kivéve — beszüntették az Észak-Vietnam elleni támadásokat. Westmoreland tábornok vezérkara közölte,hogy a bombázásokat Johnson elnök nyilatkozatának elhangzásaikor — középeurópai idő szerint hétfőn hajnali 3 órakor — szüntették be. Nguyen Cao Ky, Dél-Vietnam alelnöke, a Stem című nyugatnémet lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az USA végcélja Vietnamban a kolonializmus. — Az amerikaiak azért harcolnak Vietnamban, hogy megvédjék érdekeiket, amelyek nem mindig azonosak Vietnam érdekeivel — mondta. Az angol külügyminiszter Belgrádba látogat Belgrádból jelenti a Tanjug. Michael Stewart, Nagy- Britannia külügyminisztere, Marko Nikezic külügyi államtitkár meghívására június 5-én hivatalos minőségben hazánkba érkezik. Június 10-éig marad Jugoszláviában. A brit külügyminiszter több időszerű nemzetközi kérdésről, továbbá a jugoszláv—brit együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyal Marko Nikezictyel. Michael Stewart