Magyar Szó, 1968. december (25. évfolyam, 330-360. szám)

1968-12-03 / 332. szám

C­ ARA 5» PARA · асш Sió s:::!!:s:::s:::!s:!!::!!:!:!:!:!S!!Ss:s::s:::::!::!::::!!!!!!!!!!!:!:!!!!!!!!!ísskHs **•*•*:: XXV. évf. 332. (7726.) szám !!!••*■■ Kedd, 1968. december 3. _________________________________________________________________________________ A1 KSZ-nek nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy fejlődésünk nyílt kérdéseire konkrét válaszokat adjon EDVARD KARDELJ INDOKOLTA MEG A KSZ FELADATAIRÓL SZÓLÓ TÉTELEK TERVEZETÉT A JUGOSZLÁV KOMMUNISTA SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLÉNUMA Tegnap délelőtt összeült Belgrádban a Jugoszláv Kommunista Szövetség Köz­ponti Bizottsága, hogy megvitassa A Jugoszláv Kommunista Szövetség feladatai a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlesztésében című határozattervezetet, a JKSZ statútumának tervezetét, a JKSZ KB VIli. és IX. kongresszus közötti munkájáról szóló jelentéstervezetet, meghatározza a JKSZ IX. kongresszusának időpontját és megvitasson néhány határozati javaslatot. A Jugoszláv Kommunista Szövetség feladatai a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlesztésében című tervezet tételeit Edvard Kardell ismertette. — Tételeinkkel tulajdon­képpen közelebbről akarjuk meghatározni és programba foglalni a júniusi irányelvek végrehajtására vonatkozó feladatokat — mondta fej­tegetése kezdetén Edvard Kardel­­.­­ Ezenkívül a JKSZ KB Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának illetékes bizottsága a követ­kező hónapokban e prog­ramnak további részeit ter­jeszti be a Központi Bizott­ságnak, illetve Elnökségé­nek, éspedig: Џ a közoktatás, a tudo­mány és a művelődés tár­sadalmi-gazdasági rendsze­rének és önigazgatási viszo­nyainak fejlesztéséről; • a társadalombiztosítás — vagyis a betegségi és nyugdíjbiztosítás — fejlesz­téséről; • a dolgozók mindennapi szociális és kulturális éle­tében jelentkező társadalmi önigazgatási viszonyok fej­lesztéséről, vagyis a családi élet anyagi alapjának, a gyermekvédelemnek és a szociális védelemnek bizto­sításáról,­­ a politikai rendszer tö­kéletesítéséről. Természetes, hogy ezzel még korántsem merül ki az a témakör, amellyel a IX. kongresszusnak foglalkozni kell. A fenti okmányokba foglalt témákon kívül a kongresszusnak konkrét ál­láspontokat kell kidolgoznia a JKSZ gazdasági, belpoli­tikai és nemzetközi politiká­járól és saját fejlődéséről. Kétségtelen, hogy a Kom­munista Szövetség politiká­ja csak akkor lehet eredmé­nyes, ha a társadalmi-gaz­dasági, demokratikus és hu­mánus viszonyok fejlődésé­re, vagyis társadalmi-gaz­dasági, politikai és önigaz­gatási rendszerünk fejlődé­sére támaszkodik. Mivel társadalmi viszo­nyainknak igen sok vonat­kozásában magunknak kell utat törnünk, s legkevésbé az empirizmustól és ösztö­­nösségtől várhatunk ered­ményt, az emberek közötti viszonyokban való megtor­panás ingadozást, sőt irány­vesztést is okozhat. Efféle jelenségekkel még ma is nem ritkán találkozhatunk. Mindez azt igazolja, hogy a Kommunista Szövetségnek rendkívüli erőfeszítést kell tennie, hogy a társadalom többi alkotóelemével együtt minél konkrétabban megha­­határozza a társadalmi fej­lődésünk nyílt kérdéseire vonatkozó feleleteket. A JKSZ KB elé terjesz­tett tételek tervezete széles­körű tanácskozások eredmé­nye. A tervezet vázlatát az­­ JKSZ KB Elnökségének és­­ Végrehajtó Bizottságának­­ szakcsoportjai dolgozták ki.­­ Munkájukban a Központi Bizottság társadalmi-gazda­sági viszonyokkal foglalkozó bizottságának, a megfelelő állami szerveknek és társa­dalmi szervezeteknek előze­tes munkájára támaszkod­tak, s a tanácskozásokba be­vontak bizonyos számú szak­embert is. A dokumentum vázlatát azután felsőbb fo­­r­kú bizottságokban és széle­­s­sebb körű tanácskozásokon is megvitatták. Kardelj ezután ismertette a tételek jellegét. Abból indul­(Folytatása a 2. oldalon) Jugoszláv gazdasági küldöttség utazott Párizsba Megtárgyalja a két ország közötti árucsere kérdéseit Párizsból jelenti a Tan­­jug. Toma Granfil a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjának vezetésével hétfőn jugoszláv küldöttség utazott Francia­­országba, hogy tárgyalásokat folytasson a francia kor­mány képviselőivel a két ország gazdasági együttmű­ködéséről. Tom­a Granfil már hétfőn találkozott Fran­cois Xavier Ortoli gazdasági miniszterrel. A jugoszláv, küldöttség négynapos hivatalos láto­gatása alatt tárgyal And­re Bettencourt iparügyi és Robert Boulin mező­gazdasági miniszterrel. A jugoszláv küldöttség tag­jai: Petar Tomic, a szö­vetségi külkereskedelmi titkár helyettese, Vasa M­ovanovic, a Külügyi Államtitkárság gazdasági bizottságának főnöke, Ivo Vojvoda, hazánk párizsi nagykövete, valamint Gavro Cerovic, a nagy­­követség tanácsosa. A jugoszláv—francia gaz­dasági megbeszéléseken meg­vitatják az árucsere-forga­lom, valamint a gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek kérdéseit. A gazdasági kapcsolatokról folytatott ko­rábbi megbeszéléseken mind­két fél rámutatott az együtt­működésben mutatkozó egyenetlenségekre, amelyek károsak Jugoszlávia számá­ra. A most folyó tárgyalá­sokon, hírek szerint, ezt is megvitatják. Tovább érkeznek a külföldi jókívánságok Tito elnökhöz Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Az R AVNOJ II. ülésszaka és az új Jugoszlávia, megalapí­tásának 25. évfordulója al­kalmából továbbra is a vi­lág minden tájáról érkeznek üdvözlő távira­tok Josip Broz Tito köztársasági elnökhöz. Államfők és magánszemélyek küldik jókívánságaikat: Ahmed Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság mininiszter­­tanácsának elnöke, a Nem­zeti Forradalmi Bizottság elnöke, Moktar Ould Daddah, a Mauritánia Iszlám Köztár­saság elnöke, Roland Miche­­ner, Kanada kormányzója, Mariján Spihalsky, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, Agostino Neto, az Angolai Felszabadítási Demokratikus Front vezetője, valamint L. Chandrammna, a Mauritiusi Kommunista Párt Központi Bizottságának el­nöke küldött üdvözlő távira­tot Tito elnökhöz. Tito a Pretis gyárban žić, a gyári bizottság titkára, Danilo Kovacevic mérnök, az igazgató bizottság elnöke és sokan mások üdvözölték a gyár bejáratánál. A kovácsoló üzemrészleg előtt Džemal Muminagic,­ a szarajevói városi tanács el­nöke, Dragutin Kosovac, a KSZ városi választmányának elnöke és Himzo Šefić, a vo­­gošćei községi elnök fogad­ják. Tito elnök társaságában volt Džemal Bjedić, a­­ bosz­­nia-hercegovinai szkupstina elnöke, Cvijetin Mijatovic, a bosznia-hercegovinai KSZ KB elnöke, Branko Mkulic, a bosznia-hercegovinai végre­hajtó tanács elnöke, és a köz­társaság politikai és gazda­sági életének más ismert sze­mélyiségei. Tito legelőször a kovácso­ló üzemrészleget nézte meg, utána a golyóscsapágy- és a gépkocsial­katrész-gyártó üze­met. Abaz Deronja vezérigaz­gató elmondta elnökünknek, hogy a munkamegosztás és a mind a négy gyárban beve­zetett termékfajták szerinti szakosítás folytán az UNIS már az idén 88 százalékkal túlhaladja tervét, és hasonló termelési ütemet irányozott elő jövőre is. Több jugo­szláv gyár csoportosul köré­je. A Pretis gyár például már több mint tíz éve nagyon eredményesen kooperál az is­mert NSU autógyárral (a Pretis­ben évente több ezer NSU gépkocsit szerelnek fel) és a golyóscsapágyakat gyár­tó svéd SKF céggel. Más or­szágokkal is jó üzleti kap­csolatot tart fenn a válla­lat. A munkások lelkesen üd­vözölték Titót, aki külön ér­deklődött a gépkocsialkat­részek gyártása iránt, és fel­világosítást kért az NSU-1200 gépkocsi szerkezeti sajátossá­gairól. Az egyórás gyári látogatás után köztársasági elnökünk elbeszélgetett a gyár veze­tőivel. Arra a hírre, hogy Tito a Pretis gyárban van, Szara­jevó utcáin több ezer polgár gyűlt össze, hogy láthassa. Amikor Tito elnök valami­vel 13 óra után elhagyta a gyárat, és Szarajevó felé vette útját, több ezres tömeg lelkes éljenzéssel fogadta. A gyárak, amelyek mellett gép­kocsija elhaladt, egy percig megszakították a munkát és a munkások a kapukból üd­vözölték Titót. Az egyetemis­ták, középiskolások és elemi­ iskolások is kiszaladtak az utcára és könyvekkel a ke­zükben integettek neki. Az izraeliak felrobbantanak három jordániai hidat Tüzérségi párharc, tankcsata — Az izraeli helikopterek hatvan kilométernyire behatoltak Jordánia légiterébe Hírügynökségi jelenté­sek szerint vasárnap éjjel súlyos incidens történt Iz­rael és Jordánia közt. Az Amm­ant a Vörös-tenger partvidékével összekötő egyetlen jordániai vasút­vonalon és műúton heli­koptereken érkezett izraeli rohamosztagok felrobban­tottak három hidat, s ez­zel megbénították a közle­kedést. Előzőleg izraeli repülőgé­pek mélyrepülésben gépfegy­verezték, és bombázták a mű­utat. A támadás következté­ben hat jármű hasznavehe­tetlenné vált, négy ember életét vesztette, heten pedig megsebesültek. A támadás célpontja, a három híd, Am­man­tól 160 kilométerre dél­re, a tűzszünet­ vonaltól pe­dig 60 kilométerre keletre van. A helikopteren érkezett rohamosztagok rendkívül rö­vid idő alatt robbantották fel a három hidat. Abba Eban izraeli kül­ügyminiszter kijelentette, hogy a támadásról nem tár­gyal Gunnar Jarringgal. Hozzátette, az incidens is (Folytatás­ az 5. oldalon) Tito köztársasági elnök­ tegnap délelőtt meglátogatta Szarajevó mellett a vogoácei Pretis gyárat. Ez a gyár­ nem­­rég egyesült három fémipari vállalattal: a bugojnói Slav­­ko­­ Rodictyal, a konjici Ig­­mannal és­ a goraždei Pobje­dával, és ma UNIS közös né­ven a legnagyobb fémfel­dolgozó vállalat Jugoszláviá­ban. . .. . .. Tito elnököt Abaz Deronja, az UNIS vezérigazgatója, Ljubiša Maksimovic, a mun­kástanács elnöke, Fuad Red­ 1969. MÁRCIUS 11-ÉN KEZDŐDIK a Jugoszláv Kommunista Szövetség IX. kongresszusa A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bi­zottsága tegnapi ülésén elhatározta, hogy 1969. márci­us 11-én, Belgrádban lesz a Jugoszláv Kommunista Szö­vetség IX. kongresszusa. A kongresszusra a következő napirendet javasolja: 1. Jelentés a Jugoszláv Kommunista Szövetség szerveinek: a) a Központi Bizottságnak b) az ellenőrző bizottságnak c) a revíziós bizottságnak a VII. és IX. kongresszus közötti munkájáról 2. Josip Broz Tito politikai beszámolója 3. A Jugoszláv Kommunista Szövetség IX. kong­resszusának határozatai: a) Jugoszlávia szocialista fejlődése az önigazgatás alapján és a Kommunista Szövetség feladatai b) A korszerű világfolyamatok és viszonyok, a szo­cialista Jugoszlávia politikája és­­a Jugoszláv Kommunista Szövetség politikába, c) A Jugoszláv Kommunista Szövetség eszmei-poli­tikai szerepe, fejlődése és szervezeti felépítése az önigazgatási viszonyok között. 4. A Jugoszláv Kommunista Szövetség statútuma. 5. A Jugoszláv Kommunista Szövetség szerveinek: a) Elnökségének, b) elnökének, c) választmánya állandó részének, d) statútumügyi bizottságának, e) felügyelő bizottságának megválasztása és 6. különféle.

Next