Magyar Szó, 1969. április (26. évfolyam, 89-117. szám)

1969-04-14 / 102. szám

­­6. oldal MAGYAR SZÓ Hétfő, 1969. ápr. 14. A Kultúra Székháza — a szabadkai ifjúság otthona is Tizenkilenc borjú az istállóban Az ürményháziak ismét érdeklődnek a jószágtenyésztés iránt A SZABADKAI IFJÚ­SÁGNAK egy régi nagy vá­gya a beteljesüléshez köze­ledik: a város és a község fiatalsága végre otthont kap. Az a nagy akció, amelyet az Ifjúsági Szövetség közsé­gi bizottsága indított el, megmozgatta Szabadka tár­sadalmát, és a fiatalok áll­hatatossága eredménnyel járt. Először a Városi Könyv­tár épületét kínálták fel ne­t az épületet kínálták fel ne­kük, azzal, hogy a Városi Könyvtár átköltözne a régi Városházára, a Kultúra Szék­házéba. Az ifjúság nagy örömmel vette ezt a javas­latot és a fiatalok között mozgalom indult már pénz­­gyűjtésre , a Városi Könyv­tár ódon épületének a tata­rozására. Néhány szabadikai munkaszervezet fiataljai már fel is ajánlották egy- vagy kétnapi keresetüket első ott­honukért. A Városi Könyvtár átköl­tözését várva azonban egy újabb javaslat született: Köl­tözzön be Szabadka fiatal­sága a régi Városházára, és vigyen még lüktetőbb életet a Kultúra Székházába, hi­szen a Kultúra Székháza úgyis programjának nagy részét az ifjúság részvételé­re alapozza. A szabadkai fiatalok és az Ifjúsági Szövetség Szabad­kai községi bizottsága öröm­mel és lelkesedéssel fogad­ta ezt a javaslatot és kezde­ményezést. Így egészen hétfő estig a szabadkai fiatalok előtt két lehetőség kínálkozott, hogy a város huszonöttéves fel­­szabadulásának az évfordu­lóját végre saját otthonuk­ban ünnepeljék. A Városi Könyvtár épületében vagy a Kultúra Székházéban. A Városi Könyvtár impo­záns épülete mintegy ezer­­négyszáz négyzetméternyi területtel rendelkezik ugyan, van két kisebb és három na­gyobb terme, de a szakem­berek véleménye szerint szín­te mindent át kellene építe­ni és megújítani — úgyszól­ván a padlótól a tetőig, be kellene vezetni a központi fűtést, és mindez szerény számítások szerint mintegy százmillió régi dinárba ke­rülne. Ám ezenkívül igen sokba kerülne a Városi Könyvtárnak a Kultúra Székházába történő átköltö­zése, mert ki kellene üríte­ni a régi városháza összes boltjait és ezeket átépíteni a könyvtár részére. Ez tehát nemcsak sok pénzt, hanem hosszú időt is venne igény­be, mert az átköltözéshez legalább két évre volna szük­ség, nem is beszélve a mint­egy félmilliárd dináros költ­ségekről. IFJÚSÁGI OTTHON A MŰVEL­­ŐDÉS­I OTTHON­BAN — így hangzott a Kultú­ra Székházának a javaslata.­­ Nemcsak a hétszáz négyzet­méternyi területet kitevő szobákat kínálta fel a Kul­túra Székházának a vezető­sége, hanem a meglevő nagy és kis termeket, a szorosabb kapcsolatot a múzeummal, a rádióállomással, a művészek­kel, a fiatalság számára épü­lő kávéházat, az átriumot és az összes épülőben levő ob­jektumokat. A félemeleten levő mint­egy tíz helyiség és a máso­dik emeleti nyugati épület­­szárny átalakítása mindösz­­sze ötvenmillió régi dinár­ba kerülne, az újabb beru­házások pedig nem terhelnék az Ifjúsági Szövetség költ­ségvetését. Az Ifjúsági Szövetség sza­badkai községi bizottságá­nak hétfő délutáni ülésén Blaško Kopilović elnök is­mertette mind a két válto­zatot, elmondta, hogy a Szocialista Szövetség községi választmánya mindenben tá­mogatja a fiatalokat, hogy otthont kapjanak és arra kérte az ifjúsági választ­mány tagjait, hogy Szabad­ka ifjúsága nevében döntse­nek, melyik ajánlatot fogad­ják el. Mielőtt azonban sor került volna a vitára és a szava­zásra. Ico Poljaković terve­zőmérnök a Kultúra Szék­­háza nevében elmondta, hogy már az eddigiek folyamán is a Kultúra Székháza program­ja javarészt a fiatalokra orientálódott, és az elkép­zelés is az, hogy a tervezett hanglemezklub az ifjúsági kávéház, a cukrászda mind az ifjúság számára épül. A Kultúra Székháza szé­lesre tárja kapuit a fiatalok előtt. Szabadka fiatalsága foglalja el városunk egyik legszebb épületét és vigyen bele életet, művészetet, te­vékenységet és kultúrát. A Kultúra Székháza nemcsak helyet, hanem még szoro­sabb együttműködésit is kí­nál: a programot a fiatalok­kal szeretné a jövőben ter­vezni és összeállítani. A KULTÚRA SZÉKHÁZA MELLETT döntöttek a sza­badkai fiatalok képviselői. Mégpedig azért — mint aho­gyan Blaško Kopilović elnök mondta —, mert szerencsé­sen találkoztak a fiatalok, és a Kultúra Székházának a törekvései és mert Szabadka ifjúsága nemcsak otthont kí­vált, hanem egy gazdagabb kulturális, művészeti életet és kulturált szórakozást. Habár első otthonának a berendezéséhez a szabadkai községi szkupstinától segít­séget vár, városunk fiatalsá­ga is gyűjtőakcióba indul, és mindenekelőtt a helyi kö­zösségeiktől vár anyagi, a Szocialista Szövetségtől és a kultúrközösségtől pedig er­kölcsi támogatást ahhoz, hogy néhány hónapon belül már elfoglalja a régi Város­házán levő új otthonát. SZEGEDI Jenő A hízójószág kedvezőbb felvásárlási árának kialaku­lása folytán az ürményházi földművesek ismét érdeklőd­nek a jószágtenyésztés iránt. Nem ritka az olyan terme­lő, akiinek az istállójában nyolc-tíz borjú hízik egy­rá, hogy saját szemünkkel győződjünk meg róla. Hochi József elmondta, hogy tíz hektár szántóföldje is van, de jószágtenyésztéssel min­dig foglalkozott. Disznókat is hizlalt, jelenleg azonban csak négy hízója van. Úgy véli, hogy a takarmányt még Az idén vett egy ötven­nyolc lóerős IMT traktort is, kapcsolható gépekkel. — Addig megy jól a pa­raszt sora — mondja a gaz­da —, amíg az udvar tele van jószággal. Jószág nél­kül nem haladhatunk előre, no meg a közterhek is elég nagyok, másképpen nem vol­nánk képesek azt sem ki­fizetni. F. L. szerke. Horti József istálló- | mindig lábam tizenkilenc borjú van. tédőbb Ellátogattunk tehát hoz-­­ nálmi, érdemesebb, kifize­­hizlalásra felhasz­nálni eladni. . .........................• _­­ . . • • .................... sí ........ •­ mm: 09 •# ••• • *.____ .»» ■ I • ••• Ш «•••• 11:1: ái JL ijlll • •••• ШШ HE аш «••••• • mu “ ■ 'au ítMM ***** жМ Шж HM#« ***** MM БН SI «ihm • •••• ЈјШ £ш еашшџџ • •••• ШA ßra WH * iioia • •••• Effivmelrf ffl•••••• • Mit »hmm • ••••< ” MIHH •••••• ••••••• • м*м ••••••• ммм •••••• ••••••• • MIM ••••••• MMM ■•••••(• ••••••« ..*•••••••••• •••••••• • •••Mi .iMMMMMMMM. •••••••• ••••••■••••••■••••••••••••••••••••• • «•••••••••••••••••••••••••••••MM Horti József magántermelő traktorával Közművesítés kooperációs alapon Az adat második helyi kö­zösség tanácsa a napokban bővített ülést tartott. Megvi­tatták a közösség tavalyi zárszámadását és az idei tervjavaslatot. Tavaly az utcai villanyhálózat újjáépí­tésére 15 millió dinárt fordí­tottak és 12 milliót a Halász József utca és a Sava Kova­­čević utca egyik oldalának kibetonozására. A mezőőrség 8 millióba került. A fenn­maradt összeget kutak, jár­dák és parkok karbantartá­sára fordították. Több felszólaló bírálta az Ele­k­tro vo­j­vod­i na hanyag munkáját. Sok esetben meg­történt, hogy az utcákat nap­pal kivilágították, éjjel pe­dig egyes helyeken érthetet­len okokból megszakadt a világítás. Az idei tervjavaslat sze­rint a jövedelem 45 millió ré­gi dinár lesz. Ebből 12 mil­liót a Cseh Károly Elemi Is­kola építésére költenek, a többit — mint a múlt évben is — a legszükségesebb mun­kálatokra fordítják. Bárlind József és Varjú Sándor javaslatára a helyi közösség tervbe vette az ut­cák kooperációs alapon tör­ténő betonozását. A helyi közösségen kívül a háztulaj­donosok is hozzájárulnának a költségeikhez. Adán külön­ben is nagy hagyománya van az ilyen irányú össze­fogásnak. Ennek köszönhető, utcát is kikövezték, de ez a terv egyelőre több akadály­ba ütközik. A helyi közösség tervjavaslata a napokban a választók gyűlésein is vitára kerül. ÜRMÉNYI Rudolf Ada 11] szabályok az egyetemista étkezdében Április elsejétől kezdve az új­vidéki egyetemista étkez­dékben kizárólag csak egye­temisták étkezhetnek. Eddig, mondhatnánk, bárki ebédel­hetett vagy vacsorázhatott itt, tekintet nélkül foglalko­zására, csak a megfelelő ét­kezési jegyet kellett felmu­tatnia. Ezért mindennaposak voltak az olyan esetek, ami­kor „nemkívánatos” szemé­lyek árasztották el az étkez­dét, és az egyetemisták éhen maradta­k. Természetesen, az ilyen „rendkívüli” étkezők között elsősorban utcagye­rekek, koldusok és részeg csavargók voltak, akik vala­hogyan összeszedték azt a 2—3 dinárt, hogy utána, — néha még soron kívül is­­— elfogyaszthassák ebédjüket. — Elment az étvágyunk, amikor ilyen emberekkel kel­lett egy asztalnál ennünk — mondják az egyetemistáit. Részegek, piszkosak és el­viselhetetlenek voltak. Visz­szautaszító látvány volt az is, amikor egy cigányasszony asztaltól asztaliig járva sze­degette össze az ételmaradé­­kot, vagy amikor a nyugdí­jasok kedvenc kutyájuk szá­mára kenyérhéjat gyűjtenek. Miért nem tiltották ki őket már előbb? Egy másik rendelkezés megtiltja, hogy az egyete­misták eladják a segélyből kapott ebéd- és vacsoraje­gyeiket. — Reméljük, ezután ha megszűnik a nemkívánatos személyek inváziója, nyu­godtan és jobb légkörben tudjuk majd elfogyasztani ebédünket és vacsoránkat — hangzik az egyetemisták egyöntetű véleménye. KIS IMRE Ferenc egy hallgató Újvidék Csárda a Jegricska partján Pár évvel ezelőtt a teme­­rini vadászok közös erővel építették fel a Jegricska partján a csárdát. Később a vadászok eladták a Bratst­­vo vendégl­átóiperi vállalat­nak az épületet. A vállalat kicsit renbe hozta a környé­két, és azóta a temeriniek és a vidékiek kedvenc ki­rándulóhelye lett. Gyakran külföldi vendégek is felke­resik. A télen házakat i­s ren­deztek itt. A csárdában ha­lat és más ételeket, italo­kat szolgálnak fel. Tervbe vették egy rekreációs köz­pont kiépítését is itt a csár­da közelében. ZSÉLI Károly Erélyesebb intézkedéseket a szenttamási községben Az utóbbi években sok magánvendéglő nyílt Szent­tamáson, valamint a kom­muna másik két helységében. Jelenleg 22 van, 17 Szentta­máson. Dusán Latinovic, a községi szikupstina felügyelő­ségének főnöke elmondta, hogy ezek a vendéglők nem felelnek meg az egészség­­ügyi követelményeknek. Nem egy olyan eset van, hogy nem jelentik be a személy­zetet sem. A nagyobb ven­déglőkben, ahol konyhát is tart a tulajdonos, minden bi­zonnyal kevés a három al­kalmazott. Ezért kénytele­nek többet is felvenni. Eze­ket nem jelentik be. Ilyen esetekben valószínűleg jobb lenne engedélyezni öt sze­mély alkalmazását, akárcsak a kisiparosok esetében. Végül hangsúlyozta, hogy a jövőben erélyesebb intézke­déseket foganatosítanak. Új kocsmák megnyitását pedig csak akkor engedélyezik, ha minden követelménynek megfelelnek. S. O. I A CUKORKABÁL UTÁN SZÉPSÉGVERSENY A zeratai III. Helyii Közös­ség fiaitaljait számos rendez­vénnyel igazolták mér ed­dig is, hogy a volt VI. kerü­letben mindig jól szórakozik az ember. A múlt vasárnap cukorkabátait rendeztek, és igen jól sikerült. A zenét a népszerű Enygme együttes szolgáltatta. Megválasztották a legszimpatikusabb fiút és lányt. Nemsokára szépség­­versenyt rendeznek. Megvá­lasztják Zenta szépét BARNA Jenő Zenta 25 ÉVES A MAGYAR SZÓ hogy ma már kevés olyan utcája van a községnek amelyben nincs vízvezeték Báli­nd József községi képvi­selő azon fáradozik, hogy kö­zös erővel a Petőfi Sándor Filmhíradó ÚJVIDÉK ZVEZDA: Az utolsó katangai vonat, amerikai (4, 6, 8). Matiné: A bagoly éjszaka va­dászik, francia (10). HADSEREGOTTHON: A balke­zes revolverhős, amerikai (4. NÉPMOZI: Makrancos hölgy, amerikai (4, 6,10, 8,20). Matiné: Tom és Jerry kaland­jai, amerikai (10). JADRAN: Hallgatag Bili, olasz (fél 4, fél 6, fél 8). BÁCSKA: Tom és Jerry kaland­jai, amerikai (5, 7). DUNA: A bagoly éjszaka vadá­szik, francia (5, 7). SZÍNHÁZ SZERB NÉPSZÍNHÁZ: A végzet hatalma (este fél 8-kor). A közgazdasági középiskola és az óvónőképző vegyesbérlete. BEN AKTRA: Nincs előadás. MEGÉPÜL A TÓBAI KÖVESÚT A közelmúltban megtartott referendumon Tóba lakossá­ga a helyi járulék bevezeté­sére szavazott, ugyanis meg akarják építeni a Tóba és a Banat mezőgazdasági birtok közötti kövesutat. A katasz­teri jövedelem után a járu­lék 10 százalék. Az iparosok és az egyéb gazdasági tevé­kenységet végzők 5 százalé­kos, a munkaviszonyban le­vők és a nyugdíjasok pedig 4 százalékos járulékot fizet­nek. A magyarcsernyei községi szkupstina legutóbbi ülésén ezenkívül 120 000 dináros kölcsönt hagytak jóvá. B. A. [HÍVEK­j IVANOVO. — A választók gyűlésén többek között el­határozták, hogy rövidesen megkezdik a gyalogjárdák betonozását, megépítik a fogorvosi rendelőig a bekötő utat, hogy a mentőautók szükség esetén akadálytala­nul eljuthassanak a rendelő­ig. Rendbe hozzák és beülte­tik virággal a középületek körül levő meglehetősen el­hanyagolt parkot és az ar­tézi kút környékét. A Trgocentar pancsovai kereskedelmi vállalat iva­­novói áruházát a választók gyűlésén a polgárok dicsé­retben részesítetté­k. A nagy ­ választékért, jó minőségű áruért, főleg a mindig friss­­ élelmiszerekért, de a gyors és pontos kiszolgálásért is valóban elismerést érdemel. Ezután ez üzletben gyümöl­csön kívül friss főzelékfélét is árusítanak. Gyermekrajz-kiállítás nyílt a faluban. A Moša Pijade Elemi Iskolában kiállították a köztársaság területén levő Moša Pijade nevét viselő elemi iskolák tanulóinak munkáit. A kiállítást már az első napon sokan megtekin­tették. A kecarevói szerb műve­lődési otthon színjátszói Iva­­novón vendégszerepeltek. Ra­­deta Radivojevie Ködből ki­­fehérlő kéz című ötfelvoná­­sos drámájét mutatták be. A díszlet nélküli, csupán fény­hatásokkal kísért, előadásnak nagy sikere volt. HORVÁTH Zsófia

Next