Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-10 / 280. szám

M acyarSió *веаввваваеааNoааааааааавааааааавеавааваааааааааааваавв**евеавааваеаваа«ааа«аеавв««аац|ва «eae9eaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaeaeeseaaeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaceapalea Iliiül XXVI. évf. 280. (8034.) szám SHÜSíS Péntek, 1969. október 10. Üfllll • scease -taesasass . assafia аава«е8иааав»ввиа«вв1веаввааа»ае1ввав»в1аа»8авввед|ва8аај«»||јаа|ј*јм1и»1идма»чхјш1«1> •асаааавааваааааоаааааааааааааааааааааааав111м><|мгтаааааааавв9«ааааввааааааааааааоааа«аа Л Ara so para -----------:-----------------------------------------------Л* .V .Ai'1:-----------------------------------------------------­ Д Muravidék készül Tito és Jonas fogadására Vasárnap az osztrák államfő ebéden látja vendégül Tito elnököt Gornia Radgonóból jelenti a Tanjug. A szlovén Gornja Radgona és az osztrák Radkersburg közötti határát­járón vasár­nap nagy ünnepséget rendez­nek az új Mura-híd felava­tása alkalmából. A hidat Franz Jonas osztrák és Josip Broz Tito jugoszláv köztár­sasági elnök vasárnap adják át a forgalomnak. Az osztrák államfő Radkersburgban ebé­den látja vendégül Josip Broz Ti­tót, Franz Jonas vi­szont Gornja Radgonában és Radonéiban Tito elnök ven­dége lesz. A határ mindkét oldalán szívélyes fogadtatást rendez­nek a magas rangú vendé­gek tiszteletére. A Radgona és Radkersburg közötti híd már elavult, és csak egyirányú közlekedésre alkalmas. 1960 óta a for­galom megtízszereződött, az idén mintegy 750 000 határ­­átlépés történt. Az új vasbeton híd 111 mé­ter hosszú és 13 méter szé­les. A két ország két és fél- két és fél millió dinárt költött felépítésére. A hidat a ljubljanai Gradis és a bé­csi Mayreder vállalat közö­sen építette. Kína ismertette álláspontját Hajlandó tárgyalni a határkérdésekről, de keményen bírálja a szovjet kormányt Pekingből jelenti a Tanjug. Pekingi diplomáciai körökben úgy tudják, hogy külügyminiszter-helyettes szinten még októberben meg­kezdődnek a szovjet-kínai tárgyalások. A találkozó előkészületei keretében a kínai külügyminisztérium szerdán este nyilatkozatot tett közzé, amelyben rész­legesen ismerteti a pekingi kormány álláspontját, tartására és a további fegy­veres összetűzések elkerülé­sére. A pekingi kormány állás­pontja megkönnyíti a határ­viszály elfogadható megol­dását, a nyilatkozat azonban ugyanakkor ismételten eré­lyes vádakat hoz fel a szov­jet kormány ellen, és meg­állapítja, hogy „a moszkvai kormány június 13-i közle­ményével a cári orosz im­perializmus Kína-ellenes ag­resszív gonosztetteinek vé­delmére kelt”. A dokumentum a további­akban részletesen foglalko­zik a kínai—­szovjet, illetve a kínai—orosz határproblé­mák több évszázados törté­nelmével. Elsősorban a szovjet kormány említett közleményének azt a megál­lapítását rosszallja, hogy a kínai nyilatkozatokban em­lített másfél millió négyzet­­méternyi terület „sohasem tartozott Kínához”. A kínai nyilatkozat ezt az állítást a történelem megha­misításának minősíti és megállapítja, hogy annak idején a kínai császárok is megtámadtak egyes szomszé­dos országokat, viszont 1840, az úgynevezett ópiumháború óta a fokozatosan félgyar­mattá degradált Kína az A nyilatkozat bevezető része ismételten hangoztatja a kínai kormány készségét, hogy tárgyalások útján ren­dezzék a határviszályt. A pe­kingi kormány egy ideigle­nes egyezmény megkötését javasolja a határokon ural­kodó jelenlegi állapot meg­ imperialista hatalmak ag­ressziójának áldozata lett. A kínai külügyminisz­térium nyilatkozata rész­letezi a cári Oroszország és a kínai császárság kö­zötti határok megállapítá­sának történetét a XIX. század második felében és a XX. század elején. Az ebben az időszakban aláírt határ- és területi szerződésekről megállapít­ja, hogy azokat ráerősza­kolták a gyenge Kínára, és hogy az említett egyez­mények alapján a cári Oroszország mintegy más­fél millió négyzetkilomé­ternyi kínai területet ke­belezett be. A szovjet kormány június 13-i közleményét idézve, amely szerint „a szerződő felek által aláírt megálla­podások mindaddig sérthe­tetleneknek tekintendők, amíg az aláíró felek mö­göttük állnak”, a pekingi nyilatkozat kimondja, hogy a szovjet kormány álláspont­ja tulajdonképpen az orosz cárok Kína-ellenes agresz­­s­zív gonosztetteinek igazo­lását szolgálja. A nyilatkozat a történelmi visszapillantás és a jelenlegi helyzet felmérése után öt kiindulópontot javasol a ha­tárproblémákról folytatott tárgyalások alapjául: 1. Különbséget kell tenni a történelmi igazság és igazságtalanság között és megállapítani, hogy a jelen­legi kínai—szovjet határ­egyezmények nem egyenjo­gúak, és azokat a cári orosz imperializmttus erőszakolta Kínára, abban az időben, amikor a hatalom még nem volt sem a kínai sem az orosz nép­­kezében. 2. Figyelembe véve a je­lenlegi adottságokat, el kell fogadni ezeket a szerződése­ket mint kiindulópontot a (Folytatása a 3. oldalon) Rómából jelentig Tanított Az olasz újságok '­tovább­ra is nagy teret szerzetnek Saragat köztársasági e­lnök jugoszláviai látogatásának, amelyet a közvélemény szív­ből helyeselt, mert jelentő­sen hozzájárult a két ország kapcsolatainak további javí­­tásához, a földközi-tengeri térség és Európa békéjéhez. Az Espresso című tekinté­lyes római hetilap megálla­pítja, hogy az olasz—jugo­szláv együttműködés kedve­ző fejlődése az olasz külpo­litika legnagyobb sikere az elmúlt évtizedben. Az újság hírmagyarázója szerint az olasz diplomácia rendkívül ügyesen és a realitásokat fi­gyelembe véve munkálko­dott a kapcsolatok javításán annak ellenére, hogy a két országban eltérő társadalmi rendszer van, s hogy külpo­litikai kérdésekben is kü­lönböző nézeteket vallanak. Az Espresso a jugoszláv— olasz kapcsolatokkal foglal­kozó cikkének a következő címet adta: „Építsünk alag­utat a két tömb között.” A lap követeli, hogy fejlesszék tovább a jugoszláv—olasz együttműködést nemzetközi és bilaterális téren. Az újság hírmagyarázója szerint a Jugoszláviával való együttműködés módot ad Olaszországnak, hogy kitör­jön az Európai Közös Piac és az Atlanti Szövetség bűv­köréből. A cikkíró fontosnak tartja, hogy Olaszország egy el nem kötelezett országgal dolgozhat együtt az európai biztonsági rendszer megte­remtésén, amely megszünteti a tömbellentéteket. A római hetilap, amely a legtekintélyesebb nyugat­­európai újságok közé tarto­zik, síkraszáll a két ország gazdasági együttműködésé­nek fejlesztéséért is. Java­solja, hogy bővítsék az ipari kooperációt. Indítványozza, hogy Olaszország követelje az Európai Közös Piac ka­puinak feltárását a jugo­szláv húskivitel előtt. Az új­­­­ság megállapítja, hogy je­lenleg 450—560 líra vámot fizetnek a jugoszláviai hús kilója után. A hírmagyarázó szerint a kedvezőtlen helyzet megszüntetéséért folytatott harc egyben az olaszok min­­dennapi borjúszeletjéért folytatott küzdelmet is je­lenti. - Célirányos intézkedések A Szövetségi Szkupstina illetékes bizottságai megkezdték a fizetési nehézségek kiküszöbölését célzó javaslatok megvitatását A Szövetségi Képviselő­­házban megkezdődött a vita e fizetési nehézségek kikü­szöbölését célzó javaslatok­ról. Tegnap három bizottság ült össze, hogy véleményt mondjon a pénztelenség okait vizsgáló elemzésről és a ja­vasolt intézkedésekről. Az elemezésről mind a három bizottság megállapította, hogy alapos és jó, és a javasolt intézkedéseket is célirányos­nak találják, egyelőre azon­ban még nem döntöttek ró­luk. A Népek Tanácsának gaz­daságpolitikai bizottsága elvi vitát folytatott a tárgysoro­zatról, mert tagjai még nem tanácskoztak választótestüle­­teikkel és a különféle fóru­mokkal. Ennélfogva főképp általánosságban beszéltek az egész gazdálkodási rendszer­ről. — Sokan a gazdasági fel­lendülés következményének tartják a fizetési nehézsége­ket — jegyezte meg Dusan Djurovic. — Ha ez csakugyan így van, eleve meg kellett volna gátolni a túlzott gaz­dasági nekilendülést. Cedo Bonn­é kifogásolta, hogy az elemzés nem tartal­maz semmit arról, hogy a szakértők véleménye szerint milyen hatásuk lesz a java­solt intézkedéseknek. Attól tart ugyanis, hogy mivel megszigorításokat tartalmaz­nak, súlyosan érinthetik a gazdaságot. A beruházások megszigorítása, a rossz vál­lalatok felszámolása és kény­szerigazgatás alá helyezése, mind-mind politikai követ­kezményekkel is járhat — mondta Béresé —, ezért ide­jekorán kell gondoskodni a munka nélkül maradó dol­gozók átképzéséről. — A javasolt intézkedések — ámbár egyébként jók — mindaddig nem hajthatók végre — mondta Milka Kuf­­rin —, amíg nem szüntetjük meg a gazdaság jelenlegi veszteségeit. Ellenkező eset­ben ugyanis pangás követ­kezne be a gazdasági élet­ben. Szükségesnek­­tartom to­vábbá, hogy a szigorúbb pénzügyi fegyelemre vonat­kozó előírásokat ne csak a vállalatokra, hanem a társa­dalmi-politikai közösségekre is alkalmazzuk. Heves vita alakult ki a vállalatok elosztási politiká­járól is. Danilo Kekic érde­kes adatot ismertetett arról, hogy a nemzeti jövedelem újraelosztásában milyen szá­zalékarányban vesz részt a személyi fogyasztás. Eszerint a személyi jövedelmek mind­össze 29-32 százalékát teszik a termelés értékének, más országokban viszont 40 szá­zalékát is meghaladják. A Népek Tanácsának tár­sadalmi-gazdasági viszonyok­kal foglalkozó bizottsága szintén jónak találta az elem­zést és a javaslatokat. FELDZÓSHOZ, TETŐFEDÉSHEZ a u----: -4) ■ ~ * 1 • ~ HASZNÁLJA A KANIZSAI || B POTISJE I g | ÉPÍTŐIPAR» ÜZEM I 5 TERMÉKEIT! N I ! r I i 1*4S ...ЈГ: ------ ----- 11 olasz külpolitika legnagyobb sikere Római lapvélemények Saragat jugoszláviai látogatásáról A mai szövetkezet nem felel meg feladatának Az SZKSZ falubizottságának ülése A Szerb KSZ KB falubi­­zottsága tegnap a földmű­­vesszövetlkezeteknek a me­zőgazdaság társadalmasítá­sában és a magántermelők önigazgatói szervezkedése­iben való jelentőségéről és szerepéről tárgyalt. Ha a szövetkezetek to­vábbra is чИуепек maradnak min­t most, képtelenek lesz­nek megszervezni a terme­lést. A földműveseknek sem­mi érdeke nem fűződik töb­bé az ilyen szövetkezetek­hez, és mindinkább a nagy társadalmi gazdaságok felé fordulnak, és velük lépnek társa­stermelésre. A szövet­kezeteket tulajdonát és esz­közeit ugyanis csak a szö­vetkezet dolgozói igazgatják, és így egyre inkább elsza­kadnak a magántermelőktől. A társadalmi és gazdasági viszonyok nem fejlődhetnek eredményesen a fialom, ha nem vonják be a magánter­melőket még jobban a tár­sadalmi munkamegosztásba és a föld társadalmasításá­ba. Ezért a kommunistáik feladata, hogy megtalálják a ■legjobb megoldást a szövet­kezet munkájának megszer­vezésére. Az Apollo—II három utasa— Armstrong, Aldrin és Collins — európai körútjuk so­rán Amszterdamba érkeztek. Mint ismeretes, az amerikai űrhajósok hazánkba is ellá­­togátnak

Next