Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-10 / 280. szám
M acyarSió *веаввваваеааNoааааааааавааааааавеавааваааааааааааваавв**евеавааваеаваа«ааа«аеавв««аац|ва «eae9eaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaeaeeseaaeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaceapalea Iliiül XXVI. évf. 280. (8034.) szám SHÜSíS Péntek, 1969. október 10. Üfllll • scease -taesasass . assafia аава«е8иааав»ввиа«вв1веаввааа»ае1ввав»в1аа»8авввед|ва8аај«»||јаа|ј*јм1и»1идма»чхјш1«1> •асаааавааваааааоаааааааааааааааааааааааав111м><|мгтаааааааавв9«ааааввааааааааааааоааа«аа Л Ara so para -----------:-----------------------------------------------Л* .V .Ai'1:----------------------------------------------------- Д Muravidék készül Tito és Jonas fogadására Vasárnap az osztrák államfő ebéden látja vendégül Tito elnököt Gornia Radgonóból jelenti a Tanjug. A szlovén Gornja Radgona és az osztrák Radkersburg közötti határátjárón vasárnap nagy ünnepséget rendeznek az új Mura-híd felavatása alkalmából. A hidat Franz Jonas osztrák és Josip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök vasárnap adják át a forgalomnak. Az osztrák államfő Radkersburgban ebéden látja vendégül Josip Broz Titót, Franz Jonas viszont Gornja Radgonában és Radonéiban Tito elnök vendége lesz. A határ mindkét oldalán szívélyes fogadtatást rendeznek a magas rangú vendégek tiszteletére. A Radgona és Radkersburg közötti híd már elavult, és csak egyirányú közlekedésre alkalmas. 1960 óta a forgalom megtízszereződött, az idén mintegy 750 000 határátlépés történt. Az új vasbeton híd 111 méter hosszú és 13 méter széles. A két ország két és fél- két és fél millió dinárt költött felépítésére. A hidat a ljubljanai Gradis és a bécsi Mayreder vállalat közösen építette. Kína ismertette álláspontját Hajlandó tárgyalni a határkérdésekről, de keményen bírálja a szovjet kormányt Pekingből jelenti a Tanjug. Pekingi diplomáciai körökben úgy tudják, hogy külügyminiszter-helyettes szinten még októberben megkezdődnek a szovjet-kínai tárgyalások. A találkozó előkészületei keretében a kínai külügyminisztérium szerdán este nyilatkozatot tett közzé, amelyben részlegesen ismerteti a pekingi kormány álláspontját, tartására és a további fegyveres összetűzések elkerülésére. A pekingi kormány álláspontja megkönnyíti a határviszály elfogadható megoldását, a nyilatkozat azonban ugyanakkor ismételten erélyes vádakat hoz fel a szovjet kormány ellen, és megállapítja, hogy „a moszkvai kormány június 13-i közleményével a cári orosz imperializmus Kína-ellenes agresszív gonosztetteinek védelmére kelt”. A dokumentum a továbbiakban részletesen foglalkozik a kínai—szovjet, illetve a kínai—orosz határproblémák több évszázados történelmével. Elsősorban a szovjet kormány említett közleményének azt a megállapítását rosszallja, hogy a kínai nyilatkozatokban említett másfél millió négyzetméternyi terület „sohasem tartozott Kínához”. A kínai nyilatkozat ezt az állítást a történelem meghamisításának minősíti és megállapítja, hogy annak idején a kínai császárok is megtámadtak egyes szomszédos országokat, viszont 1840, az úgynevezett ópiumháború óta a fokozatosan félgyarmattá degradált Kína az A nyilatkozat bevezető része ismételten hangoztatja a kínai kormány készségét, hogy tárgyalások útján rendezzék a határviszályt. A pekingi kormány egy ideiglenes egyezmény megkötését javasolja a határokon uralkodó jelenlegi állapot meg imperialista hatalmak agressziójának áldozata lett. A kínai külügyminisztérium nyilatkozata részletezi a cári Oroszország és a kínai császárság közötti határok megállapításának történetét a XIX. század második felében és a XX. század elején. Az ebben az időszakban aláírt határ- és területi szerződésekről megállapítja, hogy azokat ráerőszakolták a gyenge Kínára, és hogy az említett egyezmények alapján a cári Oroszország mintegy másfél millió négyzetkilométernyi kínai területet kebelezett be. A szovjet kormány június 13-i közleményét idézve, amely szerint „a szerződő felek által aláírt megállapodások mindaddig sérthetetleneknek tekintendők, amíg az aláíró felek mögöttük állnak”, a pekingi nyilatkozat kimondja, hogy a szovjet kormány álláspontja tulajdonképpen az orosz cárok Kína-ellenes agreszszív gonosztetteinek igazolását szolgálja. A nyilatkozat a történelmi visszapillantás és a jelenlegi helyzet felmérése után öt kiindulópontot javasol a határproblémákról folytatott tárgyalások alapjául: 1. Különbséget kell tenni a történelmi igazság és igazságtalanság között és megállapítani, hogy a jelenlegi kínai—szovjet határegyezmények nem egyenjogúak, és azokat a cári orosz imperializmttus erőszakolta Kínára, abban az időben, amikor a hatalom még nem volt sem a kínai sem az orosz népkezében. 2. Figyelembe véve a jelenlegi adottságokat, el kell fogadni ezeket a szerződéseket mint kiindulópontot a (Folytatása a 3. oldalon) Rómából jelentig Tanított Az olasz újságok 'továbbra is nagy teret szerzetnek Saragat köztársasági elnök jugoszláviai látogatásának, amelyet a közvélemény szívből helyeselt, mert jelentősen hozzájárult a két ország kapcsolatainak további javításához, a földközi-tengeri térség és Európa békéjéhez. Az Espresso című tekintélyes római hetilap megállapítja, hogy az olasz—jugoszláv együttműködés kedvező fejlődése az olasz külpolitika legnagyobb sikere az elmúlt évtizedben. Az újság hírmagyarázója szerint az olasz diplomácia rendkívül ügyesen és a realitásokat figyelembe véve munkálkodott a kapcsolatok javításán annak ellenére, hogy a két országban eltérő társadalmi rendszer van, s hogy külpolitikai kérdésekben is különböző nézeteket vallanak. Az Espresso a jugoszláv— olasz kapcsolatokkal foglalkozó cikkének a következő címet adta: „Építsünk alagutat a két tömb között.” A lap követeli, hogy fejlesszék tovább a jugoszláv—olasz együttműködést nemzetközi és bilaterális téren. Az újság hírmagyarázója szerint a Jugoszláviával való együttműködés módot ad Olaszországnak, hogy kitörjön az Európai Közös Piac és az Atlanti Szövetség bűvköréből. A cikkíró fontosnak tartja, hogy Olaszország egy el nem kötelezett országgal dolgozhat együtt az európai biztonsági rendszer megteremtésén, amely megszünteti a tömbellentéteket. A római hetilap, amely a legtekintélyesebb nyugateurópai újságok közé tartozik, síkraszáll a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséért is. Javasolja, hogy bővítsék az ipari kooperációt. Indítványozza, hogy Olaszország követelje az Európai Közös Piac kapuinak feltárását a jugoszláv húskivitel előtt. Az újság megállapítja, hogy jelenleg 450—560 líra vámot fizetnek a jugoszláviai hús kilója után. A hírmagyarázó szerint a kedvezőtlen helyzet megszüntetéséért folytatott harc egyben az olaszok mindennapi borjúszeletjéért folytatott küzdelmet is jelenti. - Célirányos intézkedések A Szövetségi Szkupstina illetékes bizottságai megkezdték a fizetési nehézségek kiküszöbölését célzó javaslatok megvitatását A Szövetségi Képviselőházban megkezdődött a vita e fizetési nehézségek kiküszöbölését célzó javaslatokról. Tegnap három bizottság ült össze, hogy véleményt mondjon a pénztelenség okait vizsgáló elemzésről és a javasolt intézkedésekről. Az elemezésről mind a három bizottság megállapította, hogy alapos és jó, és a javasolt intézkedéseket is célirányosnak találják, egyelőre azonban még nem döntöttek róluk. A Népek Tanácsának gazdaságpolitikai bizottsága elvi vitát folytatott a tárgysorozatról, mert tagjai még nem tanácskoztak választótestületeikkel és a különféle fórumokkal. Ennélfogva főképp általánosságban beszéltek az egész gazdálkodási rendszerről. — Sokan a gazdasági fellendülés következményének tartják a fizetési nehézségeket — jegyezte meg Dusan Djurovic. — Ha ez csakugyan így van, eleve meg kellett volna gátolni a túlzott gazdasági nekilendülést. Cedo Bonné kifogásolta, hogy az elemzés nem tartalmaz semmit arról, hogy a szakértők véleménye szerint milyen hatásuk lesz a javasolt intézkedéseknek. Attól tart ugyanis, hogy mivel megszigorításokat tartalmaznak, súlyosan érinthetik a gazdaságot. A beruházások megszigorítása, a rossz vállalatok felszámolása és kényszerigazgatás alá helyezése, mind-mind politikai következményekkel is járhat — mondta Béresé —, ezért idejekorán kell gondoskodni a munka nélkül maradó dolgozók átképzéséről. — A javasolt intézkedések — ámbár egyébként jók — mindaddig nem hajthatók végre — mondta Milka Kufrin —, amíg nem szüntetjük meg a gazdaság jelenlegi veszteségeit. Ellenkező esetben ugyanis pangás következne be a gazdasági életben. Szükségesnektartom továbbá, hogy a szigorúbb pénzügyi fegyelemre vonatkozó előírásokat ne csak a vállalatokra, hanem a társadalmi-politikai közösségekre is alkalmazzuk. Heves vita alakult ki a vállalatok elosztási politikájáról is. Danilo Kekic érdekes adatot ismertetett arról, hogy a nemzeti jövedelem újraelosztásában milyen százalékarányban vesz részt a személyi fogyasztás. Eszerint a személyi jövedelmek mindössze 29-32 százalékát teszik a termelés értékének, más országokban viszont 40 százalékát is meghaladják. A Népek Tanácsának társadalmi-gazdasági viszonyokkal foglalkozó bizottsága szintén jónak találta az elemzést és a javaslatokat. FELDZÓSHOZ, TETŐFEDÉSHEZ a u----: -4) ■ ~ * 1 • ~ HASZNÁLJA A KANIZSAI || B POTISJE I g | ÉPÍTŐIPAR» ÜZEM I 5 TERMÉKEIT! N I ! r I i 1*4S ...ЈГ: ------ ----- 11 olasz külpolitika legnagyobb sikere Római lapvélemények Saragat jugoszláviai látogatásáról A mai szövetkezet nem felel meg feladatának Az SZKSZ falubizottságának ülése A Szerb KSZ KB falubizottsága tegnap a földművesszövetlkezeteknek a mezőgazdaság társadalmasításában és a magántermelők önigazgatói szervezkedéseiben való jelentőségéről és szerepéről tárgyalt. Ha a szövetkezetek továbbra is чИуепек maradnak mint most, képtelenek lesznek megszervezni a termelést. A földműveseknek semmi érdeke nem fűződik többé az ilyen szövetkezetekhez, és mindinkább a nagy társadalmi gazdaságok felé fordulnak, és velük lépnek társastermelésre. A szövetkezeteket tulajdonát és eszközeit ugyanis csak a szövetkezet dolgozói igazgatják, és így egyre inkább elszakadnak a magántermelőktől. A társadalmi és gazdasági viszonyok nem fejlődhetnek eredményesen a fialom, ha nem vonják be a magántermelőket még jobban a társadalmi munkamegosztásba és a föld társadalmasításába. Ezért a kommunistáik feladata, hogy megtalálják a ■legjobb megoldást a szövetkezet munkájának megszervezésére. Az Apollo—II három utasa— Armstrong, Aldrin és Collins — európai körútjuk során Amszterdamba érkeztek. Mint ismeretes, az amerikai űrhajósok hazánkba is ellátogátnak