Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)

1970-03-27 / 84. szám

C Cs M agyar Sió ........................................ •iSSM««MiiMMa«>aaniaaiaiiaaiaaiiMUMMMaMaaiaaaaaaMiiaaiiMaHMaeiaanaijiMa HSiHs XXVII. évf. 84. (8198.) szám SÜSsÍSS Péntek, 1970. március 27. ZtiWZ ............ ................O........................••••»••■•■.•.......M................••■•••••• Ara 50 PARA Tíz év után ismét együtt Berlinben összeültek a nagyhatalmak képviselői -•Megkönnyítik az NDK lakosságának Nyugatra utazását Több mint tízéves szünet után Nyugat-Berlinben csütörtökön összeültek a négy nagyhatalom képvise­lői, hogy megvitassák a berlini helyzetet Az értekezleten Kenneth Rush, az Egyesült Államok, Roger Jackling, Nagy-Bri­­tannia és Francois Seydoux, Franciaország bonni nagy­követe, illetve Pjotr Abra­­szimov, a Szovjetunió kelet­berlini nagykövete vesz részt. A négy nagy küldöttel leg­utóbb 1959-ben találkoztak Genfben, akkor azonban nem sokban járultak hozzá a nyu­gat-berlini helyzet rendezé­séhez. A csütörtöki találkozó mintegy három órát tartott, és a diplomaták nagy vona­lakban ismertették kormá­nyaik álláspontját a berlini problémával kapcsolatban. Az értekezlet után rövid közleményt adtak ki, amely szerint a nagykövetek meg­állapodtak, hogy legköze­lebb április 28-án találkoz­nak, és megbeszéléseiket zárt ajtók mögött folytatják. A közlemény nem említi a kö­vetkező értekezlet színhelyét, de a megfigyelők biztosra veszik, hogy a diplomaták ismét Nyugat-Berlinben ül­nek össze. A Nyugatnémet Szociál­demokrata Párt képviselője annak a reményének adott kifejezést, hogy a Berlinről folyó tárgyalások eredmé­nyeképpen végül is enyhül a feszültség, és normalizáló­dik a kettéosztott város helyzete, de hozzátette, hogy nem kell gyors eredménye­ket várni. A Reuter hírügynökség nyugat-berlini értesülései szerint a nagyköveti értekez­let nyugati részvevőinek cél­ja megkönnyíteni az utas- és áruforgalmat Nyugat-Ber­lin és Nyugat-Németország között, illetve lehetővé ten­ni Nyugat-Berlin lakóinak a város keleti részében élő hoz­zá­tartozóik meglátogatását. Az angol hírügynökség kö­zölte, hogy Ootto Winter ke­letnémet külügyminiszter a nagyköveti értekezletet meg­előzően fogadta Pjotr Abra­­szimov szovjet diplomatát és elbeszélgetett vele. Az AP brüsszeli értesülé­sei szerint az Atlanti Szövet­ség tagállamai elhatározták, hogy megkönnyítik a kelet­német polgárok Nyugatra utazását. Eszerint a kelet­németeknek a jövőben nem kell úgynevezett ideiglenes útlevélért folyamodniuk a Nyugat-Berlinben székelő amerikai—angol—francia bi­zottsághoz. A jövőben min­den NATO-tagállam maga adja meg a beutazási enge­délyt az NDK lakosainak. Oktatás és nevelés önigazgatási alapon A SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐHÁZ HATÁROZATOT HOZOTT AZ OKTATÁSI RENDSZER ME­GVÁLTOZTATÁ­SÁRÓL A Szövetségi Képviselő­ház Közoktatási-Művelődési Tanácsa és a Népek Taná­csa tegnap megszavazta az oktatás és nevelés önigaz­gatási alapon való fejleszté­séről szóló határozatot. A dokumentumot Vukašin Mičunović, a Szövetségi Köz­oktatási-Művelődési Tanács elnöke indokolta meg. Fél­órás beszédében ismertette, hogy miért van szükség az oktatási rendszer megvál­toztatására, és milyen elvek alapján kell végrehajtani. — A tudományos és mű­szaki forradalom, valamint a gazdasági reform hatásá­ra nálunk is felülkerekedett az a felfogás, hogy oktatási rendszerünket alapjaiban meg kell változtatni, mert már nem felel meg a köve­telményeknek és a rend­szernek. Az állam bénító hatással volt fejlődésére, anyagi feltételeire, munká­jára és szervezetére. Mint­hogy nagyon összenőtt a közigazgatással és a költség­­vetéssel, nehezen hódított teret az a felismerés, hogy az oktatásügyi munkások­nak is meg kell szabadulni­uk a bérviszonytól, s az ok­tatási intézményeknek ön­­igazgatási munkaszervezetek­ké kell válni. Noha az oktatás pénzelé­séről megszavazott 1966. évi törvény sokat javított az is­kolák helyzetén, a változás csak kezdeti lépés volt az oktatásügy emancipációja felé. Mičunović ezután köze­lebbről ismertette a javasolt határozatot. A határozat ér­vényesíti a dolgozóknak azt a jogát, hogy minél közvet­lenebbül hassanak az okta­tási politikára és gyakorlat­ra, megváltoztatja a tanügyi dolgozók helyzetét, s egy­ben a diákokét és egyetemi hallgatókét is. Ez megköve­teli, hogy az oktatási in­tézmények oktatási díj be­vezetésével saját maguk te­remtsék meg a működésük­höz szükséges anyagi ala­pot, illetőleg ne szoruljanak többé adminisztratív jutta­tásokra. Az oktatás anyagi alapjá­nak fejlesztéséről Stevan Bezdanov, a Szövetségi Köz­oktatási­ Művelődési Tanács elnökhelyettese mondott vi­taindító beszámolót. Az utóbbi években átlag 15 százalékkal növekedett az oktatásra fordított pénz, s a legújabb adatok sze­rint a nemzeti jövedelem­nek csaknem hat százalékát fordítjuk erre a célra. Eb­ből azonban a személyi jö­vedelmi járulék miatt 2 szá­zalékot le kell vonni, tehát mégsem olyan jó a helyzet. Helytelen a ráfordítási arány is. Az oktatásra szánt pénznek ugyanis 78 száza­lékát a pedagógusok fizeté­se emészti fel, anyagi ki­adásokra 15, beruházásra pedig mindössze 7 százalék jut. Az oktatás pénzelési rend­szerében javasolt módosítá­sok célja az, hogy közvetlen viszony jöjjön létre az isko­lák és a munkaszervezetek között. Bezdanov végül kö­zölte, hogy határozottan el kell különíteni az általános oktatás pénzforrásait a fel­sőbb fokú oktatás forrásai­tól. Eszerint az iskoláskor előtti és az általános oktatás céljára továbbra is a dol­gozók személyenkénti bruttó jövedelmének egy részét kell fordítani, a további is­koláztatásra pedig a társult dolgozók összjövedelmének egy részét. A két tanács ezután külön ülésen vitatta meg és fogad­ta el a határozatot, és a pénzelési rendszer módosí­tására vonatkozó javaslatot. Kanadai parlamenti küldöttség hazánkban James Hugh Faulkner, a kanadai parlament alsóháza elnökhelyettesének vezetésé­vel csütörtökön kanadai par­lamenti küldöttség érkezett hazánkba. A Szövetségi Szkupstina vendégeként több napot tölt Jugoszláviában, tárgyal a Szövetségi Szkups­tina képviselőivel és más te­kintélyes jugoszláv személyi­ségekkel. A kanadai vendé­gek ellátogatnak Dubrovnik­­ba, Splitbe, Zágrábba és Szkopjéba. A delegációt Mika Spiljak, a Szövetségi Szkupstina Né­pek Tanácsának elnöke, Mar­ko Bulc, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja, és a Külügyi Államtitkárság kép­viselői fogadták a belgrádi repülőtéren. Jelen volt Bru­ce Williams, Kanada belgrá­di nagykövete is a nagykö­vetség tagjaival. Még az ENSZ ülésszaka előtt meg kell tartani a csúcsértekezletet Közlemény Mirko Tepavac szingapúri látogatásáról • Külügyi államtitkárunk megérkezett Indonéziába Mirko Tepavac külügyi államtitkár és Radjarath­­nan szingapúri külügyminiszter egyetértettek abban, hogy az el nem kötelezett országok csúcsértekezletét kívánatos volna még az ENSZ jubiláris 25. üléssza­ka előtt összehívni. A két miniszter megálla­pította, hogy az el nem kö­telezett politika rendkívül nagy jelentőségű a világ bé­kéje és együttműködése szempontjából és a nemzet­közi viszonyok jelentős té­nyezője. Hírek szerint a tárgyaló felek kifejezték aggodalmu­kat a legújabb délkelet­ázsiai fejlemények miatt, és egyetértettek abban, hogy minden külső beavatkozás a térség országainak belügyei­be, a legnagyobb veszélyt je­lenti a békére. A bilaterális viszonyokról folytatott megbeszéléseken kifejezték közös óhajukat, hogy a két ország tovább fejlessze baráti együttműkö­dését. Tepavac a szingapúri kor­mány más tagjaival is tár­gyalt Jugoszlávia és Szinga­púr gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésé­nek lehetőségeiről. A jugoszláv—szingapúri tárgyalásokról csütörtökön adtak ki hivatalos közle­ményt. Külügyi államtitká­runk megérkezett ázsiai kör­útjának következő állomás­helyére, Dj­akartába. A Tanjug dj­akartai tudó­sítójának jelentése szerint az indonéz sajtó nagy érdeklő­déssel várja Mirko Tepavac és Adam Malik külügymi­niszter tárgyalását. Valószí­nűnek tartják, hogy foglal­koznak a nemzetközi élet legidőszerűbb kérdéseivel, megbeszéléseik középpont­jában azonban az el nem kö­telezett országok csúcsérte­kezlete lesz. Jugoszláv-egyiptomi tárgyalások az el nem kötelezettek értekezletéről Budimir Loncar külügyi államtitkársági nagykövet, csütörtökön látogatást tett az egyiptomi külügyminisz­tériumban. Véleményt cse­rélt az el nem kötelezett or­szágok harmadik csúcsérte­kezletének összehívásáról és a küszöbönálló Dar es Sa­­laam-i külügyminiszteri ér­tekezlet előkészületeiről. Mindkét ország a két kon­ferencia sikerét óhajtja, és a megvitatott kérdésekben elfoglalt álláspontok igen közeliek. • Argentína nem teljesíti a paraguayi konzul elrablóinak követelését (2. oldal) • Nixon és és Koszigin üzenetváltása Közel- Keletről • Szihanuk támogatást kér a felsza­badító mozgalom­nak (3. oldal) • A képhami­sítók királya (4. oldal) • Ki a pokol­gépes merénylő? (5. oldal) • A Jugoszláv Sorsjáték nyerőszámai (6. oldal) • Többet kell törődni a pedagógu­sok ösztön­zésével (7. oldal) • Rádióújság Klaus Schütz nyugat-berlini polgármester (jobbról) a tempelhofi repülőtéren üdvözölte Roger Jackling angol, Kenneth Rush amerikai és Francois Seydoux de Clausonne francia nagyköveteket, akik a berlini helyzet rendezéséről folytatott nagyköveti ér­tekezleten vesznek részt

Next