Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)
1970-03-27 / 84. szám
C Cs M agyar Sió ........................................ •iSSM««MiiMMa«>aaniaaiaiiaaiaaiiMUMMMaMaaiaaaaaaMiiaaiiMaHMaeiaanaijiMa HSiHs XXVII. évf. 84. (8198.) szám SÜSsÍSS Péntek, 1970. március 27. ZtiWZ ............ ................O........................••••»••■•■.•.......M................••■•••••• Ara 50 PARA Tíz év után ismét együtt Berlinben összeültek a nagyhatalmak képviselői -•Megkönnyítik az NDK lakosságának Nyugatra utazását Több mint tízéves szünet után Nyugat-Berlinben csütörtökön összeültek a négy nagyhatalom képviselői, hogy megvitassák a berlini helyzetet Az értekezleten Kenneth Rush, az Egyesült Államok, Roger Jackling, Nagy-Britannia és Francois Seydoux, Franciaország bonni nagykövete, illetve Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió keletberlini nagykövete vesz részt. A négy nagy küldöttel legutóbb 1959-ben találkoztak Genfben, akkor azonban nem sokban járultak hozzá a nyugat-berlini helyzet rendezéséhez. A csütörtöki találkozó mintegy három órát tartott, és a diplomaták nagy vonalakban ismertették kormányaik álláspontját a berlini problémával kapcsolatban. Az értekezlet után rövid közleményt adtak ki, amely szerint a nagykövetek megállapodtak, hogy legközelebb április 28-án találkoznak, és megbeszéléseiket zárt ajtók mögött folytatják. A közlemény nem említi a következő értekezlet színhelyét, de a megfigyelők biztosra veszik, hogy a diplomaták ismét Nyugat-Berlinben ülnek össze. A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt képviselője annak a reményének adott kifejezést, hogy a Berlinről folyó tárgyalások eredményeképpen végül is enyhül a feszültség, és normalizálódik a kettéosztott város helyzete, de hozzátette, hogy nem kell gyors eredményeket várni. A Reuter hírügynökség nyugat-berlini értesülései szerint a nagyköveti értekezlet nyugati részvevőinek célja megkönnyíteni az utas- és áruforgalmat Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország között, illetve lehetővé tenni Nyugat-Berlin lakóinak a város keleti részében élő hozzátartozóik meglátogatását. Az angol hírügynökség közölte, hogy Ootto Winter keletnémet külügyminiszter a nagyköveti értekezletet megelőzően fogadta Pjotr Abraszimov szovjet diplomatát és elbeszélgetett vele. Az AP brüsszeli értesülései szerint az Atlanti Szövetség tagállamai elhatározták, hogy megkönnyítik a keletnémet polgárok Nyugatra utazását. Eszerint a keletnémeteknek a jövőben nem kell úgynevezett ideiglenes útlevélért folyamodniuk a Nyugat-Berlinben székelő amerikai—angol—francia bizottsághoz. A jövőben minden NATO-tagállam maga adja meg a beutazási engedélyt az NDK lakosainak. Oktatás és nevelés önigazgatási alapon A SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐHÁZ HATÁROZATOT HOZOTT AZ OKTATÁSI RENDSZER MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL A Szövetségi Képviselőház Közoktatási-Művelődési Tanácsa és a Népek Tanácsa tegnap megszavazta az oktatás és nevelés önigazgatási alapon való fejlesztéséről szóló határozatot. A dokumentumot Vukašin Mičunović, a Szövetségi Közoktatási-Művelődési Tanács elnöke indokolta meg. Félórás beszédében ismertette, hogy miért van szükség az oktatási rendszer megváltoztatására, és milyen elvek alapján kell végrehajtani. — A tudományos és műszaki forradalom, valamint a gazdasági reform hatására nálunk is felülkerekedett az a felfogás, hogy oktatási rendszerünket alapjaiban meg kell változtatni, mert már nem felel meg a követelményeknek és a rendszernek. Az állam bénító hatással volt fejlődésére, anyagi feltételeire, munkájára és szervezetére. Minthogy nagyon összenőtt a közigazgatással és a költségvetéssel, nehezen hódított teret az a felismerés, hogy az oktatásügyi munkásoknak is meg kell szabadulniuk a bérviszonytól, s az oktatási intézményeknek önigazgatási munkaszervezetekké kell válni. Noha az oktatás pénzeléséről megszavazott 1966. évi törvény sokat javított az iskolák helyzetén, a változás csak kezdeti lépés volt az oktatásügy emancipációja felé. Mičunović ezután közelebbről ismertette a javasolt határozatot. A határozat érvényesíti a dolgozóknak azt a jogát, hogy minél közvetlenebbül hassanak az oktatási politikára és gyakorlatra, megváltoztatja a tanügyi dolgozók helyzetét, s egyben a diákokét és egyetemi hallgatókét is. Ez megköveteli, hogy az oktatási intézmények oktatási díj bevezetésével saját maguk teremtsék meg a működésükhöz szükséges anyagi alapot, illetőleg ne szoruljanak többé adminisztratív juttatásokra. Az oktatás anyagi alapjának fejlesztéséről Stevan Bezdanov, a Szövetségi Közoktatási Művelődési Tanács elnökhelyettese mondott vitaindító beszámolót. Az utóbbi években átlag 15 százalékkal növekedett az oktatásra fordított pénz, s a legújabb adatok szerint a nemzeti jövedelemnek csaknem hat százalékát fordítjuk erre a célra. Ebből azonban a személyi jövedelmi járulék miatt 2 százalékot le kell vonni, tehát mégsem olyan jó a helyzet. Helytelen a ráfordítási arány is. Az oktatásra szánt pénznek ugyanis 78 százalékát a pedagógusok fizetése emészti fel, anyagi kiadásokra 15, beruházásra pedig mindössze 7 százalék jut. Az oktatás pénzelési rendszerében javasolt módosítások célja az, hogy közvetlen viszony jöjjön létre az iskolák és a munkaszervezetek között. Bezdanov végül közölte, hogy határozottan el kell különíteni az általános oktatás pénzforrásait a felsőbb fokú oktatás forrásaitól. Eszerint az iskoláskor előtti és az általános oktatás céljára továbbra is a dolgozók személyenkénti bruttó jövedelmének egy részét kell fordítani, a további iskoláztatásra pedig a társult dolgozók összjövedelmének egy részét. A két tanács ezután külön ülésen vitatta meg és fogadta el a határozatot, és a pénzelési rendszer módosítására vonatkozó javaslatot. Kanadai parlamenti küldöttség hazánkban James Hugh Faulkner, a kanadai parlament alsóháza elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön kanadai parlamenti küldöttség érkezett hazánkba. A Szövetségi Szkupstina vendégeként több napot tölt Jugoszláviában, tárgyal a Szövetségi Szkupstina képviselőivel és más tekintélyes jugoszláv személyiségekkel. A kanadai vendégek ellátogatnak Dubrovnikba, Splitbe, Zágrábba és Szkopjéba. A delegációt Mika Spiljak, a Szövetségi Szkupstina Népek Tanácsának elnöke, Marko Bulc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, és a Külügyi Államtitkárság képviselői fogadták a belgrádi repülőtéren. Jelen volt Bruce Williams, Kanada belgrádi nagykövete is a nagykövetség tagjaival. Még az ENSZ ülésszaka előtt meg kell tartani a csúcsértekezletet Közlemény Mirko Tepavac szingapúri látogatásáról • Külügyi államtitkárunk megérkezett Indonéziába Mirko Tepavac külügyi államtitkár és Radjarathnan szingapúri külügyminiszter egyetértettek abban, hogy az el nem kötelezett országok csúcsértekezletét kívánatos volna még az ENSZ jubiláris 25. ülésszaka előtt összehívni. A két miniszter megállapította, hogy az el nem kötelezett politika rendkívül nagy jelentőségű a világ békéje és együttműködése szempontjából és a nemzetközi viszonyok jelentős tényezője. Hírek szerint a tárgyaló felek kifejezték aggodalmukat a legújabb délkeletázsiai fejlemények miatt, és egyetértettek abban, hogy minden külső beavatkozás a térség országainak belügyeibe, a legnagyobb veszélyt jelenti a békére. A bilaterális viszonyokról folytatott megbeszéléseken kifejezték közös óhajukat, hogy a két ország tovább fejlessze baráti együttműködését. Tepavac a szingapúri kormány más tagjaival is tárgyalt Jugoszlávia és Szingapúr gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésének lehetőségeiről. A jugoszláv—szingapúri tárgyalásokról csütörtökön adtak ki hivatalos közleményt. Külügyi államtitkárunk megérkezett ázsiai körútjának következő állomáshelyére, Djakartába. A Tanjug djakartai tudósítójának jelentése szerint az indonéz sajtó nagy érdeklődéssel várja Mirko Tepavac és Adam Malik külügyminiszter tárgyalását. Valószínűnek tartják, hogy foglalkoznak a nemzetközi élet legidőszerűbb kérdéseivel, megbeszéléseik középpontjában azonban az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete lesz. Jugoszláv-egyiptomi tárgyalások az el nem kötelezettek értekezletéről Budimir Loncar külügyi államtitkársági nagykövet, csütörtökön látogatást tett az egyiptomi külügyminisztériumban. Véleményt cserélt az el nem kötelezett országok harmadik csúcsértekezletének összehívásáról és a küszöbönálló Dar es Salaam-i külügyminiszteri értekezlet előkészületeiről. Mindkét ország a két konferencia sikerét óhajtja, és a megvitatott kérdésekben elfoglalt álláspontok igen közeliek. • Argentína nem teljesíti a paraguayi konzul elrablóinak követelését (2. oldal) • Nixon és és Koszigin üzenetváltása Közel- Keletről • Szihanuk támogatást kér a felszabadító mozgalomnak (3. oldal) • A képhamisítók királya (4. oldal) • Ki a pokolgépes merénylő? (5. oldal) • A Jugoszláv Sorsjáték nyerőszámai (6. oldal) • Többet kell törődni a pedagógusok ösztönzésével (7. oldal) • Rádióújság Klaus Schütz nyugat-berlini polgármester (jobbról) a tempelhofi repülőtéren üdvözölte Roger Jackling angol, Kenneth Rush amerikai és Francois Seydoux de Clausonne francia nagyköveteket, akik a berlini helyzet rendezéséről folytatott nagyköveti értekezleten vesznek részt