Magyar Szó, 1970. június (27. évfolyam, 148-177. szám)
1970-06-03 / 150. szám
2. oldal A Moszkvában tartózkodó Neil Armstrong Konsztantin Feoktisztov űrhajózási szakértő és Georgij Beregovoj szovjet asztronauta társaságában a Vörös téren Román küldöttség utazott Koreába és Kínába A román nemzetgyűlés és a román államtanács küldöttsége Emil Bodnaras, az államtanács elnökhelyettesének vezetésével kedden ázsiai körútra indult. Először Koreába, majd Kínába látogatnak el, jelenti a Tanjug Bukarestből. Venezuela érdeklődik az el nem kötelezettség iránt Aristides Calvani venezuelai külügyminiszter hamarosan afrikai körútra indul. Több független afrikai államot keres fel — jelenti a Tanjug Caracasból. A külügyminiszter valószínűleg az el nem kötelezett országok államfőinek lusakai értekezlete idején utazik Afrikába. Venezuela érdeklődést mutat az el nem kötelezett országok iránt, képviselői, mint megfigyelők, részt vettek Dar es Salaamban az el nem kötelezett országok harmadik konferenciáját előkészítő értekezleten. Az ENSZ-csapatok fél évig még Cipruson maradnak Kedden ülést tart a Biztonsági Tanács, hogy határozzon a Cipruson állomásozó ENSZ-egységek további sorsáról. U Thant, az ENSZ főtitkára, javasolja a Biztonsági Tanácsnak, hogy a csapatok további hat hónapig maradjanak a szigeten — jelenti az UPI. A szovjet—török diplomáciai kapcsolatok fél évszázada Moszkvából jelenti az AFP. Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin szovjet államférfiak táviratban köszöntötték Cevdet Sunay török köztársasági elnököt és Süleyman Demirel török miniszterelnököt a török—szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének ötvenedik évfordulóján. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat még Lenin, illetve Atatürk alapozta meg. A szovjet—török diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulóján a moszkvai Pravda kiemeli, hogy a „Szovjetunió és Törökország között nincsen vitás kérdés, ami a két ország jó viszonyát veszélyeztetné” — mert az álláspontok külpolitikai kérdésben ugyanazok vagy hasonlóak. A Pravda ezzel kapcsolatban megemlíti a közel-keleti válságot. Mindkét ország az agresszor távozását követeli a megszállt arab területekről. MAGYAR SZÓ FORRONGÓ LATIN-AMERIKA Arámim sorsa ismeretlen Gugonia tábornok személyesen irányítja a nyomozást — Az emberrablók állítólag Peron visszatérését követelik — Pedro Eugenio Aramburu volt argenti államfő elrablói polgárháborúba akarják taszítani az országot — állapítja meg az argentin kormány kedd reggeli közleménye, amelyet a Nemzetbiztonsági Tanács értekezlete után tettek közzé. Aramburu sorsáról egyelőre semmi közelebbit nem lehet tudni. A hírügynökségek kivétel nélkül arról adnak hírt, hogy Aramburut halálra ítélték. Az emberrablók közölték, hogy a „forradalmi bíróság” halálra ítélte Aramburut, de az ítéletvégrehajtás helyéről és időpontjáról utólag dönt. Buenos Airesben azt állítják, hogy Argentínában polgárháború üthet ki, ha Aramburut meggyilkolják. Az úgynevezett antiperonista parancsnokság sietett is közölni, hogy tagjai harcra készen állnak. Ez a szervezet fontos szerepet játszott 1955- ben Juan Peron megbuktatásában. Az országban aggodalom uralkodik. Ongama elnök lemondott minden diplomáciai fogadást és nyilvános szereplést. Személyesen irányítja az emberrablók utáni nyomozást. A kutatásban, mintegy 30 000 ember vesz részt. Montevideói hír szerint az uruguayi fegyveres forradalmi erők parancsnoksága közölte, hogy Pedro Aramburut ők tartják fogva. A múlt pénteken, tehát aznap, amikor az emberrablás történt, Aramburut állítólag repülőgépen La Platából Uruguayba vitték. Erről állítólag tájékoztatták is Argentína montevideói nagykövetségét, ám ez a hírt nem erősítette meg. Külföldi hírügynökségek arról tudósítanak, hogy Aramburuért 25 elítélt peronista szabadon bocsátását vagy Juan Peronnak Argentínába való újbóli visszatérését követelik, erre azonban nincs semmiféle bizonyíték. A peronizmus haladó köreiben ellenzik Aramburu kivégzését, mert — mint mondják — Peron mindig igyekezett elkerülni az argentinok egymás közötti öszszeütközését. Peron egyébként, aki 15 teljes éve Spanyolországban él száműzetésben, egyáltalán nem nyilatkozott Aramburu elrablásával kapcsolatban. Két diákot megöltek Kolumbiában Két egyetemistát megöltek, többet megsebesítettek a Buenaventura columbiai kikötővárosban történt zavargásokban. A diákok a fegyveres vámtisztek ellen tüntettek, akik három nappal ezelőtt két egyetemistát megöltek. Az események nagy mértékben nyugtalanítják a columbiai kormányt, amely a múlt hónapi elnökválasztások idején kirobbant zavargások után rendkívüli állapotot vezetett be. Házról házra kutatnak a katonák Montevideóban Az uruguayi hadsereg még mindig nem bukkant nyomára annak a csoportnak, amely a haditengerészet montevideói fegyverraktárából elrabolt 800 különféle fegyvert és 70 000 darab töltényt és más lőszert. A támadást egy uruguayi titkos szervezet hajtotta végre. Pacheco Areco elnök erélyes intézkedéseket tesz az ellenzék ellen. Montevideo környékén, 15 kilométeres körzetben a katonák minden házat átkutatnak. Egy magányos épületben rá is bukkantak nagymennyiségű fegyverre. Venezuela megsértette Guayana határát Rio de Janeiroból jelenti a Tanjug. A guayanai kormány képviselője közölte, hogy kérdésessé vált hazája és a szomszédos Venezuela jóviszonya. Venezuela ugyanis már több ízben követett el határsértést Guayana ellen, mert területi igényei vannak a nemrégen önállósult latin-amerikai országgal szemben. Az első határincidens két hónappal ezelőtt történt Wilson és Heath ismertették választási programjukat Londonból jelenti a Tanjug. Az angol miniszterelnök-jelöltek megtartották első sajtóértekezletüket, amelyen ismertették választási programjukat. Harold Wilson miniszterelnök elmondotta, hogy új taktikát alkalmaz. Igyekszik minél többször találkozni a választókkal. Elsősorban azokat a vidékeket keresi fel, ahol a laburisták az 1966. évi választások során csak szoros győzelmet arattak. A legújabb véleménykutatási adatok szerint a laburisták ezeken a vidékeken valamelyest vesztettek népszerűségükből. Edward Heath, a konzervatív árnykormány elnöke, kifejezte meggyőződését, hogy pártja győzni fog a választásokon. Az újságírók több kérdést tettek fel Enoch Powell-lal, a párt volt vezetőjével kapcsolatban, aki az elmúlt napokban magára terelte a figyelmet. Powell síkraszállta színes bőrűek bevándorlása ellen, azzal az indoklással, hogy Nagy-Britanniát meg kell őrizni a faji zavargásoktól. Powell továbbá határozottan ellenzi Anglia közös Piaci tagságát. Mivel a két kérdésben sok angol vall Powellhez hasonló nézeteket, Heath a sajtóértekezleten tartózkodott a volt konzervatív pártvezér, bírálatától. Az angol politikai hírmagyarázók úgy vélik, hogy ha a június 18-i választásokon a laburisták aratnak győzelmet, Powell ismét a konzervatív párt élére kerülhet. Tünde brilha o cruzeiro do sul. (14) — Írd alá:" Paco, hiszen mi is aláírtuk az imént. Annyi dollárod lesz, hogy azt sem tudod majd, mit kezdj annyi pénzzel... — szólalt meg váratlanul hízelkedve Pepe Galdós. Guimaraes némán, de rábeszélően bólogatott feléje. Arriaga hirtelen leszegte a fejét, mint a támadásra készülő bika. Néhány pillanat múlva ismét felvetette. De akkor már magasra, gőgös-sebzett tartással, mint a nemes paripa, ha csípős ostorcsapás éri a bőrét. Az előbbi átfutó határozatlanságnak már a nyoma sem látszott viselkedésén. Eldőlt benne a harc. Amikor megszólalt, mély hangja úgy sodort, mint az orkán: — A pokolba a dollárjukkal! Az ördögbe! !... Nem adom el a födémét! Ez az utolsó szavam, Mister! . . . NEM ADOM! Soha, senkinek nem fogom eladni! Szóltam! A törhetetlen elszántságról tanúskodó szavak nyomában hosszú kínos csönd támadt. Guimaraes és Galdós behúzta a nyakát, mintha Arriaga szavainak a korbácsa egyenesen rajtuk vert volna végig. A kövér ügyvéd kimerülten és reményvesztetten tette vissza Mr. Watts hatalmas íróasztalára a papírokat és a finom Parkert. Mr. Watts arca hirtelen vörösebb lett, mint a cékla, dühösen harapott az ajkába. Pontosan ott álltak, ahol elkezdték volt, a kétórás izzasztó szócsata teljesen meddőnek bizonyult. — OK... — fújt végül is egy nagyot, valamelyest erőt véve magán, hogy ne sújtson kisportolt senki öklével az öreg paraszt konok ábrázatába. — Erre majd még visszatérünk, szenyor Arriaga ... Önöknek pedig, kedves barátaim, köszönöm szíves együttműködésüket, segítségüket és türelmüket. És holnap ide várom magukat. Reggelre iderendeltem egy motorvonatot, az viszi el mindkettejüket a kikötőbe, ott vehetik majd fel az eladási árat, az utolsó centig. Mi becsületes játszmát játszunk, kapunk, adunk. Mi az Önök barátai vagyunk, ma és mindenkor számíthatnak megértésünkre és messzemenő segítségünkre. A viszontlátásra, viszontlátásra holnap reggel! Adios, amigos! Elsőnek Paco Arriaga robbant ki a szobából. Léptei úgy csattogtak az irodaház lépcsőin, mint megannyi rúgás a Banánimpérium arcába. Mögötte oldalogtak megvásárolt birtokostársai, leghátul állt Quiroga ügyvéd úr, a „barátja” és az amerikai. Egészen a kis belső udvar kapujáig kísérték ki a három völgyi embert. A United Fruit itteni központja, akár a többi hasonló telep Latin-Amerikaszerte, számos irodaházból és bungalonból állt. A kis épületek pompásan zöldellő babér- és pálmafák között bújtak meg. E fák kicsattanó, szinte éneklő zöldje mellett szinte bántó ellentétként hatott a falak szürke és a műanyag tetők vörös színe. A kis házak csinosak, elegánsak, tökéletesen, sőt rafináltan kényelmesek, ellátottak és higiénikusok voltak, csak úgy árasztották magukból a jólétet, a megelégedettséget, a fiatalságot és a szépséget. A lugasok, a lépcsők karfáján lefutó viruló virágok, a színes zsaluk gondtalan jómódról, játékos kényelemszeretetről, sőt rafinált luxusról tanúskodtak. Itt lüktetett a Banánimpérium helyi szíve. Az amerikai öklével hevesen az asztal lapjára csapott, hogy az iratok szertelibbentek és csúnyán káromkodott. Quiroga ügyvéd úr csitítóan emelte fel a jobbját. — ... ne idegesítse magát, Mr. Watts. Meglátja, néhány nap elteltével önként fog visszajönni ide ez a vadbika, és tálcán hozza nekünk gyönyörű birtokát... Mert az La Bonita, de az ám... A nyakamat rá... Mind ilyenek ezek: először ostobák és sötétek, mint a csizmatalp, aztán otthon elgondolkodnak, számot vetnek és lassan kivilágosodik az agyuk. A pénznek nincs szaga, a pénzt mindenki szereti... Hja, emberek vagyunk. Mr. Watts metsző hangja csattant fel. Most teljesen önmagát adta a lenszőke hajú, hideg-kék szemű idegen. — A United Fruit-nak szüksége van ezekre a földekre. Az egész völgyre, ha törik, ha szakad! Érti, szenyor Quiroga?! Itt minden talpalatnyi terület életszükséglet számunkra! Nos, közölje azzal a makacs tuskóval, hogy hajlandók vagyunk ... kell, ha szükséges, felmegyünk ... 300 000 dollárig is ... Elképzelheti, mennyit érhet ez a föld nekünk, ha ennyit vagyunk képesek kifizetni érte. Quiroga ügyvéd úr vizenyős szeme kerekre tágult. — Háromszázezer! Ne kövessenek el őrültséget az urak. Ezt a birtokot bagóért fogjuk zsebre vágni. Bizza csak rám ... (Folytatjuk.) A franciák többsége elégedett a kormánnyal A legújabb közvéleménykutatás eredménye szerint a franciák többsége elégedett Jacques Chaban-Delmas kormányával, nem helyesli azonban a kormány gazdaságpolitikáját. A megkérdezettek 60 százaléka nem emelt kifogást a Chaban-Delmaskormány ellen, elégedett európai politikájával és a sajtószabadsággal. A kormány gazdaságpolitikáját illetően azonban aggodalmukat fejezték ki, mert egyre magasabbak a létfenntartási költségek. A megkérdezettek 34 százalékának véleménye szerint Chaban-Delmas mandátuma lejártáig megtartja miniszterelnöki tisztségét, 23 százalék pedig úgy vélekedik, hogy a következő időszakban is ő áll majd a kormány élén. Szerda, 1970. június 3. Az ellenzék hevesen támadja Brandtot A bonni kormány csütörtökön tárgyal a nyugatnémet-szovjet egyezménytervezetről Bonnból jelenti a Tanjug. A bonni kormány csütörtökön tárgyal Egon Bahr államtitkár moszkvai küldetésének eredményeiről és a nyugatnémet-szovjet egyezmény aláírásáról, amelyben a két ország kölcsönösen lemond az erőszak alkalmazásáról. Az egyezmény-tervezetet szerdán ismertetik a szociáldemokraták és a liberálisok parlamenti csoportjának tagjaival. A kereszténydemokrata ellenzék továbbra is erélyesen támadja a Brandt-kormányt, noha az egyezménytervezet szövegét még nem hozták nyilvánosságra. Különösen éles kirohanást intéztek a kormány ellen a menekült szervezetek múlt heti bonni gyűlésén, amelyen Franz Joseph Strauss, a Keresztény-Szocialista Unió vezetője is felszólalt. Strauss szerint Brandt keleti politikája a német érdekek elárulását jelenti. A támadások nem ingatták meg a kormánykoalíciót, viszont megosztották az ellenzék sorait: a menekültek egy része is elzárkózott a Brandt-kormány bírálatától. Ha tükre lesz a Brandtkormány pillanatnyi helyzetének a június 14-én Észak- Rajna Vesztfáliában, Alsó- Szászországban és a Saarvidéken tartandó tartományi választás. A választásokon a szavazati joggal rendelkező nyugatnémetek fele vesz részt