Magyar Szó, 1970. június (27. évfolyam, 148-177. szám)
1970-06-03 / 150. szám
С&Џ Magyar Sió тлшшш»т»»лтлтшашшша»ттШ»тшт»ттшштлтттшттшшштш9ш»ат.............................................................'isssüí XXVII. évf. 150. (8264.) szám Sí:!**«! Szerda, 1970. június 3. ............................................................................................. t tárgysorsjátékunk 5. fordulójának szelvénye a 7. oldalon ARA 50 PARA A víz apad, de a veszély nem csökken Lépten-nyomon fakad a víz Kanizsa, június 2. Kora reggel óta járom a töltéseket. Amikor a torkolatvidékről elindultunk, a legtöbb helyről még olyan hír érkezett, hogy a víz reggelig tovább áradt. Most, hogy ideértünk Kanizsára, kedvező hír fogadott bennünket: a víz már áll, sőt itt-ott apad is. A védelmi munkát azonban egy pillanatra sem szabad szüneteltetni, mert a tapasztalt szakértők szerint ez az időszak a legveszélyesebb: az emberek fellélegeznek, gondolván, hogy múlóban van a veszély, éberségük csökken, a víz azonban teljes erejével támad, s könnyen kikezdi az átázott töltéseket. A torkolattól a határig terjedő szakaszon egyébként nem is láttuk a pihenésnek semmilyen jelét. Nem mondható, hogy itt vagy ott sebesebb ütemben folyik a munka, mint másutt: a töltések lábát fehér zászlók sora tarkítja, valamennyi egyegy forrást jelöl. A zászlórudak néhol olyan sűrűn állnak egymás mellett, mintha kerítést akart volna valaki a töltés lábába építeni belőlük. Néhol, mint például Kanizsánál, a komphoz vezető út mellett nem zászlók, hanem homokzsákokból készült lokalizációs gátaknak tűnő hatalmas kutak jelzik a fakadó vizeket. Ezeken a helyeken erősen buzog a víz. Ha az ember itt a töltésre áll, derékig süpped a szinte folyóssá vált latyakos földbe. Szinte az a csodálatos, hogy a töltés még tartja a helyenként hat méter magas vízfalat. Itt Kanizsánál találkoztam a töltésen Institorisz Sándorral, a Tartományi Végrehajtó Tanács küldöttével és Sava Miklé mérnökkel, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettessel. Véleményük szerint a védőknek most a töltés koronájáról le kell vonulniuk a lábához. Ott van a víznek és a bajoknak a forrása. Jóllehet egyelőre nem valószínű az újabb vízszintemelkedés, a megkezdett körgátakat mindenütt befejezik. Szanádon is azon dolgoztak a munkások. Már nem sokhiányzott, hogy a gát teljesen körülzárja a falut. Kanizsánál a folyamőrség úszóegységei állnak a part mellett készenlétben: a hajók, uszályok telve vannak homokzsákkal. Szükség esetén a víz felőli oldalról tudják megközelíteni a veszélyeztetett helyeket. Nem sokkal messzebb a szádfallemezek különítményesei dolgoznak. A Horgos felé vezető műút közelében pedig, ahol egy drótkerítés húzódik a töltés lábánál, késő délután egy csoport munkás vonult fel, hogy leszedje a hálót, emelje az oszlopokat. A kerítés ugyanis útban volt, nem lehet tőle megközelíteni a munkahelyet. Összbenyomásként elmondhatom, hogy a munkalendület egy szemernyit sem csökkent, továbbra is teljes a készenlét, mert a Tisza a hosszan tartó árvíz miatt most már alattomos és minden szakaszán veszélyes. MATUSKA Márton A TISZA VÍZÁLLÁSA TEGNAP reggel délután Szegednél 959 956 (+3) Zentánál 907 908 (+1) Törökkanizsánál 785 785 (0) Titelnél 749 749 (0) A megáradt Duna keddre virradóra kis híján elöntötte a vaskapui vízi erőmű négy turbináját a jugoszláv oldalon. A víz rombolni kezdte az erőmű második és harmadik részlege közti vasbeton választófalat. Az építők egész éjjel erősítették a falat, s hogy megmentsék az építőhelyet az elöntéstől, egy újat építettek mellette szintén vasbetonból, így elhárították a veszélyt. Az építőhelyen leállították a hajózást, és a vizet román hajózsilipen át engedték ki. Ez valamennyire csökkentette a vízállást a gát felső részén. A jugoszláv—román árvízvédelmi vegyes bizottság szerint az építőknek sikerülni fog leküzdeniük az árt. Ha a víz behatol az erőműbe, annak beláthatatlan következményei lesznek: legalább egy évvel eltolódik az építés, nem beszélve a tetemes anyagi kárról. Tegnap Ion Leustean, a vaskapui vízi erőmű román részének igazgatója ellátogatott a jugoszláv építőhelyre, és munkatársaival együtt megtekintette, hogyan erősítették meg a munkások a választófalat. Tito részvéttávirata Peru elnökéhez Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot küldte Juan Velasco Alvarado perui elnöknek: „Őszinte sajnálattal vettem a Perut ért katasztrofális földrengés hírét. A jugoszláv népek és kormány, valamint a magam nevében legmélyebb részvétemet fejezem ki Excellenciádnak, Peru népének és kormányának.” Írja) Fock Jenőelgrádba érkezett A TOPČIDERI VASÚTÁLLOMÁSON MITJA RIBIČIČ ÜDVÖZÖLTE Kiküldött munkatársunk telefonjelentése * Belgrád, június 2. Fock Jenő magyar miniszterelnök munkatársaival együtt ma délután hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. A topčideri vasútállomáson Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és munkatársai üdvözölték a magyar vendégeket. A jugoszláv és magyar zászlókkal díszített napsütésben úszó állomásra 15 óra 30 perckor érkezett meg a magyar miniszterelnök külön vonata. Fock Jenő kíséretében Belgrádba érkezett Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Várkonyi Péter, a tájékoztatási hivatal elnöke, Oláh József, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Forró József, a külügyminisztérium protokoll-osztályának megbízott vezetője, valamint a miniszterelnökség és a külügyminisztérium több más munkatársa. A vendégeket Mitja Ribičičen kívül Mirko Tepavac külügyi államtitkár, Milenko Bojanic, a Szerb Végrehajtó Tanács elnöke, Dragutin Haramija, a Horvát Végrehajtó Tanács elnöke, Muhamed Hodžić szövetségi külkereskedelmi titkár, Branko Pešić, a belgrádi szkupstina elnöke és mások üdvözölték. Géza Tikvicki, hazánk budapesti nagykövete is a magyar küldöttséggel érkezett. Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete a határon csatlakoztak a vendégekhez. A vasútállomáson adott rövid nyilatkozatában Fock Jenő kifejezte örömét, hogy Jugoszláviába látogathatott, és tolmácsolhatja a magyar kormány és párt jókívánságait a baráti jugoszláv népnek. A magyar vendégek a vasútállomásról belgrádi rezidenciájukba hajtattak, majd Fock Jenő megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. A Szövetségi Végrehajtó Tanács épületében már a mai nap folyamán megkezdődtek a jugoszláv—magyar tárgyalások. Az első napoa két küldöttség véleménycserét folytatott a szocializmus építésének időszerű kérdéseiről és tapasztalatairól. BÁLINT István Hatalmas méretű a párui katasztrófa Árvíz is pusztít a földrengés sújtotta vidéken A SŰRŰ KÖD MEGNEHEZÍTI A MENTÉST Limából jelenti az AFP és az UPI. A perui kormány hétfőn este közleményt adott ki, amely szerint még nem tudni a katasztrofális földrengés áldozatainak számát, annyi azonban már most megállapítható, hogy a szerencsétlenség hatalmas méretű. Az Espresso című perui lap keddi számában azt írja, hogy mintegy 10 000 ember vesztette életét. Bár ezt a jelentést hivatalosan nem erősítették meg, biztosra veszik, hogy az áldozatok száma jóval több ezernél, amennyiről az első hírek szóltak. A negyven másodperc alatt, ameddig a vasárnap délutáni földrengés tartott, mintegy tizenöt kisebb-nagyobb falu és város dőlt romba. A Vöröskereszt adatai szerint csak a huaglasi ■ völgyben 1700 ember vesztette életét, a fővárostól északra húzódó partvidéken pedig 200. A kutatási hatóságok közölték, hogy a városban ezren haltak meg, s hozzátették, hogy a szomszédos Ocros, Mapcos és Andasmarca (Folytatása a 3. oldalon) Mitja Ribičič és Fock Jenő A piac szerepe okozza a legnagyobb eszmei ingadozást Kiró Gligorov felszólalása az SZKSZ választmányának ülésén Az SZKSZ választmánya ülésének második napján tegnap délelőtt tovább folyt a vita az önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok továbbfejlesztéséről és a KSZ ezzel kapcsolatos feladatairól. A Szövetségi Képviselőház nagytermében ezúttal is tíz-egynéhány küldött kért szót, úgyhogy e két nap alatt harmincnál több felszólaló mondta el véleményét az önigazgatás időszerű gyakorlati és elméleti kérdéseiről. A kimerítő, minden részletre kiterjedő vita során szóba kerültek az önigazgatási viszonyok a köztársaság társadalmi és gazdasági életének úgyszólván összes területén. (Folytatása a 6. oldalon)