Magyar Szó, 1970. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1970-07-23 / 200. szám

Csütörtök, 1970. júl. 23. MAGYAR SZÓ Jugoszláv-magyar vízügyi megbeszélések Szegeden (MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE) A két küldöttség ismét meg­állapította, hogy a vízügyi szervek, mind a veszélyes napokban, mind pedig azelőtt és azóta is példásan együtt­működtek, ami lényegesen megkönnyítette a veszély el­hárítását. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást az árvíz okozta károkról és az azóta kiala­kult helyzetről. Mint Breinich Miklós küldöttségvezető em­lítette, a magyar kormány úgy döntött, hogy az árvíz és a talajvizek során össze­dőlt lakóépületek helyébe még az idén november 10-éig új lakóépületeket kell emelni. A megbeszélések során Pe­­tar Vitjuk mérnök elmondta, hogy még az idén tanácsko­zás tesz Újvidéken az idei ti­szai árvédekezésről, és meg­hívta rá magyarországi kol­légáit is. Hozzáfűzte, hogy a jugoszláv és a magyar víz­ügyi szakértők megbeszélése jó alapul szolgálhat a Tisza vízgyűjtő területén levő öt állam együttes megbeszélésé­hez. Reznicsek Károly, a tarto­mányi vízalap igazgatója ja­vasolta, hogy Jugoszlávia és Magyarország közös kutató­munkával állapítsa meg a Ti­sza árterületének szélessé­gét. Mint már néhány héttel ez­előtt jelentettük, a tartomány rövid időre kölcsön adta egyik kotróhajóját az alsóti­­szavidéki vízügyi igazgatóság­nak, hogy bemutassa, hogyan lehet a kotróhajókat felhasz­nálni árvédelemre és új töl­tések építésére. Polgár István, az alsótisza­­vidéki vízügyi igazgatóság fő­mérnöke a megbeszélésen el­mondta, hogy a kotróhajó ki­váló munkát végzett Szeged közelében, munkáját már be is fejezte, s valószínű, hogy a Tisza védelmi vonalán új profilú gátakat fognak ter­vezni, olyanokat, amelyeket kotróhajókkal is meg lehet építeni. Az új gát méretei hasonlóak lesznek, mint az ilyen kotróhajókkal az 1965. évi árvíz után épített dunai gátoké. Valószínű, hogy a kot­róhajókat jugoszláv vállala­tok fogják szolgáltatni északi szomszédainknak a töltések építéséhez. Elsősorban az új­vidéki Pinki vállalatra vár majd itt nagy munka. Min Tegnap Szegeden Breinich Miklós, a magyar OVH elnök­helyettese, illetve Mucsi And­rás, a Tartományi Végre­hajtó Tanács tagja vezetésé­vel vízügyi megbeszélések folytak. Húsz százalékkal csökkent a hozam Zrenjanin környékén az eső után A jó időjárás ismét lehe­tőséget nyújt a kenyérgabo­na betakarítására, az ara­tást azonban nem is any­­nyira a talaj nedvessége ne­hezíti meg, hanem a fel­­burjánzott gaz. Emiatt az arató­cséplők napi teljesítő­­képessége 30, sőt 50 száza­lékkal is kisebb a megszo­kottnál. A magántermelők eddig 40 százalékban végezték el az aratást, kivéve a lukács­­falvaiakat, akik már befejez­ték. A mezőgazdasági szer­vezetek 50—60 százalékban fejezték be a kenyérgabona betakarítását, a mezőgazda­­sági birtokon pedig már megkezdődött az ugarolás is. A múlt heti esőzés azonban nagyon lerontotta a búza ho­zamát és minőségét. A ma­gántermelőknél az esők előtt 17 és 23 métermázsa volt a holdankénti hozam, 77 gram­mos fajsúllyal, az esők után viszont a hozam sehol sem éri el a 20 métermázsát holdanként, tehát három­négy métermázsával keve­sebb a termés, a búza faj­­súlya pedig 71—72 gramm körül mozog. A földműves­szövetkezet birtokán hektá­ronként a hozam 35 méter­mázsa. A Szervó Mihály repülőtéri birtokán a Be­­zosztaja fajta 75—77 hek­toliter súlyt ad, azaz 2—3 grammal kevesebbet, mint az eső előtt. A hozam 32,34 métermázsa, habár tavaly ezé a fajtáé 42 volt hektá­ronként. Egyedül a Libellu­­la fajta adta meg a tava­lyi 50,12 métermázsás hek­táronkénti hozamot. Mindez azt jelenti, hogy a múlt heti esőzés a hozam és a minőség tekintetében újabb nagy kárt okozott a mezőgazdaságnak. (hi) üzemben az első vaskapui turbina Egyelőre csak üres­járatban működik Tegnapra virradóra pró­baüzembe helyezték a vas­kapui erőmű első turbiná­ját, és ezzel befejezték a hat éve tartó hosszú munka el­ső szakaszát. A turbina néhány napig csak üresjáratban fog mű­ködni, azaz nem fejleszt áramot, amíg generátora meg nem szárad, és amíg az összes szükséges vizsgá­latokat el nem végzik. Utá­na azonnal rákapcsolják a belgrádi távvezetékre és bekapcsolják az országos hálózatba. Az erőműnek összesen ti­zenkét turbinája lesz: hat a jugoszláv, hat a román sza­kaszon. Turbinái a legna­gyobbak közé tartoznak a világon. Forgó részük átmé­rője 14,20 méter, megforga­­tásához másodpercenként 720 köbméter víz kell. Az erőmű építőinek sike­rét csak növeli, hogy a tur­binát néhány hónappal a k­i­­tűzött határidő előtt helyez­ték üzembe. A másodikat — amelynek szerelése már fo­lyik — szintén legalább há­rom hónappal a határidő letelte előtt, valószínűleg már szeptemberben indítják meg. 3 780 000 ember dolgozik a társadalmi szektorban Szlovéniában a legkisebb a munkanélküliség — kevés a gépész-, épí­tész- és elektromérnök — Aggasztóan sok szakmunkás vándorol ki külföldre Hazánkban május végén 3 780 000 ember dolgozott a társadalmi szektorban, 4,2 százalékkal több, mint a múlt évben. A munkanélküliek száma mégis mindössze 10 000-rel csökkent, és­ még mindig 360 000 ember neve van a munkaközvetítő intéz­mények listáján. Valamelyest ugyan növekedett a munka­erő-kereslet, de minden sza­bad helyre heten tartanak igényt. A munkanélküliség 9,5 százalékról 9-re csökkent. Szlovéniában a legkisebb: 3,5 százalék, Macedóniában és Kosovóban a legnagyobb: 19,5, illetve 26,5 százalék. Míg a fejletlen vidékeken nagyon sokan nem tudnak elhelyezkedni, egyes fejlet­tebb területeken már mun­kaerőhiány érezhető. Ezért az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban esik szó arról a lehetőségről, hogy a na­gyobb, erősebb munkaszer­vezetek támogassák anyagi­lag a jelenleg munka nél­kül levő dolgozók szakmai képzését, mindenekelőtt a fejletlen vidékeken. Ilyen formán aránylag csekély be­fektetés­­ ellenében biztosít­hatják a szükséges munká­sokat. Egyelőre azonban ke­vesen vállalkoznak ilyesmi­re. Marjan Rozic, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Ta­nácsának titkára szerint a fellendülés előtt álló válla­latoknak idejekorán fontoló­ra kell venniük a szakmun­kás- és szakember-biztosítás ügyét, hogy teljesíthessék terveiket. Az, hogy mégsem foglalkoznak vele túlságosan, részint azzal magyarázható, hogy tudják: egyes vidéke­ink dolgozói nehezen szán­ják rá magukat lakó- és munkahelyük elhagyására, még ha máshol nagyobb fi­zetést, sőt lakást is ajánla­nak nekik. A Szövetségi Munkaügyi Tanács és a szakszervezet vé­leménye szerint külföldi tő­kebefektetéssel is nagymér­tékben fel lehetne lendíteni a foglalkoztatottságot. Már a nemzetközi munkaügyi szer­vezet is indított akciót abból a célból, hogy a tőkeerős ál­lamok olyan országokban fektessenek be tőkét, ame­lyeknek munkaerőtöbbletük van és olyan tevékenységek­be, amelyek munkaigénye­sek. A nemrég hazánkban járt német és francia kül­döttség már ki is fejezte ezt a kívánságát. A kopern Tomos ennek alapján együtt­működik a Citroennel, ha­sonló szerződést köt a sza­badkai Sever a Siemensszel. Az aránylag nagy munka­­nélküliség ellenére sok szak­emberből nincs elég. Külö­nösen nagy a kereslet gé­pész-, építész- és elektromér­nök, közgazdász, jogász és vendéglátóipari munkás, fémipari, építőipari és elekt­­roipari szakmunkás után. A szakmunkások és szakembe­rek tömeges kivándorlása miatt, valamint azért, mert egyetemeink nehézkesen al­kalmazkodnak a gazdaság igényeihez, valószínű, hogy már a közeljövőben súlyos következményeket okoz ez a fajta munkaerőhiány. Támogatásra szóló­ a tejtermelés Jövőre a tartomány folyósítja a 10 párás árdotációt • A tenyésztők a szavatolt árak emelését sürgetik Munkajellegű megbeszé­lésnek indult, majd a tej­­behozatal elleni elkesere­dett tiltakozássá változott a tartományi gazdasági kama­rában és a Koproduktban tö­­­mörült vajdasági szarvasmar­ha-tenyésztők és tejtermelők képviselőinek tegnapi össze­jövetele. Az érzelmek felülkereke­­dése várható volt, hiszen az annyit támadott 9 millió li­teres tejbehozatal közvetle­nül sérti a tenyésztők érde­keit, és csakhamar jövedel­mük csökkenésére vezet. A tejre kivetett védővám egy­oldalú törlése és a behoza­tali tilalom megszegése ho­vatovább megingatja a ter­melőknek az önigazgatási megállapodások hatékonysá­gába, a gazdálkodási feltéte­lek szilárdságába, a törvé­nyességbe vetett hitét, és oda vezet, hogy minden ba­jukra felülről várnak orvos­lást. A tenyésztők tegnapi ülé­sükön is hangsúlyozták, hogy nem ellenzik a behozatalt ha szükség van rá, ellenben megkövetelik, hogy az im­portőrök megtartsák a tör­vényes előírásokat. Ugyan­akkor szorgalmazzák a ter­melők, a tejgyárak és a ke­reskedelmi cégek társulását a belterjes mezőgazdasági termelés alapját jelentő szarvasmarha-tenyésztés ér­dekében. A szövetkezetek és kom­binátok szakemberei, ügyvi­teli szervezeteik képviselői mindenekelőtt e gazdasági ágnak és ezen belül a tej­termelés helyzetének rende­zését sürgetik. A jelenlegi állapotoknak megfelelő, ma­gasabb szavatolt árakkal, tej­por-árdotáció bevezetésével és egyéb hatóeszközökkel sze­rintük biztonságot lehet sza­vatolni a legjobb tenyész­tőknek, hogy merészebben foghassanak hozzá a tejter­melés és a hizlalás belter­­jesítéséhez, és, hogy lendü­letet kapjon az integráció is. Az ülésen a vajdasági kor­mány alelnöke közölte, hogy jövőre már a tartomány fo­lyósítja a 10 párás ún. fel­dolgozói tejárdotációt. Példák halmazával bizo­nyították, hogy a vajdasági nagygazdaságokon vesztesé­ges a tejtermelés, s ezért évről évre csökken a tehén­­állomány. A magántermelők pedig, mivel senki sem vá­sárolja fel tőlük, a jószág­gal etetik fel a tejet, kisebb részét pedig túróvá, sajttá dolgozzák fel. Megállapítot­ták, hogy a tejüzemek több-­­sége az elmúlt évek folya­mán nem fordított gondot az átvevő és felvásárló hálózat kiépítésére, s emiatt elapad­tak a tejforrások. A jelenlevők egybehangzó véleménye szerint ez a ter­melési ágazat a közösség hathatós anyagi és erkölcsi támogatására szorul, mert csak ily módon állhat végre talpra. S. Z. 5. oldal Szó sem lehet a gépkocsi­biztosítás megdrágításáról A motoros szövetség válasza a biztosítóintézetek szövetségének díjemelési javaslatára A Jugoszláv Motoros Szö­vetség az alábbi közleményt adta ki válaszul a biztosító­­intézetek szövetségének a gépkocsibiztosítási díj eme­léséről szóló javaslatára. A Jugoszláv Biztosítóinté­zetek Szövetsége 1970. július 17-én javaslatot terjesztett be a Szövetségi Gazdasági Kamarának a gépjárművek kötelező biztosítási díjának emelése céljából. Eszerint 50 százalékkal akarja emelni a személygépkocsik kötelező biztosítási díját. Mivel javaslatában annyi az adat, hogy kiértékelésük hosszabb időt és tüzetesebb vizsgálatot vesz igénybe, a Szövetségi Gazdasági Ka­mara és a Jugoszláv Moto­ros Szövetség válaszukban kifejtették, hogy a kérdés megvizsgálása csak a nyári szabadság és a saját szerve­zeteikkel való tanácskozás után jöhet számításba. A biztosítóintézetek szövetsége azonban — mint látjuk —, nem hajlandó beleegyezni a javaslat megoldásának elodá­zásába, s ismételten azzal fenyegetőzik, hogy megdrá­gítja a biztosítási díjat. A hazai biztosítóintézetek munkájával és a kötelező biz­tosítási díj emelésével­­kap­csolatos május 26-i közle­ményünket szükségtelennek tartjuk megismételni, állás­pontunkat és érveinket jól ismeri az egész közvéle­mény. Csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a Szö­vetségi Árhivataltól kért be­avatkozás elfogadhatatlan. Ugyanez a véleménye a Szö­vetségi Gazdasági Kamará­nak is. Ahhoz ezúttal nem kívá­nunk hozzászólni, hogy in­­dokolt-e a kötelező biztosí­tási díj 50,85 százalékos eme­lése és helytállóak-e a mel­lette felhozott okok. Ezt majd együttes ülésünkön döntjük el, az azonban bi­zonyos, hogy ilyen drágu­lásról szó sem lehet. Dr. Nikola Nikolic, a biz­tosítóintézetek szövetségé­nek titkára a Tanjugnak adott keddi nyilatkozatában azt állítja, hogy az érvény­ben levő előírások szerint a Jugoszláv Motoros Szövet­ségnek nincs joga részt ven­ni a díjtételek ügyében fo­lyó tárgyalásokon és a meg­egyezésben. Mivel a bizto­sítóintézetek szövetsége jú­nius 17-i levelében is ezt írta, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanácshoz fordultunk ma­gyarázatért. Azt­­a választ kaptuk, hogy mivel szerve­zetünk képviseli a jugoszláv autósokat és motorkerékpá­rosokat, részt vehetünk a megbeszélésekben. A Jugoszláv Motoros Szö­vetség továbbra is együtt kíván működni a biztosító­­intézetek szövetségével. Ar­ra azonban nem vagyunk hajlandók, hogy kész té­nyek elé állítás után foly­tassuk az együttműködést, nem tartjuk tisztességesnek azt a módszert sem, amely­­lyel a biztosítóintézetek szö­vetsége nyomást gyakorol a közvéleményre! A fenti okokból kifolyólag úgy vél­jük, szükségtelen ismételget­ni a közvélemény előtt már amúgy is ismeretes dolgo­kat. Egyebek között azt is figyelembe kell venni, hogy eddig még nem volt rá pél­da, hogy ilyen drasztikus ár­emelést a szabadság idején, valamint a naptári év köze­pén javasolnak. 41. • Vi Semmi sem indokolja a biztosítási díj emelé­sét — mondja a Jugosla­via Biztosító Intézet kraljevói igazgatója Voja Pletinac, a Jugosla­vi­ja Biztosító Intézet kralje­vói kirendeltségének igazga­tója kijelentette, hogy sem­mi sem indokolja a kötele­ző biztosítási díj emelését, mert a biztosítóintézetekben még igen nagyok a rejtett tartalékok, ezenkívül a gép­jármű-tulajdonosok külön­féle mesterkedéseinek meg­akadályozásával is elkerül­hető a drágítás. Véleménye szerint minden­féle károsodást csak a hiva­talos vizsgálatról készült je­lentés alapján kellene elis­merni, nem pedig a szemta­núknak az esetek többségé­ben irreális nyilatkozata alapján. Ezenkívül a kárté­rítés összegét a sérült jármű elhasználódási fokával arány­ban kellene csökkenteni, mert gyakran megesik, hogy gépjárműtulajdonosok Szán­dékosan idéznek elő jármű­­rongálást,­­ hogy a biztosító­­intézet számlájára új kocsi­hoz jussanak. Hasonlókép­pen célravezető lenne az is, hogy a kötelező biztosítást terhelő károkat ne írjuk az önkéntes, vagyis az úgyne­vezett kaszkóbiztosítás ter­hére, ezenkívül a megrongá­lódott járművet abba a mű­helybe adjuk javításra, ame­lyik olcsóbban és jobban dolgozik. Plešinac ezenkívül java­solja, hogy ha a jármű ron­gálódásáért a vezető a hibás, minden egyes szabálysértés után 25 százalékkal növel­jék kocsijának kötelező biz­tosítási díját, azoknak vi­szont, akiknek nem volt bal­esetük, a következő biztosí­tás alkalmával bizonyos jó­váírási skála alapján adja­nak kedvezményt. KIÖNTÉSSEL FENYEGET A TEMES Két és fél nap alatt 4,5 métert nőtt a vízállása Az utóbbi időben az árvíz­ cm volt, tegnap délben pe­­zes kapcsolatban már inkább mig már elérte a 600 cm-es csak a beállt nehéz hely­­magasságot. Tehát két és­zetről, az árvíz okozta ká- fél nap alatt 4,5 métert volt megtérítéséről beszé­­lett. Ezért tegnapelőtt ke­lünk, ezért meglepetésszerű- vezették a rendes, tegnap­on hatott az a tegnapi hír,­­ délben pedig a rendkívüli hogy a Temes árvízveszély-­­ árvízvédelmi készültséget. A lyel fenyeget. A temesvári DTD Vízgazdálkodási Válla­­vízgazdálkodási vállalat je­­lat szakszolgálata felkészült lentése szerint Romániában a fenyegető veszélyre, és ugyanis 19-én és 20-án, am­­ bízik abban, hogy sikerül­ési esőzések voltak, napi 100 elkerülni a nagyobb ka­­mm-és csapadékmennyiség-­tasztrófát, mivel a Temes­fél, s ennek folytán Karam­ alsó szakaszán van elegendő sebesnél a Temes felső sza-­térség a vízmennyiség bere­­kaszán a vízszint 316 cm-re gadására, közben a Duna is nőtt, 76 cm-rel magasabbra, apad. A veszély azonban mint amilyen a legmagasabb csak akkor kerülhető el, ha vízállás volt 1926-ban. A az első hullám idejében le- DTD Vízgazdálkodási Vár­ folyik, a második hullám falat zrenjanini üzemegység érkezése előtt. Ha ez nem gének jelentése szerint az történik meg, válságossá vál első árhullám már elérke- a helyzet a módos bó­­,. ... . . .. . . ... tosi 60 km-es szakaszon, tett Modoshoz (Jašatornic), ezért volt szükség bevezetni ahol e hó 19-én este 6 óra­ a rendkívüli készültséget, kor, a vízállás még csak 150 . (hi)

Next