Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-18 / 257. szám

2. oldal Elfogadták az ENSZ-közgyűlés napirendjét A nagyhatalmak felszólalása ellenére is napi­­rendre,tűzték az Alapokmány módosítását­­ Két hétig tart az általános vita New Yorkból jelenti az UPI. Csütörtökön megkezdődött az ENSZ idei Közgyű­lésének általános vitája, és két hétig fog tartani. Az általános vitát Mario Gibson brazil küldött nyitotta meg. Utána Uruguay, majd Venezuela képviselője ka­pott szót. A hagyományok szerint S­ másodikiént az egyesült Ál-­­­­amok viselője szólal fel, Ja­ne William Rogers amerikai­­ külügyminiszter a közel-­­­ keleti béketárgyalások meg­­ti szakadása miatt csak hétfőn érkezik az ENSZ szekneigé­­n­re. Rogers valószínűleg a­­ kedd délelőtti általános vita-­é­ban kér szót.­­ A Közgyűlés általános bi­­v­zottsága javasolta, hogy az idei ülésszak napirendjére ik­­­tassák be a „Kínai Népköz­­s társaság törvényes jogainak e helyreállítását az ENSZ-ben”.­­ A javaslat mellett a bizotts­­­ság 13 tagja szavazott, heten tartózkodtak, és csak egy kül­dött, a tajvani Csang Kaj­­sek rezsim delegátusa elle­nezte a javaslatot. Az Egye­sült Államok képviselője nem szavazott a javaslat el­len. Az á­talános bizottság in­dítványozta a Közgyűlésnek, hogy részesítse elsőbbségben az­okat a kérdéseket, ame­lyekről a jubilál­is üléseken határozatot fogadnak majd el. A bizottság javasolta, hogy , a nem túlságosan sür­gős kérdéseket halasszák a jövő évi ülésszakra. Nagy vitát váltott ki az amerikai küldött felszólalá­sa, aki hasonló okokból kér­te, hogy halasszák el a vitát az ENSZ Alapokmányáról. Az állandó bizottság több tag­ja erélyesen szembeszállt ez­zel a javaslattal, hangoztat­ván, hogy éppen a jubiláris ülésszak a legkedvezőbb al­kalom az Alapokmányról folytatandó vitára. Emlékez­tettek arra, hogy az Alapok­mányt 25 évvel ezelőtt fogad­ták el, amikor a világszerve­zet tagsága a mainak csak egyharmada volt, és az Alap­okmány egyes pontjai többé nincsenek összhangban a meg­változott világhelyzettel. Hangsúlyozták, hogy az Alap­okmányról folytatandó vita meggátolná, hogy az ENSZ- ben kialakuljon a „nagyok klubja”. Az Egyesült Államok mel­let a Szovjetunió küldötte is ellenezte a kérdés napirend­re tűzését. A szovjet dele­gátus szavai szerint az Alap­okmány védelmet nyújt a szocialista országoknak a ka­pitalista világ támadásaival szemben, és az Alapokmány nélkül „az imperialista ha­talmak akcióba kezdhetnek a szocialista államok ellen”. El­lenezte az Alapokmányról való vitát Franciaország és Nagy-Britannia képviselője is. Az ellenvetések dacára a bizottság úgy döntött, hogy a kérdést tűzzék napirendre. Egyes nagyhatalmak követe­lésére napirendre kerül „a Közgyűlés szervezésének és procedúrájának ésszerűsíté­se” is. A kis és közepes álla­mok képviselői elfogadták a javaslatot, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem zár­ja ki az Alapokmányról foly­tatandó vitát. Vita nélkül a Közgyűlés napirendjére tűzték a közel­­keleti kérdést, a leszerelésre és a biztonságra vonatkozó, a vegyi és bakteriológiai fegy­verek, valamint a nukleáris kísérletek betiltására vonat­kozó kérdéseket. Az idei ülés­szakon megvitatják továbbá a fejlődéssel és a fajüldözés betiltásával kapcsolatos kér­déseket is. Két bomba robbant Belfastban Belfastból jelenti az UPI. Csütörtökön reggel Belfast belvárosában két bomba robbant. Az egyik a kultúra székházában, a másik pe­dig egy napilap szerkesztő­ségében. Jelentős károk ke­letkeztek, de senki sem se­besült meg. IDGGCP 0T Vízbe esett az Oroszlánfóka Hitler eláll Anglia előzö ülésétől egnap volt harminc esztendeje annak, hogy Hitler — 1940. szeptember 17-én — lefújta a Seelöwe-hadműveletet. A Seelöwe (Oroszlánfóka) volt a fedőneve az Anglia el­­özönlését és bekebelezését célzó hadivállalkozásnak. Hitleréknek ez a terve nem sikerült, mivel elvesztették az Anglia fölötti légi csa­tát. A német hadvezetőség vol­taképpen még 1940. június 18-án, Franciaország kapitu­lációjának napján fogott hozzá az Oroszlánfóka meg­valósításához. Churchill azon­ban június 18-i beszédében , a brit flotta abszolút fölé-­é­nyének biztos tudatában je­lentette ki: Négy-ötezer em­bert partra szállíthatnak a nácik sötét éjszakán vagy ködös hajnalban, ezt nem lehet megakadályozni, de már öt hadosztály átszállítá­sához a csatornán legalább 200—250 hajó szükséges. Ezt a flottát észrevétlenül ösz­­szegyűjteni és felvonultatnii lehetetlen ... A francia fegyverszünet életbelépése után a náci párt hivatalos lapja, a Völ­kischer Beobachter — vála­szul egy német városok ellen intézett kisebb méretű an­gol bombatámadásra ezt ír­ta: ,,Az angol légierő igen hamar meg fogja tudni, mi­lyen erőket ingerelt maga ellen...” Alig két héttel Francia- Ír­ország kapitulációja után,­­ július 10-én, megkezdődött a­­ légi háború Anglia fölött. A Göringnek 2669 bombázó és­­ harci repülőgép állt rendel-­­­kezésére, az angoloknak vi­­­­szont mindössze 960 harci­­ repülőgépük volt. De az an­­­­gol Spitfire-ok és Hurrica­­ne-ok sokkal­ gyorsabb, sok­kal jobb gépek voltak, és augusztus 24-éig a németek több mint ezer gépet vesztet­­e­­tek Anglia fölött, az angolok pedig mindössze 277-et. A német hadigépezet ré­szére Európának úgyszólván minden repülőgépipara dol­gozott. Fokozzák a támadá­sok méreteit, napról napra nő a terrorbombázások szá­­­­ma, a ledobott bombák sú­lya. Hitler állandóan a nyu­gati arcvonalon levő vezér- és főhadiszálláson van. A jól értesültek tudni vélik, hogy küszöbönáll Anglia le­­rohanása. Szeptember 4-i beszédében Hitler még kihí­vóan, elbizakodottan jelen­ti ki: — Bármi jöjjön is, Ang­lát le fogjuk törni. Ha most Angliában kíváncsiskodnak, és azt kérdezik: De hát mi­ért nem jöttök már végre? — megnyugtatom őket: jön­ni fogunk... Néhány nap múlva Chur­chill rádióbeszédében meg­állapítja: — Most történel­münk legfontosabb periódu­sa következik. E napok je­lentősége nem kisebb azon napokénál, amikor a spanyol armada a Csatornához köze­ledett, vagy azon napokénál, amikor Napóleon Boulogne­­nál összevont nagy hadsere­gével Nelson állott szem­ben ... Azokban a napokban a né­met légierő nemegyszer ezer repülőgéppel támadt egy­szerre, angol részről pedig előfordult, hogy tartalékban egyetlenegy gépük sem ma­radt: mind a levegőben volt... Ilyen körülmények között következett be szep­tember 15-e, amikor az an­golok olyan súlyos vesztesé­get okoztak a német légierő­nek, hogy két napra rá Hit­lernek el kellett állnia attól az elképzelésétől, hogy le­rohanja Angliát. Nem egé­szen egy hónap alatt ugyanis — augusztus végétől szep­tember utolsó hetéig — a né­metek 1370 gépet vesztettek, az angolok viszont csak 470-­­ et London utcai német terrorbombázás után A magyarok keresetük felét élelmiszer-vásár­lásra költik, és megfi­gyelhető, hogy fokozódik ér­deklődésük az élvezeti cikkek iránt. Mint előző írásunk­ban említettük, a félkész és készételeket, a fagyasztott ételeket mindinkább keresik, egyszóval az életszínvonal emelkedésével változik a fo­gyasztás szerkezete és a fo­gyasztók ízlése. Ez, valamint a külföldi piac igényei út­mutatóul szolgálnak az élel­miszeriparnak, milyen irány­ban fejlődjön. Dr. Banke Antal, a Mező­­­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termékfor­galmazási főosztályvezetője felsorolt néhány rendkívül gyorsan fejlődő élelmiszer­­ipari ágazatot, amelyek az utóbbi években az átlagos­nál jóval nagyobb növeke­dést mutattak fel. A magyar konzervipar az elmúlt ne­gyedszázadban nagy fejlődé­sen ment át. Európai vi­szonylatban a legjobban összpontosított kapacitások találhatók Magyarországon. Beszélgetés dr. Banke Antallal, A szabad és rögzített árak között A legkisebb konzervgyár évi 40 000 tonna, a legna­gyobb pedig évi 100 000 ton­na áru kibocsátására képes. A zöldségkonzerv előállítása az ötszöröse, a savanyúságé négyszerese, a paradicsom­készítményeké pedig kétsze­rese a tíz év előttinek. A második jelentős iparág a baromfifeldolgozás. Az idén, a tervek szerint, 130 000 tonna szárnyast dolgoznak fel. Az üzemek jó része fel­újítva, korszerűsítve indul az új ötéves tervbe. A kecske­méti gyár például a legna­gyobbak közé tartozik Euró­pában. „Felfutó” iparág a hűtő­ipar. Gyors és látványos a fejlődése, de még mindig nem elégíti ki az igényeket (ezért Jugoszláviában is bé­relnek hűtőházakat). Az el­múlt években megkétszere­ződött a mélyhűtött, félkész és készáru előállítása. A Mi­relité fagyasztott zöldség, gyümölcs, félkész és készéte­ I­­ek mind nagyobb népsze­­­­rűségnek örvendenek, s ma­­­­gától értetődik, hogy nő irán­tuk a kereslet. Szép fejlődést mutat a magyar likőripar. Termelését az elmúlt évek­ben 30 százalékkal növelte, s ma már 50 féle likőrt és más szeszes italt állít elő. Dr. Banke kiemelte, hogy nem hanyagolják el a hús­ipart sem, előbb azonban a nyersanyagbázist, tehát az állattenyésztést kell fölfej­leszteni, hogy legyen mit föl­dolgozni. Többek között Sze­geden szalámigyár, Észak- Magyarországon pedig hús­kombinát épül a következő években. Több készáru, kevesebb nyersanyag exportra — A magyar élelmiszer­­gazdaság (mezőgazdaság és élelmiszeripar) a nemzeti jö­vedelem egyharmadát adja, és az ország összkivitelé­­ben 22 százalékkal részese­dik — mondta dr. Banke An­tal.­­ A Magyar Népköztár­saság élelmiszer-exportja 1,1 százalékát reprezentálja a vi­lág élelmiszer-exportforgal­mának. A kivitelnek igen fontos szerepe van. Döntő részben ez teremti meg a fejlett, tőkés orszá­gokból importált és a ma­gyar ipar műszaki fejleszté­sét szolgáló gépek, berende­zések, anyagok és licenciák deviza-ellenértékét. A kivitelre jellemző, hogy szerkezete nagyot változott. Régebben az össz-export 30 százaléka volt iparilag fel­dolgozott termék, a többi pe­dig nyersanyag és félkész áru. Jelenleg 66 százalék a feldolgozott ipari termék, és mindössze 30—34 százalék az alapanyag, illetőleg a fél­kész áru. Ez is mutatja az élelmiszeripar fejlődését. Te­gyük hozzá, hogy az előbb említett irányzat továbbra is erősödik. Érdekes kérdés az élelmi­szerárak alakulása. Részben ugyanis az áraktól függ az iparág jövedelme, és ezen belül az egyes ágazatok fej­lődésének üteme. Dr. Banke ezzel kapcsolatban ismertet­te, hogy Magyarországon négyféle árakkal dolgoznak. Első helyen említette a sza­bad élelmiszerárakat, me­lyeknél megkötöttség nincs.­­ Ezek az áruk egy részére vonatkoznak. A lazán beha­tárolt, illetve az irányárak rendszere nagyjából azonos. Az áraknak kisebb ingado­zása lehetséges. A negyedik csoportba tartoznak a rög­zített fogyasztói árak (ke­nyér, tej, hús). Ezeknél az állam bizonyos szubvenciót nyújt a termelőknek (1—20 százalékos támogatást), úgy­hogy áraik viszonylag ala­csonyak. Évről évre nő azonban a lakosság jövedelme, és ez utat nyit a szabadabb árfor­mák kibontakozása felé. Bi­zonyos értelemben adott idő­pontban be van határolva­­ egy-egy cikk ára. Ebben az esetben tehát a feldolgozó nem realizálhatja árban a fogyasztó felé a többletráfor­dítást. Ez némiképpen gá­tolja egyes élelmiszeripari cikkek csomagolásának kor­szerűsítését, az áruválaszték bővítését stb. Szorosabb kapcsolatok a feldolgozók és a termelők között Mindinkább előtérbe ke­rül az élelmiszeripar és a nyersanyagtermelők kapcso­latainak továbbfejlesztése. Új fogalom — amely már tartalommal is telítődik — van kialakulóban Magyaror­szágon. Ez a vertikális koo­peráció, melynek alapelve, hogy a benne részt vevő me­zőgazdasági és feldolgozó üzemek megtartsák jogi egyenrangúságukat. A verti­kális kooperációt most már a törvények is segítik, sőt serkentik, mert megkönnyí­tik a pénz áramlását a ter­melő és a feldolgozó szektor között. Az említettek nyomán több mezőgazdasági vagy ipari üzem közös vállalko­zásba kezd. Ez ideig a két ágazat kap­csolata főként az éves szer­ződéseken alapult. Korsze­rűbb és jobb változata a ter­■­meltetési szerződések meg­kötése. Ennek alapján a kon­zervgyárak gépeket helyez­nek ki a nagyüzemekbe, vegyszereket, vetőmagot biz­tosítanak, technológiát ad­nak a termelőnek. Ez a szo­rosabb kapcsolat az előbbi­nél, és előnyösebb mindkét fél számára. Egyszóval, az élelmiszer­­ipar fejlesztésének Magyar­­országon nagy figyelmet­­ szentelnek. A negyedik öt­■ éves terv irányelveiben le i­s fektették, hogy az élelmiszer­­­­iparban a lakosság színvo­­­nalasabb ellátása, a háztar­­­­tási munka megkönnyítése,­­­­ valamint az exportlehetősé­­­­gek fokozottabb kihasználása­­ érdekében növelni kell a ma­­­­gasabb feldolgozási fokú,­­ előre csomagolt, konyhakész­­ termékek termelésének ará­­­­nyát. SOMOGYI Zoltán a magyar élelmiszeripar közelről Beszélgetés dr. Banke Antallal, a MÉM főosztályvezetőjével (2.) MAGYAR SZÓ Péntek, 1970. szept. 18. A Jugoszláv Sorsjáték 38. fordulójának nyerőszámai Az alábbi :U __ Az alábbi »z. __. .... mokkal végző- **V •* mokkal végző- Ell ** db sorsjegy.k *** “Z®®***1 db «mrzj.gv.k e®' oyeri.k 00 10,— 49415 1 000,— 370 100,— 114475 1 10 000,— 36390 500,— 215915 10 000,— 196240 10 000,— 442985 10 000,— 41 30,— 6­6,— 9831 200,— 59126 500,— 05781 500,— 75296 2 006.— 204571 10 000,— 184886 10 006.— 679771 10 000.— 772716 50 006.— 52 20,— 37 10,— 06042 1 000,— 57 10,— 08122 1 000.— 87 20,— 45302 500,— 97047 500,— 73 10,— 158 50,— 20453 2 000.— 30078 500,— 35783 500,— 51628 1 000.— 010973 10 010,— 153248 10 000.— 402478 10 000.— 4 6,— 713368 10 000.— 56284 506.— 004894 10 006.— 9 6,— 041744 10 006.— 13919 506.— 528314 10 006.— 55899 1006.— 850524 10 006.- 57159 506 OS 10,— 051089 10 006.— 7625 200.— 385699 150 006.—

Next