Magyar Szó, 1970. október (27. évfolyam, 271-300. szám)

1970-10-27 / 296. szám

fit Vesztegzár alá helyezik­ MAGYAR 310 a . xxvii. évf. 296. (S4io.) sz. {{::{:{: Kedd, 1970. október 27. JSsítsa a beteglátogatást a kórházakban — A lakosságot egyelőre nem oltják ki Sorsjátékaink szelvényei (A 6. oldalon) — A dimitrovgradi határátjárón még szigorúbb intézkedéseket Ara 8­ FARA vezettek be Az összes haláleset okát kivizsgálják Macedóniában . Megtiltják Tito elnök pohárköszöntője az amerikai kongresszus közlönyében Washingtonból jelenti a Tanjug. A Congressional Record, az amerikai kongresszus közlö­nye, teljes egészében közölte Tito elnök pohárköszöntőjét, amelyet a Nixon elnök tisz­teletére rendezett díszvacso­rán mondott, mellette pedig John Blatnik szlovén szár­mazású amerikai kongresz­­szusi képviselő bevezető szö­vegét. John Blatnik többek között megállapítja, hogy a két el­nök baráti véleménycseréje elősegítette a jobb megértést, s egyúttal hozzájárulás volt a béke ügyéhez. Tito elnök pohárköszöntőjének közlését maga Blatnik kérte a kép­viselőház elnökétől. Blatnik egyébként 1946 óta képviseli Minnesota ál­lamot a kongresszusban, ahol nagyszámú szlovén szárma­zású kivándorolt él. A hábo­rú alatt Blatnik a népfelsza­badító egységekhez kiren­delt amerikai tisztként ha­zánkban tartózkodott. Mitja Ribicic hazaindult New Yorkból hazatérőben rövid időt töltött Párizsban Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, New Yorkból hazautazóban tegnap Párizsba érkezett. Az Orly repülőtéren Ivo Vojvoda jugo­szláv nagykövet fogadta. Mitja Ribičič Párizsban találkozott Jacques Chaban- Delmas francia miniszterel­nökkel, majd a délután fo­lyamán hazaindult Belgrád­­ba. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke feleségével és a kíséretében levő sze­mélyiségekkel — Rato Du­­gonjictyal, dr. Antun Vra­­tusával, Milan Milutinović­­tyal és Budimir Lančarral­­ együtt vasárnap New Yorkból elutazott Párizsba. A repülőtéren Lazar Moj­­szov, Jugoszlávia ENSZ-nagy­­követe és több más szemé­lyiség vett tőle búcsút. Mint ismeretes, Mitja Ri­bičič vezette az ENSZ-köz­­gyűlés jubileumi ülésszakán résztvevő jugoszláv küldött­séget. Ribičič vasárnap este részt vett azon a díszfoga­dáson és vacsorán, amelyet Dr. Antun Vratuša he­lyettes külügyi államtitkár az ENSZ-közgyűlés jubile­umi ülésszaka idején talál­kozott és megbeszélést foly­tatott több államférfival. Vratuša korábban tárgyalt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel, Mahmud Riad egyiptomi és Stefan Jedrychowski lengyel kül­ügyminiszterrel, később pe­Nixon amerikai elnök adott a Fehér Házban a jubileumi ülésszak befejezése alkal­mából. A fogadáson egyéb­ként 31 állam-, illetve kor­mányfő vett részt. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke vasárnap ta­lálkozott hazánk washing­toni nagykövetségének funk­cionáriusaival, míg az osztrák, mexikói, szingapúri, guyanai külügy­miniszterrel, a magyar kül­ügyminiszter-helyettessel, a görög külügyminisztérium titkárhelyettesével és a Fü­­löp-szigeti kereskedelmi mi­niszterrel. Az el nem kötelezett or­szágok képviselőivel a lusa­­kai csúcsértekezlet határo­zatait és végrehajtásuk mód­ját vitatta meg. Vratuša megbeszélései Hamarosan lejár a tű­zszü­neti megállapodás érvénye Az ENSZ-ben élénk diplomáciai tevékenység folyik a közel-keleti kompro­misszum felkutatására . Az első cél: meghosszabbítani a tűzszünetet A világszervezet székhelyén élénk diplomáciai tevé­kenység folyik olyan kompromisszumos megoldás fel­kutatása végett, amely lehetővé tenné Gunnar Jarring közel-keleti ENSZ-megbízottnak, hogy folytassa külde­tését még a háromhónapos tűzszünet lejárta előtt. Kai­rói laphírek szerint ezen a téren különösen U Thant főtitkár fejt ki intenzív tevékenységet. Most már mindössze 12 nap van hátra a tűzszüneti meg­állapodás érvényének lejár­táig, a diplomáciai tevé­kenység közvetlen célja te­hát a hadműveletek felújí­tásának meghiúsítása. Kairói hivatalos körök több ízben is kijelentették, hogy Egyiptom hajlandó még két hónapra meghosszabbíta­ni a tű­zszünetet, ha ez idő alatt felújítják Gunnar Jar­ring küldetését, vagy pedig ha a tárgyalások kudarca ese­tén Jarring az említett idő­szak letelte után részletesen beszámol tevékenységéről az ENSZ előtt. Egyiptom azon­ban továbbra is követeli, hogy az ENSZ-közgyűlés ítél­je el Izraelt, mert nem haj­landó életbe léptetni a Biz­tonsági Tanács 1967. évi ha­tározatát. Úgy hírlik, hogy Mahmud Riad külügyminisz­ter közgyűlési beszédében kü­lön kitér majd az USA állás­pontjára is azzal kapcsolat­ban, hogy az­ USA ismét fegy­vert szállít Izraelnek. Az Al Ahram különtudósí­­tója szerint az USA ENSZ- képviselője az utóbbi napok­ban igen tevékenyek voltak, azon fáradoztak, hogy befo­lyásolják az ENSZ-közgyű­­lésben folyó vitát, és megaka­dályozzák az Izraelt elítélő határozati javaslat elfogadá­sát. Az amerikaiak meg akar­ják győzni az egyes küldötte­ket arról, hogy az izraeli kor­mányból kiszorították a vál­ság politikai megoldását el­lenző szélsőséges elemeket, tehát a jelen pillanatban hely telen lenne bármilyen nyo­mást is gyakorolni Izraelre, mert ez szélsőséges magatar­tásra késztetné Golda Meir kormányát. Az Al Ahram egyébként hangsúlyozza: Egyiptom el­várja, hogy a Közel-Keletről szóló vita a Biztonsági Ta­nács határozatainak végre­hajtását fogja sürgetni. Az újság megállapítja, hogy rész­ben az USA felelős azért, hogy nem újították fel Gun­nar Jarring küldetését. Wa­shington ugyanis támogatta Jarring küldetésének izraeli bojkottját és a Biztonsági Ta­nács Közel-Keletre vonatko­zó határozatával szembeni elutasító magatartást. A lap végül leszögezi: vég­ső ideje, hogy az ENSZ ki­utat találjon a ködösítő, za­jos propagandából. Más hír szerint az afrikai és ázsiai országok egy csoport­ja határozati javaslatot dol­gozott ki, amely felszólítja a hadban álló feleket, hogy azonnal lépjenek érintkezés­be Gunnar Jarringgal. Dragoslav Markovic, a Köztársasági Képviselőház elnöke (balról) tegnap eszmecse­rét folytatott az első és második katonai körzet képviselőivel. A beszélgetésen Mi­­lenko Bojaniés a köztársasági kormány elnöke is részt vett Az amerikai diplomaták érintkezésbe léptek a Szovjetunióban letartóztatott főtisztekkel Az USA moszkvai nagykö­vetsége konzuláris osztályá­nak két tisztviselője tegnap reggel elutazott az örmény SZSZK-ba, hogy érintkezés­be lépjen a három letartóz­tatott magas rangú amerikai tiszttel. A három tiszt, mint ismeretes, annak az ameri­kai repülőgépnek volt az utasa, amely a közelmúltban kényszerleszállást hajtott végre a Szovjetunió terüle­tén. A két diplomáciai tisztvi­selő, miután beszélget a fog­lyul ejtett amerikai tisztek­kel, azonnal visszatér Moszk­vába, és beszámol küldeté­séről a nagykövetségnek. Macedóniában egyelőre egyetlen koleragyanús ese­tet sem fedeztek fel, de mi­vel az utóbbi időben arány­lag sok jugoszláv polgár járt Törökországban, a Köztársasági Járványügyi Parancsnokság szigorú in­tézkedések bevezetését javasolta az egészségügyi ha­tóságoknak. Egyebek között tanácsolta, hogy helyez­zék vesztegzár alá a Törökországból hazatérő pol­gárokat, akik pedig már régebben visszatértek, kö­telesek azonnal jelentkezni helységük valamelyik egészségügyi intézményében, hogy az orvosok meg­tehessék a szükséges intézkedéseket. Macedónia valamennyi helységében az egészségügyi szolgálat minden egyes ha­láleset okát kivizsgálja. Kü­lönösen ügyelnek a bélbe­tegségekre. A Köztársasági Járványügyi Parancsnokság a beteglátogatás megtiltását is javasolja, ezenkívül vala­mennyi szállítóeszköz, isko­la- és középület fertőtlení­tését. Külön felhívta a la­kosság figyelmét, hogy a szokottnál gondosabban tisz­tálkodjon,­ mert a személyi higiénia az egyik legfonto­sabb feltétele a betegség megelőzésének. A parancsnokság javasol­ta az iskoláknak, munka- és egyéb szervezeteknek, hogy szervezzenek ismeretterjesz­­tő előadásokat, ismertessék a polgárokkal a legszüksé­gesebb védelmi intézkedése­ket. Az egész lakosság beoltá­sára egyelőre nincs szükség. Az egészségügyi dolgozókat, a belügyi szervek egyes tag­jait, továbbá a tetovói és a gesztiváli kommuna terüle­tén élő polgárokat azonban beoltják. A dimitrovgradi határát­járón még szigorúbban el­lenőrzik a Törökországból és más közel-keleti orszá­gokból bejövő utasokat, mert a török hatóságok közlemé­nye szerint Isztambulban még aggasztóbb méreteket kétnapos „szélcsend” után úgy látszik, hogy a kolera­­járvány ismét veszélyes mé­reteket kezd ölteni Isztam­bulban. Hivatalos közlemény szerint ketten belehaltak a betegségbe, úgy hírlik azon­ban, hogy a legújabb áldo­zatok száma valójában hét. Ezenkívül 86 új megbetege­dést észleltek. Az isztambuli kórházak­ban összesen 1235 kolerás beteget ápolnak. A török egészségügyi mi­niszter közölte, hogy összeül a kormány egészségügyi ta­nácsa, és megvitatja a kole­rajárvány leküzdéséhez szük­séges intézkedéseket. Isztam­bulban egyébként eddig ösz­­szesen 47-en haltak bele a kolerába. Süleyman Demirel török miniszterelnök tegnap Isztam­bulba érkezett, hogy a hely­színen meggyőződjék a jár­vány elleni intézkedések ha­tékonyságáról. Az AP jelenti, hogy a Fülöp-szigetek délnyugati öltött a járvány. A dimot­­rovgradi egészségügyi ható­ságok állandó készültségi állapotban vannak. Azokat az utasokat, akiknek nincs oltási bizonyítványuk, nem engedik belépni Jugoszlávia területére. Külön ellenőrzésnek vetik alá a Törökországból jövő autóbuszokat és teherjármű­­veket. Egészségügyi szerve­inknek jelentősen megköny­­nyíti a munkáját, hogy Bulgáriában hasonlóképpen szigorú intézkedéseket ve­zettek be. Koszovó egészségügyi tit­kára szerint a tartomány­ban senki sem betegedett meg kolera következtében, és semmi jel nem utal köz­vetlen veszélyre. Az egész­ségügyi szolgálat természe­tesen mégis megtette a leg­szükségesebb megelőző in­tézkedéseket. Valamennyi egészségházban állandó ügyeletet vezettek be, és megszigorították a középü­letek és nyilvános helyek egészségügyi vizsgálatát. Külön tartományi bizottsá­got alakítottak arra a célra, hogy vizsgálja felül a nyil­vános helyeket. A Törökországból haza­térő vagy onnan beutazó polgárok, akár van oltási bizonyítványuk, akár nincs, kötelesek jelentkezni tartóz­kodási helyük valamelyik egészségügyi intézményében. Jeró Törökországban részén szintén felütötte a fe­jét a kolera. Eddig 7 gyer­mek halt meg. Az egészség­­ügyi hatóságok elrendelték, hogy a veszélyeztetett terü­let lakosságának adjanak vé­dőoltást. Jugoszláv—görög megbeszélés a kolera terjedésének megakadályozásáról Gevgelijában hétfőn össze­ült dr. Nikola Georgievszki, a Szövetségi Egészségügyi Tanács elnöke, és Georgiosz Dugalopulosz, görög egész­ségügyi miniszter, hogy meg­tárgyalják a törökországi kolerajárvánnyal kapcsola­tos kérdéseket. Dr. Georgi­­evszki, a Tanjug tudósító­jával folytatott telefonbeszél­getésben közölte,, hogy a ju­goszláv és görög tárgyalófe­lek kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a koleraellenes intézkedésekről. Örömmel ál­lapították meg, hogy a két ország egészségügyi szolgá­lata eredményes, és majd­nem azonos megelőző intéz­kedéseket foganatosított, és hangsúlyozták továbbá in­tézkedések összehangolásá­nak szükségességét. Szó volt arról, hogy a Tö­rökországban tartózkodó ju­goszláv állampolgárok Bul­gária helyett Görögországon át térnek vissza Jugoszlá­viába, valamint arról, hogy szükség esetén a két ország kölcsönösen segíti egymást. Abban állapodtak meg, hogy az óvintézkedéseket szigorí­tani kell. Ismét támad a kolera Kinevezték új Szomáliai nagykövetünket Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök Siniša Košutićot, a Külügyi Államtitkárság meghatalmazott miniszterét nevezte ki a JSZSZK rend­kívüli és meghatalmazott szo­méliai nagykövetévé.

Next