Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-15 / 13. szám

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________­_________________________________­_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 1IMM‚ «Mitia« иии« ::::::: xxvii évf-13-­­8486.sz­ :::::::: péntek, 1971. január 15. кгл:: : 520ciaista Szövetség községi elnökeinek újvidéki tanácskozásán ara­n­yalta Nyereményszelvény (A 6. oldalon) I e j_ ____ Г—¥ Az együ­ttlét újrarendezése MAGYARJ 10** lehet közömbös a vajdasági ■ ■ inwIw Жшw \ттн ^јзшзгз szóbó­ került 0 szervezet pénzellátást? is Előrehaladás Jugoszlávia és Kína kapcsolataiban Pekingi nagykövetünk beszámolója a Szkupstina külügyi bizottságai előtt Belgrádból jelenti a Tarn- Jug. Stana Tamiajevic-Amessen elnökletével a Szövetségi Szkupstinában tegnap együt­tes ülést tartott a Népek Tanácsának és a Társadal­mi-Politikai Tanácsnak kül­politikai bizottsága. Az együttes ülésen Bogdan Oreščarin, hazánk kínai nagykövete beszámolót ol­vasott fel, majd válaszolt a bizottsági tagok kérdéseire. Az ülés részvevői megál­lapították, hogy előrehaladás történt Jugoszlávia és Kína kapcsolataiban, s mindkét fél részéről megvannak a feltételek az együttműködés továbbfejlesztésére és bőví­tésére. A két bizottság tag­jai támogatták a jugoszláv— kínai együttműködés tovább­fejlesztésére irányuló erőfe­szítéseket. Az ülésen a részvevők meghallgatták Radivoj Uva­­lic külügyi államtitkár­helyettes beszámolóját a legújabb közel-keleti fejle­ményekről, továbbá Miran Mejak beszámolóját is a nyugat-afrikai országokban tett körútjáról. Szó volt még az indonéz parlamenti küldöttség jugoszláviai és a Szövetségi Szkupstina kül­döttségének svájci látogatá­sáról, továbbá Schrödernek, a nyugatnémet Keresztény­demokrata Unió parlamenti frakciója vezetőjének jugo­szláviai tartózkodásáról. Végre a lényegről tárgyalnak New Yorkban Jarring jeruzsálemi látogatása után bizakodóbb a hangulat az ENSZ székházában • Reston szerint a nagyhatalmak már megegyeztek a területi kérdésekben Kiküldött munkatársunk telefonjelentése • New York, január 14. Amióta Gunnar Jarring közel-keleti ENSZ-meg­­bízott visszatért rövid jeruzsálemi látogatásáról, az ENSZ-palotában felvillan­yozódott a légkör, noha ez nem azt jelenti, hogy gyors és számottevő előreha­ladás várható a közel-keleti közvetett béketárgyalá­sokban. Némi előrehaladás azonban történt, s ez abból áll, hogy a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtási sorrendje helyett most a probléma lé­nyege került előtérbe: az Izrael által megszállt te­rületek sorsa. Fontosnak tekintik azt is, hogy Jarring Izraelből „vi­lágosabb” tervvel tért visz­­sza, mint korábban. Tel Aviv ugyanis — mint aho­gyan Golda Meir miniszter­elnök is kijelentette — tud­tára adta a közvélemény­nek, hogy hajlandó csapa­tait visszavonni a békeszer­ződés által megszabott ha­tárvonalak mögé. Más szó­val: az izraeli kormány vi­lágosan kijelentette, hogy nem hajlandó kiüríteni az összes megszállt területeket. Ezzel kapcsolatban felme­rült a kérdés, hogy Izrael számíthat-e az USA támo­gatására a kulcs jellegű terü­leti kérdésben. Hivatalos válasz erre még nem érke­zett, James Reston, a neves hírmagyarázó azonban kön­törfalazás nélkül kimondta, hogy négy pontban London, Párizs, Moszkva és Washing­ton már megállapodott. A titkos megállapodás szerint Izrael nem adná vissza az összes elfoglalt területeket; az izraeli csapatok visszavo­nulnának a Színai-félsziget­ről, ha ennek ellenében sza­vatolnák Izrael szuverenitá­sát és a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és az Aka­­bad-öblön keresztül; a stra­tégiai jelentőségű Sarm el Sejk félsziget státusáról tárgyalások útján kellene megegyezni; a Golan-fennsí­­kot semlegesíteni kell, és nemzetközi ellenőrzés alá helyezni. Reston hozzáfűzte, hogy a szóban forgó javaslatokat Moszkva ugyan nem fogad­ta el, de nem is utasította vissza. Az ügyrendi kérdés­ek he­lyett tehát lényegbevágó problémák merültek fel, s ezáltal ismét kifejezésre ju­tott az alapvető ellentét Izrael és az arab országok között. Az egyiptomi elnök ugyanis a napokban is ki­jelentette: a megszállt terü­letek nem képezhetik alku­dozás tárgyát. Hasszán bin Hejkal, az Al Ahram főszer­kesztője a New York Times tegnapi számában közölt cik­kében ismertette az elhunyt Nasszer elnök ezzel kapcso­latos nézeteit, és idézte Nasz­­szer egy mondatát: — Soha egy talpalatnyi földet sem engedek át Izraelnek. Hejkal azonban nem ma­rad meg ennél a kijelentés­nél, hanem ismerteti az amerikai közvélemény előtt a probléma pozitív megkö­zelítésének lehetőségét is. Emlékeztetett Anvar el Sza­dat elnök nyilatkozatára, amely szerint Izrael szá­mára a maximális bizton­ságot a négy nagyhatalom szavatolhatja. Általános vélemények sze­rint Gunnar Jarring legin­kább attól fél, hogy idő­szűkében lesz, mert hosszú hónapok türelmes munkájá­ra van szükség ahhoz, hogy a szemben álló felek köze­lebb jussanak a megállapo­dáshoz. A jelen pillanatban tehát az egyik legfontosabb közvetlen feladat a tűzszü­net meghosszabbítása. .­. GUSTINCIC Józef Teichma, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezetésével tegnap délelőtt Belgrádba érkezett a LEMP küldöttsége. A lengyel pártdelegációt Stane Do­­lanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja és Ignác Golob, a JKSZ Elnöksége nemzetközi kapcsolatok bizottságának osztályfőnöke fogadta. Jelen volt még Ta­­deusz Fridzinski belgrádi lengyel nagykövet. 1 Mika Tripalo hazaérkezett Rómából Mika Tripalo, a JKSZ El­nöksége Végrehajtó Irodá­jának tagja tegnap több na­pos olaszországi látogatás után hazaérkezett. A belg­rádi repülőtéren Badislav Soškić, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tag­ja fogadta. Mika Tripalo Rómában megbeszéléseket folytatott az Olasz KP, a Keresztény­­demokrata Párt, a Szocia­lista Egységpárt, a Szocia­lista Párt, a Proletáregység Szocialista Pártja és a Re­publikánus Párt vezetőivel Jugoszlávia és Olaszország kapcsolatairól, valamint a JESZ és az említett pártok együttműködésének fejlesz­téséről. Lengyel miniszter újvidéken Tegnap ellátogatott Újvi­dékre dr. Henryk Jablonski lengyel közoktatásügyi mi­niszter. Vukašin Micunovic­­nak, a Szövetségi Művelődé­si és Közoktatásügyi Tanács elnökének és Stojan Zamu­­rovic tartományi művelődési és közoktatásügyi titkárnak a kíséretében ellátogatott az Újvidéki Egyetem rektorá­tusára, a mezőgazdasági kar­ra és az Élelmiszeripari In­tézetbe. Chilébe érkeztek a szabadon engedett brazíliai politikai elítéltek A brazil kormány tegnap szabadon bocsátott 70 poli­­tikai elítéltet Bucher svájci nagykövet kiszabadítása el­lenében. A hetven elítélt repülőgépen Chile fővárosá­ba, Santiagóba utazott. Bucher elrablói megígér­ték, hogy szabadon bocsát­ják foglyukat, amint a hír­­ügynökségek hírül adják, hogy a politikai elítéltek megérkeztek Chilébe. A Reuter santiagói híre szerint a repülőgép tegnap megérkezett a chilei főváros repülőterére. Csütörtökön délelőtt ta­nácskozásra ültek össze a Szocialista Szövetség vaj­dasági községi választmá­nyainak elnökei, hogy a tar­tományi vezetőkkel együtt megbeszéljék a politikai rendszer módosításával kap­csolatos teendőket. A községi szakszerveze­tekben folyó vita módoza­tait Vukašin Kešelj, a vég­rehajtó bizottság titkára is­mertette. Felvázolta a poli­tikai rendszer módosításával kapcsolatos munkálatok ed­digi menetét, felsorolta azo­kat a Vajdaságban és a köz­társaságban tartott politikai tanácskozásoka­t, amelyeken erről tárgyaltak. Gera István és Csubela Ferenc szóvá tette, hogy az alkotmánymódosítási kérdé­sek miatt kissé háttérbe szo­rult a kommunális rendszer fejlesztése, holott a kettőt egyidejűleg kellene napi­rendre tűzni. Major Nándor szerint az politikai rendszerrel kapcso­latos kérdéseket úgy kell csoportosítani, hogy tarto­mányi síkon tisztázzák a bo­nyolultabb elméleti kérdé­seket, mint például a köz­társaság államiságának és a tartomány autonómiájának a viszonyát, a községekben pedig mindazt, aminek na­gyobb a közvetlen gyakor­lati jelentősége. Kelemen Mátyás rámuta­tott az alkotmányjogi válto­zások nagy jelentőségére, amelyek döntően befolyásol­hatják a vajdasági községek anyagi és politikai sorsát is. Ha tehát a jelen pillanat­ban ezek a kérdések vannak előtérben, az semmiképpen sem hátráltatja a kommu­nális rendszer fejlesztését, nem szorítja háttérbe a köz­ségek érdekeit, hanem ép­pen ellenkezőleg. (Folytatása az 5. oldalon) Üstökön kell ragadni a kínálkozó alkalmakat Milenko Bojanic és Prvoslav Raković vajdasági körúton Milenko Bojanic, a Köztársasági Végrehajtó Ta­nács elnöke, Tihomir Vlaškalić, a Köztársasági Vég­rehajtó Tanács tagja és Prvoslav Rakovic, a Zasta­­va-művek vezérigazgatója Sava Filipovic mérnöknek, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnökének és Mu­­csi Andrásnak, a Tartományi Végrehajtó Tanács tag­jának kíséretében kétnapos vajdasági körútjuk má­sodik napján, tegnap Zentáról Becsére látogattak, ahol a Fadip gépkocsialkatrész-gyár és a község ve­zetőivel a Zastava és a becsei vállalat együttműkö­désének bővítéséről tárgyaltak. Milenko Bojanic a megbe­szélés után válaszolt az új­ságírók kérdéseire: — Korábbi ígéreteimnek eleget téve látogattam el most Pancsovára, Zrenja­­ninba, Kikindára, Szabadká­ra, Zentára és Becsére, s ezúttal elsősorban azzal a céllal jöttem Vajdaságba, hogy a községi vezetőkkel együtt megteremtsük a ked­vező légkört az üzletembe­rek — jelen esetben a Zas­tava és a vajdasági fém­ipari üzemek vezetőinek tár­gyalásához. Ily módon egy­úttal személyesen is hozzá akarok járulni a köztársa­sági és a tartományi képvi­selőház azon határozatának végrehajtásához, amely Vaj­daság gyorsabb fejlesztését célozza. A továbbiakban Milenko Bojanic kiemelte, hogy Vaj­daság csak úgy tudja pótol­ni lemaradását, ha a válla­latok késedelem nélkül és teljes erőbevetéssel hozzá­látnak fejlesztési program­juk megvalósításához, moz­gósítják az összes fellelhető anyagi eszközt és káderei­ket is.­­ Az eddiginél jóval len­dületesebben, gyorsabban, szervezettebben kell mun­kálkodni a fejlesztési tervek valóra váltásán. A lemara­dást ugyan nem lehet rövid idő alatt behozni, de né­hány, már most kínálkozó alkalmat gondolkodás nélkül üstökön kell ragadni, hogy megtehessük az első lépése­ket a gyorsabb fejlődés felé. Bojanic ezután elmondot­ta, hogy a Zastava gépko­csigyár néhány év múlva már 500 000 autót fog gyár­tani, s véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy leg­alább 20—30 vajdasági vál­lalat, elsősorban a fémipar ne vegye ki ebből a részét. Óriási lehetőség nyílik a fejlődésre a kőolajiparban és a petrokémiában is, ahol rövidesen hatalmas beruhá­zás veszi kezdetét. Vajdaság villamossági ipara ugyancsak nagy eséllyel rajtolhat a kö­vetkező időszakban. Sajnos azonban szakkáderekben most, úgy látszik, nagy hi­ányt szenved a tartomány, noha ez volt azelőtt Vajda­ság iparának fő erőssége. (Folytatása az 5. oldalon)

Next