Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-15 / 13. szám
___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 1IMM‚ «Mitia« иии« ::::::: xxvii évf-13-8486.sz :::::::: péntek, 1971. január 15. кгл:: : 520ciaista Szövetség községi elnökeinek újvidéki tanácskozásán aranyalta Nyereményszelvény (A 6. oldalon) I e j_ ____ Г—¥ Az együttlét újrarendezése MAGYARJ 10** lehet közömbös a vajdasági ■ ■ inwIw Жшw \ттн ^јзшзгз szóbó került 0 szervezet pénzellátást? is Előrehaladás Jugoszlávia és Kína kapcsolataiban Pekingi nagykövetünk beszámolója a Szkupstina külügyi bizottságai előtt Belgrádból jelenti a Tarn- Jug. Stana Tamiajevic-Amessen elnökletével a Szövetségi Szkupstinában tegnap együttes ülést tartott a Népek Tanácsának és a Társadalmi-Politikai Tanácsnak külpolitikai bizottsága. Az együttes ülésen Bogdan Oreščarin, hazánk kínai nagykövete beszámolót olvasott fel, majd válaszolt a bizottsági tagok kérdéseire. Az ülés részvevői megállapították, hogy előrehaladás történt Jugoszlávia és Kína kapcsolataiban, s mindkét fél részéről megvannak a feltételek az együttműködés továbbfejlesztésére és bővítésére. A két bizottság tagjai támogatták a jugoszláv— kínai együttműködés továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseket. Az ülésen a részvevők meghallgatták Radivoj Uvalic külügyi államtitkárhelyettes beszámolóját a legújabb közel-keleti fejleményekről, továbbá Miran Mejak beszámolóját is a nyugat-afrikai országokban tett körútjáról. Szó volt még az indonéz parlamenti küldöttség jugoszláviai és a Szövetségi Szkupstina küldöttségének svájci látogatásáról, továbbá Schrödernek, a nyugatnémet Kereszténydemokrata Unió parlamenti frakciója vezetőjének jugoszláviai tartózkodásáról. Végre a lényegről tárgyalnak New Yorkban Jarring jeruzsálemi látogatása után bizakodóbb a hangulat az ENSZ székházában • Reston szerint a nagyhatalmak már megegyeztek a területi kérdésekben Kiküldött munkatársunk telefonjelentése • New York, január 14. Amióta Gunnar Jarring közel-keleti ENSZ-megbízott visszatért rövid jeruzsálemi látogatásáról, az ENSZ-palotában felvillanyozódott a légkör, noha ez nem azt jelenti, hogy gyors és számottevő előrehaladás várható a közel-keleti közvetett béketárgyalásokban. Némi előrehaladás azonban történt, s ez abból áll, hogy a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtási sorrendje helyett most a probléma lényege került előtérbe: az Izrael által megszállt területek sorsa. Fontosnak tekintik azt is, hogy Jarring Izraelből „világosabb” tervvel tért viszsza, mint korábban. Tel Aviv ugyanis — mint ahogyan Golda Meir miniszterelnök is kijelentette — tudtára adta a közvéleménynek, hogy hajlandó csapatait visszavonni a békeszerződés által megszabott határvonalak mögé. Más szóval: az izraeli kormány világosan kijelentette, hogy nem hajlandó kiüríteni az összes megszállt területeket. Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy Izrael számíthat-e az USA támogatására a kulcs jellegű területi kérdésben. Hivatalos válasz erre még nem érkezett, James Reston, a neves hírmagyarázó azonban köntörfalazás nélkül kimondta, hogy négy pontban London, Párizs, Moszkva és Washington már megállapodott. A titkos megállapodás szerint Izrael nem adná vissza az összes elfoglalt területeket; az izraeli csapatok visszavonulnának a Színai-félszigetről, ha ennek ellenében szavatolnák Izrael szuverenitását és a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és az Akabad-öblön keresztül; a stratégiai jelentőségű Sarm el Sejk félsziget státusáról tárgyalások útján kellene megegyezni; a Golan-fennsíkot semlegesíteni kell, és nemzetközi ellenőrzés alá helyezni. Reston hozzáfűzte, hogy a szóban forgó javaslatokat Moszkva ugyan nem fogadta el, de nem is utasította vissza. Az ügyrendi kérdések helyett tehát lényegbevágó problémák merültek fel, s ezáltal ismét kifejezésre jutott az alapvető ellentét Izrael és az arab országok között. Az egyiptomi elnök ugyanis a napokban is kijelentette: a megszállt területek nem képezhetik alkudozás tárgyát. Hasszán bin Hejkal, az Al Ahram főszerkesztője a New York Times tegnapi számában közölt cikkében ismertette az elhunyt Nasszer elnök ezzel kapcsolatos nézeteit, és idézte Naszszer egy mondatát: — Soha egy talpalatnyi földet sem engedek át Izraelnek. Hejkal azonban nem marad meg ennél a kijelentésnél, hanem ismerteti az amerikai közvélemény előtt a probléma pozitív megközelítésének lehetőségét is. Emlékeztetett Anvar el Szadat elnök nyilatkozatára, amely szerint Izrael számára a maximális biztonságot a négy nagyhatalom szavatolhatja. Általános vélemények szerint Gunnar Jarring leginkább attól fél, hogy időszűkében lesz, mert hosszú hónapok türelmes munkájára van szükség ahhoz, hogy a szemben álló felek közelebb jussanak a megállapodáshoz. A jelen pillanatban tehát az egyik legfontosabb közvetlen feladat a tűzszünet meghosszabbítása. .. GUSTINCIC Józef Teichma, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezetésével tegnap délelőtt Belgrádba érkezett a LEMP küldöttsége. A lengyel pártdelegációt Stane Dolanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja és Ignác Golob, a JKSZ Elnöksége nemzetközi kapcsolatok bizottságának osztályfőnöke fogadta. Jelen volt még Tadeusz Fridzinski belgrádi lengyel nagykövet. 1 Mika Tripalo hazaérkezett Rómából Mika Tripalo, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja tegnap több napos olaszországi látogatás után hazaérkezett. A belgrádi repülőtéren Badislav Soškić, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja fogadta. Mika Tripalo Rómában megbeszéléseket folytatott az Olasz KP, a Kereszténydemokrata Párt, a Szocialista Egységpárt, a Szocialista Párt, a Proletáregység Szocialista Pártja és a Republikánus Párt vezetőivel Jugoszlávia és Olaszország kapcsolatairól, valamint a JESZ és az említett pártok együttműködésének fejlesztéséről. Lengyel miniszter újvidéken Tegnap ellátogatott Újvidékre dr. Henryk Jablonski lengyel közoktatásügyi miniszter. Vukašin Micunovicnak, a Szövetségi Művelődési és Közoktatásügyi Tanács elnökének és Stojan Zamurovic tartományi művelődési és közoktatásügyi titkárnak a kíséretében ellátogatott az Újvidéki Egyetem rektorátusára, a mezőgazdasági karra és az Élelmiszeripari Intézetbe. Chilébe érkeztek a szabadon engedett brazíliai politikai elítéltek A brazil kormány tegnap szabadon bocsátott 70 politikai elítéltet Bucher svájci nagykövet kiszabadítása ellenében. A hetven elítélt repülőgépen Chile fővárosába, Santiagóba utazott. Bucher elrablói megígérték, hogy szabadon bocsátják foglyukat, amint a hírügynökségek hírül adják, hogy a politikai elítéltek megérkeztek Chilébe. A Reuter santiagói híre szerint a repülőgép tegnap megérkezett a chilei főváros repülőterére. Csütörtökön délelőtt tanácskozásra ültek össze a Szocialista Szövetség vajdasági községi választmányainak elnökei, hogy a tartományi vezetőkkel együtt megbeszéljék a politikai rendszer módosításával kapcsolatos teendőket. A községi szakszervezetekben folyó vita módozatait Vukašin Kešelj, a végrehajtó bizottság titkára ismertette. Felvázolta a politikai rendszer módosításával kapcsolatos munkálatok eddigi menetét, felsorolta azokat a Vajdaságban és a köztársaságban tartott politikai tanácskozásokat, amelyeken erről tárgyaltak. Gera István és Csubela Ferenc szóvá tette, hogy az alkotmánymódosítási kérdések miatt kissé háttérbe szorult a kommunális rendszer fejlesztése, holott a kettőt egyidejűleg kellene napirendre tűzni. Major Nándor szerint az politikai rendszerrel kapcsolatos kérdéseket úgy kell csoportosítani, hogy tartományi síkon tisztázzák a bonyolultabb elméleti kérdéseket, mint például a köztársaság államiságának és a tartomány autonómiájának a viszonyát, a községekben pedig mindazt, aminek nagyobb a közvetlen gyakorlati jelentősége. Kelemen Mátyás rámutatott az alkotmányjogi változások nagy jelentőségére, amelyek döntően befolyásolhatják a vajdasági községek anyagi és politikai sorsát is. Ha tehát a jelen pillanatban ezek a kérdések vannak előtérben, az semmiképpen sem hátráltatja a kommunális rendszer fejlesztését, nem szorítja háttérbe a községek érdekeit, hanem éppen ellenkezőleg. (Folytatása az 5. oldalon) Üstökön kell ragadni a kínálkozó alkalmakat Milenko Bojanic és Prvoslav Raković vajdasági körúton Milenko Bojanic, a Köztársasági Végrehajtó Tanács elnöke, Tihomir Vlaškalić, a Köztársasági Végrehajtó Tanács tagja és Prvoslav Rakovic, a Zastava-művek vezérigazgatója Sava Filipovic mérnöknek, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnökének és Mucsi Andrásnak, a Tartományi Végrehajtó Tanács tagjának kíséretében kétnapos vajdasági körútjuk második napján, tegnap Zentáról Becsére látogattak, ahol a Fadip gépkocsialkatrész-gyár és a község vezetőivel a Zastava és a becsei vállalat együttműködésének bővítéséről tárgyaltak. Milenko Bojanic a megbeszélés után válaszolt az újságírók kérdéseire: — Korábbi ígéreteimnek eleget téve látogattam el most Pancsovára, Zrenjaninba, Kikindára, Szabadkára, Zentára és Becsére, s ezúttal elsősorban azzal a céllal jöttem Vajdaságba, hogy a községi vezetőkkel együtt megteremtsük a kedvező légkört az üzletemberek — jelen esetben a Zastava és a vajdasági fémipari üzemek vezetőinek tárgyalásához. Ily módon egyúttal személyesen is hozzá akarok járulni a köztársasági és a tartományi képviselőház azon határozatának végrehajtásához, amely Vajdaság gyorsabb fejlesztését célozza. A továbbiakban Milenko Bojanic kiemelte, hogy Vajdaság csak úgy tudja pótolni lemaradását, ha a vállalatok késedelem nélkül és teljes erőbevetéssel hozzálátnak fejlesztési programjuk megvalósításához, mozgósítják az összes fellelhető anyagi eszközt és kádereiket is. Az eddiginél jóval lendületesebben, gyorsabban, szervezettebben kell munkálkodni a fejlesztési tervek valóra váltásán. A lemaradást ugyan nem lehet rövid idő alatt behozni, de néhány, már most kínálkozó alkalmat gondolkodás nélkül üstökön kell ragadni, hogy megtehessük az első lépéseket a gyorsabb fejlődés felé. Bojanic ezután elmondotta, hogy a Zastava gépkocsigyár néhány év múlva már 500 000 autót fog gyártani, s véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy legalább 20—30 vajdasági vállalat, elsősorban a fémipar ne vegye ki ebből a részét. Óriási lehetőség nyílik a fejlődésre a kőolajiparban és a petrokémiában is, ahol rövidesen hatalmas beruházás veszi kezdetét. Vajdaság villamossági ipara ugyancsak nagy eséllyel rajtolhat a következő időszakban. Sajnos azonban szakkáderekben most, úgy látszik, nagy hiányt szenved a tartomány, noha ez volt azelőtt Vajdaság iparának fő erőssége. (Folytatása az 5. oldalon)