Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-20 / 108. szám

2. oldal Hossain Ali, Pakisztán volt calcuttai főkonzulja és munkatársai üdvözlésre emelik kezüket, miután Hossain Ali bejelentette­, hogy a calcuttai főkonzulátus ezentúl a Belgráliai Köztársaság nagykövetsége lesz Ankarából jelenti a Tanjug. Nihat Erim új török kormánya azt tartja legfon­tosabb feladatának, hogy véget vessen az anarchiának az országban, és a lehető legrövidebb idő alatt megva­lósítsa a programjában bejelentett reformot. Egyelőre nehéz megmondani, mennyi idő alatt tudja a kormány elvégezni a gazdaság és a társadalom megreformálá­sának nagy munkáját. A fentieket Kocas, a tö­rök miniszterelnök helyette­se mondta a Momcilo Bla­­gojevictval, a Tanjug külön­­ tudósítójával folytatott be­szélgetése során. Said Kocas Nihat Erim mellett a legte­kintélyesebb személyiség a márciusban megalakított új kormányban. Interjújában Said Kocas ismertette azokat az okokat, amelyek a márciusi esemé­nyekhez vezettek. A hosszan tartó politikai és szociális válság március 12-én kulmi­nált, amikor közzétették a fegyveres erők memorandu­mát, és ebben erőskezű és közmegbecsülésnek örvendő kormány sürgős megalakítá­sát követelték. Nihat Erim professzor a három vezető párt támogatásával meg is alakította kormányát, s ez április elején egyöntetű tá­mogatást kapott a parlament­től: a nemzetgyűlés 450 kép­viselője közül 321 rá szava­­zott­. Az egyöntetű támogatás arra ösztönzi kormányunkat, hogy erélyesen hozzálásson a reformok végreha­j­tásához — hangsúlyozta Kocas. Nihat Erim, Sunay köztársasági el­nök megbízottja, minden kül­ső befolyás nélkül választot­ta meg munkatársait. A kor­mány kötelezettséget vállalt a parlament és a közvéle­mény előtt, hogy szavatolni fogja a szociális biztonságot és a társadalmi igazságot. A miniszterek jól tudják, hogy ez nem könnyű feladat, de szilárdan eltökélték, hogy eleget tesznek vállalt köte­lezettségüknek. Kocas biztosra veszi, hogy a reform­korszakban jelentő­sen javulni fog a helyzet a török egyetemeken, az eddi­gi szociális összeütközések és az anarchizmus színhelyein. Az egyetemisták többsége tá­mogatni fogja az új kormány atatürki politikáját. A miniszterelnök-helyettes foglalkozott a török—jugo­szláv kapcsolatokkal is, és mint mondta, minden lehe­tőség megvan rá, hogy a két ország együttműködése gyors ütemben fejlődjék tovább.­ ­­­ török társadalom megreformálása Az új miniszterelnök-helyettes nyilatkozata a Tanjugnak Invázió készül Sierra Leone ellen? Freetowniból jelenti a Reuter: Sierra Leone katonasága és vámhatósága fokozta az éberséget a tengerparton és a határvidéken, miután a kormány hírét vette, hogy külföldi zsoldosok invázióra készülődnek az ország ellen. A Sierra Leone-i hírszer­ző szolgálat vasárnap meg­erősítette az értesülést. A napokban elfogadtak 35 kül­földit, akikről azt tartják, hogy külföldi hatalmaik bé­­rencei. Közöttük portugálok, ghanaiak, dahomeyia­k és libériaiak is vannak. A halászokat is bevonják az igazgatásba Peruban Limából jelenti a Tanjug: Peruban az év derekán több tízezer halász és feldol­gozóipari munkás is bekap­csolódik a szövetkezetek és vállalatok igazgatásába — mondja ki a halászatról és a halfeldolgozó iparról szóló új törvény, amelyet Velasco Alvarado kormánya néhány nappal ezelőtt hagyott jóvá. Hasonló intézkedést tesznek a bányaiparban is. Három hónap múlva, ami­kor az új törvény életbe lép, a perui halászok és a hal­feldolgozó ipar dolgozói ré­szesedni fognak a szövetke­zeteik és vállalatok jövedel­mében, egyszersmind társ­­tulajdonosai lesznek az alapeszközöknek. Kezdetben az összjövedelem 20 százalé­kát fordítják a munkások részesedésére, néhány év múlva pedig 51 százalékát. Perui hírmagyarázók sze­rint az 1969-ben végrehaj­tott földreform, majd az egy évvel később végrehajtott ipari reform után ez a har­madik legfontosabb társa­dalmi-gazdasági reform az országban. (4) Számunkra különösen érdekes és nagy jelentőségű, hogy milyen „szelek fújnak”, milyen a közvélemény és a lehetőség ha­zatérésükkel kapcsolatban__ Kellemes olvasni és hallani, hogy ma már magas szinten foglalkoznak a visz­­szatérés sokrétű problémájával, s igye­keznek megfelelő „klímát” teremteni. Újvidéki ismerősömmel (D. E. építész­­mérnökkel) ízlésesen berendezett szalon­jában hazai feketekávé mellett folyt a vi­ta a hazatérésről. Engem nem, de olvasó­­­im közül bizonyára sokakat meglepett a mérnök határozott igenje a hazatéréssel kapcsolatban, hiszen jólmenő irodája ki­tűnő kereseti lehetőségeket nyújt, amit hazai viszonylatban nem valósíthatott meg. Szépen berendezett iroda, lakás, nagy ko­csi, sokat ígérő jövőt kínálnak. Rengeteg munka, kitűnő kereset — látszólag ellen­tétben áll a határozott igennel. A kezdeti nehézségek számosak, de leküzdhetők. Ő viszonylag gyorsan egyenesbe jutott, még­is, bármely pillanatban hajlandó haza­menni, folytatni munkáját odahaza. A ha­zatérés problémája szerinte két alapté­nyezőn nyugszik. 1. Előre biztosított munkahely és 2. a képzettségnek és munkateljesít­­ménynek megfelelő fizetés. Nagyon sok esetben még a lakáskérdést kell hozzáadni. Igaz, akinek valutája van, nem nehéz rendezni ezt a problémát sem. A zágrábi bank minden letétbe helyezett 1000 dollár után körülbelül 300 százalék dinár-kölcsönt nyújt lakásépítésre. Sajnos, erre nem tud és nem bír minden visz­­szatérő vállalkozni, és ha lakást nem kap, tovább dolgozik külföldön. A beszélgetés során felvetődött a gép­kocsi kérdése. Jómagam is már sokszor elgondolkodtam ezen.­itt, kint az ember általában új kocsit vesz, alig 2 évig hasz­nálja (20 000—30 000 kilométert tesz meg vele), és hazamegy, kénytelen potom áron eladni, odahaza pedig a nehezen megke­resett dollárért újat venni. A külföldön dolgozó franciák gépkocsijukat vámmen­tesen vihetik haza. Nagyon sok ország­ban hasonló a helyzet. Talán nálunk is lehetne találni megfelelőbb megoldást. Beszélgetés közben még egy érdekes do­logra jöttünk rá. Szakembereinknek, akik szerződést írtak alá a technikai segély szerveivel, csak kötelezettségeik vannak, de semmiféle garanciát nem kapnak. Nincs-e mód, lehetőség, ha már szakem­bereink nyakig vannak a kötelezettségek­kel, hogy számunkra a technikai segély gondoskodjon munkahelyről, hazatérésünk alkalmával. Szakembereink hazánk érde­keit is képviselik a baráti országokban, hazánk hírneve rajtuk is múlik, tehát meg­érdemelnék, hogy bizonyos jogaik is le­gyenek, ne csak kötelezettségeik. Az iga­zat megvallva, nem sokan vannak, akik hajlandók és képesek a biztos, nyugodt munkahelyüket felcserélni egy ismeretlen afrikai „kirándulás” homályos távlataival. Ha vállalkozik valaki erre a nehéz feladat­ra, joggal elvárja, hogy hazatérésekor le­gyen munkahelye. Igen szépek Észak-Afrika „fehér” váro­sainak lapos tetejű épületei, kellemes süt­kérezni homokos strandjain — de nagyon sok hazánkfia örömest elcserélné ezt egy Duna- vagy Tisza-parti napozással — ami­vel D. E. építészmérnök is egyetért. (Folytatjuk) ! MAGYAR SZÓ A fiatalok fele rosszul táplált Erről a problémáról tárgyalt az UNICEF tanácsa ,ős támogatást élvez: bevé­telei öt év alatt mintegy 80 százalékkal növekedtek, 1951 óta a támogató országok száma 35-ről 120-ra emelke­dett. De még ennél is több pénzre van szükség, hangsú­­lyoz­ta U Thant ENSZ-fő­­titkár a tanácsnak küldött üzenetében, s egyben remé­nyét fejezte ki, hogy a pénz­adományoknak köszönhető­­leg az újabb nemzedékek egészségesek és nagyobb munkabírásúak lesznek. Ernest Brugger svájci gazdaságügyi miniszter, a vendéglátó ország küldötte, hangoztatta, hogy a gazdag, valamint a nem eléggé fej­lett országok közötti kü­lönbségeknek elsősorban a gyermekek az áldozatai. Henry Labouisse, az UNICEF vezérigazgatója elmondta: az utóbbi 10 év fejleményeiből az emberiség levonhatja magának azt a következte­tést, hogy a világ nagy ré­szének szegénysége és gaz­dasági fejletlensége nagy­mértékben hátráltatja azo­kat az erőfeszítéseket, hogy jobb jövőt biztosítsunk az elkövetkező nemzedékeknek. Az adminisztratív tanács, amelyben 30 ország képvi­selői kaptak helyet, 72,2 millió dollár összegű segély felosztásáról dönt. Feltéte­lezhető, hogy 1975-ig a se­gély összege eléri a 100 mil­lió dollárt. Tavaly a legnagyobb hozzájárulást az Egyesült Államok ad­ta (17,5 millió dollárt), azután Svédország (4,17 mil­lió) és Nyugat-Németország (2,65 millió). India — maga is fejlődőben levő ország­­ 675 000 dollárt adott, töb­bet, mint a Szovjetunió, Liechtenstein törpeállam pe­dig többet (1500 dollárt), mint a dúsgazdag Vatikán (1000 dollárt). Génfből jelenti az AFP: A fejlődőben levő orszá­gokban a gyerekek és álta­lában a fiatalok fele rosz­­szul táplálkozik. Számuk el­éri a 900 milliót, 10 év múl­va pedig meghaladja az egymilliárdot. Ezeket az adatokat az UNICEF tette közzé. A fejlődőben levő orszá­gok lakosságának egyhar­­mada viskókban és nyomor­­negyedekben él. Calcuttá­ban például 600 000 ember az utcán alszik. Panamá­ban átlag 20 ember szorul egy 25 négyzetméteres szo­bába. Nairobiban a lakosság, egynegyede nyomorúságos kunyhókban él. Erről a kedvezőtlen hely­zetről tárgyal az UNICEF adminisztratív tanácsa, amely a szervezet 25. évfor­dulója alkalmából ült össze Genfben. A szervezet jelen- Eredményes harc az indokolatlan áremelés ellen A magyar Országos Ar­h­­­va­tal harmincezer esetben ellenőrizte az árakat Budapestről jelenti a Tan­jug. A magyar Országos Arhi­­vatal az elmúlt egy év alatt több mint harmincezer ipari és mezőgazdasági árucikk árát ellenőrizte. Hála az or­szágos akciónak, idejekorán fölfedezte és meghiúsította az indokolatlan áremelési próbálkozásokat. A múlt év második felé­ben az árhivatal mintegy harminc esetben bűnügyi el­járást kezdeményezett, s el­lenőreinek följelentése alap­ján több mint 1200 gazda­sági vezetőt megróttak. Több vállalatnak jelentős pénzbüntetést kellett fizet­nie. Egy baranyai építőipari vállalatot például 2,6 millió forinttal büntettek meg, mert a megengedettnél drá­gábban árusította a­ lakáso­kat. Az illetékes magyar szer­vek hangsúlyozzák, hogy az új gazdasági mechanizmus beindítása óta az árak 1,2 százalékkal emelkedtek évente, tehát általában a kormány által megengedett határok között. A chilei papok Allende mellett Több mint száz chilei ka­tolikus pap felhívást inté­zett lelkésztársaihoz, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be a Kereszténység és a szocializmus” nevű mozga­lomba, és támogassák Sal­vador Allende elnök politi­káját. A felhívás egyedülálló jelenség a latin-amerikai országokban. Henrique Silva ismert chilei bíboros már néhány héttel ezelőtt felszólította a papokat, hogy a nép köré­ben támogassák és magya­rázzák meg Allende elnök politikájának előnyeit. A bíboros közleményében kije­lentette, hogy Allende elnök valamennyi chilei polgár egyenjogúságán fáradozik. Szilárd a Norvég Munkáspárt helyzete A Norvég Munkáspártot, amely a múlt hónapban Borten miniszterelnök ko­alíciós kormányának bu­kása után került hatalom­ra, a lakosság többsége támogatja. A párt a szavazatok 50,4 százalékát szerezhetné meg a választásokon, a többi nem szocialista párt együttvéve pedig a szava­zatok 45,3 százalékát. Kedd, 1971. április 20. Az újvidéki NEOPLANTA-film és a MAGYAR SZÓ szerkesztősége a nemzetiségi filmgyártás fellendítése érdekében pályázatot hirdet a dokumentáris, témáját a mai életből merítő rövidfilm szinopszisára (forgatókönyvének vázlatára). Terjedelme legfeljebb három, kö­zepes sortávolsággal gépelt oldal lehet. Három példányban, teljes aláírással kell beküldeni magyar nyelven a Magyar Szó szerkesztőségébe Szinopszis-pályázat­ megjelöléssel. Cím: Magyar Szó szerkesztősége, 21000 Novi Sad, Vojvode Mi­­šića 1. Beküldési határidő 1971. május 5. A pályázaton a JSZSZK minden polgára részt ve­het. A díjak: I. díj: 3000 dinár és a vázlat megfilmesíté­sének joga, I. díj: 1500 dinár, III. díj: 1000 dinár. A szerkesztőség a díjazott vázlatokon kívül közzé­teszi és külön tiszteletdíjban részesíti az elbírálás szerint sorrendben következő három további pá­lyaművet. A bíráló bizottság tagjai: Ládi István, a Ma­gyar Szó szerkesztőségének filmkritikusa, Svetozar Udovički, a Neoplanta-film igazgató­­­­ja, és Deák Ferenc író, az Újvidéki Rádió dra­maturgja.

Next