Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-20 / 108. szám

C­j 'mmmmafmm­mmmmmmmm­mmmmmmm ••■mai! XXVIII. évf. 108. (8581.)sz. Kedd, 1971. április 20. † ■ __■хјллм11 Imhm­msi m Ifl/CT ТлИлтлпи! * lemorzsolodásrol tárgyalt a VKSZ Tartományi «. - P— 'MTI-7P. . J____________________________________________________________________________________________________ A jugoszláv—svéd jó viszony is áldozatul eshet Mirko Tepavac nyilatkozata a terroristák svédországi tevékenységéről Belgrádból jelenti a Tanjug. — A jugoszlávellenes emigráció a hazaárulás és ellenforradalom eszmei és politikai vereségében gyö­kerezik — jelentette ki a 4. Jul című lapnak adott nyilatkozatában Mirko Tepavac külügyi államtitkár Bosovic nagykövet meggyilkolásával kapcsolatban. " Ezt az emigrációt az egész háború utáni időszak­ban azok ösztönözték és bá­torították, akiknek nem tet­szik Jugoszlávia független, nemzetközi helyzete, önálló szocialista irányzata és a nemzeti egyenjogúságon ala­puló egysége. A politikai emigráció tevékenysége a nemzetközi viszonyok állapo­tától, valamint a vele szem­beni kisebb vagy nagyobb to­leranciától függően erősödött vagy gyengült. Svédország­ba, sajnos, átköltözött, még­pedig akkor, amikor más or­szágokban már korlátozód­tak lehetőségei a tevékeny­ségre, amelyekben hasonló módon élt vissza a vendég­szeretettel ... A svéd ható­ságokat is több ízben figyel­meztették, hogy nem csupán Jugoszlávia elkeseredett el­lenségeiről van szó, akik a legsúlyosabb bűntényektől sem riadnak vissza, hanem a svéd—jugoszláv barátság el­lenségeiről is. A legutóbbi göteborgi eset meggyőző bi­zonyítéka volt állításunknak, sajnos azonban nem ered­ményezett gyors és hathatós ellenintézkedést.­­ A Stockholmban elkö­vetett szörnyű bűntett után követeltük a svéd kormány­tól, hogy legalább most, e tragikus késés után, végre kezdjen igen erélyes vizsgá­latot a terroristák ellen, nemcsak a bűntett elköve­tőinek megbüntetése, hanem e szervezetek, továbbá hí­veik és védőik leleplezése vé­gett. — Jóllehet, nem tudjuk pontosan, hogy milyen in­tézkedéseket tett a svéd kor­mány, illetve szándékozik tenni, továbbra is hisszük, hogy az intézkedések össz­hangban állnak majd a prob­léma súlyával és a két or­szág közötti hagyományos jó viszonnyal, amelyek megőr­zése mindkét ország érdeke. — Ha Bosovic nagykövet nem marad a jugoszlávelle­nes terrorizmus utolsó áldo­zata, a következő áldozat a svéd—jugoszláv jó viszony lesz, amely pedig meggyőző­désem szerint nemcsak Ju­goszlávia szívügye. A nácizmus áldozatainak (Folytatása a 3. oldalon) Diplomáciai látogatások Titónál Belgrádból jelenti a Tan­jug: Josip Broz Tito köztársa­sági elnök és felesége teg­nap délelőtt a Beli Dvorban fogadta Falco Trabalzát, Olaszország távozó jugo­szláviai nagykövetét és fe­leségét. A fogadáson úgyszintén jelen volt Milorađ Pešić külügyi államtitkár-helyet­tes és felesége, Josip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap délelőtt fogadta Ante Dradicet, ha­zánk bulgáriai nagykövetét. Szovjet űrállomás a Föld körül Nagy jelentőségű vállalkozás a világűr meghódításában . Feltevések szerint hamarosan űrhajót lőnek ki, és legénysége átszáll az űrállomásra Moszkvából jelenti a TASZSZ. Tegnap a Szovjetunióban fellőtték a Szalut jelző­­orbitális űrállomást. Az űrállomás fellövésének célja az űrhajórendszerek kidolgozása, továbbá tudo­mányos kutatások és kísér­letek végzése az űrben. A Szalut pályájának leg­távolabbi pontja 222, legkö­zelebbi pedig 200 kilométer­re van a Földtől, és 88,5 perc alatt kerüli meg bolygónkat. Az űrállomás műszerei és tudományos készülékei za­vartalanul működnek. Szá­mítógépközpont dolgozza fel az általa sugárzott adatokat. A nemzetközi tudományos körök egyöntetű véleménye, hogy a Szalut fellövése rend­kívül nagy jelentőségű, és újabb fontos lépés az űr meghódításában. Jóllehet, eddig elég kevés adatot kö­zöltek az űrállomásról, nyil­vánvaló, hogy új típusú ké­szülékről van szó. Figyelmet keltett az is, hogy az orbitális űrállomás pályájának adatai megfelel­nek az olyan űrhajók pályá­jának, amelyeket rend­szerint Holdra külde­nek legénységgel a fedélze­tükön. Semmi adat sem mu­tat azonban arra, hogy az űrállomásnak van legénysé­ge. Illetékes moszkvai körök szerint a Szalut fellövése csak bevezetője egy látvá­nyos űrvállalkozásnak, amely­re a közeljövőben kerül sor. Szerintük e vállalkozás ke­retében legalább két űrhajót fellőnek meg, fedélzetén két vagy több űrhajóssal. E két űrhajó feladata az lenne, hogy összeszereljék az első állandó orbitális űrállomást, amelyen emberek fognak tartózkodni. A szovjet űrkutatási prog­ram az utóbbi években kizá­rólag orbitális űrállomások építésére összpontosul. Az el­múlt három év alatt fellőtt szá­mos Szojuz típusú űrhajó út­ja is azt a célt szolgálta, hogy kipróbálják az úgynevezett repülő platformok rendszere­it, és helyesbítsék az ezzel kapcsolatos terveket. Az utób­bi hetekben több neves szov­jet tudós beszélt erről a vál­lalkozásról, s kilátásba he­lyezte, hogy a tervek hama­rosan valóra válnak. A bochumi űrkutatási köz­pont igazgatója egyébként ki­jelentette, hogy a szovjet űr­állomás olyan rádiófrekven­ciát használ, amelyet koráb­ban a legénységgel ellátott szovjet űrhajók használtak. Bernard Lovell, a világhírű angol csillagász is úgy véle­kedik, hogy nagy jelentőségű kísérletről van szó, és egészen újfajta vállalkozás kezdődött a világűrkutatás terén. A feltételezések szerint a Szalut után fellövendő szov­­­jet űrhajó megközelíti majd­ az űrállomást, azután legény­­­­ségének néhány tagja kilép a világűrbe, és összeszereli az űrhajót az űrállomással. Ezt követően átmennek az űrál­lomásra, és több héten át dol­goznak rajta. Az űrállomás körülbelül olyan nagy, mint a Szojuz típusú űrhajó. Egye­sek szerint az űrállomáson nincs külön helyiség pihenés­re, tehát munka után a le­génység visszatér az anyaűr­hajóra. Valószínű, hogy az űrhajó­sok, akik az űrállomásra men­nek dolgozni, megdöntenek minden eddigi rekordot az űrben való tartózkodás terén. Ezt a rekordot eddig a Szo­juz—9 legénysége tartotta 18 nappal. Úgy hírlik, hogy a Szalu­ton az űrhajósok egy hónapig tartózkodnak majd, ezt követően pedig rakétá­jukkal elválnak tőle, és visz­­szatérnek a Földre, hogy át­adják helyüket a másik űr­haj­óscsoportnak. Tito elnök hétfőn búcsúlátogatáson fogadta Folco Trabalza belgrádi olasz vezer nagyköv Tanácskozás Belgrádban a latin-amerikai szakszervezetek képviselőivel Belgrádban tegnap szak­­szervezeti tanfolyam kezdő­dött, amelyen a latin-ameri­kai szakszervezetek képvi­selői megismerkednek a ju­goszláv társadalmi és gaz­dasági viszonyok fejlesztésé­ben elért sikerekkel és a fel­merülő problémákkal. A tanfolyam munkájában 14 latin-amerikai nemzeti szak­szervezeti szövetség és két regionális szervezet képvi­selői vesznek részt. A latin­­amerikai szakszervezeti kép­viselők tájékoztatják majd a jugoszláv szakszervezeti funkcionáriusokat a latin­amerikai szakszervezeti moz­galmak tevékenységéről. "HIT "17‘Tw\fПГI •▼yrrvfinii! I'I ■!——1- T az ön pénztárosa / I a st IJublJaitska bansca újvidéki képviselete valamint a Vajdaság és Szlavónia területén levő kirendeltségei. A bank 24 fordulóval nyereményjátékot szervez 1555 SZÉP NYEREMÉNY kerül őszre, november 15-én kisorsolásra kísérje figyelemmel a Belgrádi Rádió szerdai Večernja revija želja adásait, mert ezáltal bebizonyíthatja, hogy mit tud a Ljubljanska Banka ügykezeléséről, a helyes választ adókat megjutalmazzuk. I лл _ #* jz a szervezetek helytelen MAGYAR 170 munkamódszere miatt I ■ Iлиp шгЛжЧт válik kazamenssé a tansán Bizottsága A vajdasági Kommunis­ta Szövetség tartományi bizottsága Mirko ČANA­­DANOVIC elnökletével megtartott tegnapi ülésén tárgyalt a VKSZ tagságá­nak alakulásáról, a tarto­mányi bizottságnak és szerveinek a tevékenység során alkalmzott munka­­módszereiről, s határoza­tot hozott a szakkáderek­kel és a foglalkoztatott­sággal kapcsolatos idősze­rű politikai kérdésekről. Radovan MARKOV, a VKSZ tartományi bizottsá­gának titkársági tagja vita­indítójában részletesen fog­lalkozott azzal, hogy miképp alakult a VKSZ taglétszá­ma 1970-ben. Az adatok ar­ra figyelmeztetnek, hogy nagyobb gondot kell fordí­tani a tagság felfrissítésére, nemzetiségi és szociális ösz­­szetételére, a tagok pontos nyilvántartására, a fiatalok eszmei és politikai képzé­sére. Tavaly az év elején a vajdasági Kommunista Szövetségnek 118 477 tagja volt. Az év folya­mán aztán 1510 kommu­nistát kizártak a párt­ból, 2124 önként lemon­dott a tagságról, 2430 tagot töröltek a nyilván­tartásból, 232-en pedig meghaltak. Együttvéve tehát a taglétszám 1970- ben 6396-tal csökkent, s egy év alatt csupán 2790 új tagot vettek fel. Ezek szerint az idén az év elején a Vajdasági Kom­munista Szövetségnek 114 871 tagja volt. Vajdaság 44 kommunájá­ból 36-ban többen távoztak a pártból, mint amennyi új tagot fölvettek. Plandiátén például tavaly 115-en hagy­ták el a pártot, s csupán egy tagot vettek fel. Topo­lyán 1970-ben 126 tagot tö­röltek a nyilvántartásból valamilyen okból, de csak 12-őt vettek fel. Elgondolkoztató, hogy a távozók között legtöbb a munkás, úgyhogy a KSZ- ben most 41 159 munkás van, 1968-ban pedig 47 487 volt. Két évvel ezelőtt, a IX. Kongresszuson lefektetett elvek alapján Vajdaságban sikerült számottevően meg­változtatni a KSZ összetéte­lét: 1968-ban és 1969-ben igen sok fiatal és közvetlen termelő lépett be a pártba. A tavaly észlelt jelensé­gek azonban arra figyel­meztetnek, hogy ha ez a folyamat tovább tart, bizonyos idő múlva ép­pen olyan kedvezőtlen lesz a helyzet mint né­hány évvel ezelőtt volt, s a KSZ ismét inkább a tisztviselők szerveze­te lesz, nem pedig a termelőké. A nemzetiségi összetétel szempontjából szintén ked­vezőtlen a helyzet. (Folytatása az 5. oldalon)

Next