Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-21 / 109. szám

4. oldal Szabadka pereli a zágrábi kereskedelmi főfelügyelőt A városban tizenöt helyen árusítják a zágrábi tejgyár termékeit Szabadkán nagy felhábo­rodást keltett a zágrábi ke­reskedelmi főfelügyelő tele­víziós nyilatkozata, amelyet kedden az összes napilapok is közöltek, hogy Szabadka elzárkózik a zágrábi tejgyár kérelme elől, s folyton elodáz­za a fagylaltárusító helyek megnyitására kért engedély kiadását. Stanislav Sigulinski mér­nök, a községi képviselő-tes­tület alelnöke, kedden dél­ben az újságírókkal folyta­tott beszélgetés során ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a Szabadkát ért vádak alaptalanok. Kedden reggel azonnal összeültek a szabad­kai tejgyár, a Trgopromet Kereskedelmi Vállalat, a köz­ség vezetői és a zágrábi tej­­gyár szabadkai képviseleté­nek vezetője, s egyhangúlag megállapították, hogy a zág­rábi kereskedelmi főfelügye­lő által tett megjegyzés nem időszerű és nem felel meg a valóságnak.­­ A zágrábi tej­gyár még 1968. októberében engedélyt kért, hogy a város forgalma­sabb részein fagylaltelárusí­tó helyeket nyisson. Kérését visszautasítottuk, mert el­lenkezett a városrendezési tervvel. A szabadkai, a zom­­bori és a szarajevói tejgyár­nak sem adtunk engedélyt erre. A zágrábiak által kért helyek ma is üresen állnak.­­ Az sem felel meg a va­lóságnak, hogy a szabadkai­ak elzárkóztak a zágrábi tej-­ gyár elöl. Tudomásunk sze­­­­rint a tejgyár 1969. óta a sza­­­­badkai Trgopromet Kereske­delmi Vállalat útján meg­négyszerezte forgalmát. Min­den nagyobb és forgalma­sabb önkiszolgálóban, üzlet­ben, továbbá a Dubravka cukrászdában is van már hű­tőszekrénye — mondta Sigu­linski alelnök. Rumi Ferenc, a zágrábi tejgyár szabadkai kirendelt­ségének vezetője megerősí­tette az alelnök szavait, bár megjegyezte, hogy a gyár­nak, legalábbis kezdetben, voltak bizonyos nehézségei Szabadkán termékeinek el­adásában. A községi szervek valóban háromszor is vissza­utasították az engedély ki-­­ adását utcai fagylalt-elárusí­tó helyek nyitására, de az is igaz, hogy ilyen engedélyt a konkurrens vállalatok sem kaptak. A zágrábi kereske­delmi főfelügyelő által felve­tett kérdés ma már azért sem időszerű, mert a tejgyár ter­mékeit tizenöt szabadkai üz­letben árusítják.­­ A zágrábi kereskedelmi főfelügyelő kijelentése rossz­indulatú kihívás, minden ala­pot nélkülöz, ezér­t be fogjuk perelni. A tények ellenére, nem lehet ilyesmit állítani, s ezért feleljen kijelentésé­ért. Egyébként, ha már elzár­kózásról van szó, beszélhet­nénk arról is, hogyan viselke­dik, mondjuk, a zágrábi piac — mondotta Bagi Károly, a községi képviselő-testület el­nöke. —­— Népkölcsön a kanizsai Tisza-híd építésére Valamikor, 10—15 évvel ezelőtt a helyi járulék beve­zetése meglehetősen népsze­rűtlen dolog volt, és sok köz­ségben sikertelen próbálko­zás maradt csupán. Pedig abban az időben még nem kezdtek valami nagy vállal­kozásba, a legtöbb faluban csak járdára, artézi kút fú­rására kérték a lakosság tá­mogatását. Évek múltával azonban mind több helység­ben és mind nagyobb össze­get szavaztak meg ilyen cél­ra a polgárok. "­­ Egy-két évvel ezelőtt még­is merész gondolat lett voln­­­na, ha egy község népkölcsönt ír ki valamilyen létesítmény­­ építésére. Most ez is meg- ,­történt: a kanizsai községi képviselő-testület olyan ha­tározatot hozott, hogy nép­kölcsönt ír ki, s ebből fede­zi a Kanizsa és Törökkani­­zsa között épülő Tisza-híd ráeső költségeit. Mivel a népkölcsön kiírá­sához szükséges a tartomá­nyi képviselőház engedélye, a tartományi kormány foglal­kozott a kanizsaiak kérelmé­vel, és néhány mellékes jo­gi-formai észrevételen kívül semmi kivetnivalót sem ta­lált a javaslatban. (Cs­ a) MAGYAR SZÓ SZABAD MUNKAHELYEK A Tartományi Munkaközvetítő szokásos szerdai közleménye Vajdaságban az alábbi községi munkaközvetítő intézetek területén a kö­vetkező munkaszerveze­tek keresnek szakembere­ket: A SZABADKAI MUNKA­­KÖZVETÍTŐ KANIZSAI KIRENDELTSÉGE — A horgosi—törökka­nizsai paprikagyár (Kani­zsa) fölvesz: 1. Vállalati igazgatót Feltételek: Legalább középiskolai szakképzett­ség, 10 éves gyakorlat. Fi­zetés a vállalat jövedelem elosztási szabályzata sze­rint. A pályázat a közlés­től számított két hétig érvényes. Külön kikötés: a jelöltnek eleget kell ten­nie az alaptörvény 55. sza­kaszában felsorolt felté­teleknek. A PANCSOVAI MUNKA­KÖZVETÍTŐ VERSEDI KIRENDELTSÉGE — A versed Zitobanat (November 29. utca 12.) fölvesz: 1. Egy mérnöki okleve­les vegyésztechnológust, szakértőt nápolyi szelet és töltött keksz gyártásra Föltételek: technológiai kar, gyakorlat nem szük­séges. Teljesített katonai szolgálat. Fizetés 1800 di­nár. Munkába lépés meg­egyezés szerint. KOVINI KIRENDELTSÉG — A kovini Zvezda sze­relékgyár fölvesz. 1. Tizenkét szakképzett fémesztergályost Föltételek: Befejezett tanonciskola, gyakorlat nem szükséges. Fizetés 700 dinár, munkába lépés azonnal. Fény derül-e a Hrkac-ügyre? Szerbia Legfelsőbb Bírósága ma tárgyal a halálra ítélt terrorista fellebbezéséről Szerbia Legfelsőbb Bírósá­ga ma tárgyal Miljenko Hrkacnak, a halálra ítélt usztasa terroristának felleb­bezéséről. A közvélemény nagy érdeklődéssel várja ülé­sét, mert reméli, hogy fényt derít az ügyre és végre pon­tot tesz rá. Hrkacot csaknem két év­vel ezelőtt tartóztatták le azzal a váddal, hogy pokol­gépes merényletet követett el a belgrádi vasútállomáson és az Október 20. moziban. Azóta a belgrádi kerületi bí­róság két ízben is halálra ítélte (első ítéletét ugyanis Szerbia Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette), de sok dön­tő körülményre még mindig nem derült fény. Tisztázatlan például, hogy Hrkac egyedül követte-e el a merényletet a moziban. A törvényszéki szakértők sze­rint ugyanis erre egyetlen ember képtelen volt. A cso­magmegőrzőben elkövetett merénylethez is legalább két személy szükséges. A vizsgá­lat — s vele együtt a bíró­ság is — mégiscsak egy em­berre, Hrkaóra korlátozta az egész ügyet. Az első tárgyaláson az ügyészség Hrkacon kívül An­te Penavicot is vádolta, de a következő tárgyaláson el­állt a vádnak Penaviéra vo­­natkozó részétől. Megállapí­totta ugyanis, hogy a belg­rádi diverziók idején nem tartózkodott Jugoszláviában. Eszerint Hrkaénak más va­laki segített. De sem a vizs­gálat, sem a bíróság nem vá­laszolt rá, hogy ki. Hrkac Szerbia Legfelsőbb Bíróságának tavalyi ülésén egy egész csoportot mártott be az ügybe, de a maribori törvényszék bizonyítékok hí­ján ennek a csoportnak min­den egyes tagját fölmentet­te. Hamis százdollárosok Párizsból hozták, Zágrábban terjesztették őket A zágrábi belügyi titkár­ság közegei letartóztattak hat zágrábi származású, Fran­ciaországban dolgozó jugo­szláv állampolgárt, mert ha­mis bankjegyeket — az ere­detihez megtévesztően hason­ló százdollárosokat — ter­jesztettek. A banda tagjai régi ismerősei a rendőrség­nek, már több ízben felel­tek különféle bűncselekmé­nyek miatt. Mind a hatan a zágrábi kerületi bíróság vizs­gálati fogházában várják az eljárás befejezését. A nyo­mozók összesen 40 darab százdollárost koboztak el tő­lük és vásárlóiktól. A banda tagjai kijelentet­ték, hogy a hamis bankjegye­ket Párizsban vásárolták da­rabonként 5 új frankért. Nem sokon sikerült azonban túladniuk, mert a hatósági közegek a polgárok segítsé­gével egykettőre lefülelték őket. A hamisítók felfedezé­se érdekében felvették a kap­csolatot az Interpellal, a nemzetközi rendőrséggel is. A bankjegyeken kívül el­kobozták a banda egyik tag­jának, Boris Vanjaknak, egyébként egy nagy párizsi garázs tulajdonosának Ford Mustang típusú gépkocsiját. Ezelőtt legutóbb 1969 vé­gén és 1970 elején próbált meg egy banda hamisított külföldi pénzt terjeszteni Zágrábban. Hamis ötvenmár­kásokat árult. De ennek tag­jai sem folytathatták sokáig üzelmeiket, mert — szintén a polgárok segítségével — né­hány nap alatt egytől egyig kézre kerítették őket. Népszámlálás Újvidék és Temerin előzetes adatai A napokban befejeződött­­ a népszámlálás adatainak első összegezése a községek­ben. A mai nap a végső ha­táridő, hogy a községi bi­zottságok átadják az ered­ményt a Tartományi Sta­tisztikai Intézetnek. A tar­tományi adatok első össze­gezése a május elseje előtti napokban készül el. Alább közöljük Újvidék és Temerin előzetes adatait. Újvidék népessége Temerin népessége Temerinre vonatkozólag több adatunk van. A kom­muna lakosainak száma adatai szerint 1961 óta 32,2 százalékkal növekedett a la­kosság száma, Újvidék vá­ros területén pedig 38,6 szá­zalékkal. Érdekes, hogy Ve­­terniken a lakosság száma 1961 óta majdnem három­szorosára növekedett (1908 volt, most 5722), Koviljban és Cenejen viszont csökkent 8,8 illetve 12,3 százalékkal. A község területéről je­lenleg összesen 6054 munkás dolgozik külföldön. (Újvi­dékről 4157, a környező helységekről 1897). 19 634, az 1961-es népszám­láláskor 18 336 volt. A kül­földön dolgozó munkások száma Temerinben 629. A kommunában 6047 lakás, 6355 háztartás volt az össze­írás pillanatában. Adataink vannak a jószágállományról is: Temerinben 1094 ló, 3940 szarvasmarha, 186 juh és 18 968 sertés van. Helység 1961, 1971. Amint a fentiekből látha­tó, a Temerinhez tartozó települések közül Szőregen csökkent a lakosság száma, az egész kommunában pedig összesen 1298-cal növekedett 1961 óta. Adón is összegezik az adatokat Az adai kommunában a népszámlálást száz összeíró végezte. Az összeírást irá­nyító községi bizottságban szerzett értesüléseink sze­rint a munkájukban nem volt semmilyen fennakadás. Csak az okozott nehézséget, hogy igen nagyszámú család már négy-öt éve külföldön dolgozik, házaikat eladták, és az új lakók nem tudtak pontos adatokat szolgáltatni. A becslések szerint emiatt a kommuna területén mintegy 400-500 polgárt nem vettek számba. A népszámlálás eredmé­nyeit még nem dolgozták fel, de az eddig összegezett adatok szerint a kommuná­nak 22 537 lakosa van. A tíz évvel ezelőtti népszámlálás­kor a községben 22 234 pol­gár élt. Adán most mintegy 700, Moholon pedig 31 lakos­sal van több. Az eltelt tíz év alatt sokan elhagyták a tanyavilágot, és különösen Szerijinóban és Obornjacán csökkent a lakosság száma. K-1 * Újvidék község területén a népszámlálás előzetes Település 1961. Újvidék 102 469 Regec 2 392 Bukovac 1 329 Budisava , 2 476 Káty 5 640 Veternik 1 908 Kovilj 5 448 Kiszács 5 907 Lednnci 1013 Piros 2 546 Kamenica 3 646 Karlóca 6 390 Stepanovicevo 2 169 Futak 8 256 Pétervárad 8 408 Csenel 2 078 összesen 162 071 1971. százalék 12 020 38,6 növekedés 2 609 9,1 2 014 51,5 2 799 13,0 6 720 19,1 5 722 199,9 5 294 8,8 csökkenés 6 011 1,8 növekedés 1 162­ 14,7 2,919 14,6 5 041 38,3 7 029 10,0 2 186 0,8 10 530 27,5 10 477 24,6 1 823­­ 12,3 csökkenés 514 365 32,2 növekedés Temerin 12 705 13 581 Járek 3 352 3 860 Szőreg 2 269 2 193 Összesen 18 336 19 634 Javaslat a mezőgazda­sági termékek új árára A Szövetségi Végrehajtó Tanács a napokban dönt a fő mezőgazdasági termékek idei évre érvényes szavatolt és védőáráról. A köztársasági gazdasági kamara mezőgazdasági ta­nácsa és szövetkezeti taná­csa a következő szavatolt és védőárakat javasolja: búza: 1,23 dinár, kukorica 0,92, árpa 0,97, növendékmarha 9,20, hízott sertés 7,8, bur­gonya 0,60, bab 4,20, cukor­répa 0,23—0,24, napraforgó 2,00—2,10, tej 1,90, dohány 19,25 dinár. A javasolt árakba beszá­mították a mezőgazdaság­ban használatos ipari gyárt­mányú újratermelési anya­gok és a különféle szolgál­tatások drágulását, de egyik sem tartalmaz akkumuláci­ót. Magától értetődik, hogy ha újból megbomlik az ár­, ч arany a mezőgazdasági és az ipari cikkek között, azonnal­­ újabb intézkedésekre lesz szükség. Ezért a javaslat előirányozza, hogy minden év elején igazítsák ki a me­zőgazdasági cikkek árát, illetve hozzák arányba az ipari cikkekével. Bővül a Litostroj és a Renault együttműködése A ljubljanai Litostroj és a franciaországi Renault autó­gyár együttműködése hama­rosan fejlettebb szakaszba lép: még néhány cég bevo­násával gépkocsiáttétel-gyá­rat építenek Ljubljanában. Ez évente egymillió erőátvi­teli szerkezetet fog előállí­tani és 30 000 Renault sze­mélygépkocsit összeszerelni. Ezenkívül tervbe vették még néhány részleg építését, va­lamint elárusító- és javító­­szolgálat létesítését. A Lito­stroj évente 11 millió dollár értékű áttételt szállít a Re­­nault-ћак, s kezdetben éven­te 13 000 darab 4-es, 6-os és 12-es jelzésű Renault-t sze­rel össze. Az új­­csarnokok az idén kezdik meg és 1974 elején fejezik be. Évente hatvanezer NSU és Volkswagen, tizennyolcezer Citroen A ljubljanai Litostroj után a koperi Tomos és a szaraje­vói Unis is bejelentette, hogy a jövőben egyre több kül­földi gépkocsit fog összesze­relni. Az Unis az idén nyolc­ezer NSU-t és hatezer Volks­wagent állít össze behozatali alkatrészekből, a koperi To­mos pedig a Citroennel együtt még két gyárat épít, hogy már 1973-ban tizen­nyolcezer járművet szerel­hessen össze. Elkészült a vámcsökkentési javaslat Az illetékes igazgatási szervek tegnap benyújtot­ták vámcsökkentési javasla­tukat a Szövetségi Képvise­lőháznak. Eszerint a külföl­di munkáról végleg hazaté­rő jugoszláv polgárok tíz­­i- dinár értékben vám­mentesen hozhatnak be sze­­­­mélyes használati cikkeket vagy magántevékenységhez­­ szükséges eszközöket és gé­peket. A vámkedvezmény célja az, hogy meggyorsítsa azoknak a külföldön­­ dolgo­zó szakmunkásoknak a ha­zatérését, akikre gazdasá­­­gunknak egyre nagyobb­­ szüksége van, vagy akik kis­ipari munkával kiegészíthe­tik a szolgáltató vállalatok munkáját. A vámköteles árura vo­­­­natkozó kulcs is lényegesen i­s alacsonyabb. Eddig­ 30 száz­­­zalék volt, ezután pedig —­­ természetesen ha a képvise­­l­­őház jóváhagyja a javasla­­­­tot — ezer dinár értékig mindössze 15 százalék lesz. Világosabban megszabják, hogy kik részesülhetnek rendkívüli vámkedvezmény­ben. Eddig azok is részesül­tek a konzuláris és a diplomá­ciai szolgálat tagjait megil­lető kedvezményben, akiket­­ munkaszervezetük hivatalból­ küldött ki hosszabb időre ■ külföldre. Számukra a ked­­vezmény meg fog szűnni.­­ Szerda, 1971. április 21. Növekszik az élelmiszer­­ipar termelése Az ország élelmiszeripa­ra az év első két hónapjában tíz százalékkal növelte ter­melését a múlt év azonos időszakához képest. Különö­sen nagyarányú a termelés­­növekedés a sörgyárakban (61 százalék), az üdítő italo­kat készítő gyárakban (77), a húsfeldolgozókban (24) és a takarmánygyárakban (33). A Szövetségi Gazdasági Kamara mezőgazdasági és élelmiszeripari tanácsa sze­rint a termelésnövekedés legalább az év derekáig fog tartani. Van azonban néhány fájó pont is. Elsősorban az étolajiparban aggasztó a helyzet, mert a tavalyi rossz napraforgótermés miatt a nyersolajtermelés 67 száza­lékkal csökkent, s emiatt az étolajgyárak behozatalra kényszerültek. A helyzet az idén sem lesz sokkal jobb, és bizonyosra vehető, hogy az étolaj­gyárak újra nehéz­ségekkel fognak küszködni. Az eddigi vetésjelentések alapján az idei cukorrépa­­termés sem fogja kielégíte­ni a hazai szükségletet.

Next