Magyar Szó, 1972. április (29. évfolyam, 90-119. szám)

1972-04-28 / 117. szám

6. oldal MAGYAR SZÓ Péntek, 1972. április 28. Május elsejei díjátadás a kamarában A Tartományi Gazdasági Kamara igazgató bizottságá­nak tegnapi díszülésén Újvi­­déken kiosztották a kamara hagyományos Május elseji díjait. A bíráló bizottság a vállalatvezetésben elért ki­váló eredményért 5000 diná­ros díjjal jutalmazta Josip BOBICOT, az Újvidéki Ha­jógyár igazgatóját, Lovra VRANJEŠ okleves közgaz­dászt, a zombori Bane Se­­kulic Fémfeldolgozó Gyár igazgatóját, Jovan KEZU­JE­OVIC erdészmérnököt, a pancsovai GAJ Bútorgyár igazgatóját, Momcilo SUBO­­TIĆOT, a temerini IGMA építőanyaggyár igazgatóját, Ivan MIKULIĆ mérnököt, a Bački Magitić-i mezőgazda­­sági birtok igazgatóját, Vlas­­timir FILIPOVIC mérnö­köt, a botoei földművesszö­vetkezet igazgatóját, Nedelj­­ko LAZAREVICOT, a kiski­n­­dai Uglješa Terzin Élelmi­­szeripari Kombinát igazga­tóját, Milan ZELJKOVIC okleveles közgazdászt, az újvidéki Heroj Pinki Fo­lyamhajózási Vállalat igaz­gatóját. A szabadkai Agro­­kombinat négy mérnöke: Mi­lorad KOVACEVIC, Milan ILIC, Vlajko LAZIC és Vaso ISAKOV pedig 10 000 diná­­ros jutalomban részesült. Kiemelkedő gazdálkodási eredményeik elismeréséül a kamara Május elsejei díszok­levéllel tüntette ki a követ­kező munkaszervezeteket: Gorenje—Sever Villanymo­torgyár, Szabadka; CHEMOS Műanyaggyár, Palics; AL­BUS Vegyipari Gyár, Újvi­dék; Potisje Szerszámgép­­gyár, Ada; Naftagas, Újvi­dék; a FORUM Lap- és Könyvkiadó Vállalat Nyom­dája, Újvidék; Dózsa György Földművesszövetkezet, Bács­­topolya; Boško Palkovjevic- Pinki Mezőgazdasági Birtok, Bešenovo; Svetozar Marko­vic Földművesszövetkezet, Dolovo; Zvezda Vendéglátó­­ipari Vállalat, Újvidék; Mit­­rotrans Szállítóvállalat, Sremska Mitrovica; Elektron Építőipari Szolgáltató Válla­lat, Kisfcunda; Poljostroj Me­zőgazdasági Gépgyár, Hód­ság; Centrosrem Nagykeres­kedelmi Vállalat, Stara Pa­­zova. K. B. László Károly vette át a Potisje díszoklevelét Május 12-én és 13-án Szabadkán a Tanítóképző volt diákjainak találkozója Elkészült a részletes műsorterv A szabadkai Tanítóképző fennállásának 100. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségsorozatot május 12-én és 13-án, az egykori képzős diákok találkozójával zár­ják. A találkozót már két ízben is elhalasztották, egy­szer műszaki okok, máskor pedig a himlő járvány miatt. Ennek következtében a szer­vező bizottság úgy döntött, hogy egybevonja a március­ra és a májusra tervezett rendezvényt. A műsorterv szerint már­jus 12-én, a találkozó első napján, megnyitják a Vá­rosi Múzeumban a tanító­­képzés 100 esztendejéről szó­ló kiállítást, amelyet az is­kola a Városi Könyvtárral, a Levéltárral és a múzeum­mal együttesen szervez. A délelőtt folyamán a vendé­gek részvételével megtart­ják az iskola tanácsának díszülését, s megemlékeznek az eltelt évszázad eseményei­ről, eredményeiről. Egyúttal átadják a jutalmakat, elis­merő okleveleket azoknak, akik munkájukkal kiérde­melték az elismerést. Dél­után öt órakor a Népszín­ház nagytermében ünnepi műsor lesz. Ezen a Tanító­képző és a gyakorlóiskola tanulóin kívül fellép a Vá­rosi Filharmónia, az újvidé­ki balettegyüttes, továbbá több más vendégművész, va­lamint a jelenlegi és egyko­ri diákok kórusa. Ez alka­lommal lesz Varga Péter ze­netanár A tudáshoz című, a Tanítóképző 100. évfordu­lójára írt kantátájának ős­bemutatója. Este a Pátr­a­­szállóban társas estet tar­tanak. Május 13-án, a találkozó második napján délelőtt a szabadkai képviselő-testület nagy tanácstermében széles körű szimpózium lesz a pe­dagógusok számára. Első­nek dr. Dragutin Frankovic, az Országos Pedagógiai In­tézet igazgatója fog beszélni a korszerű általános iskolá­ról, ezt követően dr. Dávid András Az oktatás problé­mái a több nemzetiségű kör­nyezetben címmel tart elő­adást, majd Nikola Rákic, a Tanítóképző igazgatóhelyet­tese a vajdasági tanítókép­zés jövőjét igyekszik felvá­zolni. Délután öt órakor az iskola előcsarnokában meg­nyitják a gyermekek képző­­művészeti munkáinak kiállí­tását, ezt követően pedig irodalmi est lesz a Tanító­képző amfiteátrumában. Mivel a szabadkai Tanító­képzőben a háború óta leg­alább kétezer diák nyert dip­lomát, várható, hogy a má­jusi találkozón igen nagy számban fognak megjelenni B. O. Javul a primőráru felhozatala Mind a kereskedelem, mind a piaci árusok napról nap­ra­­több korai főzelékfélét — primőrárut — kínálnak el­adásra. A fejes salátán, pa­radicsomon, újhagymán és spenóton kívül, helyenként már földieper is kapható, áruk azonban egyelőre ma­gas. A földieperé például 20 dinár kilónként. Az újkrumpli megjelené­se valamelyest leszorította a tavalyi burgonya árát, úgy­hogy majdnem mindenütt 1 dinárba kerül kilója, de az újkrumpli ára még mindig nagyrészt a kínálattól és a kereslettől függ. Hasonló a helyzet az újhagymával is. A káposzta kissé megdrá­gult, mert felhozatala nem kielégítő. Emiatt mind a ke­reskedelmi hálózatban, mind a piacokon körülbelül 50 pá­rával emelkedett az ára, úgyhogy 3—3,5 dinár között mozog. A spenót felhozatala igen jó, ennélfogva kilója már mindössze 80—100 dinárba kerül. Fejes saláta is bőven van, de ára egyelőre nem mutat csökkenő irányzatot. Paradicsomból sincs elég, ezért még mindig 10—12 di­nárt kérnek érte. A bab továbbra is tartja az árát, mi több: helyenként 12 dinárba kerül kilója, még mindig elegendő van, de a körtefelhozatal nagy­mértékben visszaesett. Gyen­ge a szőlőkínálat is. Kilója 5—7 dinár. A déligyümöl­csök közül nincs elég citrom és banán, s a kínált meny­­nyiség sem valami jó minő­ségű. V­isszaesés a folyami teherszállítás­ban Ez év első két hónapjában visszaesés következett be a folyami teherszállításban. E két hónap alatt a hajózási vállalatok mindössze 626 000 tonna árut­­szállítottak, 350 000 tonnával kevesebbet, mint a múlt év azonos idő­szakában. Egyben a folyami kikötők forgalma is hanyat­lott, 600 000 tonnával kisebb volt, mint 1971 januárjában és februárjában. A vízi úton történő teher­szállítás csökkenését túlnyo­mórészt a hónapokig tartó alacsony vízállás okozta. Emiatt csupán a Jugoszláv Folyamhajózási Vállalat uszályai és hajói közül, több mint 120 egység kényszerült három hónapot meghaladó veszteglésre. De hasonló volt a helyzet a többi hajózási vállalatban is. Emellett van A gyümölcsök közül alma­­­lamelyest az is közrejátszott a forgalom hanyatlásában, hogy hajósainknak problé­máik keletkeztek a megbízó­­levelek körül külföldi üzlet­feleikkel. — Az idei évi terv még­sem forog veszélyben — ál­lítja Dobrivoje Jovanović, a Szövetségi Gazdasági Kama­ra közlekedési titkárságának tanácsosa —, mert áprilisban már rekordméretű tenger­­forgalmat bonyolítottak le a hajósok, s csaknem teljesen ellensúlyozták vele az előző hónapokban történt kiesést. Emellett az épülő belgrádi újvidéki­ autóúthoz is vízi úton fogják szállítani az épí­tőanyag túlnyomó részét, ami szintén lényegesen nö­veli majd a folyamhajózási vállalatok teherforgalmát. Az idei évi terv egyébként ösz­­szesen 17 800 000 tonna áru szállítását irányozza elő. Meghozták Topolya gazdaságfej­lesztési tervét N­ehéz helyzetben a magántermelők A községi képviselő-testü­let községi tanácsának és a munkaközösségeik tanácsá­nak tegnapi együttes ülésén meghozták a topolyai köz­ség középtávú társadalmi fejlesztési tervét. A döntést több mint egyéves vita előz­te meg a munkaszervezetek­ben, társadalmi és politikai szervezetekben és a községi képviselő-testület tanácsai­ban. Topolya kimondottan mezőgazdasági jellegű köz­ség, ezért a mezőgazdaság fejlesztése a legfontosabb tétele a tervnek. A község gazdasági erejének növelése végett nagyobb szabású be­ruházásokat eszközölnek a gyáripar fellendítésére, fő­leg a feldolgozó iparban. Az olajgyár felépítését két rész­ben tervezik. Befejezése után mintegy 600 millió dináros össztermelést valósítana meg. Ugyancsak növekszik az újonnan épült vágóhíd ka­pacitása is, és 1975-ben már 325 millió diná­ros összjöve­delmet fog megvalósítani. A képviselő-testület meg­állapította, hogy a magán­termelők is nehéz helyzetbe kerültek, mert vannak olyan gazdaságok is, ahol a havi átlagkereset mindössze 334 dinár. Ezért úgyszólván fia­tal magántermelő nincs is Topolyán. A beszámoló után kialakult vitában felszólalt több magántermelő, vala­mint dr. Tóth János, szö­vetségi és Málik József tar­tományi képviselő is. Igen sok megjegyzés hangzott el a szövetkezetek és a birto­kok rovására, mert a koope­rációs viszony évről évre romlik. Elhatározták, hogy kérni fogják a Tartományi Végrehajtó Tanácstól, és a Tartományi Képviselőház­tól, hogy tárgyalják meg a magántermelők helyzetét, élet- és munkakörülményeit, és ennek alapján hozzanak megfelelő törvényes és egyéb intézkedéseket a helyzet javítására. Soós Aranyérem a szabadkai, zombori és topolyai tésztagyárnak Az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár bíráló bizottságai tegnap közzétet­ték munkájuk eredményét. Az italkóstolók dr. Dra­­goslav Milisavljevic, az is­mert jugoszláv szakértő ve­zetésével összesen 36 hazai vállalat borait és tömény ita­lait bírálták el. A borok kö­zül 149-et tartottak éremre méltónak, a tömény italok közül pedig 57-et. A legtöbb arany-, ezüst- és bronzér­met a következő munkaszer­vezetek termékei érdemelték ki: a djakovói, a bellyei, az eszéki, a kavadarci, a mace­dóniai, negotini kombinát, a zimonyi Navip, a Vršački vinogradi, a belgrádi kom­binát és a prizreni Progres. A tej- és tejtermékminő­sítő bizottság dr. Dimitrije Sabadoš zágrábi professzor vezetésével, adott értékelést 256 termék minőségéről. Ezek közül 211-et díjazott, össze­sen 62 arany-, 72 ezüst- és 77 bronzérmet osztott ki. Az aranyérmek közül az újvi­déki tejgyárnak jutott a leg­több: 11. A minősítésre benevezett 58 tésztafajta díjazása nagy vajdasági sikerrel ért véget. A szabadkai Fidelinka 3, a zentai Zitopromet és a topo­lyai Mlinpred pedig egy-egy aranyérmet kapott. Hideghullám árasztotta el Bosznia-Hercegovinát Csütörtökre virradóra Hercegovina déli vidékének kivételével, egész Bosznia- Hercegovinát hideghullám árasztotta el, s hirtelen le­hűlést okozott. A legkemé­nyebb hideget a hegyvidéken mérték. A Bjela­nicán pél­dául hajnalban mínusz 9 fo­kot mutatott a hőmérő, de Bihacon, Banjalukán és Bu­­gojnóban is a fagypont alatt volt a higanyszál. A szakemberek véleménye szerint, a lehűlés nem fog kárt tenni a mezőgazdaság­ban, annál is inkább, mert nem lesz tartós. Ezt bizonyít­ja az is, hogy tegnap dél­előtt már többfelé 8—10 fok­ra melegedett föl a levegő. Kivégezték Kocsis Jánost Utolsó kívánsága: pálin­ka és bécsi szelet Földerült Kocsis János ara­tott védencének. A folyosó­ koponyája — jelentette ki se elsőrendű vádlott. Kocsis úgy vallott ezen a tárgyaláson, hogy bűncselek­ményének indítéka pénz volt, feltételezte ugyanis, hogy Ürmösék lakásán nagy­­összeget talál. A következő tárgyaláson azonban várat­lanul kijelentette, hogy tu­lajdonképpen bérgyilkos: id. Ürmös Pál, az áldozat férje, kétmillió régi dinárt ígért neki, ha megöli feleségét. Erre a vallomásra építette később Milan Mikin védő­ügyvéd Kocsis János védel­mét. Olyan tanúk után ku­tatott Temerinben, akik alá­támaszthatták volna Kocsis állítását. A bíróság is fölso­rakoztatta néhányukat, de vallomásukkal nem tudtak szilárd támpontot nyújtani a védelemnek. — Ha sikerült volna be­bizonyítanom, hogy az áldo­zat férje valóban fölbérelte Kocsis Jánost a gyilkosság­ra, védencem elkerüli a ha­lálbüntetést — hallottuk teg­nap délután Milan Mikin ügyvédtől. Az Ürmös unokák, Márta és Józsika életben marad­tak. Márta ma ötéves, akár­csak Kocsis János kisfia, Józsika iskolás. A fején ki­tapintható Kocsis fejszéjé­nek a nyoma: egyszer majd, ha megerősödik a gyerek, csontot ültetnek oda az or­vosok ... Kocsis Jánost tegnap reg­gel kivégezték. Pósz József börtönbüntetését — időköz­ben öt évre csökkentették — Mitrovicán tölti... N. B. K. Ma, amikor védőügyvédje, Milan Mikin, két rendőr kí­séretében, hétfőn este a cel­lájába lépett. Az ügyvéd azonban megtorpant, mint mondja, a szoba is forgott vele, mert rossz hírrel érke­zett védencéhez. — Pálinkára szomjazok nagyon, doktor úr, kivált­képp reggelente — mondta neki Kocsis a köszönés után. Mikin ügyvéd nem tudott mit válaszolni. — Dolgoznom kellene, ha ki lehetne eszközölni vala­hogy, mert nehéz így a ma­gánzárkában! — panaszolta a halálraítélt. — János, tudod, hogy mit követtél el... — Tudom. — Azt is, hogy miért ítél­tek halálra. — Igen. — Én mindent megtet­tem ... Most már minden törvényes lehetőség kime­rült ... Búcsúzni jöttem ... — De hát miért, doktor úr? Mikin ügyvéd ezután kö­zölte vele, hogy egy nap múlva végrehajtják rajta a halálos ítéletet. Kocsis elsá­padt a hír hallatán, meg­rándult az álla. — Mi az utolsó kívánsá­god? — Adjanak pálinkát! — Mást is kívánhatsz. — Egy adag bécsi szeletet fejes salátával. Kocsis János ezután még azt kérte, hogy engedjék meg, hogy búcsút vegyen hozzátartozóitól. Mikin­ ügyvéd kezet nyúj­tól behallatszott a bizottság tagjainak közeledő léptei. Kocsis Jánossal hivatalosan is közölték, hogy a halálos ítélet jogerős, és hogy ápri­lis 27-én hajnalban ki vég­­­zik. Kocsis Jánosra 1970. ápri­lis 6-án mondták ki a halál­­büntetést az újvidéki igaz­ságügyi palota második eme­leti 228. számú, zsúfolásig megtelt tárgyalótermében. Bűntársát, a 18 éves Pósz Józsefet, ugyanakkor 8 évi szigorított börtönre ítélték. A büntetőtanács megállapí­totta, hogy Kocsis 1969 jú­niusában Temerinben meg­gyilkolta Ürmös Erzsébetet, az asszony két kis unokáját pedig súlyosan megsebesí­tette. Ez idő alatt Pósz kira­bolta a lakást. A fiatalemberek munkavál­lalás ürügyén a gazdát ke­resték Ürmöséknél. A házi­asszony éppen palacsintát sütött a konyhában, unokái, Márta és Józsika pedig az istállóban játszottak. Cél le­hetett, amikor Kocsis ki­ment a gyerekekhez, és mindkettőjüket többször fej­be vágta egy fejszével, aztán nagyanyjukkal is végzett. Pósz ez idő­ alatt egy fehér táskából magához vett 340 dinárt. A szomszédok ké­sőbb megtalálták az idős asszony holttestét, s az is­tállóban a súlyos sebekből vérző gyerekeket. A főtárgyaláson Hübsch Richard tanácselnök felmu­tatta a bűnjelet: — Akit ezzel fejbe vág­nak, annak kettéhasad a

Next