Magyar Szó, 1972. október (29. évfolyam, 286-301. szám)

1972-10-26 / 296. szám

Csütörtök, 1972. okt. 26. ★ Szabadka*Szabadka* Szabadka* Szabadka* Szabadka* Szabadka* Élénk politikai tevékenység a Közgazdasági Karon A szabadkai Közgazdasági Kar KSZ alapszervezete ked­den este meghatározta a Ti­to elnök és a Kommunista Szövetség Végrehajtó Irodá­ja leveléből eredő feladato­kat, és kiértékelte az egye­temen előállt politikai hely­zetet. Foglalkoztak az egye­temi hallgatók néhány nap­pal ezelőtt megtartott érte­kezletén hozott határozatok­kal, és megerősítették az alapszervezet titkárságának ezzel kapcsolatos álláspont­jait. Megállapították, a kom­munisták nem voltak eléggé aktívak az Egyetemi Hall­gatók Szövetségének tevé­kenységében, annak végre­hajtó bizottsága pedig nem állt feladata magaslatán, már korábban csoportokra oszlott. A KSZ alapszerve­zete feladatul tűzte ki, hogy rendezi az Egyetemi Hall­gatók Szövetségében előállt viszonyokat. Az egyetemista párttagok számára elsődleges feladat­ként jelölték meg a rend­szeres vizsgázást. Felülvizs­gálják a KSZ-tagok eszmei arculatát, s kimondták, hogy aki mögött nem áll a párt­­szervezet, az nem folytathat politikai tevékenységet. A KSZ vezető szerepének biztosítása céljából az alap­szervezet szükségesnek tart­ja az egyetemista szövetség végrehajtó bizottságának le­váltását és az Index című lap fiókszervezetének felosz­latását, mivel egységbontó te­vékenységet folytattak és a Kommunista Szövetség ér­dekével ellentétes munkát fejtettek ki. Kezdeményező bizottságot alakítottak az Egyetemi Hallgatók Szövet­sége rendkívüli közgyűlésé­nek előkészítésére. Ez a bi­zottság a legrövidebb időn belül kidolgozza a további tevékenység politikai irány­elveit. Leszögezték, a lehető legnagyobb erőfeszítéseket ítéli tenni az egyetemi hall­gatók élet- és munkafeltéte­leinek javítására. Minden­ben a KSZ községi bizottsá­ga legmesszebbmenő támoga­tását élvezik. Az alapszervezet végül ki­zárta a KSZ-ből Sava TO­­DOROVOT, az alapszervezet korábbi titkárát, aki hat éve sikertelenül folytatta tanul­mányait, majd elvesztette jo­gát a továbbtanulásra, s ez­után a pártszervezetben be­töltött tisztségének megszű­nése után is folytatta káros, a KSZ törekvéseivel ellen­tétes tevékenységét.­­ A két egyesület nagy­részt saját erejére támasz­kodva sok kezdeményezési készséggel és nagy szívós­sággal alakította ki a későb­bi testvérvárossá vált Sza­badka és Szeged műszaki ér­telmiségének szakmai vita­fórumát, gazdag és sokrétű munkakapcsolatát. Ennek a társadalmi tevékenységnek megvannak a maga sajátos színei mind a két szervezet, mind a tagegyesületi mun­ka terén — szól a hivatalos közlemény, melyet a két egyesület a megállapodás megkötésének ötéves évfor­dulója alkalmából adott ki. A kapcsolatok elindítója tulajdonképpen az MTESZ Csongrád megyei szervezete volt 1963-ban, s az együtt­működés évről évre gazda­godott, s mindkét fél számá­ra hasznosnak bizonyult. Az együttműködésről szóló megállapodást 1964 októbe­rében kötötték meg. Kezdet­ben az építőipar, az élelmi­szeripar és a mezőgazdaság területén jöttek létre mun­kakapcsolatok, de a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés a későbbiekben több szakmát érintően fejlődött, s az első öt évben tizenhat te­rületen képviseltette magát. A kétoldali együttműködés fő munkaformája a tapasz­talatcsere-látogatás volt. Az ipari ágazatok és vállalatok képviselői a kölcsönös láto­gatások nyomán ismerked­tek a hasonló üzemek mű­szaki-tudományos gazdasági eredményeivel. Szűkebb szak­mai megbeszéléseket, kerek­­asztal-értekezleteket és elő­adásokat tartottak, szakiro­dalmat cseréltek. A szakegyesületek határ menti együttműködésének ke­retében évente nyolcvan-száz szakember tett kölcsönös lá­togatást, a részvevő válla­latok, üzemek és intézetek száma több mint negyven. Ezek a vállalatok a két szak­egyesület segítségével köz­vetlen munkakapcsolatot vet­tek fel és tartanak fenn egy­mással. Ilyen kapcsolat jött létre például a Solid kombi­nát és a szegedi Minőségi­­ Cipőgyár, a Március 8. Ha­risnyagyár és a Hadiköz, a Birografika Nyomdavállalat, a Panonija Nyomda és a Sze­gedi Nyomda között stb. A kapcsolatok a későbbi években még inkább kiszé­lesedtek, s a két ország más területein levő üzemek, vál­lalatok és intézmények is be­kapcsolódtak az együttmű­ködésbe.­­ Így alakultak ki érdek­lődési területek a jugoszlá­viai szakemberek részéről debreceni, békéscsabai és budapesti partnereikkel, a szegediek hódsági, zentai, to­vábbá csókai és belgrádi üze­mekbe látogattak. A DIT sza­badkai szervezete megköze­lítően ugyanazokkal a mű­szaki kérdésekkel foglalko­zik, mint az MTESZ Csongrád megyei szervezete, a magyar­országi természettudományi egyesületek azonban nem ta­láltak partnert (Szabadkán), s így került sor arra, hogy e csoportok a matematiku­sok—fizikusok—asztrológu­sok vajdasági szervezetével létesítettek közös érdeklődé­si területet — olvastuk az együttműködést kiértékelő jelentésben, mely a továb­biakban megállapítja, hogy az egyesületek és a partne­rek „egymás problémái iránt a legmesszebbmenőkig érdek­lődtek.­­ Nem becsülik le, vagy értékelik túl egymás ered­ményeit, hanem műszaki tu­dományos felkészültségük reá­lis talaján gondolkodnak kér­déskörük megoldásán, me­lyek egy-egy munkaterüle­ten felvetődnek. A munka­formák témaválasztása min­dig a gyakorlati követelmé­nyeknek megfelelően teszik hasznossá szakmai felkészült­ségüket. Ebből az követke­zik, hogy a jugoszláv és ma­gyar kutatók, mérnökök és technikusok aktív alkotó együttműködése e területen is segíti mindkét fél tervei­nek megvalósítását. :­I Eredményes kapcsolatok Nyolc éve, hogy a szabadkai DIT és a szegedi MTESZ megállapodást kötött a határ menti együttműködésről Pontosan nyolc éve, hogy a szabadkai és a szegedi műszaki és természettudományi szakegyesületek — a DIT és az MTESZ — megállapodást kötött a határ­ menti együttműködésről. A házkezelőség is hozzájárul a vízvezeték építésének költségeihez A Standard házkezelőség vagy a lakásgazdálkodási vál­lalat szűkös eszközeiből időn­ként kisebb összegekkel hoz­zájárul és támogatja a víz­vezeték építését a helyi kö­zösségekben. Nemrégen négy helyi kö­zösség fordult a vállalathoz ilyen igénnyel. A kisbajmo­­ki helyi közösség tanácsa 119 000 dinárt, a két helyi közönség csupán 2600, a Cen­tar III. 5500 és­ a Zorka te­lepülés 6432 dinárt kért a vállalattól. A bajmoki helyi közösség 48 620 dinárt kért ugyan­csak a helyi vízvezeték be­fejezésére. Kérelmét azon­ban nem vették figyelembe, mert Bajmokon a vízveze­téket helyi járulékból építik, amit a falu egész lakossága fizet. Tehát mindenki jöve­delmének arányában hozzá­járul a vízvezeték építésé­hez. A lakásgazdálkodási vál­lalat végül csak három he­lyi közösség kérelmét fo­gadta el, de csak részben. A kisbajmokinak a kért összeg helyett ötvenezer dinárt, a két helyi közösségnek 2600 dinárt, a Zorka helyi közös­ségnek pedig 6432 dinárt fo­lyósít a vízvezeték-hálózat építésére. Tehát összesen 59 ezer dinárt utal át erre a célra. A Népszínház műsora A Szabad­kai Népszínház magyar társulata ma este fél 8-kor Fehér Klára—Ne­mes László—Nádas Gábor HONOLULU című zenés há­­romfelvonásos vígjátékét mu­tatja be. Szombaton, 28-án, az Új­vidéki Népszínház vendég­szerepel Szabadkán. Este fél 8 órai kezdettel előadja az Erő a túlvilágról című víg­operát. A Népszínház társulata pénteken Batinán és Raszin­­ban, vasárnap pedig Lászlón és Kórógyon vendégszerepel. Holnap, pénteken fél 8-kor Ivo Brešan Predstava Ham­­leta u selu Mrduša Donja općina Blatuša című vígjá­tékét mutatja be a szerb társulat, fél 8 órai kezdet­tel. Ugyanez a vígjáték lesz műsoron vasárnap 6 órakor is a kisteremben. Kedden, 31-én Josef Stein Guslač na krovu című da­rabját láthatja a közönség. MAGYAR SZÓ Nem nagyon kelendők a drága könyvek A Minerva is részt vesz a belgrádi könyvvásáron A nemzetközi könyvév és könyvhónap alkalmából el­látogattunk a szabadkai Mi­nerva kiadóvállalatba. HOR­VÁTH Éva, a kiadórészleg referense tájékoztatott a munkaszervezet erőfeszíté­seiről, amelyeket a könyv­kiadás terén tett és tesz a jövőben. A kiadó az idén is részt vesz a belgrádi könyvvásá­ron, mintegy száz címszóval. A vásár kezdetéig meg kel­lett volna jelennie a ZLAT­­NA MINERVA című sorozat­nak, amely hat kötetből áll, köztük Németh László: Ége­tő Eszter című regényének szerbhorvát nyelvű fordítá­sa is. Pénzhiány miatt azon­ban megjelenését csak de­cemberre várják. A sorozat valamennyi kiadványa már külön-külön megjelent a Mi­nervában, de gyorsan elfo­gyott. Most különleges szép, díszes borítólappal fog a vá­sárlók kezébe kerülni. Nemrégen jelent meg a Naša knjiga sorozatban két mű: Tomislav Ketig­, Slepi putnici és Dragoslav Niko­­lic-Micki: Pravedni Jov cí­mű munkája. Ez utóbbi kü­lönösen érdekes, mai, hazai kérdéseket tárgyal. Az ér­deklődés azonban nem nagy iránta. Lehet, hogy az elég­telen propaganda miatt. A továbbiakban megtud­tuk, hogy a kiadói tervbe igyekeznek minél több ha­zai író alkotását beiktatni, annak ellenére, hogy ezek elég nagy ráfizetéssel jár­nak. Ennek kapcsán kell megemlíteni, hogy a könyv nagyon gyengén kelendő áru, a Minerva referense szerint. Elsősorban a régeb­bi kiadványokból igen nagy mennyiségű áll raktáron. Ezeket, a könyvhónap ide­jén 40 százalékos kedvez­ménnyel árusítják a nyom­da épületében. A könyvek részletfizetésre is kaphatók, előzetes hozzájárulás nélkül. Ilyen esetben a kedvezmény 20 százalékos. A könyvhó­napon kívüli időszakban a készpénzzel vásárlók 15 szá­zalékos kedvezményt kap­nak. Még a tavasz folyamán a Minerva vállalat igen nagy­számú könyvvel, tankönyv­vel és a kötelező olvasmá­nyok példányaival ajándé­kozta meg az iskolákat. Va­lamennyi kötet a régebbről fennmaradt kiadásokból va­ló, s az iskoláknak, illetve a tanulóknak nagyon jól jött. A könyvhónap alkalmá­ból a Minerva felhívta az iskolák figyelmét, hogy hasz­nálják ki a kedvezményes vásárlási lehetőséget, és lás­sák el könyvtáraikat, vagy vásároljanak ajándékköny­veket kedvezményes áron. Eddig azonban még egyetlen tanintézmény sem nyújtott be ilyen irányú igényt. Ennek kapcsán felmerült a könyv árának a problémá­ja is. A könyvek az egész ország területén nagyon drá­gák. Szinte luxuscikknek számít egy-egy regény meg­vásárlása. A Minerva régeb­bi kiadásai azonban viszony­lag olcsók. A vállalat min­dig arra törekedett, hogy egyszerű, de ízléses vászon­kötésben adja ki a könyve­ket, amelyekből tetszetős házi könyvtárat lehet össze­válogatni. Egyesek szerint állítólag a jugoszláv vásár­lók nem veszik meg az olcsó kiadásban megjelenő műve­ket, mert azok nem díszei a lakásnak. Bizonyos réteg a díszes kiadású köteteket „méterre” vásárolja. A vállalat tervében szere­pel a Bibliotéka buktinja sorozatban megjelentetni még három művet: Nadezda Pavlovic: Despot D­jurad­­ Branković, Ernst Fišer: Sta­re Marks stvarno rekao. Žan Divinjo: Sociologija umetnosti i uvod u sociolo­­giju. Mindhármat vászon- és bőrkötésben is kiadják. b. o. R. R. Az Ifjúsági Otthon keretében tevékenykedő ifjúsági szórakoztató központ vezető­sége széles körű megbeszéléseket folytat az iskolák, vállalatok és a magasabb fokú iskolák ifjúsági szervezeteivel, illetve egyetemi szövetségeivel. A központnak ugyan­is az a feladata, hogy a város ifjúságának szervezett, színvonalas kulturális mű­sort és szórakoztató lehetőséget nyújtson. A megbeszélések célja, felkutatni milyen szórakozásra vágynak a fiatalok, amire az ifjúsági szórakoztató központ még eb­ben az évben alapozná tevékenységének tervét. Képünk a matematikai gimnáziumban tartott megbeszélésen készült. Tóth Ferenc JÓB című drámája a Népszínház műsorán A Forum 1970-ben meg­hirdetett drámapályázatára néhány valóban értékes mű érkezett. A második díjra érdemesült verses drámát, a Jóbot, a Szabadkai Nép­színház magyar társulata tavaly a műsorára tűzte. Ifj. Szabó István, az előadás rendezője a napokban ismer­tette a szerep­osztást, a pró­bák a bibliai tárgyú drámá­ból megkezdődtek, s előre­láthatólag november végén lesz az ünnepi bemutató. ф Mennyire tér el a szín­darab cselekménye Jób bib­liai történéseitől? — tettük fel a kérdést ifj. SZABÓ Istvánnak, aki jelenleg a magyar társulat ügyvezető igazgatója is. — Mondhatnám semmi­ben. De a darabban izgal­mas konfliktus feszül, egy óriási konfliktus, hiszen az ember — a Jób tulajdon­képpen egyszemélyes dráma — szembeszáll az istennel. Premier plánban: az ember lázadása az isten ellen. Ám a dráma nem azzal a céllal íródott, hogy bemutassa ne­künk a bibliai Jóbot, aki hadakozik a szakállas Min­denhatóval és a vörös ördög­gel. Tudjuk, hogy az iste­nek rendszerint kérkednek a hatalommal, a mi jele­nünk, közelmúltunk istenei sem különbek. Ф Tehát a drámában van­nak vonatkoztatások a má­ra? — Mindenkori emberi vi­szonyokat tár fel. Foglalko­zik a poltronokkal, megal­kuvókkal, gyengékkel-bát­­rakkal. Egy konkrét kör­nyezetben, ahol sok a hízel­gő, egy tiszta ember, egy merész, majdnem forradal­már — hiszen a második felvonásban Jób nagyon is forradalmár — vajon érvé­nyesülhet-e? A biblia ta­nai szerint Jób elbukik, s a végén behódol istennek, mert Jób mást egyáltalán nem tehet. Nagysága mégis abban rejlik, hogy ő a le­hetetlent is megkísérli. Első „hallásra” a darabból csak a­­határtalan hit mutat­kozik ki, úgy tűnik, hogy egyházi darabot próbálunk, pedig nagyon is időszerű játékot viszünk a közönség elé. A Szereposztás? — A darab főbb szere­peit PATAKI László (Jób), VERSEGHY József (Az Úr), BARACSUS Zoltán (Sátán), SZABÓ István, CZEHE Gusztáv, SÁNTHA-PUSZTA Lajos, ÁROK Ferenc és KARNA Margit tolmácsol­ják, de kisebb-nagyobb sze­repben színre lép a társulat minden tagja. ifi Az együttes ezzel az előadással részt óhajt venni a Sterija Játékokon? — Mi benevezünk és mindent megteszünk, annak érdekében, hogy a drámát sikerre vigyük. Nemcsak tőlünk függ, hogy ott le­szünk-e a legjobbak verse­nyében, ez a kérdés másod­lagos fontosságú. Ez a drá­ma­­ a mi drámánk. A mi színpadunkon ezúttal elő­ször kerül színre a legősibb konfliktus, a legősibb embe­ri ellenfeszülés a hatalma­sokkal. A sorok mögé rej­tett mélységeket roppant nehéz lesz felszínre hozni, de a feladat hálás és — ez sem lényegtelen — csak így lehetünk végre angazséltak is a művészetnek legpozití­vabb irányában munkálkod­va. 9. oldal

Next