Magyar Szó, 1972. október (29. évfolyam, 286-301. szám)
1972-10-26 / 296. szám
Csütörtök, 1972. okt. 26. ★ Szabadka*Szabadka* Szabadka* Szabadka* Szabadka* Szabadka* Élénk politikai tevékenység a Közgazdasági Karon A szabadkai Közgazdasági Kar KSZ alapszervezete kedden este meghatározta a Tito elnök és a Kommunista Szövetség Végrehajtó Irodája leveléből eredő feladatokat, és kiértékelte az egyetemen előállt politikai helyzetet. Foglalkoztak az egyetemi hallgatók néhány nappal ezelőtt megtartott értekezletén hozott határozatokkal, és megerősítették az alapszervezet titkárságának ezzel kapcsolatos álláspontjait. Megállapították, a kommunisták nem voltak eléggé aktívak az Egyetemi Hallgatók Szövetségének tevékenységében, annak végrehajtó bizottsága pedig nem állt feladata magaslatán, már korábban csoportokra oszlott. A KSZ alapszervezete feladatul tűzte ki, hogy rendezi az Egyetemi Hallgatók Szövetségében előállt viszonyokat. Az egyetemista párttagok számára elsődleges feladatként jelölték meg a rendszeres vizsgázást. Felülvizsgálják a KSZ-tagok eszmei arculatát, s kimondták, hogy aki mögött nem áll a pártszervezet, az nem folytathat politikai tevékenységet. A KSZ vezető szerepének biztosítása céljából az alapszervezet szükségesnek tartja az egyetemista szövetség végrehajtó bizottságának leváltását és az Index című lap fiókszervezetének feloszlatását, mivel egységbontó tevékenységet folytattak és a Kommunista Szövetség érdekével ellentétes munkát fejtettek ki. Kezdeményező bizottságot alakítottak az Egyetemi Hallgatók Szövetsége rendkívüli közgyűlésének előkészítésére. Ez a bizottság a legrövidebb időn belül kidolgozza a további tevékenység politikai irányelveit. Leszögezték, a lehető legnagyobb erőfeszítéseket ítéli tenni az egyetemi hallgatók élet- és munkafeltételeinek javítására. Mindenben a KSZ községi bizottsága legmesszebbmenő támogatását élvezik. Az alapszervezet végül kizárta a KSZ-ből Sava TODOROVOT, az alapszervezet korábbi titkárát, aki hat éve sikertelenül folytatta tanulmányait, majd elvesztette jogát a továbbtanulásra, s ezután a pártszervezetben betöltött tisztségének megszűnése után is folytatta káros, a KSZ törekvéseivel ellentétes tevékenységét. A két egyesület nagyrészt saját erejére támaszkodva sok kezdeményezési készséggel és nagy szívóssággal alakította ki a későbbi testvérvárossá vált Szabadka és Szeged műszaki értelmiségének szakmai vitafórumát, gazdag és sokrétű munkakapcsolatát. Ennek a társadalmi tevékenységnek megvannak a maga sajátos színei mind a két szervezet, mind a tagegyesületi munka terén — szól a hivatalos közlemény, melyet a két egyesület a megállapodás megkötésének ötéves évfordulója alkalmából adott ki. A kapcsolatok elindítója tulajdonképpen az MTESZ Csongrád megyei szervezete volt 1963-ban, s az együttműködés évről évre gazdagodott, s mindkét fél számára hasznosnak bizonyult. Az együttműködésről szóló megállapodást 1964 októberében kötötték meg. Kezdetben az építőipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén jöttek létre munkakapcsolatok, de a műszaki-tudományos együttműködés a későbbiekben több szakmát érintően fejlődött, s az első öt évben tizenhat területen képviseltette magát. A kétoldali együttműködés fő munkaformája a tapasztalatcsere-látogatás volt. Az ipari ágazatok és vállalatok képviselői a kölcsönös látogatások nyomán ismerkedtek a hasonló üzemek műszaki-tudományos gazdasági eredményeivel. Szűkebb szakmai megbeszéléseket, kerekasztal-értekezleteket és előadásokat tartottak, szakirodalmat cseréltek. A szakegyesületek határ menti együttműködésének keretében évente nyolcvan-száz szakember tett kölcsönös látogatást, a részvevő vállalatok, üzemek és intézetek száma több mint negyven. Ezek a vállalatok a két szakegyesület segítségével közvetlen munkakapcsolatot vettek fel és tartanak fenn egymással. Ilyen kapcsolat jött létre például a Solid kombinát és a szegedi Minőségi Cipőgyár, a Március 8. Harisnyagyár és a Hadiköz, a Birografika Nyomdavállalat, a Panonija Nyomda és a Szegedi Nyomda között stb. A kapcsolatok a későbbi években még inkább kiszélesedtek, s a két ország más területein levő üzemek, vállalatok és intézmények is bekapcsolódtak az együttműködésbe. Így alakultak ki érdeklődési területek a jugoszláviai szakemberek részéről debreceni, békéscsabai és budapesti partnereikkel, a szegediek hódsági, zentai, továbbá csókai és belgrádi üzemekbe látogattak. A DIT szabadkai szervezete megközelítően ugyanazokkal a műszaki kérdésekkel foglalkozik, mint az MTESZ Csongrád megyei szervezete, a magyarországi természettudományi egyesületek azonban nem találtak partnert (Szabadkán), s így került sor arra, hogy e csoportok a matematikusok—fizikusok—asztrológusok vajdasági szervezetével létesítettek közös érdeklődési területet — olvastuk az együttműködést kiértékelő jelentésben, mely a továbbiakban megállapítja, hogy az egyesületek és a partnerek „egymás problémái iránt a legmesszebbmenőkig érdeklődtek. Nem becsülik le, vagy értékelik túl egymás eredményeit, hanem műszaki tudományos felkészültségük reális talaján gondolkodnak kérdéskörük megoldásán, melyek egy-egy munkaterületen felvetődnek. A munkaformák témaválasztása mindig a gyakorlati követelményeknek megfelelően teszik hasznossá szakmai felkészültségüket. Ebből az következik, hogy a jugoszláv és magyar kutatók, mérnökök és technikusok aktív alkotó együttműködése e területen is segíti mindkét fél terveinek megvalósítását. :I Eredményes kapcsolatok Nyolc éve, hogy a szabadkai DIT és a szegedi MTESZ megállapodást kötött a határ menti együttműködésről Pontosan nyolc éve, hogy a szabadkai és a szegedi műszaki és természettudományi szakegyesületek — a DIT és az MTESZ — megállapodást kötött a határ menti együttműködésről. A házkezelőség is hozzájárul a vízvezeték építésének költségeihez A Standard házkezelőség vagy a lakásgazdálkodási vállalat szűkös eszközeiből időnként kisebb összegekkel hozzájárul és támogatja a vízvezeték építését a helyi közösségekben. Nemrégen négy helyi közösség fordult a vállalathoz ilyen igénnyel. A kisbajmoki helyi közösség tanácsa 119 000 dinárt, a két helyi közönség csupán 2600, a Centar III. 5500 és a Zorka település 6432 dinárt kért a vállalattól. A bajmoki helyi közösség 48 620 dinárt kért ugyancsak a helyi vízvezeték befejezésére. Kérelmét azonban nem vették figyelembe, mert Bajmokon a vízvezetéket helyi járulékból építik, amit a falu egész lakossága fizet. Tehát mindenki jövedelmének arányában hozzájárul a vízvezeték építéséhez. A lakásgazdálkodási vállalat végül csak három helyi közösség kérelmét fogadta el, de csak részben. A kisbajmokinak a kért összeg helyett ötvenezer dinárt, a két helyi közösségnek 2600 dinárt, a Zorka helyi közösségnek pedig 6432 dinárt folyósít a vízvezeték-hálózat építésére. Tehát összesen 59 ezer dinárt utal át erre a célra. A Népszínház műsora A Szabadkai Népszínház magyar társulata ma este fél 8-kor Fehér Klára—Nemes László—Nádas Gábor HONOLULU című zenés háromfelvonásos vígjátékét mutatja be. Szombaton, 28-án, az Újvidéki Népszínház vendégszerepel Szabadkán. Este fél 8 órai kezdettel előadja az Erő a túlvilágról című vígoperát. A Népszínház társulata pénteken Batinán és Raszinban, vasárnap pedig Lászlón és Kórógyon vendégszerepel. Holnap, pénteken fél 8-kor Ivo Brešan Predstava Hamleta u selu Mrduša Donja općina Blatuša című vígjátékét mutatja be a szerb társulat, fél 8 órai kezdettel. Ugyanez a vígjáték lesz műsoron vasárnap 6 órakor is a kisteremben. Kedden, 31-én Josef Stein Guslač na krovu című darabját láthatja a közönség. MAGYAR SZÓ Nem nagyon kelendők a drága könyvek A Minerva is részt vesz a belgrádi könyvvásáron A nemzetközi könyvév és könyvhónap alkalmából ellátogattunk a szabadkai Minerva kiadóvállalatba. HORVÁTH Éva, a kiadórészleg referense tájékoztatott a munkaszervezet erőfeszítéseiről, amelyeket a könyvkiadás terén tett és tesz a jövőben. A kiadó az idén is részt vesz a belgrádi könyvvásáron, mintegy száz címszóval. A vásár kezdetéig meg kellett volna jelennie a ZLATNA MINERVA című sorozatnak, amely hat kötetből áll, köztük Németh László: Égető Eszter című regényének szerbhorvát nyelvű fordítása is. Pénzhiány miatt azonban megjelenését csak decemberre várják. A sorozat valamennyi kiadványa már külön-külön megjelent a Minervában, de gyorsan elfogyott. Most különleges szép, díszes borítólappal fog a vásárlók kezébe kerülni. Nemrégen jelent meg a Naša knjiga sorozatban két mű: Tomislav Ketig, Slepi putnici és Dragoslav Nikolic-Micki: Pravedni Jov című munkája. Ez utóbbi különösen érdekes, mai, hazai kérdéseket tárgyal. Az érdeklődés azonban nem nagy iránta. Lehet, hogy az elégtelen propaganda miatt. A továbbiakban megtudtuk, hogy a kiadói tervbe igyekeznek minél több hazai író alkotását beiktatni, annak ellenére, hogy ezek elég nagy ráfizetéssel járnak. Ennek kapcsán kell megemlíteni, hogy a könyv nagyon gyengén kelendő áru, a Minerva referense szerint. Elsősorban a régebbi kiadványokból igen nagy mennyiségű áll raktáron. Ezeket, a könyvhónap idején 40 százalékos kedvezménnyel árusítják a nyomda épületében. A könyvek részletfizetésre is kaphatók, előzetes hozzájárulás nélkül. Ilyen esetben a kedvezmény 20 százalékos. A könyvhónapon kívüli időszakban a készpénzzel vásárlók 15 százalékos kedvezményt kapnak. Még a tavasz folyamán a Minerva vállalat igen nagyszámú könyvvel, tankönyvvel és a kötelező olvasmányok példányaival ajándékozta meg az iskolákat. Valamennyi kötet a régebbről fennmaradt kiadásokból való, s az iskoláknak, illetve a tanulóknak nagyon jól jött. A könyvhónap alkalmából a Minerva felhívta az iskolák figyelmét, hogy használják ki a kedvezményes vásárlási lehetőséget, és lássák el könyvtáraikat, vagy vásároljanak ajándékkönyveket kedvezményes áron. Eddig azonban még egyetlen tanintézmény sem nyújtott be ilyen irányú igényt. Ennek kapcsán felmerült a könyv árának a problémája is. A könyvek az egész ország területén nagyon drágák. Szinte luxuscikknek számít egy-egy regény megvásárlása. A Minerva régebbi kiadásai azonban viszonylag olcsók. A vállalat mindig arra törekedett, hogy egyszerű, de ízléses vászonkötésben adja ki a könyveket, amelyekből tetszetős házi könyvtárat lehet összeválogatni. Egyesek szerint állítólag a jugoszláv vásárlók nem veszik meg az olcsó kiadásban megjelenő műveket, mert azok nem díszei a lakásnak. Bizonyos réteg a díszes kiadású köteteket „méterre” vásárolja. A vállalat tervében szerepel a Bibliotéka buktinja sorozatban megjelentetni még három művet: Nadezda Pavlovic: Despot Djurad Branković, Ernst Fišer: Stare Marks stvarno rekao. Žan Divinjo: Sociologija umetnosti i uvod u sociologiju. Mindhármat vászon- és bőrkötésben is kiadják. b. o. R. R. Az Ifjúsági Otthon keretében tevékenykedő ifjúsági szórakoztató központ vezetősége széles körű megbeszéléseket folytat az iskolák, vállalatok és a magasabb fokú iskolák ifjúsági szervezeteivel, illetve egyetemi szövetségeivel. A központnak ugyanis az a feladata, hogy a város ifjúságának szervezett, színvonalas kulturális műsort és szórakoztató lehetőséget nyújtson. A megbeszélések célja, felkutatni milyen szórakozásra vágynak a fiatalok, amire az ifjúsági szórakoztató központ még ebben az évben alapozná tevékenységének tervét. Képünk a matematikai gimnáziumban tartott megbeszélésen készült. Tóth Ferenc JÓB című drámája a Népszínház műsorán A Forum 1970-ben meghirdetett drámapályázatára néhány valóban értékes mű érkezett. A második díjra érdemesült verses drámát, a Jóbot, a Szabadkai Népszínház magyar társulata tavaly a műsorára tűzte. Ifj. Szabó István, az előadás rendezője a napokban ismertette a szereposztást, a próbák a bibliai tárgyú drámából megkezdődtek, s előreláthatólag november végén lesz az ünnepi bemutató. ф Mennyire tér el a színdarab cselekménye Jób bibliai történéseitől? — tettük fel a kérdést ifj. SZABÓ Istvánnak, aki jelenleg a magyar társulat ügyvezető igazgatója is. — Mondhatnám semmiben. De a darabban izgalmas konfliktus feszül, egy óriási konfliktus, hiszen az ember — a Jób tulajdonképpen egyszemélyes dráma — szembeszáll az istennel. Premier plánban: az ember lázadása az isten ellen. Ám a dráma nem azzal a céllal íródott, hogy bemutassa nekünk a bibliai Jóbot, aki hadakozik a szakállas Mindenhatóval és a vörös ördöggel. Tudjuk, hogy az istenek rendszerint kérkednek a hatalommal, a mi jelenünk, közelmúltunk istenei sem különbek. Ф Tehát a drámában vannak vonatkoztatások a mára? — Mindenkori emberi viszonyokat tár fel. Foglalkozik a poltronokkal, megalkuvókkal, gyengékkel-bátrakkal. Egy konkrét környezetben, ahol sok a hízelgő, egy tiszta ember, egy merész, majdnem forradalmár — hiszen a második felvonásban Jób nagyon is forradalmár — vajon érvényesülhet-e? A biblia tanai szerint Jób elbukik, s a végén behódol istennek, mert Jób mást egyáltalán nem tehet. Nagysága mégis abban rejlik, hogy ő a lehetetlent is megkísérli. Első „hallásra” a darabból csak ahatártalan hit mutatkozik ki, úgy tűnik, hogy egyházi darabot próbálunk, pedig nagyon is időszerű játékot viszünk a közönség elé. A Szereposztás? — A darab főbb szerepeit PATAKI László (Jób), VERSEGHY József (Az Úr), BARACSUS Zoltán (Sátán), SZABÓ István, CZEHE Gusztáv, SÁNTHA-PUSZTA Lajos, ÁROK Ferenc és KARNA Margit tolmácsolják, de kisebb-nagyobb szerepben színre lép a társulat minden tagja. ifi Az együttes ezzel az előadással részt óhajt venni a Sterija Játékokon? — Mi benevezünk és mindent megteszünk, annak érdekében, hogy a drámát sikerre vigyük. Nemcsak tőlünk függ, hogy ott leszünk-e a legjobbak versenyében, ez a kérdés másodlagos fontosságú. Ez a dráma a mi drámánk. A mi színpadunkon ezúttal először kerül színre a legősibb konfliktus, a legősibb emberi ellenfeszülés a hatalmasokkal. A sorok mögé rejtett mélységeket roppant nehéz lesz felszínre hozni, de a feladat hálás és — ez sem lényegtelen — csak így lehetünk végre angazséltak is a művészetnek legpozitívabb irányában munkálkodva. 9. oldal