Magyar Szó, 1973. augusztus (30. évfolyam, 224-239. szám)

1973-08-23 / 231. szám

Csütörtök, 1973. aug. 23. ★ SZABADKA ★ SZABADKA ★ SZABADKA ★ SZABADKA * SZABADKA ★ SZABADKA ★ Művészfilmeket bemutató mozi nyílik — Művészfilmeket bemu­tató mozi nyílik októberben Szabadkán — hallottuk a minap Biacsi Antaltól, a filmbemutató vállalat igaz­gatójától. — Az ifjúsági otthon épü­letében egy olyan filmszín­házat nyitunk, amelyben el­sősorban a fejlettebb közíz­lést fogjuk szolgálni. A ter­vek szerint vetítésekkel egy­bekötött vitaesteket rende­zünk, ahol filmesztétákat, rendezőket, kritikusokat, pe­dagógusokat és szociológuso­kat szólaltatunk meg. Ugyan­akkor létrehozzuk a filmba­rátok klubját is, amelynek tagjai számos kedvezmény­ben részesülnek, alkalmuk lesz zárt előadásokon olyan filmeket is látni, amelyek bemutatására nem kerül sor a nagyközönség előtt. — A filmszínháznak jelen­tős szerepe lesz a közgondol­kodás és az ízlés fejleszté­­sében — mondta Biacsi An­tal. i. e. Élénkül a platformvita Községünk KSZ szerve­zeteiben egyre élénkebb a platformvita. Egyes helye­ken már az akcióprogram kidolgozásánál tartanak, s annak alapján fognak te­vékenykedni a KSZ X. kongresszusáig. A­­pártdo­kumentum áttanulmányo­zását legjobban a mező­­gazdasági munkaszerveze­tek szervezték meg, és ők már a vita vége felé jár­nak. Azokban a munkaszer­vezetekben, ahol a dolgo­zók egyszerre mentek évi szabadságra, bizonyos ké­séssel indult a platform feldolgozása, és most gyor­sított ütemben folyik.­­ Csak kevés alapszer­vezetben folyt párhuzamo­san az alkotmányterveze­tek és a kongresszusi do­kumentumok tanulmányo­zása. Ez meglehetősen té­ves felfogás volt, mivel az említett két dokumentum lényegében társadalmi fej­lődésünk azonos jellegű kérdéseivel foglalkozik — állapították meg a pártszer­vezetek titkárainak keddi munkajellegű megbeszélé­sén. Községünk minden dol­gozójának alaposan ismer­nie kell a két dokumentu­mot, mivel csak akkor fog­ja megérteni a hamarosan közvitára kerülő községi statútumtervezet alaptéte­leit. A kommunistáknak pedig alaposan ismerniük kell az alkotmány és a plat­form tételeit, hogy folytat­ni tudják a pártlevelet kö­vető tevékenységet. E hónap végéig minden alapszervezetben befejezik a kongresszusi dokumen­tum megvitatását, és min­denki köteles a platform szellemében megállapított akcióprogram alapján te­vékenykedni. fs munkásellenőrzésrő­l SEBŐK László, szakszervezeti elnök nyilatkozik A szabadkai társadalmi szervezetek határozata ér­telmében minden munkaszervezetben június derekáig létre kellett hozni a munkásellenőrzést. Ez meg is történt. Erről és a fennálló problémákról beszélget­tünk SEBŐK Lászlóval, az ipari és bányaipari dol­gozók szakszervezete községi elnökével. A követke­zőket mondta: . — A munkásellenőrzést mind a tizennyolc nagyipari vállalatban megszervezték, de sajnos, sok helyen mun­kához sem fogtak. Rövidesen gyűlést hívunk össze, és a munkásellenőrző bizottságok elnökei beszámolnak eddigi tevékenységükről. Vélemé­nyem szerint azért nem megy a munka, mert az em­berek, a közvetlen termelők egyelőre ezen az új poszton nem találják helyüket. Nem tudják, mit kell csinálniuk, hogyan is fogjanak a dol­gokhoz. A vállalati szakszer­vezeti csoportok elnökeit még az ellenőrző bizottsá­gok megalakítása előtt ösz­­szehívtuk, és útmutatást adtunk nekik, de hogy ők ezt mennyire használták fel, azt még jelenleg nem tud­juk. Talán mi is hibáztunk abban, hogy a megalakítás után nem hívtuk össze a bi­zottságok elnökeit, hogy konkrétan megadjuk az uta­sításokat a munka megkez­déséhez, hogy megmagya­rázzuk nekik: állandó ébren­léttel elejét vegyék a válla­latokban a szabálytalanságok­nak, megakadályozzák a ki­rívó esetek létrejöttét. Tan­folyamot kellene szervezni a bizottságok tagjai részére, s csak azután várhatunk tő­lük komolyabb munkát. Szükségesek ezek a lépések, hiszen a munkásember ér­dekéről van szó. Jó tapasz­talataink vannak az eddigi önigazgatási rendszerből, csak ezt , most alkalmazni kell a munkásellenőrzésben.­­ Az alkotmányvitákon hallottam olyan javaslatokat, hogy a munkásellenőrzéssel külön szakasz foglalkozzon, de véleményem szerint erre nincs szükség, hiszen ez is az önigazgatás egyik mód­ja, amiről az alkotmány bő­ven szól. Különben a fejlő­dés megkövetelte a munkás-, ellenőrzés bevezetését. Most csak annak helyes irányba való haladását kell létrehoz­ni. Azt hiszem, ezt el is le­het érni, csak megfelelő se­gítséget kell nyújtani az út­törőknek, azaz azoknak, akik az első lépéseket teszik ezen a téren — mondta Sebők László, k. k. BALESETKRÓNIKA Keddi számunk szabadkai oldalán sajnálatos hiba foly­tán megjelent, hogy Ivan Pletikosić szabadkai lakos vasárnap közlekedési balese­tet idézett elő a Zombori úton. Utóbb kiderült, hogy Kolancev futott ollóba sze­mélygépkocsijával. Olvasó­ink szíves elnézését kérjük. • Kedden reggel hat óra után Nagyfényről Szabadka felé haladt José Bašić foga­­tos járművével. A 37. kilo­méterkőnél hátulról nekifu­tott Stevan Franciskovic györgyéni lakos, aki ittas ál­lapotban vezette gépkocsi­ját. Az összeütközés követ­keztében a fogatos jármű az árokba fordult. Basic és fia könnyebb sérülést szenve­dett ... A gépkocsin keletke­zett anyagi kár 6000 dinár, a fogatos járművön ezer di­nár. Megbecsülés helyett kikergették az ifjúsági szervezetet a helyi közösség otthonából A minap, amikor meglátogatták a Zorka helyi kö­zösség ifjúsági szervezetét, a fiatalok elmondták, hogy szervezetük nemrég felújította tevékenységét, és azóta aktívan részt vesz a közösség életében. A fiatalok a harcosok és a felkelés napja alkalmából rendbe hozták az elesett harcosok emlékművét, és meglátogatták a ha­tárőröket. Egyidőben táncot rendeztek, és így sikerült részben megoldani a fiatalok szórakozását. A helyi kö­zösség fiataljai vállvetve dolgoztak a Zorka Vegyipari Kombinát területén levő fürdőmedencék újjáépítésén, és több száz munkaórával segítették mielőbbi befeje­zését. Városunk területén kevés helyi közösségben folyik szervezett ifjúsági tevékenység. A Zorka helyi közösség fiataljai eddigi munkájukkal kiérdemelték az elisme­rést, és annál érthetetlenebb, hogy a helyi közösség ve­zetősége nemrég kitiltotta őket a közösség épületéből. Így kérdésessé vált további munkájuk mindaddig, míg a helyi közösség viszonya meg nem változik. MAGYAR SZÓ Megkezdődtek a pótvizsgák Augusztus 22-én megkez­dődött a munka a szabad­kai középiskolákban, és ez­zel egyidejűleg megkezdő­dött a pótvizsgák első au­gusztusi ciklusa is. Mint megtudtuk, a pótvizsgákat még ezen a héten befejezik minden középiskolában. Azok a tanulók, akik ezeken az augusztusi vizsgákon nem mutatnak fel kellő ered­ményt a pótvizsgára utalt tantárgyból, az új iskola­­törvény értelmében megis­mételhetik a vizsgát. Egyet­len feltétel, hogy a két vizs­gaidőszak között 30 napnak kell eltelnie, így ezek a tanu­lók szeptember hónap folya­mán csak ideiglenesen irat­kozhatnak be a felsőbb osz­tályba. Terv van, pénz nincs A szabadkai Pátria-szálló bővítéséről A Tartományi Végrehajtó Tanács határozata szerint a Vajdaság területén épülő tu­risztikai objektumok építé­sére felvett kölcsönre 5 szá­zalék kamatengedmény jár, amit a tartomány fedez. Ugyanez a határozat kötele­zi az érdekelt községet is, hogy 2 százalékkal hozzájá­ruljon a kamatengedmény­hez, ami összesen 7 százalék. Így tehát a bankkölcsönre a 12 százalékos kamatból a turisztikai vállalatoknak csak 5 százalékot kell fizet­niük. A fentiekből kitűnik, hogy igen kedvezőek a kö­rülmények a vajdasági tu­risztikai objektumok szá­mának bővítésére, különösen, ha a 20 százalékos kölcsön­fedezet befizetési kötelezett­sége is megszűnik, ami ha­marosan várható. Akkor hát miért nem történik meg a szabadkai Pátria-szálló még 1971-re tervezett bővítése? Antun Stétől, a Palics Vendéglátóipari Vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy a szálló évi átlagos ki­használása 85 százalék, ami ilyen szempontból igen nagy. Ez azt jelenti, hogy vannak időszakok, amikor minden szoba foglalt, és az érkező vendégek részére nincs hely. A bővítési terv tehát reális és szükséges. Legalább 100 összkomfortos férőhelyre van még szük­ség. Gyűléstermet is kellene építeni, mert igen keresett a különböző kongresszusok megszervezésekor.­­ Hiábavalóak azonban a kimutatások, amelyek a szálló bővítésének szüksé­gességét igazolják, és hiába a tartományi és a községi kamatkedvezmény — mon­dotta a vállalat igazgatója. Szabadka egyetlen szállója, úgy látszik, jó ideig nem bővül 100 ágyas férőhellyel, mert nincs pénz, hitelt meg nem adnak a bankok. ösztöndíj 25 kis jövedelmű dolgozó gyermekének A kis jövedelmű dolgozók gyermekeinek ösztöndíjazása lekerült a napirendről a Fos­taforgalmi Vállalatban. Az ISZ öt tanuló ösztöndíj­azá­sára kérte meg a vállalatot, de a múlt hónapban végzett felmérés alkalmával kide­rült, hogy még 20 dolgozó gyermeke szorul anyagi tá­mogatásra, így nem öt, ha­nem 25 tanulót ösztöndíjaz a vállalat az idei tanévben. A Postaforgalmi Vállalat dpi gőzei szolidaritásból kitűnő­re vizsgáztak. Vasárnap: Országos jellegű fajkutya-kiállítá­s Szabadkán A több mint kétszáz tagot számláló Szabadkai Kynoló­­gusok Egyesületének szerve­zésében, augusztus 26-án, va­sárnap rendezik meg a Bács­ka Sportegyesület Zombori úti pályáján a második, ha­gyományosnak ígérkező or­szágos jellegű fajkutya-kiál­­lítást. A szabadkai kynológusok jó szervezők hírében állnak, hiszen az eddig megtartott két kiállítás (egy országos és egy nemzetközi) rendkívül látogatott volt, s igen nagy érdeklődés nyilvánult meg iránta. Az idén két nemzetközi faj­kutyakiállítás, a belgrádi és újvidéki után, a szabad­kai országos szemlére a te­nyésztők mégis 320 fajkutyát neveztek be az ország min­den részéből. A kiállításra a magyarországi tenyésztők mint vendégek 82 kutyát hoznak el, de tőlük kivéte­lesen a kiállítás napján is el­fogadnak helyszíni beneve­zést. A kiállításon — mint a szervezőktől megtudtuk — 54 fajta lesz képviselve. Ez­úttal a tenyésztők legtöbb német juhászkutyát jelentet­tek be, tavaly viszont a bo­­xerek voltak a legszámosab­bak a sportkutyák csoport­jában. A vadászkutyák cso­portjában az idén a magyar vizslák, a spánielek és a dal­­matinerek vezetnek. A kutyákat három magyar­­országi, három belgrádi, egy szlovéniai és egy újvidéki bíró bírálja el nyolc bírói körben. A fajtagyőztesek ér­tékes ajándékot, serleget, plakettet kapnak, s érmet, amit hazánkban csak a sza­badkai kiállításon kapnak a győztesek. A kiállítás érdekessége lesz kétségkívül a kutyavá­sár. A tenyésztők tizenkét alom spániel, német juhász, sárhegyi, dobbermann, drót­szőrű tacskó, komondor, bo­xer és más fajta törzsköny­vezett kölyökkutyákat is árusítanak majd. A szabadkai kiállítás va­sárnap kilenctől 17 óráig tart nyitva. A belépődíj felnőt­teknek öt, gyerekeknek és katonáknak pedig két dinár. A kiállítás ideje alatt kata­lógust, s alkalmi, művészi ki­vitelű jelvényeket is árusí­tanak. (m) 7. oldal Az alkotmánymódosítási vita hírei Egyenlő tanulási feltételeket a diákoknak . Az új alkotmány a régiekhez hasonlóan a val­lást a polgár magánügyének tekinti. Bizonyos vallási közösségek szabadon folytatják a fiatalok nevelését, és igen nagy hatással vannak a gyermekek fejlődésére. Minket, tanárokat, igen komoly bírálatok érnek, hogy nem nevelünk megfelelő szocialista erkölcsű és jelle­mű egyéneket. Mit kellene tenni, hogy bennünket ne érjen annyi bírálat, hiszen mi sem tudunk csodát ten­ni. Nem lehetne-e ezt az alkotmány vagy a törvények által pontosabban meghatározni? — hangzott el a kér­dés az Ivó Lója Ribar Általános Iskolában megtartott alkotmánymódosítási vitában. — Az alkotmány szavatolja a vallásszabadságot, te­hát a vallási közösségek szabadon kifejthetik tevékeny­ségüket, de szigorúan el kell határolni magukat a poli­tikai vonatkozású dolgoktól. Mivel a nevelés is politi­ka, ezen a téren is csak bizonyos határok között dolgoz­hatnak. A legfontosabb kérdés, vajon mi, azaz a társa­dalom megtettünk-e mindent, hogy gyermekeinknek az iskolán kívül is nyújtsunk szocialista szellemű nevelést. Vajon a társadalom megteremtette-e a megfelelő anya­gi és más körülményeket, hogy a fiataloknak szórako­zást és önnevelői lehetőségeket nyújtson. Az is igaz, hogy az alkotmány a kiskorúak nevelését, a róluk való gondoskodást kizárólag a szülő jogainak tartja, kivéve a szociális problémákkal küzdő családokban, ahol a társadalom is beavatkozhat. Meg kell valósítanunk az egésznapi oktatást-nevelést, akkor gyermekeink abban a szellemben nevelkednek, amelyben a társadalom óhajtja — mondta az előadó. A vita alkalmával rámutattak, hogy alkotmányunk kötelez­ minden gyermeket a nyolcosztályos általános iskola elvégzésére, de azt is szabályozni kell, hogy egyenlő körülmények között tanulhassanak, hiszen köny­nyen vagy legalábbis könnyebben elvégzik mind az ál­talános, mind a többi iskolát azok, akik jobb körülmé­nyek között élnek. Nem elég, hogy esetleg ingyenes uzsonnát juttattunk a szegény sorsú tanulónak, hanem tankönyveket, oktatáson kívüli segítséget is kellene ne­kik nyújtani. Csakis így tudunk rajtuk segíteni az ál­talános iskolákban. A középiskola és az egyetem elvég­zésére pedig ösztöndíjat, diákotthonokat vagy más se­gítséget kell nekik nyújtani.­­ Az eddig hallottakon kívül lehetőséget kellene teremteni, hogy fiatal szakembereink munkahelyet is kapjanak, hogy ne legyenek fölöslegesek társadalmunk­ban. Mit gondol az a fiatal, aki egyetemi tanulmányai és katonai kötelezettsége elvégzése után munkába akar állni, és azzal utasítják el, hogy nincs gyakorlata, mi­vel a pályázatok legtöbbjében pár éves gyakorlattal rendelkező egyéneket keresnek. Ezt csak abban az eset­ben kellene hangsúlyozni, ha a vezetői munkahelyre írták ki a pályázatot, mondta egy másik pályázó. Az alkotmányvita mai programja Ma két általános iskolában kerül vitára az alkot­mány: a ha­jdú­járási Petőfi-brigád iskolában 10 órakor, a györgyéni iskolában pedig délután 3 órakor. Csanta­­véren a földmű­vesszövetkezetben 11 órakor tartják a vitát. Szabadkán az Egészségvédelmi Intézetben dél­után egy órakor, a Bratstvóban szintén akkor ismer­kednek az új alkotmány egyes szakaszaival. A Sirma sándori részlegében 14 órakor, a Fideankában 15 óra­kor, a Vasúti Szállítóvállalatban pedig 17 órakor kez­dik a vitát. A sándori szállások lakói este 7 órakor ül­nek össze, hogy vitatkozzanak az új alkotmányról. k. k. Hiánycikk a villanyóra Azok, akik építkeznek, bizo­nyára tudják, hogy milyen nagy problémát jelent a villanyóra beszerzése. Ez az áru immár hó­napok óta talán a legkereset­tebb cikk. Arról sajnos nem si­került tájékozódnunk, hogy hány olyan ház van a község terüle­tén, ahol a villanyóra hiánya miatt késnek az építkezés be­fejezésével, és ezzel együtt a be­költözéssel is, de a műszaki bol­tokban a kereskedők elmondták, hogy naponta legalább 50—60 vá­sárló érdeklődik villanyóra iránt. Ezzel kapcsolatban a kereske­delmi vállalatok sem tudtak ki­elégítő felvilágosítást adni. Leg­többjük szerint, a hiánynak a megnövekedett kereslet az oka, amit a kranjt Iskra képtelen ki­elégíteni. A kereskedelmi vál­lalatok igényléseire a gyár leg­több esetben negatív választ ad. A legnagyobb igyekezetünk el­lenére is havonta csak néhány darabot tudnak beszerezni. Az Elektrotechno boltjában például elmondták, hogy már az IS cso­da, ha havonta 5 darab villany­órát kapnak. Hasonló véleményt kaptunk a Meteor Kereskedelmi Vállalatban is. A hiány igazi okát nem sike­rült megtudnunk. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a probléma sürgős megoldásra vár, mert a villanyóra-szükséglet biztosításá­val nemcsak a felesleges utána­járástól kímélnénk meg a vásár­lókat, hanem egyúttal elejét ve­hetnénk a különféle viszontel­­adásokból származó jogtalan ha­szonszerzésnek — a spekuláció­nak — is. Talán, ha az Elektro­­vojvodina magára vállalná a vil­lanyórák beszerzését, ez a kér­dés eredményesebben oldódna meg. (p­e)

Next