Magyar Szó, 1974. július (31. évfolyam, 178-192. szám)
1974-07-02 / 179. szám
Kedd, 1974. július 2. * SZABADKA ★ SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA ★ SZABADKA * Elkészült ш Agros fejlesztési lenne A tervezett befektetés értéke közel 600 millió dinár Szabadka legnagyobb mezőgazdasági - feldolgozóipari munkaszervezete, az Agros viszonylag rövid múltra tekinthet vissza, az idén hozták létre.. Ennek ellenére egyre többet hallatja szavát a község gazdasági életében. Nemrégen elkészítették a munkaszervezet 10 éves fejlesztési tervét, melyből megtudhatjuk, hogy a község mezőgazdasági és feldolgozó iparát a jövőben még az eddiginél is dinamikusabban kívánják fejleszteni. A tervezett beruházások értéke a közömbös szemlélő számára is impozáns, közel 600 millió dinár. Nem újkeletű elképzelés, hogy a község mezőgazdasági termelését az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésével valósíthatjuk meg. Ezt tartva szem előtt az Agros keretében dolgozó munkaszervezetek is elsősorban állattenyésztésüket kívánják fejleszteni. Négy malacnevelő telpet akarnak létesíteni, a Peščana és az Agrokombinátban évi 30 000— 30 000-res kapacitásút, a csantavéri földművesszövetkezetben és a moravicai mezőgazdasági kombinátban 12 000— 12 000-res kapacitásút. Ezenkívül a bajmoki Ravnica is tervez kapacitásokat, valamint a kanizsai községben is növelik a malactenyésztést. Mindent összevetve, a mezőgazdasági magántermelőkkel együtt a szabadkai községben a hízó sertések száma már 1975-ben eléri a 180 000 darabot. Ezzel a mennyiséggel biztosítják a November 29. Húsárugyár termelési kapacitásának több mint 60 százalékát. A sertéstenyésztés fejlesztésében nem állnak meg ezeknél az eredményeknél, hiszen a tervidőszak végén, 1985-ben, a szabadkai húsárugyárban évente 720 000 darab sertést szándékoznak feldolgozni, és a nyersanyagot elsősorban a községből szeretnék biztosítani. Nem hanyagolják el a borjúhizlalást sem, noha azt nem tudják olyan ütemben növelni, mint a sertéstenyésztést. A November 29. Húsárugyár 1985-ben évi 81 000 hízóborjút szándékozik feldolgozni, de ennek a mennyiségnek csak felét hizlalják Szabadkán. Az állattenyésztés fejlesztésére az Agros 110 millió dinárt szándékozik befektetni, de ezenkívül, hogy a fejlődést megvalósíthassák, feltétlenül szükséges a keverttakarmányok gyártását is növelni. Az Agoros keretében dolgozó munkaszervezetekben egyelőre évente 107 000 tonna keverttakarmányt állítanak elő, ezt a mennyiséget 1985-ig 267 000 tonnára növelik. Megjegyzendő, hogy még ez a mennyiség sem fedezi a teljes szükségletet. A kapacitások bővítésére 65 millió dinárt fektetnek be. Jelentős tétel a hús és a csontliszt termelésének korszerűsítése, 18 millió dinárt fektetnek be a November 29. keretében működő gyárrészleg felépítésébe. Ugyanenynyibe kerül a tejporgyár felépítése is, ami elengedhetetlenül szükséges a minőségi keverttakarmány-gyártáshoz. A tervezett befektetés öszszegének nagyobb részét a húsgyár kapacitásának bővítésére és korszerűsítésére használják fel. Példaként emllhetjük, hogy csak a liofilizációs részleg (alacsony hőmérsékleten való szárítás) építésére 330 millió dinárt költenek. Ha az Agrosban megvalósítják a tervezett beruházás ütemét, akkor a község mezőgazdasági termelése, elsősorban feldolgozó ipara gyors fejlődés előtt áll. A terv mögött viszont olyan gazdasági erők állnak, amelyek biztosítják a beruházás ütemének maradéktalan megvalósítását. Cs. J. Gondolatok az elmúlt évad hangversenyeiről A szabadkai zeneművészek tevékenysége Ha igaz, hogy a kultúra a gazdasági élet függvénye és a fejlett kultúra csak erős gazdasági központok kiváltsága, akkor a vidék kulturális életében döntő szerepet játszanak a kisebb művészeti csoportok vagy egyesületek, sőt egy-egy ember lelkesedése is komoly eredményeket hozhat létre. A zeneművészek szövetségének szabadkai alosztálya rendszeresen szervez hangversenyeket. Tagjai főleg a zeneiskolában tevékenykedő tanárok, akik fárasztó és idegőrlő munkájuk mellett olyan terheket vállalnak, mint a dolgozók és az ifjúság zenei nevelése. A közönségért és annak megtartásáért küzdenek. Törekvésük Legyen a zene mindenkié jelszóban foglalható össze. A zenei évad első hangversenyét az újvidéki zeneművészek — Vitkayné Kovács Vera, Hartig Tibor és Marijan Fajdigan tartották. A hangverseny érdekessége Hartig Tibor mély gondolatokat ébresztő szerzeménye volt. Az újvidékiek után világhírű macedón zeneművészek adtak nagysikerű hangversenyt. Duška Taszeszka (gordonka), Georgi Bozsikov (basszus) és Kiró Davidovszki (oboa) dél-amerikai hangversenykörútról érkeztek városunkba. Áprilisban a szabadkai zenetanárok közül Basch Mária, Pekár Lilla, Lévai Mátyás és Szegedincsev Ulreich Irén lépett közönség elé. Ezen a hangversenyen Basch Mária Prokofjev harmadik zongoraszonátájának előadásával aratott kiemelkedő sikert. Pekár Lilla és Bordás Lajos tanárok hangversenyéből Schumann ritkán hallható a-moll szonátáját (op. 105) emeljük ki. A szabadkai zeneművészek júniusban szervezték meg az évad utolsó hangversenyét, Missuray Erzsébet és Pekár Tibor fiatal művészek részvételével. Ezen a hangversenyen Pekár Tibor, a zeneiskola tanára, gondosan kiszámított hegedűjátékkal, logikusan kapcsolódó zenei gondolatokkal, tudatos muzsikálással mutatkozott be. Valószínűleg nem csalódunk, ha benne a jövő jelentős művészegyéniségét látjuk. Partnere, Missuray Erzsébet zongorajátékában a fantáziadús érzelemvilág érvényesült. A szabadkai zeneművészek vendégszerepléseiről és városunkban történt fellépéseiről nem szólunk, mert írásunk célja komoly zenei életünk felmérése. Következő számunkban a Zenekedvelő Ifjúság tevékenységéről számolunk be. M. M. Az ifjúsági és pionírotthon elsődleges feladata a fiatalok szocialista nevelése — Az ifjúsági és pionírotthon mielőbbi megnyitása érdekében közvetlen kapcsolatot kell teremtenünk a többi társadalmi-politikai szervezettel — hallottuk az ISZ községi választmánya péntek délutáni elnökségi ülésén. Az otthon eddigi munkájáról írásbeli beszámolót kaptak a részvevők, és arra a vita folyamán számos észrevételt tettek. Az így kiegészített beszámolót hamarosan elküldik az alapszervezeteknek. Az elnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy az otthon elsődleges feladata a fiatalok szocialista nevelése és az atiiatőrizmus fellendítése. Az elnökségi ülésen részt vett Bogdan SIMENDIC, a KSZ községi választmányának titkárhelyettese és FEJES Szilveszter, a KSZ községi választmánya statutáris bizottságának elnöke. Az elnökség kinevezte a két szövetségi jellegű munkavállalás parancsnokát is. A sutjeskai munkavállaláson Branko BULJOVČIĆ, a Sava '74-en pedig PINTÉR József vezeti városunk fiataljait. MAGYAR SZÓ Hrvoje TIKVICKI szabadkai muzsikus a napokban sikerrel diplomáit a zágrábi Zeneakadémia gordonka szakán. Tikvicki 1952-ben született Szabadkán. A helybeli zeneiskolában Mirko Molnár tanítványaként tehetségével felhívta magára a figyelmet. Zágrábban Walter Dešpalj osztályában képezte magát tovább. Diploma-hangversenyén Saint Saens gordonkaversenyét és Barber szonátáját játszotta. Balesetkrónika Szombaton, június 29-én, délután fél 4-kor súlyos közlekedési szerencsétlenség történt a palicsi úton, a II. kaszárnya előtt. MAGYAR János, palicsi lakos Zastava 101-es személygépkocsijával, miközben egy kombit előzött, ollóba futott és összeütközött egy szembe jövő zrenjanini rendszámtáblás személygépkocsival, amelyet Mile BERONJA vezetett. Magyar János súlyosan megsérült. A zrenjanini rendszámtáblás gépkocsi vezetője könnyebb sérüléseket szenvedett, útitársa, Stojan GOJIC, kikindai lakos könnyebben, Vera GOJIC pedig súlyosabban megsérült. A két gépkocsin esett kár mintegy 80 000 dínár. Vasárnap délután fél 4-kor a Szabadka és Topolya közötti úton, a 44. kilométerkő közelében Anton VIEHATZLER, 22 éves osztrák állampolgár pótkocsis tehergépkocsijával az út menti árokba fordult. A balesetet a vezető fáradsága okozta. Bevallása szerint elaludt a kormánykerék mögött. A gépkocsin esett anyagi kár 5000 dinár. Újból eltolódott az aratás kezdete A sok eső károkat okozott a szabadkai községben Szombaton igazi felhőszakadás zúdult a szabadkai községre. Szinte egész nap esett az eső. A palicsi meteorológiai állomás adatai szerint csak szombaton 57 milliméter eső esett a városban és környékén, helyenként pedig jég is volt. Különösen erős volt a jégverés Békova és Csamtavér környékén. A községi képviselő-testület szakemberei tegnap egész nap kárfelbecslést végeztek, egyelőre még nem rendelkeznek végleges adatokkal. Egy azonban biztos: azokon a szabadkai lakosokon kívül, akiknek a házát elöntötte a sok esővíz, legnagyobb kárt a község mezőgazdasági termelői szenvedtek. Pénzben kifejezni a kár nagyságát egyelőre nem is lehet, hiszen még nem tudni, milyen közvetett károk származnak az aratás kezdetének újabb eltolódása miatt. Már így is később kezdődött volna az aratás a községben, mint ahogyan azt megszoktuk, a szombati nagy eső azonban annyira feláztatta a talajt, hogy a legideálisabb időjárás esetén is újabb 3— 4 napot kell várni az aratás kezdetére. Az eső és az erős szél sok helyen megdöntötte a búzát, így nagyon megnehezül a termés betakarítása. Ami a legnagyobb baj, a búza szóródása jóval nagyobb lesz a tervezettnél. Félő, hogy a szombati esőzés elvitte a községben várható búzatermés több mint 10 százalékát. Az aratás mindig nagy nehézségek elé állítja a mezőgazdasági termelőket, hiszen állandóan időzavarban vannak. Az újabb eltolódás csak súlyosbítja a helyzetet. Rendkívül nagy erőfeszítés és öszszefogás árán tudják csak betakarítani az idei termést Minden munkagépet maximálisan ki kell használni. Cs. J. 7. oldal John Deer traktorok az Agrokombinát egyik gazdasági udvarán Kétszázhúsz tanulót fogad be az ifjúsági otthon Az ifjúsági otthon 15 éve biztosít kényelmes évközi szállást a vidékről érkező középiskolásoknak, mégis kevesen tudnak erről az intézményről. Ennek talán az a oka, hogy nagyon kevés az ilyen irányú gondoskodás a fiatalokról. A vidékről jövő tanulók elhelyezésének problémája sokszor nemcsak az egyetemi évek alatt, hanem már középiskolás szinten elkezdődik. A szabadkai ifjúsági otthon 60 szobával és 220 fekvőhellyel várja a diákokat. Arról érdeklődtünk az igazgatónál, milyen eredményekkel zárult ez a tanév, és mi lesz az otthon rendeltetése a nyári szünet alatt. Ebben a tanévben, különösen a második félévben, nagy gondot fordítottunk a diákok tanulmányi eredményeire, függetlenül attól, milyen iskolába jár vagy milyen nemzetiségű. Fokozott figyelmet szenteltünk a tantárgyankénti problémákra is. Tanulóink önigazgatási szervezetével való szoros együttműködésünk azt is lehetővé tette, hogy a fegyelem kifogástalan legyen. Elhatároztuk azt is, hogy pártszervezetet létesítünk a Kommunista Szövetség legfiatalabb tagjai részvételével. A közelmúltban a középiskolákban előnyben részesültek azok a jelentkezők, akik szabadkaiak voltak, ezért kevés volt a faluról jött fiatal. Az idén a vajdasági szintű társadalmi megállapodás értelmében több lehetőségük lesz a fiataloknak a beiratkozásra. Szeptemberre eddig már 180-an jelentkeztek, de várjuk a többi érdeklődőt is — mondta Lajkó Mihály. Az ifjúsági otthon szerény anyagi segítséget kap a községtől éspedig mindössze az igazgatónak és a két nevelőnek járó személyi jövedelmet biztosítja. A többi beruházást, a személyzeti fizetéseket, a konyha ellátását és minden más költséget az otthon a saját bevételéből fedezi. A szervezőknek az a véleményük, hogy az iskolafenntartó közösség sokat segítene, ha még egy nevelőt biztosítana. Ma már nem elég, ha csak a család neveli a gyermekét, nagy szerepet vállal magára ezen a téren a társadalom is. A fiataloknak kellő önállóságot kell biztosítani, de mindig észre kell venni, hol szorulnak segítségre, bármilyen természetű is a probléma. A nyári hónapokban az ifjúsági otthon jutányos áron kiadja szobáit a Szabadkára érkező vendégeknek. — A nyári hónapok alatt szállást biztosítunk a vizsgázó egyetemistáknak, dolgozóknak és a szakmunkásképző iskolák hallgatóinak. A közeljövőben, a textilmunkások országos fesztiválja idején 200 vendégünk lesz. Körülbelül ennyi vendégre számítunk a Dužijanica idején is. Egy alvás 25 dinár. Ha sok a jelentkező, dolgozik a konyha is — mondta az ifjúsági otthon igazgatója. Kár, hogy Szabadkán nincs még néhány ilyen intézmény, amely mentesítené a szülőket a nagy anyagi kiadásoktól és tudnák, hogy gyermekük biztonságban van. H. R. Csantavéri termelők társulása Olyan feltételeket kell teremteni számukra, mint a társadalmi szektorban dolgozóknak . Az Agros kezdeményezésére, s a község társadalmi-politikai szervezetei által megszabott mércék értelmében, Csantavéren is megtették az első lépéseket az új társastermelési viszonyok kialakítására — mondta Dér Imre, az Agros igazgatója. — Pénteken este mintegy harminc csantavéri termelő aláírja a társulásról szóló egyezményt; ez alkalommal megválasztják képviselőiket a csantavéri földművesszövetkezet önigazgatási szerveibe. Ez csak a kezdeti lépés a termelők összefogására Csantavéren, a község legerősebb mezőgazdasági központjainak egyikében. Úgy számítják, hogy még az idén több százan csatlakoznak a társulást kezdeményezők csopartjához. Ez a feltevés reális, hiszen mindenki előtt világos, hogy a mezőgazdasági termelés korszerűsítése és a biztonságos termelés csak a szoros együttműködési formák kialakításával valósítható meg. A társastermelési formának már hagyományai vannak Csantavéren. Az új társulási folyamatnak az a lényege, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a társastermelőkkel, közösen határozzák meg a termelési programot, a termelés feltételeit stb. Rendkívül fontos, hogy ugyanolyan gazdasági feltételeket és jövedelmet biztosítsunk a társult magántermelőknek is, mint a társadalmi szektorban dolgozóknak. A különbség csak az lesz, hogy a magántermelő saját eszközeivel termel, eszközei és munkája társításával. Az új együttműködési viszony fejleszti a szervezett mezőgazdasági termelést, ami az Agros legfontosabb célkitűzése. Az említett társulásnál a hangsúly a jószágtenyésztés fejlesztésén van. Fontos kiemelni: csak olyan termelők társulását fogadjuk el, akik kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak — mondotta Dér Imre. "