Magyar Szó, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-223. szám)

1974-08-13 / 221. szám

A­ ­ Cézenne-kép esete az inicia tőkés világ legtekinté­lyesebb gazdasági szak­lapjai az elmúlt hó­­napokfóban új rovatot nyitot­tak, amelyben tájékoztatnak az aranytárgyak, képzőmű­vészeti alkotások, bélyegek, érmék, antik porcelánok és műtárgyak árverési árá­ról, nemzetközi árfolyamá­ról. Azért teszik ezt, mert a hetvenes évek elejétől, kü­lönösen pedig a tavalyi olaj­krízis óta új „iparág” van kialakulóban: a műtárgyak spekulációs felhalmozása és árusítása. Arany és antik A vezető tőkés országok­ban a hazai infláció mérté­ke meghaladta a pénztulaj­donosok számára a betéteik után­ fizetett kamatokat, te­hát a pénzintézetek által fi­zetett évenkénti kamat ala­csonyabb a pénzromlásnál. (Nagy-Britanniában példádul a bankok 7,9 százalék be­téti kamatot fizetnek, az inf­láció várható mértéke pedig az idén eléri a 17 százalékot. A többi ipari országban sem kedvezőbb az arány.) A nem­zetközi pénzpiac kamathely­zete valamivel jobb, a ka­mat meghaladja a 10 száza­lékot, ami előnyös a kölcsön­adónak, de a kölcsönfelvevő nem szívesen vállal ilyen magas terheket. Mindez oda vezet, hogy a pénztulajdono­sok vagyonukat állandóbb értékű tárgyakba menekítik. Aki figyeli az aranypiacot, soha nem látott, áremelke­dést tapasztalhat: a sárga fém ára az év eleje óta meg­kétszereződött és ma már egy uncia arany ára 160­ dollár körül­­mozog. Ezzel párhu­zamosan emelkedik az arany érmék és az aranyból ké­szült, elsősorban antik tár­gyak értéke. Jó befek­tetés-­s­nek bizonyul az ingatlanvá­sárlás is, hiszen a telekárak évek óta emelkednek. Spekulációs hullám Rohamosan nő az érdeklő­dés a műtárgyak, a bélye­gek, a pénzérmék és min­denfajta értékes régiség iránt. A milliomosok mielőbb szabadulni akarnak pénzük egy részétől és minden ösz­­szeget hajlandók megadni egy-egy értékes festményért, érmegyűjteményért, szobor­ért vagy bélyegért. Egymást követik az árverések, ame­lyeken teljesen irreális árak alakulnak ki: egy-egy árve­résre kerülő darab vételára már régen elszakadt tényle­ges értékétől. A megvásárolt művek­­aztán hamarosan is­mét gazdát cserélnek — jó­val magasabb áron. A speku­lációs körforgásnak tehát nincs vége, mindössze any­­nyi biztos, hogy az árveré­sek kikiáltási árai napról napra magasabbak. A műtárgyak, bélyegek, érmék értékét már nem a gyűjtői kereslet, hanem a spekuláció szabályozza. Egy­­re inkább hasonlítanak a tőzsdei cikkekre, hiszen áruk­ban erősen tükröződik a nemzetközi politika, elsősor­ban a gazdasági élet minden rezdülése. Busás hasznot húz­nak a spekulációs konjunk­túrából a nemzetközi árve­rező cégek, amelyek száma az utóbbi években megnöve­kedett. Soraikban lassú kon­centráció is megfigyelhető és egyre több a soknemzetisé­gű (multinacionális) vállalko­zás közöttük. Forgalmukat és profitjukat jól jellemzi az egyik legnagyobb angol bélyegkereskedelmi­­ részvény­társaság, a Stanley Gibbons, amelynek tavalyi mérlege 60 százalékos forgalomnöveke­dést mutat, az osztalék pe­dig csaknem 50 százalékkal haladja meg az előző évit. Kincsképzés Néhány példa a közelmúlt árveréseiből: Bécsben egy 2500 éves macedón pénzér­me százezer schillingért kelt el, az első francia bélyeg Frankfurtban 240 000 már­káért talált gazdára, egy Cézanne-képért New York­ban több mint egymillió dol­lárt fizetett újdonsült, tulaj­donosa. Az elmúlt években a telekárak is többszörösük­re emelkedtek, és ezzel pár­huzamosan mind több a te­lekspekuláció. Növekszik az ingatlanügyn­ökök száma. A kincsképzés új spekulá­ciós formáját elsősorban a nagyfokú infláció és a dol­lárnak aranyra való átvált­hatatlansága alakította ki a tőkés világban. Egyik oldal­ról a pénz —, az infláció miatt — kincsekbe menekül, a másik oldalról viszont ez a folyamat is hozzájárul az infláció fokozódásához. A kincsképzésről szólva, érdemes megemlíteni egy új jelenséget, amely az elmúlt hónapok szülötte. A magas nyersanyagárak sok tőkés­nek és spekulánsnak adták azt az ötletet, hogy nyers- és alapanyagokat gyűjtse­nek, természetesen spekulá­ciós céllal. Tetemes mennyi­ségű alapanyagot halmoztak fel szerte a tőkés világban a magánvállalkozók, arra szá­mítva, hogy ezeket később még magasabb áron értéke­sítik. Így tehát nem kis fe­lelősségük van e halmozók­nak az infláció gyorsulásá­ban, bár túl egyszerű volna a felelősséget csak rájuk há­rítani, hiszen az áremelkedé­sek gyökerei jóval mélyeb­bek. (Magyar Hírlap) esete­m jelesével IS oldal Halálra kínzott gyermekek Az NSZK-ban a szülők évről évre 6000 gyermeket bántalmaznak súlyosan. E gyermekek­ 10 százalékát ha­lálra verik vagy halálra kí­nozzák. A megrázó mérleget a nyugatnémet gyermekvé­delmi szövetség készítette. A bíróságok, a rendőrség vagy az ifjúságvédelmi ha­tóságok csak kevés esetről szereznek tudomást. A bí­róságok évente mintegy száz halálos kimenetelű bántalma­zás ügyében hoznak ítéletet. Legalább 500 eset következ­mények nélkül marad a szü­lök számára. A gyermekek enyhe és súlyos bántalma­zási ügyben hoznak ítéletet, sá­g elé. Az orvosok, a szom­szédok, a tanárok, a rokonok és az ismerősök hallgatnak. A kriminalist­ák, a társada­lomtudósok és az orvosok becslése szerint csaknem minden huszadik eset válik ismertté. Tavaly csupán 1500 olyan szülő került a vádlot­tak padjára, aki gyermekét verte, korbácsolta, fojtogat­ta va­gy másféle módon kí­nozta. A bonni szövetségi igaz­ságügy-miniszter elutasítja azt a gyakorta elhangzó kö­vetelést, hogy a gyermekek bántalmazása feljelentési kö­telezettséggel jár. Az orvo­sokat sem akarják törvény­nyel kényszeríteni erre. Pe­dig ők az iskolai vizsgálatok vagy az oltások során nem egyszer fölfedezik a bántal­mazások nyomait a gyerme­keken. Az észak-rajna-vesztáfáli­­ai igazságügy-miniszter, Diet­rich Passer minden orvost tájékoztatott arról, hogy a bántalmazások fölfedezése­kor följelentést tehetnek. (DPA-Brief) MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA Igazgató FARKAS NÁNDOR, FS- és felelős szerkesztő KALA­FIS ZOLTÁN Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztéset, és kiadóhivatal 21000 Nov Sad, Vojvode Mišića 1 Telefon 57-044 telex: 14199. YU FORUM Egyhavi előfizetési dí) belföldön 40.00 dinár, külföldön 80.00 dinár Folyószámla 65700-601-19S FORUM NYOMDA ÚJVIDÉK MAGYAR SZÓ Esővárás Svédországban Esőt várnak, remélnek a svéd parasztok, és ha telje­sül a vágyuk, valamivel jobb hozamokat remélhetnek. Ugyanis az idei tavaszi szá­razsághoz hasonlóra évtize­dek óta nem volt példa az országban. Az utóbbi három hónapban­ a normális csapa­dékmennyiségnek csupán egy tizedét kapta a föld, de egyes tájakon, példá­ul Gö­teborgban 40 nap alatt egyet­len csepp eső sem esett. A szárazság természetesen nem csak a mezőgazdaságnak okoz súlyos károkat. A tűz­oltók már úgyszólván tehe­tetlenek az erdőtüzekkel szemben, és eddig már több száz ezer négyzetméternyi te­rületen pusztították el a lán­gok az értékes faállományt. Május végén némileg ja­vult a helyzet, szemerkélni kezdett az eső, de ez csak szórványos jelenség volt, és a csapadékmennyiség meg sem közelítette az óhajtott és nélkülözhetetlen mennyi­séget. A mezőgazdaságnak további károkat okoztak az éjszakai fagyok és a szélvi­harok is. A legutóbbi becs­lések szerint például a né­hány héttel­ ezelőtt Gotland felett tomboló vihar 730 000 svéd korona értékű vetést pusztított el. Míg az elmúlt években Svédországban rekordhoza­mokat értek el és gabonát exportálhattak, ebben az esz­tendőben az előrejelzések semmi jóval sem biztatnak. Az Arbetet című lap véle­ménye szerint „most már akármennyi eső esik a föl­dekre, a hozamok legalább 40 százalékkal alacsonyab­bak lesznek, mint az előző években”. Katasztrofális méreteket öl­tött a takarmányhiány is. A múlt évi készletek kime­rültek, de az állatokat a jó idő ellenére sem hajthatják ki a legelőkre, mert a szá­razság következtében a fű rendkívül alacsony. A tava­lyi termésből származó lóhe­re és széna hiánycikk, és a déli országrészekben a spe­kulánsok száz százalékkal emelték az árát. Számos ke­rületben kényszervágásokkal ritkították az állatállományt, és már bizonyos, hogy a jö­vő évben sem lesz annyi té­li takarmány, hogy kibírják az új termésig. Különösen nehéz a kis- és középparasztok helyzete. A svéd parlament ugyan jóvá­hagyta egy 300 milliós koro­nás „katasztrófaalap” létesí­tését, de ha a várt esők nem érkeznek meg, a betakarítá­si veszteségek összege leg­alább 1 milliárd korona lesz. . Viszont az állattenyésztést ért veszteségekért semmiféle kártérítést nem kapnak, hol­ott ezek a veszteségek igen jelentősek, mert egyrészt óriási mértékben emelkedtek — és jövőre is emelkednek — a takarmányárak, más­részt a kényszervágások egy­ben súlyveszteséget is je­lentenek. Most iziotlén látogatót vendégnek tekintenek Mario Felicetti nyilatkoz­ata a kínai idegenforga­lom lehetőségeiről A kínai utazás lehetőségeiről kérdezzük Mario Felicettit, az egyik nagy európai légiforgalmi válla­lat igazgatóját, azon kevesek egyikét, akinek alkalma nyílt rá, hogy megismerje Kínát. — Több ízben járt Kíná­ban, és elsőként szervezett turistautat néhány évvel ezelőtt ebbe a távoli ország­ba. Bárki szabadon utazhat Kínába? —­ Ha a turista szót a Nyugaton szokásos értelem­ben használjuk, határozott nemmel kell válaszolnom. Kína az utóbbi években ka­put nyitott ugyan a külföl­diek előtt, de nem úgy ér­telmezi az idegenforgalmat, mint mi. Ez nem azt jelen­ti, hogy jó pénzért ne látná vendégül a külföldieket: ma már sok ezren keresik fel Kínát évente, ellátogatnak a nagyobb városokba, ahol ál­talában megkülönböztetett udvariassággal fogadják őket. Ezek a látogatók azon­ban hivatalos minőségben utaznak Kínába, kötelesek „végigcsinálni” a vendéglá­tók előírta programot. Ez alól nem vonhatják ki ma­gukat és arra sincs lehető­ségük, hogy csak a nekik tetsző programokon vegye­nek részt. Minden látogatót vendégnek tekintenek, min­den szükségletéről gondos­kodnak, megkülönböztetett figyelemmel veszik körül, de fegyelmezettséget és udva­riasságot várnak el tőle. — A tömegturisztika­ le­hetőségét tehát kizártnak tartja Kínában? — Pillanatnyilag és —­ gondolom — még éveken át ez kizárt dolog. Nincs elég szálloda, étterem, közleke­dési eszköz, hiányzik mind­az, ami nélkülözhetetlen a sok millió vendég ellátásá­hoz. Igen kevés az idegen­­vezető és a tolmács, pedig Kínában sokkal nagyobb­­ szükség van rájuk, mint bár­mely más országban, hiszen csak nagyon kevés turista tud kínaiul, és rendkívül ke­vés kínai beszél valamilyen idegen nyelvet. A tömeges idegenforgalom fejlesztését politikai és pszichológiai megfontolások is késleltetik. Abban az országban, ahol az életszínvonal még nagyon alacsony, ahol a szabad­idő fogalma gyakorlatilag isme­retlen, nem lenne épületes látvány a­­kínaiak számára, és rossz hatást is keltene a szórakozást és kalandokat kereső, lépten-nyomon fény­képező külföldiek tömege.­­ Tekintettel az említett rendkívüli körülményekre, mit kell tennie annak, aki Kínába akar látogatni? — Először talán annyit, mit nem kell tennie. Semmi esetre se forduljon valame­lyik utazási irodához. Olasz állampolgár számára belé­pési engedélyt Kínába ki­zárólag a Milánóban és Ró­mában székelő Olasz—Kínai Intézet szerezhet. Az inté­zetnek évente mintegy 60 vízum áll rendelkezésére a „kulturális” célú utazások céljára. Az intézet ezeket az utakat vagy saját maga, vagy valamelyik utazási iro­da segítségével bonyolítja le. Vannak üzleti utazások is, amelyeket az évente két alkalommal sorra kerülő kantoni vásárra rendeznek. Ezeken az utazásokon álta­lában 200—250 ember vehet részt. Orvosokból, mérnökök­ből és mezőgazdasági szak­emberekből álló szakmai cso­portokat is indítanak Kíná­ba: a félévenkénti utazáso­kon 60 személyes csoportok vesznek részt. Az utóbbiak számára kevésbé turisztikai jellegű programot állítanak össze, jóval kevesebb város­ba látogathatnak el. Mind­ezeken kívül hivatalos kül­döttségek is utaznak Kíná­ba, például az 1972-ben Pe­kingben megrendezett olasz ipari kiállításra. Évente 300—400 olasz jár Kínában. — Milyen városokat ke­resnek föl a turisták? Meny­nyibe kerül egy kínai uta­zás? — Talán az úgynevezett kulturális utazások hasonlí­tanak leginkább a mi tu­ristaútjainkhoz. Ezeket ta­vasszal és ősszel rendezik, mert ekkor a legmegfele­­lőbb az éghajlat. Az első állomás rendszerint Kuang­­tung, Hongkongból vonaton lehet odautazni, de repül­hetünk egyenesen Sanghaj­ba is. Talán jövőre valame­lyest változik a helyzet, ha a külföldi vállalatokkal kö­tött egyezmények életbe lép­nek. Kuang-tungból belső járatokkal eljuthatunk Pe­­kingbe, majd pedig Sang­hajba. Innen vonaton érhet­jük el Nantpingot és Hang­­csout, majd repülőgépen tér­hetünk vissza Kuang­tung­­ba. Az útvonalat néha meg lehet változtatni, Hangcsou helyett például ellátogatha­tunk Szocsouba, a pe­kingi útszakaszon pedig megte­kinthetjük Vuhant. A kül­földiek elől teljesen elzárják — néhány rendkívüli eset­től eltekintve — Mandzsú­riát, Belső Mongóliát és Hszincsiangot. Az utazás időtartama mintegy húsz nap. Az idő 70 százalékát a turisták a mai Kína meg­ismerésére fordítják. Isko­lákat, kórházakat, gyárakat és mezőgazdasági kommu­nákat látogatnak meg. Csu­pán az idő 30 százaléka ma­rad kimondottan idegenfor­galmi látványosságok, a „tiltott város”, a Kínai Nagy Fal, a Ming dinasztia síremlékei, a buddhista templomok megtekintésére. Szórakozási lehetőségként rendszerint egy forradalmi opera, balett vagy cirkusz­előadás, esetleg sportver­seny adódik. (Az éjszakai mulatók ismeretlenek Kíná­ban). A kínai utazás költ­ségei 1 100 000—1 300 000 lí­ra között váltakoznak. (Corriere della Sera) ÚJVIDÉK URH 16.30 Délszláv népdal- és tánckoszorú 17.00 Neves gordonkaművészek felvételeiből 1­8.30 Elmélet, vita, gyakorlat BELGRÁD I. 4.00— 8.00 Reggeli zenés műsor 8.25 A hét zeneszerzője Johannes Brahms 9.02 Szórakoztató zene 9.30 Család és otthon 12.30 Vidám kedd 14.02 Hangok és formák 17.is A zen** világában­­ 8..00 KiV4i'.ságh:::ngverseny 20.00 M» este együtt — műsor külföldön dolgozó Kedd, 1974. aug. 13. ­TELEVÍZI­A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA Határvillongások — angol sorozatfilm 16.50 Magyar nyelvű tévéhíradó 17.10 A héten történt — a Prištinai Televízió török nyelvű műsora 17.20 Kosovói krónika — a Prištinai Televízió szerbhorvát nyelvű­­műsora 17.45 Hírek , 17.50 A fekete ló — angol sorozatadás gyermekeknek 18.15 Hírek 18.30 Képfelvétel a szerbiai népművészek találkozójáról 19.00 Tudományos stúdió 19.40 Rajzfilm (sz) 20.00 Tévéhíradó 20.30 Vis 1944-ben — dokumentumműsor 21.15 Határvillongások — angol tévéfilmsorozat, VII. rész 22.05 Visszatérés a dzsesszhez 22.35 Tévéhíradó II. MŰSOR 20.00 Tévéhíradó a szarajevói stúdióból 20.25 Intermezzo (sz) 20.30 Muzsikusok — humoros sorozatadás, II. rész 21.10 A belgrádi dokumentumfilm­iskola — sorozatadás 21.20 Szórakoztató zenés műsor 22.15 Huszonnégy óra (sz) A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 17.18 Hírek 17.25 Jazz Amerikában — amerikai rövidfilm 18.00 Kuckó 18.30 Postafiók 250. Takács Mária műsora 18.45 Játék a betűkkel 19.10 Reklámműsor 19.15 Esti mese 19.30 Tévéhíradó 20.00 Gál László: Az éhes hajó — tévéjáték 21.00 Eric Charden és Stone a párizsi Olympia színpadán 21.40 Alkohol II. 22.10 Tévéhíradó II. MŰSOR 20.00 A Reykjavik­ Televízió műsorából 20.10 Izlandi történet — rövidfilm 20.25 A Meimaey-i vulkánkatasztrófa — dokumentumfilm 20.55 Tévéhíradó 21.15 A két fivér — játékfilm A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA 16.30 Hírek 17.00 Dokumentumfilm 17.30 Népdalok és népi táncok 18.00 Tanácsok földműveseknek 18.20 Esti mese 18.30 Híradó 19.00 Szórakoztató zenei fesztivál 21.00 Retrospektíva 21.30 Huszonnégy óra riuban ■ R­e­p­ió­m ÚJVIDÉK I. 5.00— 8.00 Tarka reggeli zenés műsor 5.30 Bodritsné Hertyán Aranka és Németh Rudolf operaáriákat énekel 10.04 Balassi Vince magyar nótákat énekel 10.30 Idegenforgalmi műsor 11.02 Rádióterefere 11.20 Délelőtti hangverseny 12.05 Színes dallamok 14.30 Pihenjünk zeneszó mellett 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.30 Gyöngykaláris 19.30 Kamaramuzsika 20.00 Hang­játék a stúdióból 20.54 André Segovina gitározik 21.00 Muzsikaszó — jókívánság 21.45 Estéről estére 23.00 hírszolgálat külföld számára 23.30 Kis éji hangverseny munkásainknak 21.02 Szórakoztató zene 23.03 Zenés vallomások KOSSUTH RADIO 8.20 Böde Gáspár Ernő népi zenekara játszik 9.53 Beethoven: Tavaszi szonáta 10.25 Zenekari muzsika 12.25 Melódiakoktél 14.03 Mesejáték 15.10 Külföldről érkezett. .. Máder László népzenei műsora 15.30 Az olasz ellenállás dala 15.42 Lehár operettdalok 16.05 Magyar előadóművészek felvétele 16.21 Hét bagoly, Krúdy Gyula regénye 16.47 Alfredo Kraus énekel 18.00 Népdalok 18.30 A * Szabó család 19.25 Bach: Hat brandenburgi verseny 20.12 Weöres Sándor versei 21.20 Kozmosz, Tudományos Magazin 21.45 Régi magyar dalok és táncok / Egy óra dzsessz SZABADKA 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.35 Chopin-művek 14.05 Magyar nóták és csárdások 14.30 Zenés körkép 15.20 Zenei közjáték 15.30 Tegnap, ma holnap 16.20 Hirdetőműsor 17.00 Közös hullámhosszon 17.30 Ne eze­n sikerszámok 18.05 Discorama 18.25 Másnapi műsorismertetés

Next