Magyar Szó, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-223. szám)
1974-08-13 / 221. szám
A Cézenne-kép esete az inicia tőkés világ legtekintélyesebb gazdasági szaklapjai az elmúlt hónapokfóban új rovatot nyitottak, amelyben tájékoztatnak az aranytárgyak, képzőművészeti alkotások, bélyegek, érmék, antik porcelánok és műtárgyak árverési áráról, nemzetközi árfolyamáról. Azért teszik ezt, mert a hetvenes évek elejétől, különösen pedig a tavalyi olajkrízis óta új „iparág” van kialakulóban: a műtárgyak spekulációs felhalmozása és árusítása. Arany és antik A vezető tőkés országokban a hazai infláció mértéke meghaladta a pénztulajdonosok számára a betéteik után fizetett kamatokat, tehát a pénzintézetek által fizetett évenkénti kamat alacsonyabb a pénzromlásnál. (Nagy-Britanniában példádul a bankok 7,9 százalék betéti kamatot fizetnek, az infláció várható mértéke pedig az idén eléri a 17 százalékot. A többi ipari országban sem kedvezőbb az arány.) A nemzetközi pénzpiac kamathelyzete valamivel jobb, a kamat meghaladja a 10 százalékot, ami előnyös a kölcsönadónak, de a kölcsönfelvevő nem szívesen vállal ilyen magas terheket. Mindez oda vezet, hogy a pénztulajdonosok vagyonukat állandóbb értékű tárgyakba menekítik. Aki figyeli az aranypiacot, soha nem látott, áremelkedést tapasztalhat: a sárga fém ára az év eleje óta megkétszereződött és ma már egy uncia arany ára 160 dollár körülmozog. Ezzel párhuzamosan emelkedik az arany érmék és az aranyból készült, elsősorban antik tárgyak értéke. Jó befektetés-snek bizonyul az ingatlanvásárlás is, hiszen a telekárak évek óta emelkednek. Spekulációs hullám Rohamosan nő az érdeklődés a műtárgyak, a bélyegek, a pénzérmék és mindenfajta értékes régiség iránt. A milliomosok mielőbb szabadulni akarnak pénzük egy részétől és minden öszszeget hajlandók megadni egy-egy értékes festményért, érmegyűjteményért, szoborért vagy bélyegért. Egymást követik az árverések, amelyeken teljesen irreális árak alakulnak ki: egy-egy árverésre kerülő darab vételára már régen elszakadt tényleges értékétől. A megvásárolt művekaztán hamarosan ismét gazdát cserélnek — jóval magasabb áron. A spekulációs körforgásnak tehát nincs vége, mindössze anynyi biztos, hogy az árverések kikiáltási árai napról napra magasabbak. A műtárgyak, bélyegek, érmék értékét már nem a gyűjtői kereslet, hanem a spekuláció szabályozza. Egyre inkább hasonlítanak a tőzsdei cikkekre, hiszen árukban erősen tükröződik a nemzetközi politika, elsősorban a gazdasági élet minden rezdülése. Busás hasznot húznak a spekulációs konjunktúrából a nemzetközi árverező cégek, amelyek száma az utóbbi években megnövekedett. Soraikban lassú koncentráció is megfigyelhető és egyre több a soknemzetiségű (multinacionális) vállalkozás közöttük. Forgalmukat és profitjukat jól jellemzi az egyik legnagyobb angol bélyegkereskedelmi részvénytársaság, a Stanley Gibbons, amelynek tavalyi mérlege 60 százalékos forgalomnövekedést mutat, az osztalék pedig csaknem 50 százalékkal haladja meg az előző évit. Kincsképzés Néhány példa a közelmúlt árveréseiből: Bécsben egy 2500 éves macedón pénzérme százezer schillingért kelt el, az első francia bélyeg Frankfurtban 240 000 márkáért talált gazdára, egy Cézanne-képért New Yorkban több mint egymillió dollárt fizetett újdonsült, tulajdonosa. Az elmúlt években a telekárak is többszörösükre emelkedtek, és ezzel párhuzamosan mind több a telekspekuláció. Növekszik az ingatlanügynökök száma. A kincsképzés új spekulációs formáját elsősorban a nagyfokú infláció és a dollárnak aranyra való átválthatatlansága alakította ki a tőkés világban. Egyik oldalról a pénz —, az infláció miatt — kincsekbe menekül, a másik oldalról viszont ez a folyamat is hozzájárul az infláció fokozódásához. A kincsképzésről szólva, érdemes megemlíteni egy új jelenséget, amely az elmúlt hónapok szülötte. A magas nyersanyagárak sok tőkésnek és spekulánsnak adták azt az ötletet, hogy nyers- és alapanyagokat gyűjtsenek, természetesen spekulációs céllal. Tetemes mennyiségű alapanyagot halmoztak fel szerte a tőkés világban a magánvállalkozók, arra számítva, hogy ezeket később még magasabb áron értékesítik. Így tehát nem kis felelősségük van e halmozóknak az infláció gyorsulásában, bár túl egyszerű volna a felelősséget csak rájuk hárítani, hiszen az áremelkedések gyökerei jóval mélyebbek. (Magyar Hírlap) esetem jelesével IS oldal Halálra kínzott gyermekek Az NSZK-ban a szülők évről évre 6000 gyermeket bántalmaznak súlyosan. E gyermekek 10 százalékát halálra verik vagy halálra kínozzák. A megrázó mérleget a nyugatnémet gyermekvédelmi szövetség készítette. A bíróságok, a rendőrség vagy az ifjúságvédelmi hatóságok csak kevés esetről szereznek tudomást. A bíróságok évente mintegy száz halálos kimenetelű bántalmazás ügyében hoznak ítéletet. Legalább 500 eset következmények nélkül marad a szülök számára. A gyermekek enyhe és súlyos bántalmazási ügyben hoznak ítéletet, ság elé. Az orvosok, a szomszédok, a tanárok, a rokonok és az ismerősök hallgatnak. A kriminalisták, a társadalomtudósok és az orvosok becslése szerint csaknem minden huszadik eset válik ismertté. Tavaly csupán 1500 olyan szülő került a vádlottak padjára, aki gyermekét verte, korbácsolta, fojtogatta vagy másféle módon kínozta. A bonni szövetségi igazságügy-miniszter elutasítja azt a gyakorta elhangzó követelést, hogy a gyermekek bántalmazása feljelentési kötelezettséggel jár. Az orvosokat sem akarják törvénynyel kényszeríteni erre. Pedig ők az iskolai vizsgálatok vagy az oltások során nem egyszer fölfedezik a bántalmazások nyomait a gyermekeken. Az észak-rajna-vesztáfáliai igazságügy-miniszter, Dietrich Passer minden orvost tájékoztatott arról, hogy a bántalmazások fölfedezésekor följelentést tehetnek. (DPA-Brief) MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA Igazgató FARKAS NÁNDOR, FS- és felelős szerkesztő KALAFIS ZOLTÁN Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztéset, és kiadóhivatal 21000 Nov Sad, Vojvode Mišića 1 Telefon 57-044 telex: 14199. YU FORUM Egyhavi előfizetési dí) belföldön 40.00 dinár, külföldön 80.00 dinár Folyószámla 65700-601-19S FORUM NYOMDA ÚJVIDÉK MAGYAR SZÓ Esővárás Svédországban Esőt várnak, remélnek a svéd parasztok, és ha teljesül a vágyuk, valamivel jobb hozamokat remélhetnek. Ugyanis az idei tavaszi szárazsághoz hasonlóra évtizedek óta nem volt példa az országban. Az utóbbi három hónapban a normális csapadékmennyiségnek csupán egy tizedét kapta a föld, de egyes tájakon, például Göteborgban 40 nap alatt egyetlen csepp eső sem esett. A szárazság természetesen nem csak a mezőgazdaságnak okoz súlyos károkat. A tűzoltók már úgyszólván tehetetlenek az erdőtüzekkel szemben, és eddig már több száz ezer négyzetméternyi területen pusztították el a lángok az értékes faállományt. Május végén némileg javult a helyzet, szemerkélni kezdett az eső, de ez csak szórványos jelenség volt, és a csapadékmennyiség meg sem közelítette az óhajtott és nélkülözhetetlen mennyiséget. A mezőgazdaságnak további károkat okoztak az éjszakai fagyok és a szélviharok is. A legutóbbi becslések szerint például a néhány héttel ezelőtt Gotland felett tomboló vihar 730 000 svéd korona értékű vetést pusztított el. Míg az elmúlt években Svédországban rekordhozamokat értek el és gabonát exportálhattak, ebben az esztendőben az előrejelzések semmi jóval sem biztatnak. Az Arbetet című lap véleménye szerint „most már akármennyi eső esik a földekre, a hozamok legalább 40 százalékkal alacsonyabbak lesznek, mint az előző években”. Katasztrofális méreteket öltött a takarmányhiány is. A múlt évi készletek kimerültek, de az állatokat a jó idő ellenére sem hajthatják ki a legelőkre, mert a szárazság következtében a fű rendkívül alacsony. A tavalyi termésből származó lóhere és széna hiánycikk, és a déli országrészekben a spekulánsok száz százalékkal emelték az árát. Számos kerületben kényszervágásokkal ritkították az állatállományt, és már bizonyos, hogy a jövő évben sem lesz annyi téli takarmány, hogy kibírják az új termésig. Különösen nehéz a kis- és középparasztok helyzete. A svéd parlament ugyan jóváhagyta egy 300 milliós koronás „katasztrófaalap” létesítését, de ha a várt esők nem érkeznek meg, a betakarítási veszteségek összege legalább 1 milliárd korona lesz. . Viszont az állattenyésztést ért veszteségekért semmiféle kártérítést nem kapnak, holott ezek a veszteségek igen jelentősek, mert egyrészt óriási mértékben emelkedtek — és jövőre is emelkednek — a takarmányárak, másrészt a kényszervágások egyben súlyveszteséget is jelentenek. Most iziotlén látogatót vendégnek tekintenek Mario Felicetti nyilatkozata a kínai idegenforgalom lehetőségeiről A kínai utazás lehetőségeiről kérdezzük Mario Felicettit, az egyik nagy európai légiforgalmi vállalat igazgatóját, azon kevesek egyikét, akinek alkalma nyílt rá, hogy megismerje Kínát. — Több ízben járt Kínában, és elsőként szervezett turistautat néhány évvel ezelőtt ebbe a távoli országba. Bárki szabadon utazhat Kínába? — Ha a turista szót a Nyugaton szokásos értelemben használjuk, határozott nemmel kell válaszolnom. Kína az utóbbi években kaput nyitott ugyan a külföldiek előtt, de nem úgy értelmezi az idegenforgalmat, mint mi. Ez nem azt jelenti, hogy jó pénzért ne látná vendégül a külföldieket: ma már sok ezren keresik fel Kínát évente, ellátogatnak a nagyobb városokba, ahol általában megkülönböztetett udvariassággal fogadják őket. Ezek a látogatók azonban hivatalos minőségben utaznak Kínába, kötelesek „végigcsinálni” a vendéglátók előírta programot. Ez alól nem vonhatják ki magukat és arra sincs lehetőségük, hogy csak a nekik tetsző programokon vegyenek részt. Minden látogatót vendégnek tekintenek, minden szükségletéről gondoskodnak, megkülönböztetett figyelemmel veszik körül, de fegyelmezettséget és udvariasságot várnak el tőle. — A tömegturisztika lehetőségét tehát kizártnak tartja Kínában? — Pillanatnyilag és — gondolom — még éveken át ez kizárt dolog. Nincs elég szálloda, étterem, közlekedési eszköz, hiányzik mindaz, ami nélkülözhetetlen a sok millió vendég ellátásához. Igen kevés az idegenvezető és a tolmács, pedig Kínában sokkal nagyobb szükség van rájuk, mint bármely más országban, hiszen csak nagyon kevés turista tud kínaiul, és rendkívül kevés kínai beszél valamilyen idegen nyelvet. A tömeges idegenforgalom fejlesztését politikai és pszichológiai megfontolások is késleltetik. Abban az országban, ahol az életszínvonal még nagyon alacsony, ahol a szabadidő fogalma gyakorlatilag ismeretlen, nem lenne épületes látvány akínaiak számára, és rossz hatást is keltene a szórakozást és kalandokat kereső, lépten-nyomon fényképező külföldiek tömege. Tekintettel az említett rendkívüli körülményekre, mit kell tennie annak, aki Kínába akar látogatni? — Először talán annyit, mit nem kell tennie. Semmi esetre se forduljon valamelyik utazási irodához. Olasz állampolgár számára belépési engedélyt Kínába kizárólag a Milánóban és Rómában székelő Olasz—Kínai Intézet szerezhet. Az intézetnek évente mintegy 60 vízum áll rendelkezésére a „kulturális” célú utazások céljára. Az intézet ezeket az utakat vagy saját maga, vagy valamelyik utazási iroda segítségével bonyolítja le. Vannak üzleti utazások is, amelyeket az évente két alkalommal sorra kerülő kantoni vásárra rendeznek. Ezeken az utazásokon általában 200—250 ember vehet részt. Orvosokból, mérnökökből és mezőgazdasági szakemberekből álló szakmai csoportokat is indítanak Kínába: a félévenkénti utazásokon 60 személyes csoportok vesznek részt. Az utóbbiak számára kevésbé turisztikai jellegű programot állítanak össze, jóval kevesebb városba látogathatnak el. Mindezeken kívül hivatalos küldöttségek is utaznak Kínába, például az 1972-ben Pekingben megrendezett olasz ipari kiállításra. Évente 300—400 olasz jár Kínában. — Milyen városokat keresnek föl a turisták? Menynyibe kerül egy kínai utazás? — Talán az úgynevezett kulturális utazások hasonlítanak leginkább a mi turistaútjainkhoz. Ezeket tavasszal és ősszel rendezik, mert ekkor a legmegfelelőbb az éghajlat. Az első állomás rendszerint Kuangtung, Hongkongból vonaton lehet odautazni, de repülhetünk egyenesen Sanghajba is. Talán jövőre valamelyest változik a helyzet, ha a külföldi vállalatokkal kötött egyezmények életbe lépnek. Kuang-tungból belső járatokkal eljuthatunk Pekingbe, majd pedig Sanghajba. Innen vonaton érhetjük el Nantpingot és Hangcsout, majd repülőgépen térhetünk vissza Kuangtungba. Az útvonalat néha meg lehet változtatni, Hangcsou helyett például ellátogathatunk Szocsouba, a pekingi útszakaszon pedig megtekinthetjük Vuhant. A külföldiek elől teljesen elzárják — néhány rendkívüli esettől eltekintve — Mandzsúriát, Belső Mongóliát és Hszincsiangot. Az utazás időtartama mintegy húsz nap. Az idő 70 százalékát a turisták a mai Kína megismerésére fordítják. Iskolákat, kórházakat, gyárakat és mezőgazdasági kommunákat látogatnak meg. Csupán az idő 30 százaléka marad kimondottan idegenforgalmi látványosságok, a „tiltott város”, a Kínai Nagy Fal, a Ming dinasztia síremlékei, a buddhista templomok megtekintésére. Szórakozási lehetőségként rendszerint egy forradalmi opera, balett vagy cirkuszelőadás, esetleg sportverseny adódik. (Az éjszakai mulatók ismeretlenek Kínában). A kínai utazás költségei 1 100 000—1 300 000 líra között váltakoznak. (Corriere della Sera) ÚJVIDÉK URH 16.30 Délszláv népdal- és tánckoszorú 17.00 Neves gordonkaművészek felvételeiből 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BELGRÁD I. 4.00— 8.00 Reggeli zenés műsor 8.25 A hét zeneszerzője Johannes Brahms 9.02 Szórakoztató zene 9.30 Család és otthon 12.30 Vidám kedd 14.02 Hangok és formák 17.is A zen** világában 8..00 KiV4i'.ságh:::ngverseny 20.00 M» este együtt — műsor külföldön dolgozó Kedd, 1974. aug. 13. TELEVÍZIA BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA Határvillongások — angol sorozatfilm 16.50 Magyar nyelvű tévéhíradó 17.10 A héten történt — a Prištinai Televízió török nyelvű műsora 17.20 Kosovói krónika — a Prištinai Televízió szerbhorvát nyelvűműsora 17.45 Hírek , 17.50 A fekete ló — angol sorozatadás gyermekeknek 18.15 Hírek 18.30 Képfelvétel a szerbiai népművészek találkozójáról 19.00 Tudományos stúdió 19.40 Rajzfilm (sz) 20.00 Tévéhíradó 20.30 Vis 1944-ben — dokumentumműsor 21.15 Határvillongások — angol tévéfilmsorozat, VII. rész 22.05 Visszatérés a dzsesszhez 22.35 Tévéhíradó II. MŰSOR 20.00 Tévéhíradó a szarajevói stúdióból 20.25 Intermezzo (sz) 20.30 Muzsikusok — humoros sorozatadás, II. rész 21.10 A belgrádi dokumentumfilmiskola — sorozatadás 21.20 Szórakoztató zenés műsor 22.15 Huszonnégy óra (sz) A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 17.18 Hírek 17.25 Jazz Amerikában — amerikai rövidfilm 18.00 Kuckó 18.30 Postafiók 250. Takács Mária műsora 18.45 Játék a betűkkel 19.10 Reklámműsor 19.15 Esti mese 19.30 Tévéhíradó 20.00 Gál László: Az éhes hajó — tévéjáték 21.00 Eric Charden és Stone a párizsi Olympia színpadán 21.40 Alkohol II. 22.10 Tévéhíradó II. MŰSOR 20.00 A Reykjavik Televízió műsorából 20.10 Izlandi történet — rövidfilm 20.25 A Meimaey-i vulkánkatasztrófa — dokumentumfilm 20.55 Tévéhíradó 21.15 A két fivér — játékfilm A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA 16.30 Hírek 17.00 Dokumentumfilm 17.30 Népdalok és népi táncok 18.00 Tanácsok földműveseknek 18.20 Esti mese 18.30 Híradó 19.00 Szórakoztató zenei fesztivál 21.00 Retrospektíva 21.30 Huszonnégy óra riuban ■ Repióm ÚJVIDÉK I. 5.00— 8.00 Tarka reggeli zenés műsor 5.30 Bodritsné Hertyán Aranka és Németh Rudolf operaáriákat énekel 10.04 Balassi Vince magyar nótákat énekel 10.30 Idegenforgalmi műsor 11.02 Rádióterefere 11.20 Délelőtti hangverseny 12.05 Színes dallamok 14.30 Pihenjünk zeneszó mellett 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.30 Gyöngykaláris 19.30 Kamaramuzsika 20.00 Hangjáték a stúdióból 20.54 André Segovina gitározik 21.00 Muzsikaszó — jókívánság 21.45 Estéről estére 23.00 hírszolgálat külföld számára 23.30 Kis éji hangverseny munkásainknak 21.02 Szórakoztató zene 23.03 Zenés vallomások KOSSUTH RADIO 8.20 Böde Gáspár Ernő népi zenekara játszik 9.53 Beethoven: Tavaszi szonáta 10.25 Zenekari muzsika 12.25 Melódiakoktél 14.03 Mesejáték 15.10 Külföldről érkezett. .. Máder László népzenei műsora 15.30 Az olasz ellenállás dala 15.42 Lehár operettdalok 16.05 Magyar előadóművészek felvétele 16.21 Hét bagoly, Krúdy Gyula regénye 16.47 Alfredo Kraus énekel 18.00 Népdalok 18.30 A * Szabó család 19.25 Bach: Hat brandenburgi verseny 20.12 Weöres Sándor versei 21.20 Kozmosz, Tudományos Magazin 21.45 Régi magyar dalok és táncok / Egy óra dzsessz SZABADKA 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.35 Chopin-művek 14.05 Magyar nóták és csárdások 14.30 Zenés körkép 15.20 Zenei közjáték 15.30 Tegnap, ma holnap 16.20 Hirdetőműsor 17.00 Közös hullámhosszon 17.30 Ne ezen sikerszámok 18.05 Discorama 18.25 Másnapi műsorismertetés