Magyar Szó, 1974. október (31. évfolyam, 285-299. szám)
1974-10-22 / 291. szám
20. oldal_____________________________________________________________ A hirdetés a tőkés világban majdnem ugyanolyan szent dolog, mint a magántulajdon. Mert lehet vitatkozni arról, hogy mit termeljenek, honnan szerezzék a nyersanyagot, menynyit fizessenek a munkásnak, az alkalmazottnak, beruházzanak-e, de egy dolog fölött nincs vita: amit megtermeltek, azt el kell adni. Erre szolgál a reklám. A reklám szabályai Semmiféleképp se gondolja azonban az olvasó, hogy most szakszerű, elmefuttatás következik a reklám mikéntjéről és hogyanjáról. Csak néhány aranyszabály erejéig vállalkozunk a lényegre. Kapitalistáéknál tilos a reklámban gyalázni a konkurrencia termékeit. Aztán a másik szabály: a reklámnak nem kell igazat mondania, elég, ha a vevő elhiszi, hogy a legszebbet, a legjobbat kapta pénzéért és meg van elégedve. Reklámozni persze nemcsak a fogkrémet, a repülőtársaságot vagy a gépkocsimárkát lehet, hanem mindent. Nyugatnémet képes újiságokban például rendszeresen megjelenik egy új fényképe, akinek biztos receptje van arra, hogyan lehet az üzleti életben milliós nyereségekhez jutni. Csak írni kell neki. Egy másik arról le van írva, hogy évenként százszor cseréli Porsche márkájú kocsiját (afféle minőségi ellenőr lehet a cégnél). Rolex gyártmányú órájához azonban örökre hű marad. A reklám persze költséges mulatság. Egy színes nyomásű folyóiratoldal a hamburgi Der Spiegelben 40 ezer, a Sternben 60 ezer márka. A nagyobb formátumú Bild című bulvárlapban negyedmillió márka. A focipályákon mindenütt látható szalaghirdetések hasonlóképp. A világbajnokság idején München labdarúgó-stadionjában elhelyezett 20 méternyi szalaghirdetés költsége jóval meghaladta a 200 ezer márkát. Mindez belevág az úgynevezett fogyasztói társadalom képletébe, és nem érdemelne ennyi szót, ha a minap a szövetségi köztársaságban néhány idealista sportvezető nem kezdett volna szélmalomharcba a reklám — hogy is mondjuk? — öntörvényeiről. A minap szórakozottan bekapcsoltam a tévét, és boszszankodva észleltem, hogy kép van, de hang nincs. Sebaj, úgyis éppen foci megy, ott meg az a jó, ha kevés a szöveg. Bízzák rám,, ha látom, hogy rezeg a háló, mindjárt tudom, hogy középkezdés következik. S még azt is látom ráadásul, hogy a Campari játszik az Adidas- kölcsönvett tudósításunk - szál, a név ott van, minden játékos mellén. Meglepő, sincs a dologban, mert, igaz, ez két vállalat neve, az egyik V sportszereket gyárt, a másik г kellemes, kesernyés itallal szolgál kedvelőinek, focicsapatuk is lehet a vállalatoknak, és a sokféle bajnokságban, kupában, ami manapság van, össze is kerülhettek a nagy tumultusban. Rendben van tehát a Campari kontra Adidas. Illetve csak addig van rendben, amíg tévékészülékem mégis elszánja magát a megszólalásra, és a Szűkszavú riporter elárulja, hogy az NSZK kupadöntőjét látjuk a Frankfurt és a Hamburg részvételével. Vagyis a Campari és az Aidas nem érvényes, illetve érvényes, de nem fociban, hanem hirdetésben. Minél több gólt rúg a Camparikapuba a Hamburg, annál jobban fizet az egyesületi kassza, izé .. .a Campari. Ha pedig az Adidas győz, akkor a meccs után legalább negyedóráig tart a lökdösődés (értsd: győzelmi ünnepség), és akkor minden játékost, akartam mondani, minden Adidas-trikót közvetlen közelről mutat a kamera, és ugyebár ez a reklám célja. A győztes csapat kapitányában mégis lehetett valami szeméremérzet, mert az ünnepségre kibújt az Adidasból (vagy a Campariból, már elfelejtettem, melyik győzött), és felhúzott egy névtelen trikót. Ennyi talán elég is ebből. Következzék az ARD és a ZDF (a két nyugatnémet tévéegyesülés) utópistáinak Don Quijote-akciója: ezek a mindenre elszánt sportvezetők elhatározták, hogy dacolnak ország-világgal, és többé nem közvetítenek olyan sporteseményt, amelyen a pálya mentén hirdetéseket helyeztek el. A közvetítés a sportnak szól, nem az ingyen reklámnak. A hangsúly jelen esetben az ingyen szón van. És így lett. Hiába közölték a lapok a tévéműsort, amely szerint este 8 óra után az atlétikai Európa-bajnokság kiválóságai jelennek meg a képernyőn, ott bizony csak a bemondónő bájosan szigorú arcát lehetett látni, és rövid közleményét hallani, hogy nincs sportközvetítés. Később mégis megjelentek a képernyőn a kontinens leggyorsabb férfiai és hölgyei, madártávlatból, úgyhogy hirdetés egy sem látszott. ) Ugyanígy a többi atlétikai napon is. De ez még csak hagyján, mert ugye, van népszerűbb sportág az atlétikánál. Mégpedig a foci. Most képzeljék el. Jön a világbajnokság utáni első NSZK-válogatott viadal, történetesen Bázelban, Svájcban. Jó kis könnyű zsákmánynak ígérkezik a VB-győztes NSZK számára. A szurkolók csemegére készülnek. Az ARD és a ZDF teljes stábbal elvonul Bázelba, a műsorok pedig meghirdetik az egyenes közvetítést. Erre mi történik? A bázeli stadion tele van reklámmal, mégpedig az átellenes oldalon, a kamerákkal szemben. Az ARD és a ZDF szilárd marad. Megindulnak a diplomáciai tárgyalások. Svájci reklámügynökség nem enged. A svájci sportszövetséget köti szerződése a reklámcéggel. Az ARD és a ZDF a nyugatnémet nézők sportigényeire apellál. A reklámügynökség hajthatatlan, neki éppen az az 50 millió nyugatnémet néző kell a hirdetésekhez, akiért a felemelt tarifát a svájci sportszövetségnek kifizette. A szélmalomharcosok áthidaló javaslatot tesznek: hadd közvetítsenek a nézőtér túlsó oldaláról, ahonnan a reklámok nem láthatók. De nincs izgalom. Az ARD és a ZDF végül is csomagol és hazatér. Eltörpül a politikai botrány Este pedig a tévénézők ismét csalódhatnak. Nincs meccs, de kárpótlásul öszszeül a tévében egy vitafórum arról, hogy helyes-e a reklám a meccs alatt? A nagy profiklub nem titkolja, hogy sok milliós költségvetésében jelentős a tétel, amit a hirdetőktől kap. A falusi kisegyesület vezetője a kamera elé teszi évi mérlegét, és bebizonyítja, hogy a néhány ezer márka hirdetési pénz nélkül, amit a helyi közlekedési vállalattól kap, a hidegvízrevalója sem lenne meg sportolóinak. Aztán jött a tévévitában a bomba: a vállalat képviselője szemébe mondja a tévé képviselőinek, hogy hol volt a fene nagy puritánság, amikor a világbajnokság idején a tévé milliókat kapott a hirdető cégektől? Lett ebből nagy kavarodás, a helyzetet a műsorvezető mentette meg azzal, hogy alkalomadtán folytatják a vitát. Most itt tartunk. És hogy a nyugatnémet polgár ne érezze magát egyedül a hirdetésháborúban, a sajtó már örvendve számol be egy olaszreklámbotrányról. Itáliában óriási toborzást rendeztek amellett, hogy a nézők tombolával , egybekötött szavazáson döntsenek a „slágerolimpia” legnépszerűbb számairól és énekeseiről. Be is érkezett 17 és fél millió levelezőlapnyi szavazat. Fogytak a lemezek, dőlt a pénz a vállalkozókhoz. Most pedig kiderült, hogy a szavazatoknak legalább egyharmadát, hatmillió levelezőlapot a vállalkozók és az énekesek saját ügynökeikkel adattak postára. Az ilyesmik mellett aztán valóban eltörpül az a kis politikai botrány, hogy az NSZK-ban a legutóbbi alsószászországi tartományi választáson szőrén-szálán eltűnt több ezer szavazólap... Hirdetés ingyen Gyermekvásár Olaszországban Nápolyban a turista megbámulja a Castel Nuovo toronyait, s San Lorenzo Maggiore kupoláját, gyönyörködik az égbolt kék színében és kábultan hallgatja a cicerone hadarását: „hölgyeim és uraim, ez itt a Teatro San Carlo, akusztikailag a világ egyik legjobb színháza, Medrano kezdte építeni 1737- ben ...” Mi lenne, mit mondana, ha valaki megkérdezné tőle, hogy ismerte-e Michele Pellegrinit, a 11 éves kisfiút, aki minden reggel gyors léptekkel sietett munkában egy építkezésre. És ■két héttel, ezelőtt, már nem tudta elfogyasztani szerény ebédjét, mert amikor a nápolyi harangok a delet kongatták, a 11 esztendős Michele Pellegrini már holtan feküdt a felfelé nyújtózkodó fal tövében. Üzemi baleset következtében az életét vesztette. Michele Pellegrini, 11 éves olasz állampolgár napszámos volt. Napi nyolc órát dolgozott 10 ezer líra havi fizetésért. Egy felnőtt munkás ugyanezért a munkáért havi 80—100 ezer líra bért kap. Michele Pellegrini nápolyi napszámos esete, tragédiája nem elszigetelt jelenség. Az olasz szakszervezetek a közelmúltban nyilvánosságra hozták, hogy az országban több mint 600 ezer — 8—15 esztendős — gyermek dolgozik,mint napszámos, kifutó, szolga, irodákban, áruházakban, építkezéseken és a nagybirtokosoknál. És nemcsak az ország déli részében, hanem Milánóban és Genovában, Rómában és számtalan más városban is. Évente több mint 1000 gyermekmunkás szenved üzemi balesetet. Egy részük életét veszti, a többség pedig egész életére megnyomorodik. A dolgozó gyermekek zöme legföljebb az alapfokú iskola egy-két osztályát végzi el, tehát félanalfabéta. „Hogy mondja, signore, Michele Pellegpini? Nem, signore, nem hallottam róla, nem ismerem” — mondaná a pergőnyelvű cicerone, valahol a Museo Nazionale táján. Mint ahogy arról sem beszél az idegeneknek, hogy az ország déli részén még ma is divatos a rabszolgavásár. Tanköteles korú gyermekek ezrei dolgoznak a nagybirtokosok földjein és ezeket szabályosan megvásárolják. A Milánóban megjelenő „Corriere della Sera” szerint egy ilyen fiatal rabszolga ára 150—200 nyugatnémet márkának megfelelő összeg. A gyermekeket a régi módszerek szerint vizsgálják, megtapogatják izmaikat, csontozatukat, mint az igavonó barmokét. „Igen, signore, mi olaszok istenhívő keresztények vagyunk...”, mondaná, a cicerone, ha valaki megkérdezné tőle,hogy tudják-e honfitársai, mi az a humanizmus. MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZOVETSEGÉNEK NAPILAPJA • Igazgató TARKAS NÁNDOR • Fő- és felelős szerkesztő KAJLAFIS ZOLTÁN • Szerkeszti a szerkesztőizottság • Szerkesztésév és kiadóhivatal ziopo Novr sad, Vojvode Mlálca 1. Telt-for 57-044. telex: 14199. YU FORUM • Egyhavi előfizetési díj belföldön 64.— dinár, külföldön 108.— dinár • Folyószámla 55700-611-196 • FORUM NYOMDA Cividek MAGYAR SZÓ Kedd, 1974. október 22. Külföldre adta el a marsallot Elítélték a budapesti Mátyás templom műkincseinek fosztogatóját, Zöldy János foglalkozásnélkülit is, aki annak idején külföldre szökött a felelősségre vonás elől. Egy háromtagú társaság 1968 végén, 1969 elején több muzeális értékű kincset rabolt el a Mátyás templomból. Stanisovszky László és Arató Miklós — még 1970-ben elítélték őket — először egy elefántcsontból készült, Báthori István fejedelem féldomborművű képével díszített, körülbelül húszezer forint értékű marsallbotot vitt el a templomból. Ezt Zöldy János adta el egy ismerősének. Az ismerős hamarosan közölte a három fiatalemberrel, hogy külföldi megbízója — akié végül a marsallboz is lett — hálás volna, ha megkaphatná a Mátyás templom más műkincseit is. A hála jeléül ■ tízezer forintot ígért, s pontosan megmondta, mit hozzanak el. Majd átadta a templom alaprajzát. Zöldy, Arató és Stanisovszky 1969. május 2-án éjjel betört a Mátyás templomba. A múzeumból elhoztak két aranyozott ezüstkelyhet — értékük harmincezer forint —, egy 35 ezer forint értékű festményt, két féldrágakövet és négy keresztet. Zöldy ismerőse a kelyheket és a képet külföldre juttatta. A drágakő és a négy kereszt előkerült. Zöldy János a betörésért 3600 forintot kapott. És most a bíróságon — fegyházbüntetést. Mert bár a 26 éves fiatalember annak idején külföldre szökött, a felelősségre vonást nem kerülhette el. Svájc ugyanis teljesítette a magyar hatóságok kiadatási kérelmét, s az ottani hivatalos eljárás befejeztével Zöldyt hazaküldte Magyarországra. A Fővárosi Bíróság most zárta le a harmadik templomfosztogató bűnügyét. Súlyosbító körülmény — állapította meg —, hogy Zöldy közreműködésével pótolhatatlan műkincsek jutottak külföldre. Dr. Zsiga Jánosné tanácsa Zöldy Jánost háromévi és kéthónapi fegyházra ítélte. Vér és jellem A jelek szerint bizonyos jellemvonások egyenesen a vérhez kapcsolódnak. Az egyes vércsoportokhoz tartozás és számos személyi ismertetőjel között kölcsönös kapcsolat áll fenn. Ezt most J. Angst professzor és dr. Y. A. Maurer-Groeli — mindkettő a zürichi egyetemi elmegyógyászati klinika munkatársa — ki tudta mutatni. A két tudós 3000 fiatal férfit vizsgált meg. A pszichológiai teszt eredményei: az AB vércsoporthoz tartozók a legintrovertáltabbak, azaz egyéni érdeklődésük a kül világtól elvonatkoztatva a belső lelki eseményekre összpontosul. Az A vércsoporthoz tartozóak sokkal inkább extravertáltak, nyíltabbak és agresszívabbak. A bizonyos betegségekben szenvedők vércsoportjainak összehasonlításánál már korábban kiderült, hogy a nyomóér- és gyomordaganatokban, valamint endogén (örökölhető) depressziókban megbetegedettek csaknem 50 százalékánál jelentősen megszaporodott a 0 vércsoporthoz tartozók száma. A gyomor-rákbetegségek között az átlagosnál több A csoporthoz tartozót találtak. A neurotikus-depresszív és szkizofrén kórképnél eddig nem lehetett a betegség és a vérkép között , összefüggést találni. Az AB és a B vércsoportot sem sikerült eddig egyetlen betegséggel sem kapcsolatba hozni. A különböző vércsoportokhoz tartozók megoszlása Európában: a B vércsoporthoz hét, az AB vércsoporthoz mindössze a lakosság négy, a C vércsoporthoz 43, az A vércsoporthoz pedig 46 százaléka tartozik. A megoszlás a fajtól és a földrajzi fekvéstől változik. Az európaiaknál és az ázsiaiaknál túlteng az A vércsoport; a 0 vércsoport szinte kizárólag az indiánoknál található. (Westdeutsche Allgemeine) SQDER ■ RÁDTói ÚJVIDÉK I. 5.00— 8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.02 Rádióiskola nevelési sorozata 9.30 Jugoszláviai szerzők hangszerszólóiból 10.05 Óvodások műsora 10.30 Magyar nóták 11.02 Rádióterefere 11.05 Műsoremlékeztető 11.20 Délelőtti hangverseny 14.02 Rádióiskola (ism.) 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.20 GyöngykaláriS 19.30 Beat speciál 20.00 Hangjáték a stúdióból ÚJVIDÉK URH 16.30 Délszláv népdal- és tánckoszorú 17.00 Orosz szerzők zenekari műveiből 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat KOSSUTH RÁDIÓ 8.22 Népdalok 1 9.35 Moldován Stefánia énekel 10.20 Orosz társalgás középiskolásoknak 10.50 Földön, Vízen, levegőben . .. Útirány: Lisszabon 12.35 Melódiakoktél 13.35 Gulyás László dalaiból 14.24 Reggeli rejtély: Bálint Ágnes rádiójátéka 15.10 Magyar fúvószene 16.20 A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regényéből 17.35 Van új a Nap alatt. Tudományos Híradó 17.50 Népzenei Magazin 18.20 A Szabó család 19.25 A Randevú zenekar felvételeiből 19.35 A Budapesti Filharmónia Társaság zenekarának hangversenye 20.40 Irodalmi műsor SZABADKA 5.00—13.00 Az Újvidéki Rádió I. és II., valamint a Belgrádi Rádió I. műsora 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.05 Örökzöld melódiák 14.00 Zenés körkép 15.00 Délutáni híradó 15.20 Zenei közjáték 16.00 Észak-bácskai Krónika 16.10 Távlatok: a szabadkai állattenyésztők gondjai 17.00 Közös hullámhosszon 17.30 Az ügyeletes riporter percei 17.35 Az én generációm 18.05 Hova? Merre? 18.25 Másnapi műsorismertetés BELGRÁD I 4.00— 8.00 Reggeli zenés műsor 8.35 A hét zeneszerzője: Benjamin Britten, 2. rész 9.02 Szórakoztató zene 9.30 Család és otthon 12.30 Vidám kedd 14.02 Hangok és formák 17.15 A zene világában 18.20 Kívánsághangverseny 20.00 Ma este együtt — műsor külföldön dolgozó munkásainknak 22.15 Jugoszláv zene 23.03 Zenés vallomások. — Beethoven, Glinka, Liszt és Luck szerzeményei [TitEvrac] A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA McCloud, egy seriff New Yorkban — amerikai bűnügyi sorozatfilm 8.10 Iskolatévé 9.35 Bosznia-Hercegovina történelme: a középkori Bosznia leigázott népei 10.05 A tudomány és a tudósok! Archimedes — az első modern tudós 10.35 Rajzfilm (sz) 10.40 Zenei nevelés: A népzene stilizációja azoperában és a balettben 14.10 Iskolatévé (ism) 15.35 Bosznia-Hercegovina történelme (ism.) 16.05 A tudomány és a tudósok: Archimedes — az első modern tudós (ism.) 16.35 Magyar nyelvű tévéhíradó 16.55 A héten történt — a Prištinai Televízió török nyelvű műsora 17.05 Kosovói krónika — a Prištinai Televízió szerbhorvát nyelvű műsora 17.25 Hírek 17.30 A vad Ausztrália — ausztráliai útifilm-sorozat 18.00 Hírek 18.15 Komolyzene 18.45 A felismerés pillanata 19.10 Rajzfilm (Sz) 19.30 Híradó 20.00 Hogyan lehet megzabolázni a vizet? — dokumentumműsor 20.50 McCloud, egy seriff New Yorkban — amerikai bűnügyi sorozatfilm. Butch Cassidy ismét lovagol (sz) 22.20 Mđzaik — a Szarajevói Televízió művelődési szemléje 22.50 Híradó, II. kiadás M. MŰSOR 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból 20.00 A népzene virtuózai — közvetítés (sz) 21.10 Huszonnégy óra (sz) 21.25 Feyenoord—Barcelona a BEK mérkőzése A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 9.00 Iskolatévé 9.30 Pengető — verses-zenés műsor gyerekeknek 9.55 Iskolatévé 10.00 Mindennapi témánk: Az életszínvonal 11.05 Iskolatévé 14.30 Iskolatévé (ism.) 17.20 Az ősi kohók ünnepsége — lengyel rövidfilm 17.40 Pengető — a délelőtti kiadás ismétlése 18.00 Postafiók 250 — Takács Mária műsora 18.15 Veszélyes-e a radioaktív sugárzás? — szovjet rövidfilm 18.35 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 Asszonyok számban — dokumentumfilm 21.00 Budapesti Művészeti Hetek — Beethoven: Hegedűverseny. Közvetítés az Erkel Színházból 21.50 Nyitott könyv — Bóka László: Nandu 23.30 Tévéhíradó, 3. kiadás II. MŰSOR 20.01 Tom Jones énekel — angol zenés film 20.50 Peti és a tükör — lengyel rajzfilm 21.00 Tévéhíradó, II. kiadás 21.25 Arcok hajnalban — nyugatnémet bűnügyi tévéfilm