Magyar Szó, 1974. október (31. évfolyam, 285-299. szám)

1974-10-22 / 291. szám

20. oldal_____________________________________________________________ A hirdetés a tőkés világ­ban majdnem ugyan­olyan szent dolog, mint a magántulajdon. Mert lehet vitatkozni arról, hogy mit termeljenek, honnan sze­rezzék a nyersanyagot, meny­nyit fizessenek a munkás­nak, az alkalmazottnak, be­ruházzanak-e, de egy dolog fölött nincs vita: amit meg­termeltek, azt el kell adni. Erre szolgál a reklám. A reklám szabályai Semmiféleképp se gondolja azonban az olvasó, hogy most szakszerű, elmefuttatás követ­kezik a reklám mikéntjéről és hogyanjáról. Csak néhány aranyszabály erejéig vállal­kozunk a lényegre. Kapita­­listáéknál tilos a reklámban gyalázni a konkurrencia ter­mékeit. Aztán a másik sza­bály: a reklámnak nem kell igazat mondania, elég, ha a vevő elhiszi, hogy a legszeb­bet, a legjobbat kapta pén­zéért és meg van elégedve. Reklámozni persze nem­csak a fogkrémet, a repülő­társaságot vagy a gépkocsi­márkát lehet, hanem min­dent. Nyugatnémet képes újiságokban például rendsze­resen megjelenik egy új fény­képe, akinek biztos receptje van arra, hogyan lehet az üzleti életben milliós­ nyere­ségekhez jutni. Csak írni kell neki. Egy másik arról le van írva, hogy évenként százszor cseréli Porsche már­kájú kocsiját (afféle minő­ségi ellenőr lehet a cégnél). Rolex gyártmányú órájához azonban örökre hű marad. A reklám persze költséges mulatság. Egy színes nyomá­sű folyóiratoldal a hambur­gi Der Spiegelben 40 ezer, a Sternben 60 ezer márka. A nagyobb formátumú Bild cí­mű bulvárlapban negyedmil­lió márka. A focipályákon mindenütt látható szalag­hirdetések hasonlóképp. A világbajnokság idején Mün­chen labdarúgó-stadionjában elhelyezett 20 méternyi sza­laghirdetés költsége jóval meghaladta a 200 ezer már­kát. Mindez belevág az úgyne­vezett fogyasztói társadalom képletébe, és nem érdemelne ennyi szót, ha a minap a szövetségi köztársaságban né­hány idealista sportvezető nem kezdett volna szélma­lomharcba a reklám — hogy is mondjuk? — öntörvényei­ről. A minap szórakozottan be­kapcsoltam a tévét, és bosz­­szankodva észleltem, hogy kép van, de hang nincs. Se­baj, úgyis éppen foci megy, ott meg az a jó, ha kevés a szöveg. Bízzák rám,, ha lá­tom, hogy rezeg a háló, mindjárt tudom, hogy kö­zépkezdés következik. S még azt is látom ráadásul, hogy a Campari játszik az Adidas- kölcsönvett tudósításunk - szál, a név ott van, minden­­ játékos mellén. Meglepő­­, sincs a dologban, mert, igaz,­­ ez két vállalat neve, az egyik V sportszereket gyárt, a másik г kellemes, kesernyés itallal­ szolgál kedvelőinek, focicsa­­patuk is lehet a vállalatok­nak, és a sokféle bajnokság­ban, kupában, ami manapság van, össze is kerülhettek a nagy tumultusban. Rendben van tehát a Cam­pari kontra Adidas. Illetve csak addig­­ van rendben, amíg tévékészülékem mégis elszánja magát a megszóla­lásra, és a Szűkszavú ripor­ter elárulja, hogy az NSZK kupadöntőjét látjuk a Frank­furt és a Hamburg részvéte­lével. Vagyis a Campari és az Aidas nem érvényes, il­letve érvényes, de nem foci­ban, hanem hirdetésben. Mi­nél több gólt rúg a Campari­­kapuba a Hamburg, annál jobban fizet az egyesületi kassza, izé .. .a Campari. Ha pedig az Adidas győz, akkor a meccs után legalább ne­gyedóráig tart a lökdösődés (értsd: győzelmi ünnepség), és akkor minden játékost, akartam mondani, minden Adidas-trikót közvetlen kö­zelről mutat a kamera, és ugyebár ez a reklám célja. A győztes csapat kapitányá­ban mégis lehetett valami szeméremérzet, mert az ün­nepségre kibújt az Adidas­­ból (vagy a Campariból, már elfelejtettem, melyik győ­zött), és felhúzott egy névte­len trikót.­­ Ennyi talán elég is ebből. Következzék az ARD és a ZDF (a két nyugatnémet tévéegyesülés) utópistáinak Don Quijote-akciója: ezek a mindenre elszánt sportveze­tők elhatározták, hogy dacol­nak ország-világgal, és többé nem közvetítenek olyan sport­eseményt, amelyen a pálya mentén hirdetéseket helyez­tek el. A közvetítés a sport­­­nak szól, nem az ingyen rek­lámnak. A hangsúly jelen esetben az ingyen szón van. És így let­t. Hiába közöl­ték a lapok a tévéműsort, amely szerint este 8 óra után az atlétikai Európa-baj­nokság kiválóságai jelennek meg a képernyőn, ott bizony csak a bemondónő bájosan szigorú arcát lehetett látni, és rövid közleményét halla­ni, hogy nincs sportközvetí­tés. Később mégis megjelen­tek a képernyőn a kontinens leggyorsabb férfiai és höl­gyei, madártávlatból, úgy­hogy hirdetés egy sem lát­szott. ) Ugyanígy a többi atlétikai napon is. De ez még csak hagyj­án, mert ugye, van nép­szerűbb sportág az atlétiká­nál. Mégpedig a foci. Most képzeljék el. Jön a világbaj­nokság utáni első NSZK-vá­­logatott viadal, történetesen Bázelban, Svájcban. Jó kis könnyű zsákmánynak ígérke­zik a VB-győztes NSZK szá­mára. A szurkolók csemegé­re készülnek. Az ARD és a ZDF teljes stábbal elvonul Bázelba, a műsorok pedig meghirdetik az egyenes köz­vetítést. Erre mi történik? A bázeli stadion tele van reklámmal, mégpedig az át­ellenes oldalon, a kamerák­kal szemben. Az ARD és a ZDF szilárd marad. Megin­dulnak a diplomáciai tárgya­lások. Svájci reklámügynök­ség nem enged. A svájci sportszövetséget köti szerző­dése a reklámcéggel. Az ARD és a ZDF a nyugatné­met nézők sportigényeire apellál. A reklámügynökség hajthatatlan, neki éppen az az 50 millió nyugatnémet né­ző kell a hirdetésekhez, aki­ért a felemelt tarifát a sváj­ci sportszövetségnek kifizet­te. A szélmalomharcosok át­hidaló javaslatot tesznek: hadd közvetítsenek a néző­tér túlsó oldaláról, ahonnan a­­ reklámok nem láthatók. De nincs izgalom. Az ARD és a ZDF végül is csomagol és hazatér. Eltörpül a politikai botrány Este pedig a tévénézők is­mét csalódhatnak. Nincs meccs, de kárpótlásul ösz­­szeül a tévében egy vitafó­rum arról, hogy helyes-e a reklám a meccs alatt? A nagy profiklub nem titkolja, hogy sok milliós költségveté­sében jelentős a tétel, amit a hirdetőktől kap. A falusi kisegyesület vezetője a ka­mera elé teszi évi mérlegét, és bebizonyítja, hogy a né­hány ezer márka hirdetési pénz nélkül, amit a helyi közlekedési vállalattól kap, a hidegvízrevalója sem lenne meg sportolóinak. Aztán jött a tévévitában a bomba: a vállalat képviselője szemébe mondja a tévé képviselőinek, hogy hol volt a fene nagy puritánság, amikor a világ­­bajnokság idején a tévé mil­liókat kapott a hirdető cé­gektől? Lett ebből nagy ka­varodás, a helyzetet a mű­sorvezető mentette meg az­zal, hogy alkalomadtán foly­tatják a vitát. Most itt tartunk. És hogy a nyugatnémet polgár ne érezze magát egyedül a hir­detésháborúban, a sajtó már örvendve számol be egy olasz­­reklámbotrányról. Itá­liában óriási toborzást ren­deztek amellett, hogy a né­zők tombolával , egybekötött szavazáson döntsenek a „slá­gerolimpia” legnépszerűbb számairól és énekeseiről. Be is érkezett 17 és fél millió levelezőlapnyi szavazat. Fogy­tak a lemezek, dőlt a pénz a vállalkozókhoz. Most pedig kiderült, hogy a szavazatok­nak legalább egyharmadát, hatmillió levelezőlapot a vál­lalkozók és az énekesek sa­ját ügynökeikkel adattak postára. Az ilyesmik mellett aztán valóban eltörpül az a kis po­litikai botrány, hogy az NSZK-ban a legutóbbi alsó­­szászországi tartományi vá­lasztáson szőrén-szálán el­tűnt több ezer szavazólap... Hirdetés ingyen Gyermekvásár Olaszországban Nápolyban a turista meg­bámulja a Castel Nuovo toro­nyait, s San Lorenzo Maggio­re kupoláját, gyönyörködik az égbolt kék színében és kábultan hallgatja a cicero­ne hadarását: „hölgyeim és uraim, ez itt a Teatro San Carlo, akusztikailag a világ egyik legjobb színháza, Med­rano kezdte építeni 1737- ben ...” Mi lenne, mit mon­dana, ha valaki megkérdez­né tőle, hogy ismerte-e Mi­chele Pellegrinit, a 11 éves kisfiút, aki minden reggel gyors léptekkel sietett mun­kába­n egy építkezésre. És ■két héttel, ezelőtt, már nem tudta elfogyasztani szerény ebédjét, mert amikor a ná­polyi harangok a delet kon­gatták, a 11 esztendős Miche­le Pellegrini már holtan fe­küdt a felfelé nyújtózkodó fal tövében. Üzemi baleset következtében az életét vesz­tette. Michele Pellegrini, 11 éves olasz állampolgár napszámos volt. Napi nyolc órát dolgo­zott 10 ezer líra havi fizeté­sért. Egy felnőtt munkás ugyanezért a munkáért havi 80—100 ezer líra bért kap. Michele Pellegrini nápolyi napszámos esete, tragédiája nem elszigetelt jelenség. Az olasz szakszervezetek a közel­múltban nyilvánosságra hoz­ták, hogy az országban több mint 600 ezer — 8—15 eszten­dős — gyermek dolgozik,­­mint napszámos, kifutó, szol­ga, irodákban, áruházakban, építkezéseken és a nagybir­tokosoknál. És­ nemcsak az ország déli részében, hanem Milánóban és Genovában, Ró­mában és számtalan más vá­rosban is. Évente több mint 1000 gyermekmunkás szen­ved üzemi balesetet. Egy ré­szük életét veszti, a többség pedig egész életére megnyo­­morodik. A dolgozó gyerme­kek zöme legföljebb az alap­fokú iskola egy-két osztályát végzi el, tehát félanalfabéta. „Hogy mondja, signore, Michele Pellegpini? Nem, signore, nem hallottam róla, nem ismerem” — mondaná a pergőnyelvű cicerone, va­lahol a Museo Nazionale tá­ján. Mint ahogy arról sem be­szél az idegeneknek, hogy az ország déli részén még ma is divatos a rabszolgavásár. Tanköteles korú gyermekek ezrei dolgoznak a nagybirto­kosok földjein és ezeket sza­bályosan megvásárolják. A Milánóban megjelenő „Cor­­riere della Sera” szerint egy ilyen fiatal rabszolga ára 150—200 nyugatnémet már­kának megfelelő összeg. A gyermekeket a régi módsze­rek szerint vizsgálják, meg­tapogatják izmaikat, csonto­zatukat, mint az igavonó bar­mokét. „Igen, signore, mi olaszok istenhívő keresztények va­gyunk...”, mondaná, a cice­rone, ha valaki megkérdezné tőle,­­hogy tudják-e honfi­társai, mi az a humanizmus. MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZOVETSEGÉNEK NAPILAPJA • Igazgató TARKAS NÁNDOR • Fő- és felelős szerkesztő KAJLAFIS ZOLTÁN • Szerkeszti a szerkesztő­izottság • Szerkesztésév és kiadóhivatal ziopo Novr sad, Vojvode Mlálca 1. Telt-for 57-044. telex: 14199. YU FORUM • Egyhavi előfizetési díj­ belföldön 64.— dinár, külföldön 108.— dinár • Folyószámla 55700-611-196 • FORUM NYOMD­A Cividek MAGYAR SZÓ Kedd, 1974. október 22. Külföldre adta el a marsal­lot Elítélték a budapesti Má­tyás templom műkincseinek fosztogatóját, Zöldy János foglalkozásnélkülit is, aki annak idején külföldre szö­kött a felelősségre vonás elől. Egy háromtagú társaság 1968 végén, 1969 elején több muzeális értékű kincset ra­bolt el a Mátyás templomból. Stanisovszky László és Ara­tó Miklós — még 1970-ben elítélték őket — először egy elefántcsontból készült, Bá­­thori István fejedelem fél­­domborművű képével díszí­tett, körülbelül húszezer fo­rint értékű marsallbotot vitt el a templomból. Ezt Zöldy János adta el egy ismerősé­nek. Az ismerős hamarosan kö­zölte a három fiatalember­­rel, hogy külföldi megbízója — akié végül a marsallboz is lett — hálás volna, ha megkaphatná a Mátyás temp­lom más műkincseit is. A hála jeléül ■ tízezer forintot ígért, s pontosan megmond­ta, mit hozzanak el. Majd átadta a templom alaprajzát. Zöldy, Arató és Stani­sovszky 1969. május 2-án éj­jel betört a Mátyás templom­ba. A múzeumból elhoztak két aranyozott ezüstkelyhet — értékük harmincezer fo­rint —, egy 35 ezer forint értékű festményt, két féldrá­gakövet és négy keresztet. Zöldy ismerőse a kelyhe­­ket és a képet külföldre jut­tatta. A drágakő és a négy kereszt előkerült. Zöldy János a betörésért 3600 forintot kapott. És most a bíróságon — fegyházbün­tetést. Mert bár a 26 éves fiatalember annak idején kül­földre szökött, a felelősségre vonást nem kerülhette el. Svájc ugyanis teljesítette a magyar hatóságok kiadatási kérelmét, s az ottani hivata­los eljárás befejeztével Zöldyt hazaküldte Magyar­­országra. A Fővárosi Bíróság most zárta le a harmadik temp­lomfosztogató bűnügyét. Sú­lyosbító körülmény — álla­pította meg —, hogy Zöldy közreműködésével pótolha­tatlan műkincsek jutottak külföldre. Dr. Zsiga János­­né tanácsa Zöldy Jánost há­romévi és kéthónapi fegy­­házra ítélte. Vér és jellem A jelek szerint bizonyos jellemvonások egyenesen a vérhez kapcsolódnak. Az egyes vércsoportokhoz tarto­zás és számos személyi is­mertetőjel között kölcsönös kapcsolat áll fenn. Ezt most J. Angst professzor és dr. Y. A. Maurer-Groeli — mind­kettő a zürichi egyetemi el­megyógyászati klinika mun­katársa — ki tudta mutatni. A két tudós 3000 fiatal fér­fit vizsgált meg. A pszicho­lógiai teszt eredményei: az AB vércsoporthoz tartozók a legintrovertáltabbak, azaz egyéni érdeklődésük a kül­­ világtól elvonatkoztatva a belső lelki eseményekre össz­pontosul. Az A vércsoport­hoz tartozóak sokkal inkább extravertáltak, nyíltabbak és agresszívabbak. A bizonyos betegségekben szenvedők vércsoportjainak összehasonlításánál már ko­rábban kiderült, hogy a nyomóér- és gyomordagana­tokban, valamint endogén (örökölhető) depressziókban megbetegedettek csaknem 50 százalékánál jelentősen meg­szaporodott a 0 vércsoport­hoz tartozók száma. A gyo­mor-rákbetegségek között az átlagosnál több A csoport­hoz tartozót találtak. A neu­rotikus-depresszív és szki­­zofrén kórképnél eddig nem lehetett a betegség és a vér­kép között , összefüggést talál­ni. Az AB és a B vércsopor­tot sem sikerült eddig egyet­len betegséggel sem kapcso­latba hozni. A különböző vércsoportok­hoz tartozók megoszlása Eu­rópában: a B vércsoporthoz hét, az AB vércsoporthoz mindössze a lakosság négy, a C vércsoporthoz 43, az A vércsoporthoz pedig 46 szá­zaléka tartozik. A megosz­lás a fajtól és a földrajzi fek­véstől változik. Az euró­paiaknál és az ázsiaiaknál túlteng az A vércsoport; a 0 vércsoport szinte kizárólag az indiánoknál található. (Westdeutsche Allgemeine) SQDER ■ R­Á­D­Tói ÚJVIDÉK I. 5.00— 8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.02 Rádióiskola nevelési sorozata 9.30 Jugoszláviai szerzők hangszerszólóiból 10.05 Óvodások műsora 10.30 Magyar nóták 11.02 Rádióterefere 11.05 Műsoremlékeztető 11.20 Délelőtti hangverseny 14.02 Rádióiskola (ism.) 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.20 GyöngykaláriS­ 19.30 Beat speciál 20.00 Hang­játék a stúdióból ÚJVIDÉK URH 16.30 Délszláv népdal- és tánckoszorú 17.00 Orosz szerzők zenekari műveiből 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat KOSSUTH RÁDIÓ 8.22 Népdalok 1 9.35 Moldován Stefánia énekel 10.20 Orosz társalgás középiskolásoknak 10.50 Földön, Vízen,­­ levegőben . .. Útirány: Lisszabon 12.35 Melódiakoktél 13.35 Gulyás László dalaiból 14.24 Reggeli rejtély: Bálint Ágnes rádiój­átéka 15.10 Magyar fúvószene 16.20 A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regényéből 17.35 Van új a Nap alatt. Tudományos Híradó 17.50 Népzenei Magazin 18.20 A Szabó család 19.25 A Randevú zenekar felvételeiből 19.35 A Budapesti Filharmónia Társaság zenekarának hangversenye 20.40 Irodalmi műsor SZABADKA 5.00—13.00 Az Újvidéki Rádió I. és II., valamint a Belgrádi Rádió I. műsora 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.05 Örökzöld melódiák 14.00 Zenés körkép 15.00 Délutáni híradó 15.20 Zenei közjáték 16.00 Észak-bácskai Krónika 16.10 Távlatok: a szabadkai állattenyésztők gondjai 17.00 Közös hullámhosszon 17.30 Az ügyeletes riporter percei 17.35 Az én generációm 18.05 Hova? Merre? 18.25 Másnapi műsorismertetés BELGRÁD I­ 4.00— 8.00 Reggeli zenés műsor 8.35 A hét zeneszerzője: Benjamin Britten, 2. rész 9.02 Szórakoztató zene 9.30 Család és otthon 12.30 Vidám kedd 14.02 Hangok és formák 17.15 A zene világában 18.20 Kívánsághangverseny 20.00 Ma este együtt — műsor külföldön dolgozó munkásainknak 22.15 Jugoszláv zene 23.03 Zenés vallomások. — Beethoven, Glinka, Liszt és Luck szerzeményei [TitEvrac] A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA McCloud, egy seriff New Yorkban — amerikai bűnügyi sorozatfilm 8.10 Iskolatévé 9.35 Bosznia-Hercegovina történelme: a középkori Bosznia leigázott népei 10.05 A tudomány és a tudósok! Archimedes — az első modern tudós 10.35 Rajzfilm (sz) 10.40 Zenei nevelés: A népzene stilizációja az­­operában és a balettben 14.10 Iskolatévé (ism) 15.35 Bosznia-Hercegovina történelme (ism.) 16.05 A tudomány és a tudósok: Archimedes — az első modern tudós (ism.) 16.35 Magyar nyelvű tévéhíradó 16.55 A héten történt — a Prištinai Televízió török nyelvű műsora 17.05 Kosovói krónika — a Prištinai Televízió szerbhorvát nyelvű műsora 17.25 Hírek 17.30 A vad Ausztrália — ausztráliai útifilm-sorozat 18.00 Hírek 18.15 Komoly­zene 18.45 A felismerés pillanata 19.10 Rajzfilm (Sz) 19.30 Híradó 20.00 Hogyan lehet megzabolázni a vizet? — dokumentum­­műsor 20.50 McCloud, egy seriff New Yorkban — amerikai bűnügyi sorozatfilm. Butch Cassidy ismét lovagol (sz) 22.20 Mđzaik — a Szarajevói Televízió művelődési szemléje 22.50 Híradó, II. kiadás M. MŰSOR 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból 20.00 A népzene virtuózai — közvetítés (sz) 21.10 Huszonnégy óra (sz) 21.25 Feyenoord—Barcelona a BEK mérkőzése A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 9.00 Iskolatévé 9.30 Pengető — verses-zenés műsor gyerekeknek 9.55 Iskolatévé 10.00 Mindennapi témánk: Az életszínvonal 11.05 Iskolatévé 14.30 Iskolatévé (ism.) 17.20 Az ősi kohók ünnepsége — lengyel rövidfilm 17.40 Pengető — a délelőtti kiadás ismétlése 18.00 Postafiók 250 — Takács Mária műsora 18.15 Veszélyes-e a radioaktív sugárzás? — szovjet rövidfilm 18.35 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 Asszonyok szám­ban — dokumentumfilm 21.00 Budapesti Művészeti Hetek — Beethoven: Hegedűverseny. Közvetítés az Erkel Színházból 21.50 Nyitott könyv — Bóka László: Nandu 23.30 Tévéhíradó, 3. kiadás II. MŰSOR 20.01 Tom Jones énekel — angol zenés film 20.50 Peti és a tükör — lengyel rajzfilm 21.00 Tévéhíradó, II. kiadás 21.25 Arcok hajnalban — nyugatnémet bűnügyi tévéfilm

Next