Magyar Szó, 1975. június (32. évfolyam, 163-177. szám)

1975-06-19 / 166. szám

Csütörtök, 1975. jún. 19. * SZABADKA * SZABADKA ★ SZABADKA ★ SZABADKA * SZABADKA ★ SZABADKA » Felhőszakadás Szabadkán Két napon belül immár másodszor, hatalmas felhő­­szakadás volt Szabadkán. Tegnap délután egy óra táj­ban sűrű felhők borították el az eget, a város felett hir­telen gyorsasággal, majd ha­talmas eső zúdult a városra. A negyedórás ítéletidő után sok helyütt víztömeg borí­totta az úttestet, s szinte le­hetetlenné tette a gyalogos közlekedést. — A Fideliinka Malom­ipari Vállalatnak mind a hat gyűlésén egyöntetűen tá­mogatták az Agros Mezőgaz­dasági Ipari Kombinát lét­rehozását — tájékoztatott bennünket MAKAI József magas szakképzettségű mol­nár, a vállalat pártválaszt­­mányának titkára. — Egyet­len ellenvetés sem hangzott el a gyűléseken, pedig mond­hatom, alaposan megvitat­tuk a társulásra vonatkozó önigazgatási megegyezés-ter­vezetet. — A vita során kitűnt, hogy a dolgozók ugyanúgy gondolkodnak az Agros lét­rehozásának szükségességé­ről, mint a társadalmi-poli­tikai szervezetek, amelyek tulajdonképpen kezdemé­nyezői voltak az integráció­nak. — Dolgozóink rendkívül fontosnak tartják a társu­lást. Hiszen annak ellenére, hogy a Fid­elinka az utóbbi években gyorsan fejlődött és kiváló gazdasági eredmé­nyeket ért el, világos szá­munkra, hogy ezt a fejlő­dési ütemet csak összefo­gással, egy nagyobb munka­­szervezet­­keretében tudjuk a jövőben is megtartani. Vál­lalatunk középlejáratú fej­lesztési programja olyan be­ruházásokat is előirányoz, amelyeket saját erőnkből nem valósíthatunk meg, jól­lehet községi szempontból rendkívül fontosak lenné­nek. Ilyen például a kukori­ca feldolgozására szolgáló új gyárrészleg, de felépítésé­hez nincs elég pénzünk, vi­­­szont az élelmiszertermelés szempontj­ából elen­gedhetet­lenül szükséges, hogy egy ilyen típusú gyár felépül­jön a községünkben. Az Ag­ros keretében ez és más ter­vek maradéktalanul megva­lósulhatnak, hiszen közösen határoznánk meg a fejlesz­tési programok elsőbbségét, és bizonyára éppen ilyen alapon közösen teremthet­nénk elő a szükséges össze­get is a megvalósításaikra.­­ A Fidelinka számára az sem lenne közömbös, hogy az Agros keretében pontosan meghatározhat­nánk, hogy ki milyen árut fog termelni, és ez egyben azt is jelenítené, hogyha a feldolgozó ipar jobban igé­nyelné a jó minőségű búzát, a mezőgazdasági termelők azt termelnék, bizonyára olyan előre meghatározott körülmények között, ame­lyek biztosítanák számukra a megfelelő jövedelmet. A mun­kásgyűléseken elhang­zott az is, hogy vállalatunk, de a község gazdasága is so­kat nyer az Agros létreho­zásával, hiszen a közös piac­kutatás, közös fellépés a piacokon és az áruszállítás már m­agában eddig fel nem fedett tartalékokat rejt, nem beszélve arról, hogy az Ag­ros minden vevőnek egy időben, a gyümölcstől kezd­ve a húsárun keresztül a kekszekig és a cukorkákig minden élelmiszert felkínál­hat. Ilyen hatalmas gazda­sági szervezet a kinnlevő­ségeit is sokkal gyorsabban tudná behajtani, mint aho­gyan azt mi most külön­­kü­lön megtehetjük.­­ Dolgozóink kellőkép­pen mérték fel az Agros kí­nálta előnyöket, és így mind­annyian helyesen a­­társu­lás mellett döntöttek. A ter­vek szerint a referendumot június 29-én tartjuk a Fi­­delinkában — mondta vége­zetül Makai József, a vál­lalat pá­rtvála­sztmá­nyának a titkára. Cs. J. Az Agros biztosítja a gyorsabb fejlődést A Fidel­inka Malomipari Vállalat dolgozói támogatják a kombinát létrehozását SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Mindannyian tol­vajok vagyunk, amerikai film a FEST’75 műsorából (4, 6, 8)­­LIFKA: A félelem kulcsa, amerikai film (4, 6, 8) ZVEZDA: Kegyetlen Okla­homa, amerikai filmdráma (fél 4, fél 6, fél 8) MUNKÁS: Vörös roham, ha­zai háborús film (fél 5, fél 7, fél 9) ÜGYELETES Orvos: a mentőállomáson, a Petőfi Sándor utcában es­te 8-tól reggel 6-ig. Gyógyszertár: a Városháza alatt. SZÍNHÁZ Magyar társulat este fél 8-kor: A papagáj és a zsaru, bűnügyi vígjáték. Figyelmetlenül kelt át az úton Június 17-én reggel há­romnegyed hatkor a Mak­­szim Gorkij út és a Naz­or ut­ca sarkán Liska Horvacki motorkerékpárjával elütötte Kocsis Emília 67 éves sza­badkai lakost, aki a gyalog­­átjárón kívül kelt át az úton. A gyalogos megsérült. Bezárták a Társadalmi Étkezde györgyéni vágóhídját A községi egészségügyi felügyelőségtől kapott értesü­lés szerint a napokban be­tiltották a Társadalmi Étkez­de györgyéni vágóhídjának további működését, mert a helyiségek nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, ezenkívül az egészségügyi követelményeknek sem tet­tek eleget a dolgozók. A Társadalmi Étkezde munkaszervezete nem akar­ja rendbe hozni györgyéni vágóhíd­ját, újabban ugyanis az Állategészségügyi Köz­pont vágóhíd részlegét vet­te igénybe a györgyéni he­lyett. Az egészségügyi felügyelők az ellenőrzés folyamán meg­állapították, hogy az Állat­egészségügyi Központ vágó­híd részlege sem felel meg teljesen a törvényes előírá­soknak, ezért végzést adtak ki, amelyben elrendelték a fogyatékosságok megszünte­tését. A szigorú intézkedés­re azért volt szükség, mert az utóbbi időben több alka­lommal is ételmérgezés volt egyes munkaszervezetekben, és ezekkel az intézkedések­kel a felügyelők meg akarják akadályozni az újabb étel­­mérgezéseket. MAGYAR SZÓ Rigol­etto Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház vendégszereplése beállításban szerepel­t és nehézségeket támasztott a bemutatóval kapcsolatban. Miután sikerült a cenzúra szűk látókörű alkadékoskodá­sait elhárítani, az opera a ve­lencei Teatro Fenice-ben 1851. március 11-én óriási si­kert aratott. A siker még ma is tart, hiszen a Rigolet­to a nagy olasz komponista mindmáig egyik legnépsze­rűbb alkotása. Verdi operá­jának sikere elsősorban a dallamok egyedülálló pom­pájában rejlik. A melódiák szinte kifogyhatatlan bőség­gel áramlanak, sajnos mind­ezzel nem párosul a zene­kar, amely sokszor teljesen alárendelt szerepet játszik. A mai rendezők a Rigolettó­nál már nem a szövegbeli rémdrámát hangsúlyozzák,, hanem Verdi muzsikájának őszinte, közvetlen emberi ér­zelmeit juttatják előtérbe. A Rigolettót Szerzs Vafi­­jádisz m. V. rendezésében lát­hatja a szabadkai közönség. A színpadterv Vladimir Ma­renic m. v., a jelmezek Sta­na Jatte m. c. munkái. Az együttes vendégművésze a szarajevói opera élművésze, Dušan Bugarin, aki Rigolet­to szerepét tolmácsolja. A többi szereplő: Vojislav Ku­­culovic, Svetozar Drakulic, Jelena Jecmenica, Németh Rudolf, Dusán Baltic, Vit­­kainé Kovács Vera, Vera Berdovic, Franja Knebl, Bod­rits Hertyán Aranka, Gorda­na Kojadinovic és Cedomir Milušić. Vezényel: TOPLAK Imre. Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház operatársulata, júni­us 23-án este fél 8-kor a Szabadkai Népszínházban be­mutatja Verdi Rigoletto cí­mű háromfelvonásos operá­ját. Verdi Rigoletto című ope­rájának témájául Victor Hu­go Le roi s’amuse című szín­darabja szolgált. Ennek alap­j­án készítette a szövegköny­vet Francesco Maria Piave, a divatos és ügyes librettis­­ta. Az osztrák cenzúra azon­ban kifogásolnivalót talált Piave szövegkönyvében — I. Ferenc francia király frivol Éleslövészet a lőtéren­ ­ A községi honvédelmi titkárság értesíti a lakos­ságot, hogy június 21-én 7 és 13 óra között éleslö­vészet lesz a városi lőté­ren. A honvédelmi titkárság kéri a lakosságot, hogy a lőtér körüli tartózkodását és tennivalóit a fentiek fi­gyelembevételével ossza be, a nem kívánatos kö­vetkezmények elkerülése végett Elkészült a Chernos új gyárcsarnoka őszre megindul benne a termelés A Solid Bőripari Kombi­nát trasz­aiban a forgóesz­közök hiánya m­iatt minden beruházást le kellett állíta­ni. Kivétel a kombinát pali­­csis részlege, a Chemois, ahol lehetőség van a megkezdett­ beruházások befejezésére, sőt a további fejlődésre is. Ellá­togattunk BENÁK József mérnökhöz, a Chemos igaz­gatójához, megérdeklődtük minek köszönhető, hogy vál­lalata kedvezőbb helyzetben van, mint a kombinát többi trasz­a. — Hosszú évek óta ered­ményesen gazdálkodunk és ennek köszönhetjük, hogy ügyviteli alapunkba mindig elegendő pénz jutott. Az ala­pokba igyekeztünk minden évben a törvény által meg­hagyott összegnél többet he­lyezni. Az ilyen politikát persze megsínylette a dolgo­zók személyi jövedelme. A dolgozók azonban tudatában voltak annak, hogy személyi jövedelmük terhére, a jobb jövő érdekében növeltük az alapokat. A folyamatban le­vő beruházások terveit 1972- ben készítettük, és az idén a végéhez értünk. A nagyará­nyú infláció következménye­it munkaszervezetünk is meg­érzi, és kérdés, hogy a továb­biakban további beruházá­sokkal folytathatjuk-e terme­lési programunk ütemes fej­lesztését. A továbbiakban nagyobb beruházásokról kül­ső segítség nélkül szó sem lehet — mondta Benák Jó­zsef igazgató. — Az első fél­évben a munkaszervezet fel­halmozó képessége az előző évek szintjén volt,­ de az energiaválság után beállt nyersanyagdrágulást, a sze­mélyi jövedelem emelkedését, a költségek állandó növeke­dését, valamint az infláció hatását a meglevő akkumulá­cióval sem tudjuk egyensú­lyozni és a beruházásokat a jövőben le kell állítani. A Chemos régi gyárépülete mellett 2000 négyzetméteren új gyárcsarnok épült. A beruházás értéke 13 millió dinár, ebből 5 millió dinárba került az épület, dinár pedig a forgótőke. A terv 6 millióba a berendezés, 2 millió kidolgozása után változtatásokat kellett eszközölni a tervben. Az időközben bekövetkezett energia­válság miatt egyes tervezett cik­kek gyártási tervét gazdasági okok miatt elvetették. Ezenkí­vül az elmúlt két évben válto­zott a vásárlóközönség ízlése és igénye is. Ezért az új gyártá­si programot teljes egészében át­állították a cipősarkok és cipő­talpak gyártására. Ebből a cikk­ből korlátlan lesz a választék. A Chemosnak áruértékesítési gondjai nem lesznek, mert 60 hazai cipőgyárat látunk el szük­séges kellékekkel. A hazai cipő­gyárak ezeket az árucikkeket eddig az olasz cipőkellékeket gyártó vállalatoktól szerezték be, de a behozatal korlátozásá­ról szóló előírások miatt a jövő­ben a hazai iparra vannak utal­va­ .­ A berendezések, gépek már megérkeztek, a csarnok kész, éppen csak a költözködés marad hátra. Erre azonban, úgy lát­szik, várni kell, mert a­­vállalat­nak annyi munkája van, hogy egyetlen napra sem tudják leál­lítani a termelést. Folyamatosan költözködnek át az új helyisé­gekbe szeptember végéig. — ötven dolgozót alkalma­zunk kezdve a szakképzetlenek­től egészen a főiskolai és egyete­mi végzettségűeiig. Már 30 dol­gozót felvettünk. Jelenleg mint gyakornokok dolgoznak a mun­kaszervezetben. A munkaszervezet további ter­veiről szólva Benák József el­mondta, hogy kisebb befekteté­sekkel bővítik a formák gyártá­si részlegét. Akkor nem lesz szükség arra, hogy egyes form­á­kat más vállalatoktól szerezze­nek be. Fokozatosan bővül a göngyöleggyártás is.­ Tegnap rohammunkán a,P volt a palicsi ifjúsági önkéntes munkán. Csak az ügyeletes maradt a táborban, a többiek mind egy szálig kimentek dolgozni, még a parancsnok és helyettesei is. Képünkön a szennyvíztisztító berendezés alapozásán dolgozó fiatalok csoport­ja látható. (SZABÓ Attila felv.) 9. oldal Kétnapos szaktanácskozáson Szabadka, Topolya és Kishegyes irattárosai A Művelődési Otthon épü­letében ma kétnapos szakta­nácskozás kezdődik Szabad­ka, Topolya és Kishegyes irattárosai részére, a mun­kaszervezetek, intézmények irattári anyagának jelentő­ségéről és védelméről. A ta­nácskozáson emellett ismer­tetik az írásos dokumentu­mok védelmére vonatkozó legújabb törvényes előíráso­kat is. A szemináriumon, amelyet a szabadkai Törté­nelmi Levéltár és a Vajdasá­gi Levéltár együttese­ szer­vez, a szakma legkiválóbb vajdasági képviselői tarta­nak előadásokat. A tanácskozással egyidejű­leg egy kiállítás is nyílik a Művelődési Otthon előcsarnno­kában. Erről Pálinkás Jó­zsef, a Történelmi Levéltár igazgatója a következőket mondotta: — A kiállításnak az a cél­ja, hogy bemutassuk gazdag anyagunk legértékesebb do­kumentumait, egészen a XV. századtól napjainkig. A ki­állított anyag összeválogatá­­sakor az időrendi sorrendet vettük alapul. A dokumen­tumok kevés kivétellel erede­­ti írások, és mindössze egy­két százaléka a bécsi és a bu­dapesti levéltárakban őrzött dokumentumok másolata. Ér­dekessége ennek az anyag­nak az is, hogy olyan doku­mentumok kerültek felszínre a kiállítás összeállításakor, amelyeket eddig igen ritkán használtak. Példaként meg­említhetem a város diplo­máját, amelyről ugyan már eddig is tudtak a szakembe­rek, de már bizonyos úrbé­ri földek telekkönyvei rende­zésének dokumentumait, így például Csantavérnek 1787- ből származó urbáriuma már kevésbé volt ismert, még a­ szakemberek számára is. Ilyen és ehhez hasonló anyaggal lépünk a nagykö­zönség elé, hogy betekintést nyerhessenek ennek a legtel­jesebb vajdasági levéltárnak a féltve őrzött kincseibe. A kiállításon a legrégibb okmányok­­mellett természe­tesen bemutatjuk legújabb korunk jellegzetes dokumen­tumait is.» Bár a kiállítás a szakmai tanácskozás tiszte­letére nyílik, szívesen látunk mindenkit, akit érdekel a Történelmi Levéltár mun­kája. GO

Next