Magyar Szó, 1975. augusztus (32. évfolyam, 224-239. szám)
1975-08-30 / 238. szám
r ■ 1112............. II ....... I. ............ ........................ III. . ............................................ II. ....................................................................................................................... ■" ■" 4111 ", I I ii'4 ' ' ■■■ 11 1 * . ii'i——«TM M* .. , . ■-,*■■4. A bútorgyár egyik üzemrészlege Szombat, 1975. aug. 30. •kVAJDASAG * VAJDASAG * VAJDASAG ★ VAJDASAG ★ VAJDASAG * VAJDASAG ★ Szeptember 12-én és 13-án A vágóhidak országos találkozója Szabadkán A szabadkai November 29. Húsárugyár ifjúsági szervezetének szervezésében szeptember 12-én és 13-án tartják Szabadkán a vágóhidak országos találkozót a gyár 80 éves fennállásának és önigazgatásának 25 éves évfordulójának tiszteletére rendezik. Az első nap a küldöttségek megismerkednek a munkaszervezettel, a November 29. önigazgatás terén elért tapasztalataival. A második napon érdekesnek ígérkezik a szakmai verseny; a versenyzők a hentes szakmában elért tudásukról tesznek tanúbizonyságot. A sportversenyek keretében labdarúgásban, céllövészetben és sakkban lesz vetélkedő. Legalább 4—5 vágóhíd részvételére számítanak a szervezők. I. J. Hetőn megszólal az iskolacsengő Kapunyitás előtt állunk. Az elsősök szorongva várják az iskolacsengő hangját. Ismeretlen ajtón lépnek be, ami titkokat rejteget számukra. A tanító néni kedves mosolya azonban feloldja a szorongásukat. Gyakorta gondol az ember ilyenkor az első csengőszóra, ami a múló évtizedeken át a semmibe veszett. Elvezet nézni ezeket a csöpp emberpalántákat, amikor átlépik az iskola küszöbét. Néhány hónap elmúltával már olvasni tudnak, mert a tanítási módszerek lehetőséget adnak a gyors haladásra. Minél jobban viszszakanyarodunk a múltba, annál több időt vett igénybe az olvasás és az írás elsajátítása. A középkorban évekig nyúzták a tanulókat a betűztető módszerrel, amíg megtanultak olvasni. Hasonló volt a helyzet sok helyen a múlt században is: Vuk Karadžić szintén évekig tanulta az ábécét. Jól emlékszem, hogy néhány évtizeddel ezelőtt sem volt tökéletes az olvasás tanításának a módszere. Ekkor még javában dívott a mutogatás, a fonomimikai módszer. Lényege az volt, hogy a hangoknak a kísérője kézjelekből állott. Az i hang és betű kiejtésénél a mutató újjal az ég felé bökdöstünk, az m-nél húzó mozdulatokat tettünk, az n hangnál a fülünk körül döngicsélő méhecske útját utánoztuk. Ez a bonyolult folyamat bizony elég sok gondot okozott nekünk, de különösen a gyengébb tanulóknak. Az egyik ilyen nebuló az értelmetlen szótagokat alaposan kiforgatta, mivel elég hadilábon állt az átvett anyaggal. Az elolvasott dolog annyira érdekes volt mindenkinek, hogy még mindig sokan emlékeznek rá, akik akkor voltak elsősök. A dolog így történt: — Halljuk a leckét — szólt a tanító néni Jóskának. Mivel a szótagok értelmetlenek voltak, Jóska a következő kreációt alkotta meg kapásból: — Suá, puá, suttulumunufulu pú! Röhögött az egész osztály, még a tanító néni is mosolygott, hogy Jóska így kivágta a rezet. Számos szép emlék rakódott le az emberben ebből a korból. Minél távolabb esünk tőle, annál szebb lesz. Hasonló történik majd a most induló elsősökkel is. MARONKA János Készülődés a metikai őszi vásárra Kibontakozóban a hazai és az olasz társastermelés • Már hónapok óta tart az idei szabadkai őszi kisipari vásár szervezése, továbbá a hagyományos rendezvény népszerűsítése, azért, hogy az október 1éétől 12-éig tartó kiállításon minél nagyobb számban biztosítsuk a kisiparosok részvételét — mondta Mane DIKLIC, a Szabadkai Vásár igazgatója. — A nyár folyamán a vajdasági iparosegyesületek képviselőivel már tartottunk néhány megbeszélést, a napokban pedig a belgrádi iparosok megbízottaival tárgyaltunk ilyen értelemben. Egyszóval a szabadikai vásár munkaközössége arra törekszik, hogy az illetékes társadalmi és politikai szervezetekkel együttműködve kedvező feltételeket teremtsen arra, hogy az iparosok ismét tömegesen állítsák ki készítményeiket az októberi kiállításon. Egyébként a rendezvényre az idén is meghívtuk a bútoripari, textilipari, díszműipari és egyéb termékeket készítő vállalatokat. A kiállítás iránti érdeklődés kielégítő, hiszen másfél hónappal a megnyitó előtt az említett munkaszervezetek a kiállításra fenntartott területnek a hetven százalékát kibérelték. A szabadkaiak mellett újvidéki, belgrádi szlovéniai és más köztársaságok vállalati állítják ki terméküket. A hazaiak mellett külföldi cégekkel is folyamatban vannak a megbeszélések. A németek közül az AEG művek valószínűleg az idén is bemutatják legújabb készítményeiket a szabadkai vásáron. Az olasz vállalatokkal kedvezőbb ütemű a tárgyalások menete, s így eddig tizenvalahány, különféle közszükségleti cikket, díszműárut, mezőgazdasági gépet és egyéb keresett cikket gyártó olasz cég írta alá a részvételről szóló szerződést. A vásári rendezvény szervezésével párhuzamban néhány ízben is sor került már a hazai, illetve szabadkai és olasz vállalatok kooperációs jellegű megbeszélésére. A társastermelés lehetőségeiről és feltételeiről tegnapelőtt is tárgyalt a két fél. A. A kulai SkMa Posztógyárban: Ötszáz ösztöndíj Újabban a munkaszervezetek mind nagyobb gondot fordítanak a dolgozók továbbképzésére. Ezt a munkát sehol sem végzik önzetlenül, hiszen a dolgozók képzettsége közvetve vagy közvetlenül hat a gyárra, a termelékenységre és az eredményekre. Bármilyen munka csak akkor jó, ha hozzáértéssel végzik. A dolgozók továbbképzésének és művelődésének a megszervezése egy gyár életében a legnagyobb és a legjobb befektetés. A kulai Sloboda Posztógyár is ebből indult ki, amikor hozzálátott dolgozói továbbképzésének a megszervezéséhez. Év elején átfogó tervet állítottak öszsze, amely tartalmazza a különféle oktatási formákat, tanfolyamokat. A terv konkrét. A gyár káderszükségleteinek megfelelő szakembereket képez ki és ösztöndíjaz. Tavaly például 21 dolgozó képezte magát át a gyár költségén, 129 fiatalnak adtak ösztöndíjat, vagyis 289 920 dinárt fordítottak erre a célra. A Slobodában a dolgozók általános iskolai képzésével is törődnek. Az önigazgatási megegyezés szerint a 40 évnél fiatalabb dolgozók 6 év alatt kötelesek befejezni az általános iskolát. Azok, akik továbbtanulnak, különféle kedvezményben részesülnek, megtérítik nekik a tandíjat, és tanulmányi szabadságot kapnak. A dolgozók gyermekeinek az ösztöndíjazására az idén tervet dolgoztak ki. Ha a munkaszervezet elfogadja a munkástanács javaslatát, ősztől 500 fiatal kap ösztöndíjat. Figyelemre méltó kezdeményezés. A Sloboda példáját érdemes más üzemnek is követnie. Mert aki többet tud, műveltebb,, másként áll a munkához. V. D. J. MAGYAR SZÓ Együtt nőttek a gyárral A legkifizetődőbb beruházás a jó szakemberek nevelése - hallottuk az apatini Duna Bútorgyárban Ebben az inflációs világban, amikor mindenfelé tele vannak a raktárak, mert nehezen lehet eladni az árut, az apatini Duna Bútorgyár raktárai üresen állnak, az üzem legnagyobb gondja, hogy eleget tegyen a keresletnek. —* Minek köszönhetik az eredményeket? — tettük fel a kérdést Mico SAKICNAK, a Szakszervezeti Szövetség vállalati alapszervezete elnökének. — Nagyon ügyelünk a bútor minőségére. Már több mint egy évtizeddel ezelőtt kiadtuk a jelszót a vállalatunkban, hogy a biztos jövőt csak a jó bútor tudja szavatolni. Nálunk 1® előfordul a selejtáru, de nagyon kis mennyiségben. Már a nyersanyag, a különféle táblák, lemezek, deszkák előkészítésekor megkezdjük a szigorú ellenőrzést, s a csomagolásnál fejezzük be. Nekem is az a feladatom, hogy figyeljem a munkafolyamatokat, a feldolgozásra kerülő anyagot. Csak szigorú ellenőrzéssel lehet megakadályozni a selejtáru termelését, csomagolását. — A vállalati szakszervezeti alapszervezet mit tesz a termelés érdekében? — A bútorgyár dolgozói már régóta tudják, hogy csak becsületes munkával lehet haladni, különösebb probléma nincs is a munkafegyelemmel, a termelékenységgel, a dolgozók nagy része lelkiismeretesen végzi munkáját. Néhányan vannak csak, akik két hétig dolgoznak, egy hétig betegszabadságon vannak. Fő feladatunknak tartjuk, hogy minden dolgozó rendes munkakörülmények között termeljen, védjük a munkások érdekét, ha arra szükség van. Figyelemmel kísérjük a lakásépítést, szervezzük a dolgozók, nyár altatását, segítünk a nehéz szociális helyzetben levőkön. Nemrégen elhatároztuk, hogy egyik elhunyt dolgozónk két gyermekét az egyetem befejezéséig ösztöndíjazzuk. Rendszeresen meglátogatjuk kórházban levő munkatársainkat, nem feledkezünk meg a nyugdíjasokról sem. Ez mind a termeléshez tartozik, mert hozzásegít egy egészséges munkalégkör megteremtéséhez. Az embereket biztonságérzet tölti el, hogy a kollektíva törődik velük. Úgy értesültem, hogy két évvel ezelőtt 29 közvetlen termelő befejezte a technikai középiskolát, hol vannak most ők? — Mindannyian itt vagyunk, mert én is azok közé tartozom. A munkavezetőktől kezdve az igazgatóig itt kezdtük tanulni az asztalosmesterséget kitűnő mesterek keze alatt. A gyár költségén Újvidéken megszereztük a magas szakképzettséget, mert néhány évvel ezelőtt nagy hiány volt technikusokban, mérnökökben. Húszan a középiskolában, néhányan az egyetemen tanultak. Tanul-márnyaik befejezése után megfelelő munkahelyet kaptunk, én a termékek ellenőrzését végzem, a többiek is a termelésben dolgoznak. Korábban szerzett tapasztalatunkat kamatoztatjuk most, együtt nőttünk, erősödtünk a gyárral. Talán ez az egyik titka jó eredményeinknek, hogy saját dolgozóinkat képeztük, rájuk építettük a gyár jövőjét. A Duna Bútorgyár félévi mérlege kitűnő, tiszta jövedelmük 3,5 millió dinár, a dolgozók átlagos személyi jövedelme 3324 dinár, a gyárban a legkisebb átlag 2379 dinár, a legnagyobb pedig 8802 dinár volt az első félévben. KOVAR! Árpid Szeptember 6-án és 7-én Melencén Megrendezik a tartományi tűzoltó olimpiászt Szeptember 6-án és 7-én Melencén, a Ruanda labdarúgó-klub pályáján megtartják a hagyományos tűzoltó olimpiászt. Mátin Lajostól, a Tartományi Tűzoltó Szövetség titkárától megtudtuk, hogy a községi selejtezők után a legjobb csapatok mérik össze tudásukat ezen a versenyen, öszszesen hét csoportban versenyeznek a községi férfi önkéntes tűzoltók, az üzemi önkéntesek, a községi és üzemi hivatásosak, a Jugoszláv Néphadsereg tűzoltó egységei, a női önkéntes csapatok, az ifjúsági önkéntesek és a pionírok két csoportja (7—14 évig és 14—18 évig). Eddig 117 csapat nevezett be, és várható, hogy mintegy 2000—2500 önkéntes és hivatásos tűzoltó vesz részt ezen a nagyszabású rendezvényen. A csapatok tanúbizonyságot tesznek felkészültségükről, szaktudásukról gyorsaságukról, valamint alkalmuk lesz ellenőrizni a tűzoltó gépek és eszközök üzemképességét , is. A megnyitó ünnepség 6- án délután 1 órakor lesz, a versenyek pedig 7-én reggel kezdődnek. A szervezők arany-, ezüst- és bronzérmeket osztanak ki a legjobban helyezett csapatoknak és az egyéni versenyzőknek is. A tartomány legjobbjai egyébként részt vesznek az országos bajnokságon is. K. F. Korszerűsítik a feketicsi kézilabdapályát A kishegyesi testnevelési érdekközösség, a feketicsi Antilop lábbeli üzem és a Feketics Mezőgazdasági Birtok hozzájárulásával korszerűsítik a feketicsi Jadrán kézilabdapályáját. Megjavítják a lelátókat és világítást szerelnek a pályára. A munkák egy részét a Jadran sportolói vállalták magukra — önkéntes alapon. Egyébként, a Jadran kézilab,da-csapat a minőségi vajdasági ligában küzd, ahol ma kezdődik a bajnokság. Az első fordulóban a feketicsi csapat hazai pályán lép közönség elé. Ellenfele a mokrini Crvena Zvezda csapat lesz. A mérkőzés délelőtt 14 órakor kezdődik. F. G. if. oldal Nyilvánosház száguld felénk . NEM ÍTÉLEM EL az i_őúton, útfélen csókalódzó, ölelkező fiatalokat. Nem is irigylem őket. Annak idején — az idősebbeket megbotránkoztatva — mi is megtaláltuk a módját az örömnek, a boldog együttlétnek. Van azonban a nyilvános enyelgésnek egy fajtája, amely mélységesen felháborít; hiába persze, mert ellene semmit sem tehetek, legfeljebb annyit, hogy szóvá teszem a lapban, azzal a reménnyel, hátha a mindenre gyakorta szőrszálhasogatóan körülményesen odafigyelő közlekedési rendőrségünk is felfigyel a nagyon veszélyes, önmagában halált hordozó jelenségre, és a ráruházott jogaival élve véget vet neki. E sorok írója szolgálati beosztásánál fogva szinte naponta kénytelen vásárra vinni a bőrét, értsd: autóba ülni és hajtani. Minthogy úrvezetőink közlekedési kultúrájának színvonalacskája (a kicsinyítő képző nem stílusgyakorlat) közismert, nem kell külön magyarázni, milyen tortúrát jelent a volán mögött ülni. A veszélyt persze meg lehet szokni, s vezetés közben nem gondol az ember arra, hogy egy száguldó őrült akármelyik pillanatban felöklelheti, és gyászba boríthatja családját, barátait. Nem. ilyen gondolatokkal nemlehet haladni. Megbénulna az ész, a láb, a kéz... Az okos inkább alkalmazkodik, meghalni a mzá.Idék. öntörvénye et"*t ér .résen ülve" fogyasztja a kilométereket. Ha minden jól megy, szerencsésen meg is érkezik úti céljához. Soha közutasnkon sok a szerencsétlenség, sajnos a legsúlyosabb következményekkel járó is, az utasok nagy többsége rendszerint mégis ép bőrrel megússza baljós vállalkozását. Azért, mert az őrült száguldókban is él a félelem, nekik is kedves az életük, s ha „cenisz‘‘nerc” is előzéskor, ha ollóba futnak is, az utolsó pillanatban, amikor már kórságossá rémítettek másokat, mentik az irhájukat, és kihúzzák magukat a kilátástalan helyzetből. Nem így a szerelmes autóvezetők. Azok se látnak, se hallanak. Isten őrizzen meg tőlük Újvidéktől Belgrádig a minap is hat ölelkező-csókolózó várt számoltam meg. Nem az út menti veszteglőhelyen, hanem a vadul vágtató autóban. Az egyik Hűtőt Casanova azért nem küldött a másvilágra, mert megelőztem, s a közeli kukoricásban törökdúlásra emlékeztető alapossággal nagy irtás* véri artem a kocsimmal Az ölalberészet máknnyo* -feni fiú. mintha mi sem történ* volna. továbh**aonld.ott boon szavaim! narrréfői herror,,btUata*tan át lavothan glakh t-narrt 1/rrrnrsaon la az ötnél Vaay killéia a Unté lka v*ss*íf, btarri. lat, ntns* — — -*ne4 nT arranar-r** amUnnmkét. merj tanítani arra Unart a rnt arité . <—ч .11.. £ nr 1,é~a