Magyar Szó, 1975. szeptember (32. évfolyam, 255-269. szám)
1975-09-16 / 255. szám
Kedd, 1975. szept. 16. MAGYAR SZÓ Az együttműködés útjai Az árucsere új távlatai a KGST-ben Egy lengyel összefoglaló Nemrégiben ért véget KGST-tagországok ötéves társadalmi-gazdasági fejlesztési tervei koordinálásának első szakasza, s már megkezdődött a második. Ennek eredménye lesz majd a szocialista országok közötti, 1976—1980-ra szóló hosszú távú kereskedelmi egyezmények előkészítéséhez szükséges előzetes alapadatok meghatározása. Az öt évre szóló kereskedelmi szerződések kipróbált alapvető formái a KGST-országok egyre magasabb szintű gazdasági együttműködésének és árucseréjének a stabilizálása. Minden ország ipari és külkereskedelmi szervezeteinek lehetővé teszik, a hosszabb távú gazdasági tevékenységet, a különböző nyersanyagok, félkészáruk, beruházási javak garantáltan biztos szállításaira támaszkodva, s biztosítják a hazai termékek külföldi értékesítési piacát is. A különböző iparágakban megnyílik a lehetőség a szakosításra, s a tagországok gazdálkodási effektivitása hathatósan növekedni fog a nemzetközi munkamegosztás révén. Az utóbbi évek gyakorlata azonban azt bizonyítja, hogy az áruforgalom egyes területein, valamint a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben kívánatos lenne olyan nemzetközi megállapodások kötése is, amelyek túllépnék a szokványos ötéves időszakokat. Ez mindenekelőtt a hosszú távon megvalósítandó beruházásokkal kapcsolatos árucserére és az együttműködésre vonatkozik. Márpedig rendszerint ez kerül előtérbe a nyersanyag- és energiagazdálkodásban, a velük együttműködő ipari ágazatokban, valamint a nemzetközi megállapodások értelmében szakosított, illetve kooperáló termelési ágakban. Eddig az ilyen megállapodásokat rendszerint öt évire kötötték, most azonban fontolóra kellett venni ennek az időszaknak meghosszabbítását, különösen azokban az esetekben, amikor nagy, egységes termelési szériákról van szó. Számítógépek segítsége Ezzel a kérdéssel legutóbb a KGST külkereskedelmi bizottsága foglalkozott, s megkezdte a munkát a tagországoknak előkészítendő, megfelelő javaslatokon. Természetesen nem ez az egyetlen változtatás, ami a szocialista államközösség kereskedelmi gyakorlatában készült. A szakemberek például tanulmányozzák a kibernetikai és elektronikus számítástechnikai módszereket, amelyeket az eddiginél szélesebb mértékben lehetne alkalmazni a nemzetközi termelési szakosítás többoldalúan hasznos programozási módszereinek kidolgozásánál és a szakosítás eredményeként nyert termékek kereskedelmi programozásában. A KGST-tagállamok eddig (itt nem vesszük figyelembe a kétoldalú szerződéseket) 27 többoldalútermelésszakosítási és kooperációs egyezményt írtak alá az 1975. évig bezárólag. Ezeknek a szerződéseknek száma lényegesen növekedni fog a következő, 1976—1980-as új ötéves tervidőszakban, bővülni fog a szerződésekben foglalt termékválaszték is (a gépgyártó iparban ez a közvetlen együttműködési forma már körülbelül 1700 új termékre terjed ki), ezért a komputerek segítségére itt különösen elkel. S ennek az újításnak műszaki és szervezeti feltételei kedvezőek — ismeretes, hogy a KGST-országoknak megvan a maguk egységes számítógéprendszere, amely a „Riad” nevet kapta. Természetesen egyedül az elektronika itt nem elegendő: elengedhetetlenül szükséges lesz nemzetközi méretekben is kidolgozni, kölcsönösen egyeztetni a szakosítást és kooperációt előmozdító lépések hatékonyságvizsgálati módszereit — ezen egyébként már több szakembercsoport végez munkát az egyes szocialista országokban és a KGST szervezeteiben. A KGST külkereskedelmi bizottsága jelenleg különösen nagy figyelmet szentel az áruforgalom technikai lebonyolítása javításának, különös tekintettel a gépek és a berendezések szállítására. Kereskedelem gépekkel Olyan terület ez, állandóan lépést kell tartani a fejlődéssel, bevezetni a nemzetközi kereskedelembe a legújabb gépeket, berendezéseket és technológiákat. Az exportált berendezések öszszeszerelése, beindítása, a műszaki szerviz, a személyzet kiképzése stb. — mindennek a nemzetközi forgalomban lehetőleg széles kört és magas színvonalat kell képviselnie. Ezért ebben az irányban haladnak a KGST állandó szerveinek, elsősorban a Külkereskedelmi Bizottságának és a Gépipari Bizottságának erőfeszítései. A gépek és berendezések kölcsönös forgalma az utóbbi években az összkereskedelmi forgalom átlagát magasan meghaladva emelkedett. Ebben az évben a becsléseik szerint a KGST-n belüli gépipari globális forgalmi érték el fogja érni a körülbelül 28 milliárd rubelt. A következő ötéves tervidőszakban a gépek és berendezések kereskedelmét még inkább fel kívánják lendíteni. A csereforgalom ekkora méreteinél a megfelelő műszaki szervezési feltételek biztosítása, ami egyebek között kiküszöböli kölcsönösen a „rázkódásokat” — az említett berendezéseknek a beruházási folyamatban történő bekapcsolásánál rendkívül nagy jelentőségű. Egyben ez, is a KGST-országok gyorsabb gazdasági fejlődését elősegítő tényező. A forgalom előrelátható méretei A jelenlegi becslések szerint a KGST-országok kölcsönös, globális kereskedelmi forgalma ebben az esztendőben eléri a körülbelül 60 milliárd rubeles értéket. Most még kockázatos lenne pontosabban felvázolni a következő, 1976—1980. évi tervidőszak kölcsönös forgalmának méreteit és "becsült értékét. Annyit azonban leszögezhetünk, hogyha csupán a jelenlegi (70-es évek) fejlődési tempó alapján számolunk, a kereskedelmi értéknek a tervidőszak utolsó évében túl kell lépnie a 100 f milliárd rubelt. " _ A fejlődési dinamika gyorsulását azonban valószínűnek tekinthetjük. Erre feljogosítanak egyebek között a már most megkötött különböző területeket érintő hosszú távú ipari együttműködési szerződések, amelyek ■természetesen serkentően hatnak majd az egész tervidőszak kereskedelmi forgalmára. A kölcsönös áruforgalom alapvető struktúrája feltehetően nem változik meg lényegesen; valószínű, hogy fennmarad az általánost meghaladó fejlődési ütem a gépekkel és berendezésekkel folytatott kereskedelemben, s számíthatunk az ipari fogyasztási cikkek cseréjének aktivizálásával is. A KGSTen belül az integrációs folyamat elmélyülésével szoros kapcsolatban álló, jellemző vonás lesz a kereskedelmi cserében az átlagos exportszériák jelentős meghosszabbodása, elsősorban a beruházási javak exportjában. Ez is lényeges előrelépés lesz a szocialista országközösség együttműködéseiben és kölcsönös kereskedelmi cseréjében. (Interpress) A szovjet—amerikai viszonyban A legközelebbi közös kísérlet — a Marson? A Szojuz—Apollo közös űrrepülés kapcsán German Tyitov szovjet űrhajós interjút adott az APN munkatársának. A A szovjet—amerikai tudományos együttműködésben jelentős előrelépés a közös vállalkozás. Tervezik-e a folytatást? — Együttműködésünk természetesen nem korlátozódik a mostani kísérletre. Mindkét ország az egyre fokozódó űrutazások veszélytelenségének biztosítására törekszik. Ezért mondhatjuk, hogy a mostani kísérlet távolabbi célokat követ. Az 1972-ben aláírt szovjet—amerikai egyezmény előirányozza az együttműködést a kozmikus meteorológiában, a Hold és a Föld körüli térség, az űrterológia és egészségtan tanulmányozásában. Az amerikaiakkal folytatott együttműködés eredményeit az egész emberiség rendelkezésére bocsátjuk. A Mikor valósítható meg egy marsrepülés, amely a NASA igazgatója szerint csak nemzetközi erőfeszítéssel oldható meg? — A Hold-program az Egyesült Államoknak 25 milliárd dollárjába került. A marsutazás költségeit 60—80 milliárd dollárra becsüljük. Alig hiszem, hogy egy ilyen hatalmas összeget egyetlen ország képes lenne egymaga előteremteni erre a célra. De van egy másik szempont is. A marsutazás néhány éve még igen vonzónak tűnt a tudósok számára. Különösen a marsi élet foglalkoztatta őket. A vélemények csak a marsi élet fejlettségi szintje körül oszlottak meg. A szovjet Mars és az amerikai Mariner automata űrállomások jelentései után már más a helyzet. Kiderült, hogy az ottani feltételek nem kedveznek az életnek. A hajdan értelmes lények alkotásának tartott marscsatornák az egymásba olvadó kráterek láncolatának bizonyultak. A marsutazás gondolata elvesztette korábbi jelentőségét. Értelmetlennek tűnik embert küldeni egy újabb kihalt égitestre. A nagy ráfordításoknak csak akkor lesz értelme, ha az automata állomások az élet akár legprimitívebb jeleit is felfedezik. Az összes körülményeket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az elkövetkező évtizedekben az ember a földközeli világűrben fog tevékenykedni. Ebben a szférában a kozmikus berendezések kézzelfogható tudományos és gazdasági eredményeket biztosítanak az egész emberiség számára. Az utóbbi időben a nemzetközi helyzetben pozitív jelenségeket figyelhetünk meg. Kedvező helyzet alakult ki a tudományos kapcsolatok kibővítésére, a tapasztalatcserére, a tudományos eredmények gyakori alkalmazására. Az országok összefogása a világűr meghódítására természetes és törvényszerű folyamat. (APN) A KGSTpalotája Moszkvában Nyári tapasztalat Mind nehezebb eljutni Dél-Európába Egyre nyugtalanabb az a több mint hatmillió nyugatnémet turista, aki minden évben áthalad az Alpok szűk útjain, hogy szabadságát Dél- Tirolban, Olaszország és Jugoszlávia strandjain, vagy Görögországban és Törökországban töltse el. Feszültségüket a közlekedés túlterheltsége okozza. E hegyláncon való átkeléshez ugyanis ma háromszor több időre van szükség, mint két-három évvel ezelőtt. Az autósok azért is tiltakoznak, mert az osztrák hatóságok évről évre emelik azoknak az utaknak az adóját, amelyeken könnyebben el lehet jutni Bajorországból és Baden-Würtembergből a földközi-tengeri égtájra. Az Alpok déli részén levő osztrák vendéglősök szerint a nyugatnémet üdülök tiltakozása indokolt, ezért az idén csökkentették az autóút-illetéket, azzal a feltétellel, hogy a turisták legkevesebb öt napot Ausztriában töltsenek el. Bajorország az utóbbi időben nagyon érdekelt abban, hogy az osztrákok az Alpokon át új autóutat építsenek amely összekötné Münchent és a több nyugatnémet ipari központot Trieszt, Velence, Koper és Rijeka kikötőivel. Gazdaságaiknak nagyon hasznos lenne, ha bekapcsolódnának az előkészülő E-94-es útba. Olasz szomszédaink már előttünk megbeszéléseket folytattak Münchenben a Német Szövetségi Köztársaság déli részét Trieszt, Velence és Genova kikötőket összekötő út elkészítéséről. Velence azt tűzte ki célul, hogy „Bajorország közel-keleti kikötője és kapuja lesz”. Velence gazdasági körei évek óta a 402 kilométer hosszú München—Velence autóút építését szorgalmazzák, amely 140 kilométerrel rövidebb lenne a mostani, eléggé nehezen járható szűk útnál. Hogy milyen jelentősek a Német Szövetségi Köztársaság délvidékének a földközitengeri kikötők, abból a tényből is kitűnik, hogy a nyugatnémetek a harmadik, az osztrák Alpokon áthaladó autóút építését is tervezik. Elképzelésük szerint az útvonal összekötné Stuttgartot és Ulmot Milánóval és Genovával. Magyarország is gyorsított ütemben korszerűsíti úthálózatát, hogy áthaladhasson területén a nyugatnémet turista- és árforgalom. A nagy hajsza, hogy ki és melyik úttal fogja a Német SZK-t összekötni a mediterráni turisztikai központokkal és kikötőkkel, teljesen kibontakozott és kiterjedt Ausztriára, Olaszországra, Magyarországra és Csehszlovákiára. 15. oldal Végre erélyes a francia rendőrség Megfékezik a fasiszta és neofasiszta terrorizmust A francia igazságszolgáltatás törekvése azt tükrözi, hogy meg akarja akadályozni a külföldi jobboldali emigránsok tevékenységét. A fentieket alátámasztja Mario Tutti olasz neofasiszta esete, aki meggyilkolt két olasz csendőrt. A vádhatóság döntésének értelmében a gyilkost két hónapon belül kiszolgáltatják az olasz hatóságoknak. Tutti jelenleg a marseille-i rabkórházban fekszik, elfogatásakor ugyanis megsebesült. Francia és olasz csendőrök kerítették be, s a véletlen úgy akarta, hogy Mario Vecchi olasz csendőr golyója sebesítse meg. A francia hatóságok igaz, vádat emeltek Vecchi ellen, mert szándékosan megsebesítette az üldözöttet, és engedély nélkül viselt fegyvert, de megengedték neki, hogy visszatérjen Olaszországba. A terrorista-kiszolgáltatás új motívum a francia hatóságoknak az emigránsok iránti politikájában. Nemcsak a visszaadás miatt, hanem azért is, mivel egy külföldi rendőrségnek engedélyezték, hogy francia területen a helyi rendőrökkel együttműködve részt vegyen egy idegen ország területén elkövetett gyilkossággal vádolt terrorista felkutatásában. Mielőtt Tuttit kiszolgáltatnák, felelnie kell a francia bíróság előtt fegyverviselés, igazolványlopás és irathamisítás miatt. E bűntettek elkövetéséért öt évig terjedő fogházzal is sújhatják. A francia hatóságokat szigorú álláspontra a külföldi terrorista és jobboldali szervezetek franciaországi felforgató tevékenysége késztette. A spanyol fasiszták és rendőrök például igen gyakran francia területre „tévedtek” és „megbüntették” a baszk menekülteket. Emiatt a közelmúltban egy spanyol rendőrt letartóztattak, és tiltott fegyverviselés miatt bíróság elé állítják. Más terrorista csoportokkal is voltak összeütközések, így nemrégen Párizsban életét vesztette a kémelhárító szolgálat két tisztségviselője, akik megkíséreltek behatolni a titokzatos Carlos lakásába. A francia rendőrség Dane Sarac usztasa gonosztevő letartóztatásakor fegyverre, terrorista tervekre és propagandaanyagra bukkant. Az elkobzott anyag alapján a rendőrség megállapította, hogy Sarac és bűntársai terrorista akciót készítettek elő. Kőolaj helyett napenergia Ford nehéz feladat elé állította az amerikai tudósokat Gerald Ford amerikai elnök jelentős feladat elé állította a napenergia felhasználását tanulmányozó tudósokat. Arra szólította fel őket, hogy 1985-ig „mentesítsék az USA-t a külföldi kőolajtól való függéstől”. Az elnök azt is követeli a szakemberektől, hogy a megjelölt időszakon belül találják meg annak a módját, miként lehetne olcsón hasznosítani a napenergiát. Ford elnök utasítását párhuzamba állította a tragikusan elhunyt John Kenedy feladatmegjelölésével. A volt elnök ugyanis 1961-ben azt követelte a tudománytól és az ipartól, hogy 1970-ig tegye lehetővé a Holdra való leszállást. Mint ismeretes, a célt elérték, Heil Armstrong űrhajós 1969-ben sétát tett a Holdon. A tudósok többsége azonban kételkedik, hogy ma a kongreszszus hajlandó elegendő pénzt biztosítani a nagyszabású kutatás pénzelésére, hiszen még azt sem tudni, mennyire van szükség. A kormány szervei, az egyetemek és az ipari társaságok már hozzáláttak a kutatás összehangolásához. Nagyon sok kiemelkedő szakértő azonban úgy véli, hogy a Ford elnök megjelölte célt csak a századfordulón lehet elérni. A napenergiát átalakító első napelemet már forgalomba bocsátották, de túl drága, s csak a dúsgazdagok vásárolhatják. A technológia mai fejlettségi fokán ahhoz, hogy egy családnak elegendő energiája legyen, 92 négyzetméter felületű napelemre van szükség. Ez tehát nem jöhet számításba a városokban, ahol egy felhőkarcolóban több száz család él, hogy az ipar energiaszükségletéről ne is beszéljünk. A tudósok azt állítják, hogy a sivatagban kell felszerelni a berendezéseket. A tál formájú tükröket a Nap felé fordítanák, mint a napraforgó, s összegyűjtenék a napsugarakat. Az ország szükségletének kielégítésére 4000 négyzetkilométer felületű tükörre volna szükség. Előzőleg azonban a napelemeket kell tökéletesíteni, s ez a tudósok véleménye szerint még 2,5 évtizedik eltart.