Magyar Szó, 1976. február (33. évfolyam, 31-44. szám)

1976-02-11 / 40. szám

Magyar Szó ■ lUUUUBUUUIlUHEnBUUUUBUBUUUUUUUBBUHUUBIUUUiaiBUUUBUUUUUUUlUUUUUUUUUUUUUBUBUUUUUUUUUUUUUU ■ виввввавиЕгакЕШРНВиичЕаавзаааисЈаасиЈншамннииивваиашионввииавнивианпшииввниииииввииивви xxxiii.évf.,46. (io зоз.) Sz.s::::s szerda, me. február 11. ss::ss: ARA 2 DINAR A Tartományi Végrehajtó Tanácsnak a vajdasági községek végrehajtó tanácsainak elnökeivel tartott écskai tanácskozásán a vita középpontjában a mező­gazdasággal kapcsolatos kérdések állnak. A részvevők megtárgyalták a földművesek nyugdíjbiztosításának módját, amelynek alapján ki lehet dolgozni egy haté­kony rendszert a mezőgazdasági magántermelők szo­ciális biztonságának érdekében. han egy-két évvel ezelőtt 72 621 olyan földművescsalá­­dot tartottak nyilván, ame­lyekben a családfő életkora meghaladta a 65 évet. Ezek­nek a családoknak a birto­kában együtt véve körülbe­lül 300 000 hektár termőföld van, de ezt alig tudják meg­művelni, így a termelési le­hetőségeket és a termőföldet nem használják ki megfele­lő módon és teljes egészében, következésképp meglehető­sen nehéz anyagi helyzetben vannak. Mind a termőföld célszerűbb kihasználása, mind pedig a sokasodó szo­ciális problémák megoldása megkövetelte az idős föld­művescsaládok nyugdíjikér­­désének hatékony rendezé­sét. Az eddig kialakult alapel­veket a tegnapi tanácskozás részvevői alaposan megvi­tatták, és teljes mértékben támogatták. A javaslat abból indul ki, hogy az idős föld­művesek nyugdíjbiztosításá­ban érvényesíteni kell a szo­lidaritási elvet, másrészt pe­dig abból, hogy a szocialis­ta szektornak átadott termő­föld nagyságához mérten ré­szesüljenek a koros földmű­vesek nyugdíjban. Az új rendszer szerint, minden idős családfő havi 400 dinár állandó nyugdíj­ban részesül, az összeg ki­egészül még azzal a rész­­szel, amelyet az érdekelt a szocialista szektornak át­a javaslatok szerint, az új rendszer tulajdonképpen két alrendszerből áll. Az egyik az idős földművesek nyug­díjbiztosítására terjed ki, a másik pedig a többi magán­termelő nyugdíjbiztosításá­nak megszervezésére vonat­kozók. Mint ismeretes, Vajdaság­ adott termőföld után kap. A nyugdíjbiztosításban ré­szesülők háztáji gazdálko­dásra megtarthatnak ma­guknak 0,5 hektár termő­földet, hogy képességeik­nek megfelelően megmun­kálhassák, és ezzel pótke­resetre tegyenek szert. A nyugdíjbiztosítás új rendszere fel fogja ölelni a­­többi földművest is, tehát azokat, akiket nem lehet be­sorolni az idős magánterme­lők közé. Ők nyugdíjjárulé­kot fognak fizetni, és ennek alapján jogosulnak majd a nyugdíjra meghatározott kor­határ elérése után. Az effaj­ta nyugdíjaztatásnak termé­szetesen lesznek feltételei is. Az érdekelteknek meghatá­rozott időt kell eltölteniük a mezőgazdasági termelésben, azok pedig, akik immár kö­zel állnak a nyugdíjkorha­tárhoz, megállapított rend­szer szerint megválthatják nyugdíjjogosultságukat. A ja­vaslat szerint a földművesek nyugdíjbiztosítása minden bizonnyal kötelező lesz. A tanácskozás foglalkozott még a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséről szóló társadalmi megállapo­dás javaslatával is. Az el­hangzottakból azt lehet meg­állapítani, hogy a tanácsko­zás részvevői általában ma­gukévá teszik ezeket a téte­leket, mert megítélésük sze­rint megfelelő kiindulópon­tul szolgálnak e fontos tár­sadalmi megállapodás to­vábbi kimunkálásához. E megállapodás kapcsán felvetődtek Vajdaság sajátos termelési problémái is. A vi­ta folyamán különféle for­mában felszínre került a ter­melési feltételek kiegyenlí­tésének ügye is: a mezőgaz­daság és részben az élelmi­szeripar ugyanis hátrányos helyzetbe került az elsődle­ges elosztásban, mert az újra­termelési anyagok (mezőgaz­dasági gépek, műtrágya stb.) ára gyorsabban növekedett, mint a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek ára. Nikola Kmezic, a TVT elnöke azonban figyelmez­tetett arra, hogy nem sza­bad kizárólag a rendszer­beli intézkedésektől várni a mezőgazdaság helyzeté­nek rendezését. Sok mu­lasztást ugyanis maga a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozás és értékesítés követett el, mindenekelőtt itt kell te­hát kiküszöbölni a hibákat. Ilyen mulasztásnak minő­síthető, hogy a termelőerők összevonása semmiképpen sem felel meg a korszerű gazdálkodás követelményei­nek. Vajdaságban ugyanis nehezen halad a társulás, jól­lehet 6-7 központot kellene kialakítani, amely körül cso­portosul majd a mezőgazda­­sági termelés, összevonásuk után a társulások megfelelő kapcsolatot teremthetnek a feldolgozással és értékesítés­­­sel. A sikertelenség okát jó­részt az integrációs törek­vésekkel szemben tanúsí­tott erős ellenállásban kell keresni, amely politikai­lag is roppant káros, ok­vetlenül le kell tehát szá­molni e törekvések képvi­selőivel. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar ezenkívül lema­radt a fejlesztési tervek ki­dolgozásában is. Ennek kö­vetkeztében például az élel­miszertermelés fejlesztésére előirányzott eszközökből kb. 300 millió dinár maradt ki­használatlanul, ami gyenge felkészültségről és tűrhetet­len szervezetlenségről tanús­kodik. Vajdaság a mezőgaz­dasági magántermelők tal­(Folytatása az 5. oldalon) Edvin Zdovc, hazánk frank­furti konzulja gyilkosainak nyomára. Hétfőn négy sze­mélyt hallgattak ki, tegnap pedig más gyanúsítottakat is. Értesülések szerint a ki­­hallgatottak politikai mene­dékjogot élveznek az NSZK- ban, ami azt jelenti, hogy a szélsőséges emigrációt, va­lószínűleg az usztasákat kép­viselik. A frankfurti rendőrség szűkszavú közleményében az áll, hogy a gyilkosok kéz­re kerítésére igen széles kö­rű nyomozást indítottak. Időközben egy házaspár figyelemreméltó kijelentést tett: Zdovc konzul lakása kö­zelében közvetlenül a gyil­kosság után két gépkocsit láttak elszáguldani a tett szín­helyéről. Ez ellentétben áll annak a gyermeknek a kije­lentésével, aki csak egy gép­kocsit látott. Az is kiszivárgott, hogy bizonyos nyomok külföldre vezetnek, ezért az Interpol is bekapcsolódott a nyomo­zásba. Ugyanakkor a nyo­mozást kiterjesztették Frank­furton kívül más nyugatné­met városokra is. A jelentések szerint a szélsőséges emigráció­­ tagjai és a pisztollyal felfegyver­zett usztasáik eltűntek a vas­út­állomá­sok várótermeiből és azokról a helyekről, ahol a fasiszták általában gyüle­kezni szoktak. Ezzel szemben a jugoszlá­­vok klubjaiban nagyszámú dolgozó gyűlt össze, akik elítélik Edvin Zdovénak, for­radalmunk katonájának meg­gyilkolását, s tiltakoznak amiatt, hogy a fasiszta cso­portok tagjai továbbra is szabadlábon vannak, és ve­szélyeztetik a jugoszlávok életét. Hazánk frankfurti főkon­zuljéhoz, valamint bonni nagykövetünkhöz továbbra is számos részvéttávirat ér­kezik az európai országok­ban, főként az NSZK-ban­ dolgozó munkásainktól, va­lamint a nyugatnémet köz­élet kiemelkedő képviselői­től. Albert Oswald, Hessen tartomány kormányfője,­­Va­sfüje Rádióhoz, hazánk fő­konzuljéhoz intézett távira­tában ígéretet tett, hogy mindent meg fognak tenni a bűnösök kézrekerítéséért és megbüntetéséért. Nagy figyelmet keltett a Brandt vezette Szociáldemokrata Párt egyik parlamenti kép­viselőjének felszólalása, aki biztonsági intézkedések fo­ganatosítását követelte. Ha a javaslatot elfogadják, ak­kor be fogják tiltani a ter­rorista szervezetek tevékeny­ségét. újabb jegyzék az NSZK kormányának Nikola Miličević szövetsé­gi külügyi titkárhelyettes tegnap átnyújtotta Jeseo von Putkammernak, az NSZK belgrádi nagyköveté­nek a JSZSZK kormánya újabb tiltakozó jegyzékét az­zal az erélyes tiltakozással kapcsolatban, amelyet a­ ju­goszláv kormány már be­nyújtott Edvin Zdovc, a JSZSZK frankfurti konzul­ja meggyilkolása miatt. Az újabb jugoszláv jegy­zék többek között követeli, hogy az NSZK kormánya a legsürgősebben indítson­­ sok­oldalú vizsgálatot a gonosz­­tett elkövetőinek felkutatá­sára és megbüntetésére. A jugoszláv kormány továbbá követeli, hogy az NSZK kor­­r­ánya a nemzetközi kötele­zettségek értelmében tegyen intézkedéseket az NSZK- ban levő jugoszláv diplomá­ciai és konzuláris képviselők megvédésére, s tegye lehe­tővé a jugoszláv diplomáci­ai és konzuláris képvisele­tek számára a zavartalan munkát. négynapos nyomozás után Még mindig nem fogták el Edvin Zdovc gyilkosait Az Interpolt is bevonták — Kihallgattak több gyanúsítottat — Rejtekhelyükre húzódtak a szélsőséges emigránsok A nyugatnémet szövetségi nyomozó szervek tegnap kö­zölték, hogy négynapos nyo­mozás után sem jutottak a földművesek nyugdíjbiztosításának alapelvei . Lehetővé kell tenni a magántermelők önálló társulását . A TVT tanácskozása a vajdasági községek végrehajtó tanácsainak elnökeivel A Szövetségi Külügyi Titkárságon tegnap­­ gyászülést tartottak Edvin Zdovc frank­furti jugoszláv konzul tragikus halála alkalmából.. A gyászülésen Novak Pribičević, a Szövetségi Külügyi Titkárság titkárhelyettese beszélt. Ceausescu részvét­­távirata Titonak Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke az aláb­bi táviratot intézte Josip Broz Tito köztársasági el­nökhöz: „Sajnálkozással vettem Blažo Jovanovic elvtárs, a nemzetközi munkás- és for­radalmi mozgalom jugo­szláv harcosa, a kimagasló jugoszláv államférfi halá­lának szomorú hírét. Mé­lyen megrendülve a súlyos veszteségtől, amely Jugo­szlávia testvéri népét és kommunistáit érte, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Ro­mán Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa, a ro­mán kormány és a ma­gam nevében részvétemet nyilvánítom és kérem, hogy a gyászoló családnak tolmácsolja legőszintébb együttérzésemet.” Guatemala a földrengés után Tizenhétezernél is több áldozat Néhány helységet elnyelt a föld — Tragikus helyzet az egész országban — Nincs elég élő, hogy eltemesse a holtakat Guatemala Cityből jelenti a Tanjug. Egy héttel a borzalmas nap óta, amikor megmozdult a föld Guatemalában és fel­dúlta ezt a kis l­atin-ame­­rikai országot, az elemi csa­pás következményei mind katasztrofálisa­bbak: külföl­di hírügynökségek jelentése szerint tegnapig 17 032-re emelkedett a halálos áldo­zatok száma, de ez az adat még nem végleges. A guatemalai katasztrófa mérlege egyre lesújtóbb: 54 825 ember sebesült meg, és több mint 200 000 ház dőlt romba. A rengés 31 má­sodpercig tartott, s ez idő alatt a nap elsötétült a kár­tyavárként összeomló épü­letekből fölemelkedő sűrű porfelhőitől. Sötétség és ré­mület kerítette hatalmába az országot — az emberek az első pillanatban azt sem tudták,­­ mi történt. A vidék és a főváros kö­zötti összeköttetés megsza­kadt. A városok és kisváro­sok elszigetelődtek. Az el­ső két napon túlságosan de­rűlátóak voltak az elemi csa­pás okozta károkra vonat­kozó becslések — az elemi csapások elleni védelemre alakult országos bizottság ekkor még úgy hitte, hogy legföljebb négyezer ember vesztette életét a katasztró­fában. Ám amikor száz-egyné­­hány kilométer távolságiból, a vidékről gyalogosan érkez­ni kezdtek a menekültek a szétdúlt utakon, a halottak listája nőni kezdett. A szám­adatokkal együtt érkeztek a drámai hírek is a kataszt­rófa következményeiről, ame­lyekről telefonon sem lehe­tett értesítést küldeni, mert a felhasadozott föld gyomra úgyszólván mindent elnyelt. Csak négy nappal a föld­rengés után tudták meg, hogy a fővárostól 56 kilo­méterre levő Chimaltenango város eltűnt a fölld felszí­néről. A mintegy 30 000 lé­lekszámú városban minden ház rommá vált, a földren­gés után csak betontörme­lék, téglahalmok és malter maradt. A francia hírügy­nökség tudósítója így foglal­ta össze a látottakat: „Ke­vesen maradtak életben ah­hoz, hogy eltemessék a hol­takat”. Elnökünk részvéttávirata a guatemalai államfőnek Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztár­sasági elnök az alábbi részvéttáviratot intézte Kjell Eugenio Langerud Garcia guatemalai elnök­höz: „A katasztrofális föld­rengés alkalmából, amely pótolhatatlan emberáldo­zatokat követelt és hatal­mas anyagi kárt okozott hazájának, őszinte részvé­temet fejezem ki Excel-­ienciádnak és Guatemala népének.” Fegyverszünet Libanonban ló úlon a megbékélés felé Jelentős módosítások a társadalmi rendszerben — Azonos számú keresztény és muzulmán képvi­­selő a parlamentben — Frangié ismerteti a damaszkuszi megállapodást Bejrútból jelenti a Tan­jug. Noha egyelőre mind Liba­nonban, mind az egész arab világban eltérően értékelik, a tízhónapos libanoni polgár­háború megszüntetésére adott szíriai „receptről” na­ponta bebizonyosodik, hogy jó megoldás. Suleyman Frangio libano­ni elnök a hírek szerint ma beszédet mond a nemzetnek, s közli az úgynevezett da­maszkuszi dokumentum rész­leteit, vagyis ismerteti a több hónapos viszály politikai megoldásáról kötött megálla­podást, amely közötte és Asszad szíriai elnök között jött létre a közelmúltban. Frangié elnököl egyébként a (Folytatása a 3. oldalon)

Next