Magyar Szó, 1976. február (33. évfolyam, 31-44. szám)

1976-02-10 / 39. szám

20. oldal A A legfiatalabb 700 éves város alsó a világ legfiatalabb 700 éves városa. A különösnek hangzó állítás magyarázata egysze­rű és tragikus — az ősi vá­rost a fasiszták csaknem teljesen lerombolták. A bel­ső városrészek 84 százaléka, az óváros 90 százaléka pusztult el, a gettót a földdel tették egyenlővé. A pusztu­lás jelentősen­ meghaladta még a „normális” háborús károkat is, mert a fasiszták a varsói felkelés leverése után módszeresen, házról házra járva robbantottak, illetve gyújtottak fel épüle­teket. A város lakossága 1939 és 1945 között 1 357 000- ről 200 000-re csökkent. 25 ezer új lakás A főváros Lengyelország második legnagyobb ipari körzete, tudományos és kul­turális központja. Felsőok­tatási intézményeiben 70 000- ren tanulnak , a varsóiak több mint 13 százalékának van felsőfokú végzettsége. A főváros 18 színháza éven­ként mintegy 90 színdarabot mutat be, itt jelenik meg 18 napilap és sok folyóirat. Varsó fejlődésében külön­leges szerepet játszott a most befejeződött ötéves terv. Alapvetően megválto­zott a helyzete a közigaz­gatási reform végrehajtásá­val. Azelőtt a főváros és a varsói vajdaság külön köz­­igazgatási egység volt. A reform a fővároshoz kap­csolta az élethez szervesen hozzá tartozó környéket. Mint Stanislaw Skielemski, a vajdasági tanácselnök el­ső helyettese mondta, ez fel­lendülést hozott és egyúttal problémákat is okozott A nehézségek közé tartozik, hogy a főváros vezetőinek a számukra eddig ismeretlen mezőgazdasági problémák­kal is szembe kellett nézni­ük. Ez egyszersmind sok előnnyel is jár, mert a Var­sót körülvevő mezőgazdasági területeket magas fokú ter­melékenység jellemzi a köz­ellátás szempontjából olyan igen fontos terményekben, mint zöldségben, gyümölcs­ben és főzelékfélékben. A tanácsnak a Dzierd­­zinski téren emelkedő impo­záns palotájában elmond­ták, hogy a most kezdődött ötéves tervben nem csökken Varsó fejlődésének lendü­lete. Az ipari termelés 1976- ban 11 százalékkal nő, s ezt 90 százalékban a termelé­kenység fokozásával kell el­érni. Legalább 8 százalék­kal növelik a mezőgazda­­sági termelést, javítani kí­vánják a lakosság áruellá­tását. Huszonötezer lakás épül, és ahogy ezt már több új lakónegyedben sikerült megtenni, a lakásokkal együtt adják át az új üz­lethálózatot is. A cél, hogy minden lakos a legfontosabb árucikkeket otthona köz­vetlen közelében vásárol­hassa meg. A környezet védelméért A tervidőszakban jelentős figyelmet szentelnek az egészségügyi ellátás fejlesz­tésének és a környezetvéde­lemnek. Ez utóbbi — a kor­mányintézkedéseknek hála — a tisiata levegőjű Varsóban leginkább az ivóvízellátást érinti. A Visztula ugyanis nagyon szennyezett, s ezen országos összefogással kí­vánnak változtatni." Az épí­tési program középpontjá­ban a lakásépítés áll. Min­den számnál többet mond, hogy 1980-ig minden varsói családnak saját lakást biz­tosítanak. A szállodai he­lyek száma 4500-za­l emel­kedik és a növekvő idegen­forgalom érdekében fejlesz­tik a kempingeket is. A mo­torizáció, vagy ahogy a len­gyelek mondják a helyi vi­szonyokra alkalmazva, „a statizáció” és a francia Li­­cencen alapuló autóbusz­­gyártás inkább a közúti köz­lekedésre fordíttatja a fi­gyelmet. Ma kereken 170 000 személyautó közlekedik Var­sóban — számuk öt év alatt több mint 100 000-rel emel­kedik. Meghosszabbítják a város kelet—nyugati tenge­lyét, a Lazienki utat, ame­lyet a Visztula k­ét partját összekötő új híddal nemré­giben adta­k át, és tovább­fejlesztik a nagyrészt társa­dalmi munkával épült Visz­­tula-sztrádát. Most fejeződött be a 30 éve várt központi pályaud­var építésének hatalmas vál­lalkozása, és az új tervidő­szakban megépül a nyugati pályaudvar is. Elkészül a Torumi sugárút s az új nem­zeti könyvtár. Befejezik a varsói tudományos központ építésének első és az egész­ségügyi központ építésének második szakaszát. A mo­dern Varsó hű maradt ha­gyományaihoz. Folytatják azt a munkát, amellyel szín­te a semmiből teremtették újjá Európa­ egyik legszebb óvárosát és nem egészen négy év múlva az ide láto­gatók már belülről is meg­tekinthetik majd a teljesen újjáépített királyi várat. Az orvostudományi központ Még varsói viszonylatban is rendkívüli az orvostudo­mányi központ építésének a vállalkozása. A moko­towi kerületben 22 hektáron, 2 milliárd zlotys beruházással épül fel 1982-ig a klinikai központ. Itt kap majd he­lyet az 1800 ágyas központi klinika, s itt lesznek az or­vostudományi és gyógysze­részeti karok elméleti tan­székei. Már áll és működik a sebészeti és az idegsebé­szeti klinika­, a központi la­boratórium, több tudomá­nyos kutatóintézet és sok más létesítmény. Mint az orvostudományi egyetem rektora mondta, a „városka” csaknem teljesen önálló lesz, tíz-tizenötezer lakójának ezerszemélyes diákszálló, ét­terem, uszoda, sportcsarnok és könyvtár áll majd ren­delkezésére. Jurij Ozserov szovjet film­rendező Kommunistáik című filmjének egy részét Varsó­ban forgatta. A forgatáshoz szükséges romokat díszletek­­kel kellett pótolni — igazit már nem talált. Varsó se­beit nem az idő, hanem a munka gyógyította be. Kölcsönvett riport Varsóról MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA Igazgató és megbízott fő- és felelős szerkesztő PETKOVICS KÁLMÁN Főszerkesztőhelyettesek : CSORBA ISTVÁN és PISZAR JÓZSEF Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztő tanács: Berdál István (elnök), Ágos­ton András, Bollok József Buják János, Burányi Nán­dor, Földessy László, Franc Lajos, Kalapis Zoltán, Kato­na Gyula, Karl Ernő, Ke­resztényi József, Knecht Im­re, Dr. Pap József, Petko­­vics Kálmán, Polyvás József Ratkó Sándor, dr. Rehák László, Rudi Sova, Szabadka Sándor, Szabó Gizella, Szal­ma Tibor, Szirovk­a Antal Takács Gyula, Varga László. Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. Telefon: 57-044 telex: 14199 YU FORUM .Egyhavi előfizetési díj belföldön 58.— dinár külföldön 116.— dinár Folyószámla 65700-601-196 ÚJVIDÉK FORUM NYOMDA MAGYAR SZÓ Kedd, 1976. február 10. A mesterséges megtermékenyítés kényes kérdései Kényes kérdésről beszélgetünk Georges David or­­­­vosprofesszorral. Elsőnek a mesterséges megtermé­kenyítés kérdéséről. •­ ­ A rendelkezésünkre ál­ló adatok szerint évente leg­alább 2000 asszony fordul a francia klinikához mestersé­ges megtermékenyítésért — mondja. — Az Egyesült Államok­ban évi 10 000 jelentkezőt tartanak számon. Valószínű azonban, hogy az eljárást ennél sokkal többször alkal­mazzák. Magánorvosok is végrehajtanak mesterséges megtermékenyítést, anélkül, hogy a hivatalos „sperma­­bankokat” igénybe vennék. — Akkor honnan veszik a megtermékenyítő anyagot? — Megmaradnak annál a módszernél, amely a hivata­los spermabankok létesítése előtt az egyetlen lehetőség volt: friss spermát alkalmaz­nak. Mi csak fagyasztott ál­lapotban szolgáltatunk ki spermát. A mai tökéletes konzerválási módszerrel (a spermát cseppfolyós nitrogén­ben mínusz 196 fokra hűtik) az amerikai tapasztalatok szerint tíz-tizenöt évig el­tartható a megtermékenyítő anyag. Ennek a technikai vívmánynak nemcsak tudo­mányos, hanem elsősorban morális jelentősége van. — mért? — Azelőtt, bár a mester­séges megtermékenyítést so­hasem tiltotta a törvény, a legnagyobb titokban csinál­ták, különféle vallási és mo­rális aggályok miatt. Az el­járásra csak kevés nőgyó­gyász vállalkozott. A házas­pár, amely ehhez a megol­dáshoz kívánt folyamodni, bűntudatot érzett, restelke­dett, titkolózott. — Hogyan játszódott le a dolog a gyakorlatban? — Az eljárást végző orvos vállalkozott arra is, hogy spermaadót szerez, rendsze­rint nőtlen fiatalembert. Száz, kétszáz, sőt háromszáz frankot is fizetett a vállalko­zónak. Így is kevesen adtak spermát, annyira kényesnek számított az ügy. Az orvo­sok például a tűzoltólakta­nyákba mentek spermaadó­kat toborozni. — A hivatalosan működő spermabankok csak önkén­tes vállalkozók díjmentes szolgálatait veszik igénybe? — Igen. A megtermékenyí­tés komoly dolog, a sperma az örökletes tulajdonságok hordozója. Nem volna jó, ha a spermaadók kiválasztásá­nál a pénzéhség játszana sze­repet. Azonkívül a díjazás a spermaadást bizonyos élet­korra és társadalmi rétegek­re korlátozná. ■— Hányszor veszik igény­be egy önkéntes spermaadó szolgálatát? — Háromnál nem többször. — Azért, nehogy később majd testvérként házasodja­nak össze utódai anélkül, hogy sejtelmük volna róla? — Részben, bár ennek a kockázata elenyésző. Na­gyobb ennél a genetikai za­varok kockázata. Mindenki­ben vannak lappangó nega­tív tendenciák, amelyek csak akkor aktivizálódnak, ha a partnernek hasonló tulajdon­ságai vannak. A mestersé­ges megtermékenyítés elter­jedésével ennek kockázata megnő. Hisz­en egyetlen al­kalommal mintegy tíz adag spermát nyerünk. — ön a régi gyakorlattól eltérően csak nős férfiakat választ spermaadónak. Mi­ért? — Ahhoz, hogy a gyermek télén házaspárok nyugodt lé­lekkel forduljanak hozzánk, fel kellett számolni a „hűt­lenség” zavaró tényezőjét. Úgy kell felfogni a dolgot, hogy a spermát nem egy ide­gen férfi adja az asszony­nak, hanem az egyik házas­pár ajándékozza a másik­nak. Ez azonban korlátozza a spermaadók számát. — Csak abban az esetben alkalmaznak mesterséges megtermékenyítést, ha a­ z FRISSÍTSE FÖL egészségét! GYÓGYFÜVES­­ férj nem képes a gyermek­nemzésre? — Elsősorban akkor, de más esetekben is. Például an­nak érdekében, hogy a „ge­netikusan össze nem illő” pároknak egészséges gyerme­kük lehessen. — Melyek az ilyen ese­tek? — Ha a gyermeknemzésre egyébként alkalmas férfi olyan rendellenességekben szenved, amelyet nagy való­színűséggel átörökítene gyer­mekére, akkor is igénybe le­het venni a mesterséges meg­termékenyítést. A genetika fejlődésével egyre több há­za­spár folyamodik majd eh­hez a megoldáshoz. — És milyen más esetek­ről lehet még szó? — Kifejlesztünk egy na­gyon érdekes eljárást, a mes­terséges megtermékenyítést a férj saját spermájával. Er­re akkor van szükség, ha a férj nem teljesen terméket­len, de spermája „rossz mi­­nőségű”, és ezért nem kö­vetkezik be fogamzás. A férj­től nyert spermát különbö­ző módszerekkel, például ve­gyi anyagok hozzá­adásával feldúsítjuk, hatékonyabbá tesszük, s ezzel hajtjuk vég­re a feleség megtermékenyí­tését. — Milyen esetekben alkal­mazható még ez a módszer? — Például akkor, ha a férj olyan gyógykezelés előtt áll, amelynek következtében esetleg elveszti nemzőképes­ségét. A gyógykezelés előtt spermát veszünk tőle, és ké­sőbb, a tetszés szerinti idő­pontban, bármikor gyerme­ke lehet, akkor is, ha köz­ben terméketlenné vált. — Nem lehet ugyanezt az eljárást akkor is alkalmazni, ha a férfi sterilizáltatni kí­vánja magát? — Dehogynem. Ameriká­ban egyre gyakoribbak az ilyen esetek. A férfi sterili­­záltatni kívánta magát, de előbb a biztonság kedvéért spermát helyez el a sperma­­bankban, hogy ha egyszer mégis meggondolná ma­gát ... — Az az álláspontunk, hogy a gyermek megfelelő nevelkedését az apa és az anya együttes jelenléte biz­tosítja a legjobban. (L’EXPRESS) TELEVÍZIÓ A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA Szántóvetők, bombavetők — nyugatnémet sorozatfilm 8.10 Iskolatévé 10.00 Természettudomány: A flamingók szigete (sz) 10.30 Rajzfilm (sz) 10.35 Zenei nevelés: A népzene a nép életének­ tükre 11.05 Iskola­tévé: A közép­kori boszniai állam megalakulása 15.30 Természettudomány (ism., sz) 16.00 Rajzfilm (ism., sz) 16.05 Zenei nevelés (ism.) 16.45 Szerbhorvát nyelvű híradó az újvidéki stúdióból 17.10 Magyar nyelvű híradó az újvidéki stúdióból 17.25 Műsorismertetés 17.30 Híradó, I. kiadás 17.45 Utazás— népszerű ismeretterjesztő film 18.15 Szó és betű — felnőttképző tanfolyam 18.45 Népdalok és népi táncok — az Újvidéki Televízió műsora 19.15 Rajzfilm (sz) 19.30 Híradó, II. kiadás 20.00 Lesz-e elég hús és milyen áron? — dokumentumműsor 20.45 Szántóvetők, bomba­­vetők — Hans Fallada regényének nyugat­német­­tévéváltozata, utolsó rész (sz) 22.15 Híradó, III. kiadás 22.30 Összefoglaló a • Téli Olimpiai Játékokról (sz) * II. MŰSOR 15.00 Téli Olimpiai Játékok: síverseny, gyors­korcsolya és lesikló­­verseny (sz) 18.30 Hírek (sz) 18.45 A Farridge család — amerikai zenés humoros sorozatfilm (sz) 19.15 Téli Olimpiai Játékok — összefoglaló 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból 20.00 Ranko Marinkovié: A maestro halála — tévéjáték 21.15 Huszonnégy óra (sz) 21.35 Üdvözlünk mindenkit szórakoztató zenés műsor. Fellép a Rezonanca együttes (sz) 22.05 A legtávolabbi szomszéd — dokumentumfilm Új-Zélandról (sz) 22.50 A FEST krónikája (sz) AZ ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ MŰSORA 16.45 Szerbhorvát nyelvű híradó 17.10 Híradó, I. kiadás (magyar) 17.30 Híradó a belgrádi stúdióból 17.45 Fehér idő (szerbhorvát) 17.55 Kis ház a prérin — amerikai vadnyugati sorozatfilm, VII. rész 18.45 Szlovák népzene 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, II. kiadás (magyar) 20.00 Összefoglaló a Téli Olimpiai Játékokról (magyar kommentár) A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 8.00 Idősebbek is elkezdhetik — tévé­torna (ism.) 8.05 Iskolatévé 11.35 Éj, haj, száll az ének (ism.) 11.55 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (ism.) 17.30 Az ifjú és a híd — jugoszláv rövidfilm 17.40 Postafiók 250. — Takács Mari műsora 17.55 Amatőrfilmesek műsora 18.45 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 Idősebbek is­­ elkezdhetik — tévé­torna 20.05 Egy értekezlet jegyző­könyve — tévéjáték 2125 Sergio Mendez és a „Brazil 77” — angol zenés film 22.10 Csapatjáték és taktika a labdarúgásban — angol filmsorozat, VI. rész 22.30 Tévéhíradó, III. kiadás 22.40 Téli Olimpiai Játékok, jégkorong-mérkőzés A MAGYAR TELEVÍZIÓ II. MŰSORA 20.01 Téli Olimpiai Játékok közben 20.50 Tévéhíradó, II. kiadás 21.40 Jégtörők — finn rövidfilm (ism.) 22.05 Dulcinea — spanyol— olasz film A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA 9.30 Játékfilm (ism.) 16.30 Körkép 17.30 Költészet és próza 18.00 Gyermekműsor 19.30 Színházi est SODRA m R­á­D­­i­ó ■ ÚJVIDÉK I. 5.00—8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.02 Rádióiskola 9.30 Barangolás Zeneországban 10.40 Magyar dallamok hegedűre és zongorára 11.02 Rádióterefere 11.05 Műsoremlékeztető 11.20 Délelőtti hangverseny 12.05 Színes dallamok 14.02 Rádióiskola 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.30 Gyöngykaláris 19.50 Slágerparti 20.00 Hang­játék: H. Bardijevszkij: Kis komédiás 20.38 Karol Simanovski: Hegedűverseny ÚJVIDÉK URH 16.30­ Újdonságok a Duna utcából 18.00 Ffanz Schubert: Hatodik C-dúr szimfónia 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BELGRÁD I. 4.00—8.00 Reggeli zenés műsor 8.02 Iskolarádió • 8.35 A hét zeneszerzője­­ 9.02 Szórakoztató zene 9.30­ Család és otthon 10.03, Népzene — tánczene 11.02 Önigazgatók iskolája 11.15 Hazai zeneszerzők 12.30 Vidám kedd 13.02 Szerbiai népzene KOSSUTH RÁDIÓ Műsorismertetés Schumann kórusművek Thomas: Mignon — háromfelvonásos opera Reklám Melódiakoktél Ezeregy délután. A nógrádi bég Fúvósesztrád Magyarán szólva . . . r régi híres énekesek műsorából A Szabó család Bartók zongoraművei Színes népi muzsika Kilátó Új lemezeinkből Meditáció Dzsessz SZABADKA 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.02 Feledhetetlen dallamok 13.20 Hirdetőműsor 14.00 Zenés Körkép 15.00 Délutáni Híradó 15.20 Zenei közjáték 14.02 Hangok és­ formák 14.30 Magazin 2000 15.00 A nap hírei 15.40 A Két fehér galambnál 16.30 Gazdasági Híradó 17.02 Nyitott stúdió 17.30 A zene világában 18.30 Kívánsághangverseny 19.30 Dzsessz-zene 20.00 Ma este együtt 22.20 Hazai zeneszerzők műveiből 23.03 Zenés vallomások 23.45 Éjfél előtti pillanatok 8.00 8.27 8.54 12.30 12.35 13.52 15.31 15.44 16.35 18.00 19.15 20.21 21.05 22.20 22.50 23.00

Next