Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 59-72. szám)

1976-03-10 / 68. szám

8. oldal ® SZABADKA 9 SZABADKA 9 SZABADKA 9 SZABADKA 9 SZABADKA 9 SZABADKA 9 Minden héten a Lazar Nešić Építészeti és Vegyészeti Iskolaközpont elsőseinek szakmai továbbképzése a Nova buducnost Bútorgyár csarnokaiban folyik. Kétheten­ként a bútorgyár ifjúsági szervezete előadásokat szervez a munkásönigazgatásban felmerülő problémákról. Képünkön az elsősök a Nova buducnost munkacsarnokában. SZABADKÁN MA FILM JADRAN: A hollywoodi fod­ rász (FEST *’76) amerikai szí­nes film (4, 6. 8) LIFKA: Seriff Tenessee-ből, amerikai színes film (4, 6. 8) ZVEZDA: Charles, a tűzoltó, amerikai színes film­vígjáték (fél 4, fél 6. fél 3) MUNKÁS: Az orvosok és fele­ségük, amerikai színes film (fél 4, fél 6. fél 8) S*­I ÜGYELETES Orvos: a mentőállomáson, a Pe­tőfi Sándor utcában este 8-tól reggel 6-ig. Gyógyszertár: a Városháza alatt Szimfonikus hangverseny A Művelődési Otthon mű­sorirodájána­k szervezésé­ben március 10-én este 8 órakor a Művelődési­ Ott­hon dísztermében hangver­senyt ad a Szabadkai Fil­harmónia Milan Asić ve­zényletével. A hangverseny szólistája Bordás Lajos, aki Chopin f-moll zongoraver­senyét adja elő a zenekar­ról. Belépőjegy 15 és 10 di név. Jegyek elővételben a Művelődési Otthon műsor irodájában kaphatók,, vagy megrendelhetők a 25—253/ 19-es telefonszá­mon. MAGYAR SZÓ Szerda, 1976. márc. 15. társulás elült a szabadkai nyomás­kor A dolgozók egyhangúlag elfogadták az alepsiveket Szabadkának fejlett nyomdaipara van, de nem mentes a problémáktól. A nyomdaipar további fej­lődése újabb szakasz előtt áll, várható a község há­rom nyomdaipari vállalata és a Napredak Könyvke­reskedelmi Vállalat társulása. Ellátogattunk a Biro­­grafika Nyomdaipari Műintézetbe. A társulás jelen­tőségéről és céljairól PETE Jánossal, a kereskedelmi osztály vezetőjével beszél­gettünk. Petz János tagja annak a bizottságnak, amely az integráció előkészíté­sén dolgozik.­ ­ A nyomdaiparban rend­kívül nagy jelentőségű lesz a társulás. Ennek­­gondola­tát már korábban is fontoló­ra kellett volna vennünk, de különféle okok miatt ez min­dig elmaradt. A társulási ter­vek­ három munkaközösség bizottságot alakított, amely kidolgozott egy tervezetet, ez jelenleg megvitatáson van a dolgozók körében. " Ez volt az első lépés a társulás felé. Most minél előbb elkészítjük a technológiai, pénzügyi, gaz­dasági, jogi stb. részletes ter­veket. A társulás célja el­sősorban — ezt hangsúlyoz­zuk is a tervben — a mun­kaeszközök és­ a munkaerő ■társítása, a termelékenység növelése, az egységes ter­vezés, valamint az egymás­közti versengés megszünte­tése. A társulásba bevonjuk a Minerva és a Panemija nyomdaipari vállalatokon kí­vül a kereskdelmi hálózatot is. A Napredak Könyvkeres­kedelmi Vállalatnak az in­tegrált munkaszervezetben jelentős szerep jut. A kiske­reskedelmi hálózat a Napre­daik 27 üzlete mellett felka­rolja a Minerva három üz­letét is. A nagykereskedelmi hálózat a tervek szerint egye­síti a három nyomdaipari vállalat kereskedelmi osztá­lyait, és így összpontosítva együttesen végzi az anyag­­beszerzést és a társultmun­­ka-szervezet nevében együt­tesen lép fel a piacon. — A társulás után ugrás­szerűen növekedik a terme­lékenység, ‘ természetesen mi it.'.- egyesítjük' a munka­eszközöket és a szakkádert. A jelenlegi körülmények, a munkaeszközök feldarabolt sása és a szakkáder hiánya miatt jelentős termelékeny­ség növelésére nem volt le­hetőség. A társulás után ko­molyabb és nagyobb munká­kat tudunk vállalni együtt­működve más nyomdaipari központokkal. Elkerüljük a hazai és a külföldi piacon való versengést, az érdekek összeütközését — mondotta Jóétz János. KAUFMAN Béla, nyom­dász, a Birografika KSZ alapsz­ervezetének titkára mondta, hogy a munkaszer­vezet kommunistái már több ízben tárgyaltak a társulás adta, lehetőségekről és elő­nyeiről. — Az idén többször meg­vitattuk a társulás kérdését, megállapítottuk, hogy erre a lépésre már korábban rá kellett volna szánni mag­un­kat — mondta Kaufman Bé­la. — Az idei év munka­­szervezetünk életében for­dulópontot jelent. Február­ban befejezzük azt az alap­okmányt, amely meghatároz­za, milyennek kell lennie az új társultmunka-szervezet­iek. A társulás lehetőségeit és jövőjét a KSZ alapszer­vezetén kívül megvitatta a politikai aktíva, a dolgozók gyűlése és a munkástanács is. Dolgozóink egyhangúlag elfogadták az integráció alap­elveit. Mindannyian az új nyomdaipari központ mi­előbbi életre keltésén fá­radozunk, mert a szabadkai­­nyomdaipar jövője a társu­lásban van. g. g. Akadozik a város vízellátása Az idén legalább négy új kutat kell fúrni A Szabadka vízellátása már évek óta problémát je­lent, a vízgazdálkodási válla­lat csak a legnagyobb erő­feszítések árán tudja bizto­sítani a fogyasztás szempont­jából kritikus időszakokban a város vízszükségletét. Oda jutottunk, hogy most már nemcsak nyáron áll elő víz­hiány, hanem a tél folyamán is a város egyes részeiben vízhiány van. A helyzet napról napra súlyosbodik, és ha nem akarunk már az idén nyáron többször is víz nélkül maradni, akkor sür­gősen hozzá kell látni a leg­égetőbb problémák megoldá­sához — hangzott el a köz­ségi végrehajtó tanács teg­napi ülésén. Szabadka vízfogyasztása az utóbbi 10 évben több mint megháromszorozódott és a víztermelő berendezé­sek teljesítőképessége nem növekedett ilyen, ütemben. Míg tíz évvel ezelőtt az át­lagos napi víztermelés meg­haladta a legnagyobb napi vízfogyasztást, 1970 óta az átlagos napi termelés nem éri el a szükséglet maximu­mát. Már tavaly a Vodovod átlagos napi víztermelése csupán 14 348 köbméter ivó­víz volt, az elért napi leg­nagyobb termelés pedig 16 200 köbméter, a legválsá­gosabb időszakban a város napi vízszükséglete mintegy 20 000 köbméterre rúgott. Ha az idén el akarjuk ke­rülni, a vízszolgáltatásban a fennakadást, akkor a leg­sürgősebben pénzt kell elő­teremteni négy új kút fúrá­sára. Ez és egy 3000 köbmé­teres víztartály építésére 5,7 millió dinárt­­ kellene előte­remteni.­ A végrehajtó ta­nács mérlegelve a körülmé­nyeket természetesen támo­gatta a Vodovod kérelmét, hogy a Szabadkai Hitelbank­tól kölcsönt vegyenek fel a rendkívül sürgős munkák pénzelésére. A négy új kút fúrásával és a 3000 köbméteres víztar­tály felépítésével azonban nem fog lekerülni a napi­rendről a város ivóvíz-ellá­tásának problémája, hiszen a már meglevő fejlesztési tervek alapján tudjuk, hogy 1980-ra Szabadkának napon­ta 45 000 köbméter ivóvízre lesz szüksége. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha valahonnan előteremtjük a beruházásokhoz szükséges 40 millió dinárt, ellenkező esetben a város vízellátása még sokáig nagyon komoly gondot fog jelenteni. Sikeresen működik et vitaklub szabadkai Városi Múzeum régésze szorgalmazta, és le­hetőséget adott annak a nyolc-tíz ifjúnak, hogy időn­ként ellátogassanak a múze­um régészeti osztályára, s az ott folyó­­munkába betekin­tést nyerjenek, esetleg érde­kes témákat dolgozzanak fel. Ez a csoport fiatal tagok­kal bővült úgy, hogy 1973- ben érdemesnek találták a program módosítását, a té­mák kiegészítését, valamint a régészeti csoport és az eb­ből kinőtt vitacsoport össze­vonását. Ez a szervezet cso­port formáját és szerkezetét továbbra is fenntartva 1975- ben, hála Forgó József egye­tem­i hallgatónak, sikeresen folytatta munkáját. A mai napig a csoport mintegy húsz összejövetelt tartott. A vitaesteken Győri Kor­nél és Szekeres László szín­vonalas előadásokat tartott. Valamennyi ülésen szép számban jelentek meg a fia­talok. Számuk mindig a húsz-harminc között moz­gott, igaz néha ennél is töb­ben voltak. . A közelmúltban a szerb­­horvát ajkú tanulóifjúság is érdeklődött, miként kapcso­lódjanak be a munkába. En­nek a szükségességét talán nem is kell külön kihangsú­lyozni. A vitaklub pénteki ülésén elnökséget választott, majd a következő hónapra négy előadást tervezett. Nagy László, a múzeum pedagógu­sa a levegőszennyeződésről tart előadást, majd a követ­kező vitaesteken Szentgyör­­gyi István a csillagászat alap­ismereteiről tart vitaindító bevezetőt. Ricz Péter régész a népvándorlás időszakából ragad ki néhány érdekes té­mát és végül a keleti spor­tolókról hangzik el ismeret­terjesztő előadás. A következő összejövetel március 12-én este fél 8-kor lesz az Ifjúsági Otthon tár­­■ sastermében. A néhány éve sikeresen működő Vitaklub újabb ülést tartott az Ifjúsági és Pionírotthon társalgójában. A tudásra vágyó és az esz­mecserét kedvelő fiatalság ede­ig a múzeum keretében tevékenykedett. Üléseit min­den pénteken az esti órákban tartotta, és sokféle témát dol­gozott fel a tudomány vala­mennyi ágazatából. A cso­port létrejöttét nyolc évvel ezelőtt Szekeres László, a I Jót arattak az ünnepség sápszedői Március 8-án minden virágüzlet az év legnagyobb forgalmát bonyolítja le, de ezen senki sem csodálkozik, hiszen ezen a napon úgyszólván minden férfi ott szo­rong valamelyik pultnál, hogy legalább egy szál virá­got vegyen b­eismerősének, vagy hozzátartozójának. Persze a legtöbben nem egy szálat vesznek, hanem­­egész csokrot. Az sem csoda, hogy ezen a napon minden virág drá­gább, mint máskor, hiszen a piac diktálta kínálat­kereslet törvénye szerint ez egészen normális. Nem helyes és elfogadható azonban az, hogy a virágkeres­kedők között akadnak olyanok is, akik ezt a nagy ke­resletet könyörtelenül igyekeznek kihasználni, az ilyen sápszedés nem egy vásárlónál jogosan visszatetszést vált ki. A Vica virágüzletben láttuk például azt, hogy már­cius 8-án délután, a­ legnagyobb forgalom kellős kö­zepén három kisdiák a virágárus pulthoz jutott, és kezekben szorongatva az osztályban összegyűjtött pénzt, három csokrot rendelt. A csokrok persze már előre el voltak készítve, és a reális virágárakat ismerők első pillantásra 40—50 dinárra értékelték volna darabját. A kereskedő azonban szemrebbenés nélkül kimondta a csokronkénti 100 dináros árat, és amikor a gyerekek csak 280 dinárt tudtak összeszámolni az összegyűjtött pénzből, akkor a legtermészetesebb módon és bizonyára minden lelkiismeretfurdalás nélkül elvette előlük a csokrokat, eszébe sem jutott, hogy esetleg 20 dináros engedményt tehetne ebbe­n az esetben, még így is igen szépen keresne az árun. A kis küldöttség ezt követően szomorúan és dolga­­végezetlenül fordult ki az üzletből. Hogy máshol sze­rencsét próbáltak-e, azt már nem tudjuk, egy azonban biztos, az ünnepség sápszedői miatt keserű emlékeik lesznek­ a nemzetközi nőnappal kapcsolatban. Cs. J. I ■ ' BEČArAC A Szabadkai Népszínház szerbhorvát társulatá­nak bemutatója A Szabadkai Népszínház szerbhorvát társulata már­cius 12-én Dragan Jovic (Kikinda) rendezésében be­mutatja Zoran Petrović BE­­ĆARAC című Vígjátékát. Zoran Petrović hírneves festőművész, a belgrádi Kép­zőművészeti Akadémia ta­nára az utóbbi években fi­gyelemreméltó színházi si­kereket ért el színdarabjai­­val. Selo Sakule a u Banatu című vígjátékot Sikerrel ját­szották a fővárosban és más városokban, a darabot a Belgrádi Televízió is be­mutatta. Zoran Petrović leg­újabb alkotása a BEĆARAC szintén a bánáti nép életé­ből meríti témáját. A da­rabban fellépnek: Dobrica Stefanovié, Danilo Colt* Milan Maródié. Aleksaniiasí Ügrínov. Miroslav Medic. Mirko " Gulka. Jovan Ris­­tovski, Milan Pinterović. Je­­lisaveta Kovačević. Sne­­žana Bećarević, Slavica Aieksievska. Milica Ostoiié Irena Jakočević. Mirko Ho* ka. Ilíja Draskovic. Božabji Nikolaiević. Ivica Jakobs­­vić. Persiđa Ugrinov, Sve­­tislav Diordjević. Geza Ko- Dunović. Radiša Vukotdć és Josip Baić. A szinoađterv Huokó István munkája. Vasárnap délelőtt az Ifjúsági és Pionírotthon kiállítási csarnokában megnyílt Péter László fiatal székelykövei amatőr festő (jobbról az első) grafikai kiállítása. A tárlatot Koncz István, a kanizsai amatőrszính­áz igazgatója nyitotta meg. Az alkal­mi műsoron fellépett még Ábrahám Irén és Kasza Éva, a Szabadkai Népszínház fiatal előadóművésze. Képünk a megnyitót örökítette meg. (Fotó: SZABÓ Attila) A Városi Múzeum nyitvatar­tási ideje: mindennap, hétfő kivételével délelőtt 9-től 13­-ig, kedden, pénteken és vasárnap délután 16-tól 19 óráig. Időszaki kiállításon: Vojnich Oszkár világnéprajzi hagyaté­kai. Húsvéth Lajos festőmű­vész gyűjteményei. A Képzőművészeti Találkozó szalonjában Kalmár­­ Magdolna, Nemes Fekete Edit, Sinkovics Erzsébet és Togyerás Irén ki­állítása.

Next