Magyar Szó, 1976. december (33. évfolyam, 330-344. szám)

1976-12-11 / 340. szám

Tito távirata Bumedienhez Belgrádból jelenti a Tan Jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap elnökké választása alkalmából üd­vözlő táviratot küldött Hu­­ari Bumedienhez, az Algé­riai Népi Demokratikus Köztársaság elnökéhez. Egyebek között jókívánsá­gait fejezte ki a baráti és el nem kötelezett Algéria további sikereihez. Algéria, mint Tito elnök táviratá­ban áll, Bumedien vezeté­sével „megteremtette a szo­cializmus építésének és az algériai forradalom vívmá­nyai megvédésének szilárd alapjait”. *r > - TÍK HC Magyar Sió s::s:s:::::ssssäüä£sssssssgsäss::s::s:::s3:::s:sssä£i&sii£iäsusssss££ä£sssi:sssss5:sss AUA 2 DINAR SS!!!:: ХХХШ. évf., 340. (10 609.) sz. *■■■■ Szombat, 1976. dec. 11. Kiváló eredmények a kölcsönjegyzésben A tartományi pártbizottság elnökségének tegnapi üléséről Dušan Alimpić elnökletével, tegnap ülést tartott Újvidéken a Vajdasági Kommunista Szövetség Tarto­mányi Bizottságának Elnöksége. Munkaprogramot fo­gadott el az elkövetkező időszakra, megvitatta a tar­tományi pártbizottságnak és szerveinek munkaprog­ram-javaslatát, majd magáévá tette a tartományi párt­­bizottság politikai iskolájának munkaprogramját, és elemezte a kölcsönjegyzésre irányuló társadalmi-poli­tikai tevékenységet. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott, hogy némely köz­ségek 103—212 százalékban teljesítették a kölcsönjegy­­zési tervet. A tömeges köl­­csönjegyzés különösen az erős gyáripari központokra jellemző, mint amilyen Újvi­dék, Szabadka, Zren­janin, Mitrovica, Kikinda és má­sok. A társult munka­szerveze­tek érték el a legjobb ered­ményt, az akció ezekben volt a legtömegesebb, bár jelen­tős összeget jegyzett a pa­rasztság, valamint a kisipa­rosok és nyugdíjasok is. Zi­­tistén 3328 földműves, Sza­badkán 6180, Rumán 3263, Kikindán 3157, Mitrovicán 2305, Versecen 2058, Pecincin 2042, Magyarcsernyén 1558 földműves jegyzett kölcsönt. Az Elnökség megítélése szerint roppant jelentős, hogy minden dolgozó és más lakos magas fokú öntudatot és felelősséget tanúsít a kö­zösség és tartományunk gyor­sabb fejlődése iránt. A Vajdaság népe tuda­tosan állt a villanygazda­ság fejlesztésére irányuló kezdeményezés mellé, s tisztában van azzal, hogy a kölcsönjegyzés elsősor­ban saját érdekeit szolgál­ja — hangsúlyozták az ülésen. Valójában Vajdaság távla­ti fejlesztési tervéről, illetve ennek egyik legfontosabb té­teléről nyilatkozik a lakos­ság a kölcsönjegyzéssel. A kölcsönjegyzés lendülete se­hol sem lankad, mi több, emelkedő irányzatot mutat. Meg kell azonban teremteni a lehetőséget minden kör­nyezetben arra, hogy vala­mennyi dolgozó, minden földműves, kisiparos, nyug­díjas és egyéb polgár köl­csönt jegyezzen. A társadalmi-politikai­ elő­készületek Vajdaság csak­nem minden községében a terv szerint zajlottak le, s a párttagok igen tevékenyen közreműködnek abban, hogy a Szocialista Szövetség és a szakszervezet akciói mara­déktalanul megvalósuljanak. Az átfogó társadalmi meg­mozdulás meg is hozta az eredményt: mindenki tuda­tában van annak, hogy a zavartalan áramellátás a legfontosabb feltétele a további iparosításnak s ezáltal a termelés,­­foglal­koztatás, termelékenység és nem utolsósorban a la­kosság jóléte további nö­vekedésének.­­ A dolgozók és a többi lakosok önzetlenségének szá­mos példája és a kölcsön­jegyzésben való tömeges részvétel azonban azt is bi­zonyítja — mondták az ülé­sen —, hogy a lakosság tett­­rekészsége nem váratlanul született, hanem a forradal­mi fejlődés, a szocialista ön­igazgatás folyamatában és a munkásosztályba, az egész szocialista rendszerbe és a Jugoszláv Kommunista Szó­(Folytatása az 5. oldalon) A fejlesztési politikával kapcsolatos pártfeladatok Ülést tartott a JKSZ KB Elnökségének Végrehajtó Bizottsága Вого Srzentjc elnökleté­vel Belgrádban tegnap ülést tartott a JKSZ KB­­Elnökségének Végrehajtó Bizottsága. Megvitatta a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés kérdéseit és a Jugoszlávia 1976—1980. évi társadalmi terveinek 1977. évi megvaló­sítására irányuló politiká­ról szóló határozat elfogadá­sával kapcsolatos pártfel­adatokat. Szó volt­­továbbá a na­gyobb városok KSZ-szerve­zeteinek tevékenységéről és a Komunist Lap- és Könyv­kiadó Vállalat programjá­ról is. A Végrehajtó Bizottság ülésének munkájában részt vettek a Szövetségi Végre­hajtó Tanács képviselői és a Jugoszláv Gazdasági Ka­mara elnöke is. Tegnapig: Vajdaság másfél milliárd dinár kölcsönt jegyzett Ruma, Törökkanizsa, Csernye, Topolya, Bela­srkva a legjobbak között A tegnapi, legújabb ada­tok szerint mintegy félmiil­lió dolgozó és más lakos tett eleget a felhívásnak, hogy népkölcsönt jegyezzen a tar­tomány villanygazdaságának és villanyellátásának fej­­­lesztésére. Az eddig, tehát december 1-e óta bejegyzett kölcsön másfél milliárd di­nár, de várható, hogy már maholnap jóval több lesz. A falvakban és más mező­­gazdasági környezetekben ugyanis csak ezután kerül sor a földművesek tömeges kölcsön j­egyzésére.­­A tartományi kölcsönjegy­­ző bizottság értesülése sze­rint 27 község túlteljesítette a tervet. A legjobb Magyar­­csernye, amely 192 százalék­ban valósította meg a tervet, majd Ruma következik 160, Törökkanizsa 150, Szécsány 147, Perinci 136, Béla Crkva 128, Topolya 120, Ada 116, Mitrovica 115, Szabadka 107 stb. százalékkal. Némely községek kissé le­maradtak a kölcsönjegyzés­ben, de várható, hogy a le­maradást hamarosan pótol­ják. A folyamatban levő tár­sadalmi-politikai , akció ugyanis ezekre a községekre, valamint a falvakra fog irá­nyulni elsősorban. Nem sza­bad megfeledkezni arról a követelményről, hogy min­den lakos részt vegyen a kölcsönjegyzésben. P-s Tito fogadta a jugoszláv hadiipar képviselőit Josip Broz Tito köztársa­sági elnök, a JSZSZK fegy­veres erőinek főparancsno­ka. Jugoszlávia marsallja a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács székházában tegnap dél­előtt fogadta a hadiipar kép­viselőit. Borivoj Milenkovic vezérőrnagyot, a jugoszláv fegyver- és hadifelszerelés­gyártó ipar közösségének ve­zérigazgatóját és Milan Ca­­barkapa ezredest, a hadi­­vegyiipar vezérigazgatóját. A fegyver- és hadifelszere­lésgyártó ipar közösségének nevében a két vezető a ju­goszláv hadiipar fennállásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból átadta Tito elnöknek a hadiipar Nagy Arany Csil­lagát és díszoklevelét. A jugoszláv hadiipar kép­viselői egyúttal jókívánsá­gaikat fejezték ki a főpa­rancsnoknak a hadsereg nap­ja alkalmából. Tito elnök megköszönte az ajándékokat és jókíván­ságokat, valamint további sikereket kívánt a korszerű fegyverek és hadifelszerelé­sek előállítására irányuló te­vékenységben. A fogadáson megjelent Vi­­doje Zarkovic, Lazar Koli­­sevszki Džemal Bijeđić Ni­kola Ljubičić, Miloš Šumo­­nja, Stane Potočar, Ivan Ku­kоб, Dušan Vujatović és Ivan Dolničar. A hadiipar képviselői átadják Tito elnöknek a Nagy Arany Csillagk­­ée dísz­oklevelet vitaminokkal dúsított жштж, margarin Tito távirata Lamizanához Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot küldte Sangoule Lami­­zana tábornokinak, Felső- Volta elnökének: „Felső-Volta független­sége kikiáltásának évfor­dulója alkalmából Jugo­szlávia népei és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm Excellenciádnak, Felső- Vollta baráti népének elő­rehaladást, önnek boldog­ságot kívánok. Meggyőződésem, hogy a két el nem kötelezett or­szág baráti kapcsolata és együttműködése továbbra is sikeresen fejlődik mind­két fél, az egyenrangú nemzetközi együttműkö­dés és a világbéke javá­ra.” Új feladatok előtt­ ­­­d HIVATALOSAN is életbe lép a társult munká­ról szóló törvény. Átmeneti és zárórendelkezé­­seinek értelmében, a mai napon három idevágó szövetségi törvény veszti hatályát, további­­kettőt pedig a köztársaságok és tartományok képviselőházai szün­tetnek meg legkésőbb az év végéig. Persze, korántsem lehet azt mondani, hogy az új törvény valóban csak most lép életbe, s mindössze öt eddigit helyettesít. A csaknem egymillió észrevételt és javaslatot eredménye­ző általános vita és a gyakorlatban máris bekövetkezett változások azt bizonyítják, a törvény elvi állásfoglalá­sai már hatályba lépése előtt is éreztették hatásukat a gyakorlatban. Óriási munkát végeztek mindazok, akik részt vet­tek az új törvény megalkotásában, kezdve az első ren­delkezések megfogalmazóitól egészen a küldöttségi ta­gokig. A társadalmi­­viszolyyoknak egy új összefüggő rendszere kapott jogi keretet a társult munkáról szóló törvényben, s most az a feladat, hogy a dolgozók leg­szélesebb rétegeinek hozzájárulásával a forma tartalom­mal telítődjék. S hogy ez igazi nagy feladat, már ki­mondták az alkotmány és a kongresszusi határozatok is. Az a figyelem és részvételi készség, melyet a Kommu­nista Szövetség a törvény meghozatalának folyamán ta­núsított, az elkövetkező időszakban a jogilag is meg­fogalmazott eszmei álláspontok gyakorlati érvényesíté­sét segíti, sürgeti. Ezzel a hatalmas erőkifejtést követelő társadalmi ak­cióval kapcsolatosan a törvény egész sor fontos rész­feladatot is meghatároz. Közülük különösen fontos az a kötelezettség, melynek értelmében, a dolgozóknak alap­­szervezeteikben és közösségeikben két éven belül kell­­kimunkálniuk az új alapokon nyugvó szabályzatokat és önigazgatási megegyezéseket. A munka vagy legalábbis az előkészületek már a nyilvános vita folyamán meg­kezdődtek. Nem kisebb dolgokat kell szabályozni, mint a jövedelem megteremtésének és elosztásának konkrét formáit és a társult munka szervezeti felépítését. Mind­ez pedig csak akkor történhet meg, ha a dolgozók ösz­­­szehangolják érdekeiket, s a részérdekek helyett sike­rül megtalálni azt, ami közös, és ami a leggyorsabban visz bennünket előre. A törvényalkotó tisztában volt az új feladataik súlyával. Látszik ez abból is, hogy a tör­vény meghozatalával egyidejűleg a JSZSZK Képvise­­­lőháza bizottságot alakított, amely figyelemmel kíséri e nagy jelentőségű jogszabály életre keltését. Várható, hogy ezek a bizottságok a köztársaságokban, tartomá­nyokban és a községekben is megalakulnak, és össze­fogják, közvetlenül irányítják a törvény gyakorlati megvalósítására irányuló politikai akciót. ÁGOSTON András ­ Josip Broz Tito köztársasági elnök vezetésével tegnap Belgrádban ülést tartott a JSZSZK Elnökségének Honvédelmi Tanácsa. Napirenden szerepelt az általános honvédelem és a társadalmi önvédelem megvalósításának néhány időszerű kérdése, a fegyver- és hadifelszerelés-gyártó iparunk fejlesztésének politikája, az ifjúság­nak, a lakosságnak és a katonai kádereknek a felkészítése, valamint a közös, ál­talános honvédelmi gyakorlatok megszervezése. Ezenkívül a tanács napirendre tűz­te és jóváhagyta a soron levő időszak munkaprogramját is.

Next