Magyar Szó, 1977. április (34. évfolyam, 104-117. szám)
1977-04-20 / 108. szám
10. oldal Előnyben a valóságos szükséglet A Szocialista Szövetség tartományi választmánya elnökségének titkársága, valamint művészeti-művelődési bizottsága JAN ŠIRKA elnökletével megtartott tegnapi ülésén megvitatta a Szocialista Szövetség elnökségének a kultúra önigazgatási megszervezéséről szóló határozatainak a megvalósítási lehetőségeit, az ezzel kapcsolatos munkaterv menetének a javaslatát, valamint a kultúra közkinccsé tételéről szóló határozat megvalósításának akcióprogramját. A kultúra közkinccsé tételéről szóló határozat, amelyet januárban fogadott el a tartományi művelődési érdekközösség közgyűlése, mint ismeretes, konkrét feladatokat ró a művelődési intézményekre és a társadalmi-politikai testületekre, a Szocialista Szövetségre, szakszervezetre, a közművelődési közösségre és a Gazdasági Kamarára. A Szocialista Szövetség községi választmányának például felül kell vizsgálnia a község művelődési programját, vagyis meg kell állapítania, hogy a lehetőségekhez mérten idomultak-e a Szocialista Szövetség tartományi választmánya elnökségének a művelődési határozataihoz. A vita alapján megállapítható, hogy az akcióprogramban nagyobb helyet kell kapnia az alkotó tevékenységnek, a művelődési intézmények egységesítésének, a szakaszos tervezésnek, az időhöz kötöttség nem mehet a minőség kárára. A munkakultúra beépítése a társultmunka-szervezetek programjába a Gazdasági Kamarára és a tartományi művelődési érdekközösségre tartozik. Ezt a munkát 1977 júliusáig kell elvégezni. Az ülés részvevői felhívták a figyelmet az időpontra, valamint arra a tényre, hogy e téren nincsenek meg a kellő tapasztalatok, nincsenek meg a szükséges elemek a feladat megvalósításhoz. Feltehető tehát, hogy az időpontot el kell halasztani. v. d. j. Virginia Woolf levelei Virginia Woolf leveleit — Nigel Nicholson és Joanne Trautmann gondozásában — a Hogarth Press adja ki. A nemrégiben megjelent második kötet az 1912—1922 közötti tíz esztendő anyagát foglalja magában. Margaret Drabble szerint „Virginia Woolf leveleinek olvasása megrázó élmény”, Angus Wilson pedig megállapítja, hogy „annak, aki Virginia Woolf műveit ismeri, a levelek valóságos kincsesbányát kínálnak”. BECSE Ingyen tanszer minden tanulónak A szociálpolitikai törekvések megvalósulása A JKSZ X. Kongresszusának a szociálpolitika végrehajtására vonatkozó határozataiból kiindulva a községi végrehajtó tanács és a községi szakszervezeti tanács javaslatai alapján a községi közoktatási érdekközösség 1980-ig terjedő középtávú fejlesztési tervében jelentős helyet kapott a szociálpolitika is. Ezen a területen több fontos tényezőt határoztak meg Az egyik: azonos iskoláztatási körülményeket biztosítani minden tanuló számlára. Vagyis minden iskolakötelesnek lehetővétenni az iskolába járást. Azon gyermekek számára, akik több kilométer távolságra laknak az iskolától, fedezik az utazási költségeket, ha viszont erre nincs lehetőség, a városban való bentlakást. Bár még korántsem kielégítő, de jelentős eredmények születtek a napközis tagozatok létrehozásában is. Minden iskolában és óvodában megszervezték a tanulók uzsonnnáztatását Jelentős erőfeszítések történtek az ingyen tanszer és tankönyv biztosítása érdekében is. Nézzük azonban, mát rmondanak a számok. A községben az idén öszszesen 1049 óvodást tartanak nyilván, ami a korábbi évekhez viszonyítva jelentős növekedés. Az iskolára való felkészítés jelentőségét szem előtt tartva az óvodákban arra törekedtek, hogy valamennyi hatéves gyermeket felöleljenek. Sajnos azonban a helyiségi hiány miatt a fiatalabb korosztály számára nem jutott hely. Így a 4-5 évesek csak 45 százalékban vannak felölelve a bölcsődéseknél pediiig mindössze 4,3 százalékos az arány. A gyermekvédelmi érdekközösség tavaly jelentős összeget fordított új óvoda építésére, ezzel jelentős mértékben enyhítik majd a problémát és hamarosan lehetőség nyílik néhány napközis tagozat megnyitására is. Különösen az Újfaluban és a nemrég létesült Velisko Vlahovta lakótelep közelében van erre égető szükség. A község hat általános iskolájában 4473 tanuuló van felölelve, a gyógypedagógiai iskolában pedig 163, vagyis minden iskolaköteles gyermek. Azokról a helyekről, ahol nincs megfelelő tagozat, az agráripari kombinát birtoknészlegen, Pecesor, Milješevo, Drelya és részben Radijcevic, megszervezték a tanulók utazását. Nyolc tanuló számára pedig biztosították a városban való bentlakást. 135 tanuló számára tették lehetővé a napközis tartózkodást. Nagyobbrészt utazó diákokról van szó, akik így a pedagógus felügyelete alatt tanulják meg a leckét, ingyen ebédet és uzsonnát kapnak. A községi gyermekvédelmi érdekközösség eszközeiből az idén 900 gyermek számára biztosítanak ingyen uzsonnát. Az elmúlt időszakban is jelentős erőfeszítéseket fejtettek ki az ingyenes tanszer és tankönyv biztosítása érdekében, az 1978/79. tanévre viszont minden általános iskolás diák számára biztosítani szeretnék a tanszert és a tankönyvet. Az előszámítások szerint tanulónként 300 dinárra van szükség, vagyis összesen 14 millió dinárra. Ezenkívül lehetővé teszik, hogy minden tanuló folytassatanulmányait az általánosközépiskolákban. Az iskolák felszereltsége, újak építése ugyancsak alkotó része a szociálpolitikának. A polgárok helyi járulékából, továbbá társadalmi eszközökből épül az új iskola Péterrévén.Bővítik a becsei Petőfi Sándor Általános Iskolát. Ugyancsak bővül a gyógypedagógiai iskola is. Az iskola növendékei szakmai továbbképzésére biztosítanak feltételeket. A felnőttképzés, az írástudatlanság felszámolása is jelentős tényező. Péterrévén és Becsén 9 tagozat nyílt, 1 250 000 dinárt biztosítottak erre a célra. Mindent összegezve Becse községben a szociálpolitika érvényesítésére, az óvodás és az iskolás gyermekek körében az oktatásügyi érdekközösség, a gyermekvédelmi érdekközösség, a szociálvédelmi érdekközösség és az egészségvédelmi érdekközösség 14 707 412 dinárt tervezett. L.. Gy. MAGYAR SZÓ FILM Rendező: Martin Scorsese, szereplők: Robert de Niro, Cybill Shepherd, Peter Boyle, Leonard Hamis, Jodie Foster és még sokan mások. Az egyik jelenetben a tulaj eszeveszettül ütlegelni kezdi a megsebesített, magatehetetlen néger fiatalembert, aki ki akarta rabolni az üzletet. A lényeget hangsúlyozza ezzel az epizóddal a rendező: Travis, az elfogadott normák szerint eszelősnek számító főhős semmivel sem zavarosabb agyú, mint a többi „békés” polgár. A másik lényeges momentum, hogy a főhős először az elnökjelölt szenátort akarja meggyilkolni, s csak amikor ez nem sikerül, akkor öli meg a tizenkét és fél éves lány térítőjét, a kupleráj személyzetét és vendégeit. Travis már éjszakai taxisofőrködése elején feljegyzi naplójába, hogy valakinek el kellene takarítania a város szenynyét. Egyre inkább szorongató magányában fokozatosan érlelődik meg benne a gondolat, hogy neki kell cselekednie. Miközben a rendező dokumentális hitelességgel tárja fel a nagyvárosi élet sötét oldalát, a prostituáltak, kértők, kábítószer élvezők és kereskedők, a korrupció, a hazugság, a csalás világát, és mutatja be a taxi szélvédő üvegén és a visszapillantó tükörben a striclik, strichelők, részegek és üzérek által benépesített New York-i utcákat, amelyeknek szutykosságát a neonreklámok fénye csupán kiszínezi, de nem tudja eltüntetni, meggyőzően érzékelteti a nyüzsgő tarkaságban jelenlevő magányt a főhős önmagának és környezetének megismerésére és megértésére irányuló törekvését, egyre inkább elmélyülő befelé fordulását, frusztációját is. ..Becsapták a hazug reklámok, a sekélyes filmek, a tévé adásai, a politikai agitációk és a mindennapok egyéb mítoszai”. Neki csak a magány jutott, meg nem értés veszi körül, s a világot ellenségnek látja. Hogy kitörjön magányából, megszűnjön csupán a taxi alkatrésze lenni, megfontolt módszerességgel veszi fel a harcot a „nagyváros szennyével” szemben, végül eszelős vérengzéssel tesz ,,igazságot”, s a legsötétebb irónia, hogy tömeggyilkos létére hősként ünnepült. A rendező ezáltal rámutat arra, hogy a polgárság nemcsak jóváhagyja és helyesli az erőszak alkalmazását minden olyasmi ellen, amelyben a meglevő rend elleni veszélyt lát, hanem az erőszak végrehajtójává is képes önhatalmúlag vállalkozni és szabadjára engedni a legsötétebb ösztönöket, hogy vélt igazát bizonyítsa. „Amennyire gyűlölöm az erőszakot, ugyanolyan jól tudom, hogy ez az erőszak bennem, önben és mindannyiunkban jelen van, s ezt kívánom feltárni”, mondta Scorsese egyik interjújában. A naturalizmusba torkolló film végén a rendező azonban némileg elbizonytalanodik, többször is befejezi a történetet, s végül is mintha megriadna következtetésének kilátástalanságától, nyilvánvaló szépítő szándékkal melodrámai módon zárja a filmet. A film befejezése vitatható, mert nem egészen motivált. Viszont az is igaz, hogy lekerekíti a történetet, visszavezeti oda, ahonnan elindult, csakhogy most már hőse is a szemlélőből tulajdonképpen a nagyváros fertőjének részévé vált. Ebben a szűkszavú filmben a szöveg valóban csak kiegészíti, Bernard Herman zenéje pedig teljessé teszi azt, amit a képek mondanak. A gyilkosok sokszor nem a felforgatók, és azon kétes egzisztenciák közül kerülnek ki, akikkel „mindig baj van”, hanem az ártatlan arcú polgárok közül, akikről senki sem feltételezné, hogy ilyesmire képesek. Robert de Niro kifogástalanul alakítja a film főhősét, Travist, aki nyomorúságos, ütött-kopott albérleti lakásban él, de kifogástalanul jól ápolt, makulátlanul öltözködő lánynak próbál udvarolni, aki tiltakozik a prostitúció ellen, de a pornófilmekben lel örömét. Játéka nyomán egy naiv és hidegen számító, rokonszenves és nagyképű, elveszett és magabiztos, mulatságosan ügyetlen és szenvtelenül kegyetlen, középszerű és nem nagyigényű ember, de összetett és kiegyensúlyozatlan egyéniség bontakozik ki. A közveszélyessé válás fokozatos bekövetkezését nem hatásos színészi megoldásokkal, hanem egyszerű természetességgel juttatja kifejezésre. Játékában teljes mértékben érvényesül a kevéssel sokat elve. A többi szereplő alakítását is ez jellemzi. Külön említést érdemel Peter Boyle epizódfigurája. De úgyszintén elismerést érdemel Michael Champan operatőr, aki a szélvédő üvegén át is érzékeltette New York éjszakai életének légkörét. LÁDI István A taxisofőr Robert de Niro, a Taxisofőr főszereplője . Szerda, 1977. április 20.