Magyar Szó, 1977. szeptember (34. évfolyam, 255-269. szám)

1977-09-17 / 256. szám

Szombat, 1977. szept. 17. MAGYAR SZÓ Külügyminiszteri közös közlemény Meg kell őrizni az el nem kötelezettek cselekvési egylégét A két miniszter aggódik az egyes afrikai országok közötti problémák miatt­­ Miloš Minic látogatást tesz Nigériában Belgrádból jelenti a Tanjug. Belgrádban tegnap közös közleményt adtak­ ki Joseph Garba dandártábornok, nigériai külügyi biz­tos jugoszláviai látogatásáról. Miloš Minic, az SZVT alelnöke, szövetségi külügyi titkár és Joseph Garba ni­gériai külügyi biztos megbeszéléseket folytatott a kétoldalú együttmű­ködésről, valamint az idő­szerű nemzetközi helyzetről — mondja többek között a közlemény. A tárgyalások a két el nem kötelezett ország kapcsolataira jellemző bará­ti és szívélyes légkörben zaj­lottak le. , A két miniszter megelége­déssel állapította meg, hogy a kétoldalú együttműködés kedvezően fejlődik, valamint hogy sok nemzetközi kérdés­sel kapcsolatban nézeteik azonosak vagy hasonlóak. A két miniszter megelégedését fejezte ki a két ország kö­zötti kedvező gazdasági együttműködés kapcsán. A tárgyalások során meg­erősítették, hogy az el nem kötelezettség mozgalma je­lentős erővé vált a világ­békéért és nemzetközi biz­tonságért folyó harcban. Rá­mutattak annak a szükséges­ségére, hogy az el nem köte­lezett országok összehangol­tan tevékenykedjenek min­den területen és minden fórumban. Aggodalommal mutattak rá az el nem kötelezett or­szágokra és­ az el nem köte­lezettség mozgalmára nehe­zedő imperialista és kolónia­lista nyomásokra, amelyek célja összetűzéseket és szét­húzást kelteni a mozgalom­ban. Megerősítették eltökélt­ségüket, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesznek az el nem kötelezett országok cse­lekvései egységének erősíté­sére, és e célból tevékenyen hozzájárulnak a colombói csúcsértekezleten, valamint a koordinációs bizottság Del­hiben tartott ülésén hozott határozatok megvalósításá­hoz. Hangsúlyozták az 1978 augusztusában Belgrádban megtartandó miniszteri érte­kezlet jelentőségét. A tárgyaló felek elkesere­désüket fejezték ki a fejlett és fejlődő országok között eddig folytatott tárgyalások korlátolt eredményei miatt. A két miniszter megvitatta az afrikai fejleményeket, és aggodalmát fejezte ki az egyes afrikai országok kö­zötti számos megoldatlan probléma miatt. Ezzel kap­csolatban rámutattak az Af­rikai Egységszervezet jelen­tős szerepére. Mély aggoda­lommal állapították meg, hogy Dél-Afrikában tovább romlik a helyzet a rhodesiai illegális rezsim és a dél-afri­kai fajüldöző kormány mes­terkedései miatt. Joseph Garba nigériai kül­ügyi biztos tájékoztatta jugo­szláv kollégáját a Zimbab­­wéval kapcsolatos legutóbbi angol—amerikai javaslatok­ról és­­ a Biztonsági Tanács öt nyugati tagállamának Namíbiával kapcsolatos kez­deményezéseiről, amelyek valóra váltása sokat jelen­tene a problémák elfogad­ható megoldásának megvaló­sulása tekintetében. A két miniszter megvitat­ta a közel-keleti helyzetet, és meggyőződését fejezte ki, hogy a tartós és igazságos béke nem érhető el anélkül, hogy Izrael ki ne vonulna az 1967-ben megszállt arab területekről, továbbá a pa­lesztin nép legitim nemzeti jogainak biztosítása nélkül. A tárgyaló felek aggodal­mukat fejezték ki a meg­oldatlan ciprusi probléma miatt. Az európai biztonság­gal és együttműködéssel kap­csolatban rámutattak a ked­vező fejlemények jelentősé­gére. Mindkét fél megerősí­tette, hogy nagy jelentősé­get tulajdonít az ENSZ sze­repe fokozásának. A továbbiakban mély aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy a fegyverkezési hajsza tovább folytatódik. A két miniszter megelége­déssel nyilatkozott tárgyalá­sainak eredményeiről. Joseph Garba nigériai külügyi biz­tos meghívta Miloš Minicet, az SZVT alelnökét, szövet­ségi külügyi titkárt, hogy látogasson el Nigériába. A meghívást örömmel elfogad­ták. Josep Garba nigériai kül­ügyi biztos köszönetét fejez­te ki a JSZSZK kormányá­nak és népeinek a meleg vendéglátásért, amelyben őt és a nigériai küldöttség tag­jait részesítették. Távoznia kell a véderőminiszternek? Nyugtalankodnak a kereszténydemokraták a Kormányválság küszöbén Rómából jelenti a Tanjug. Jóllehet a parlamentben szavazás formájában nem kö­vetelték Lattanzio véderő­­miniszter lemondását, akit az­zal vádolnak, hogy erkölcsi­leg és politikailag hibás Kappler volt SS-ezredes és háborús bűnös szökése miatt, a jelen pillanatban ez Olasz­ország fő politikai témája. A kereszténydemokratákat meglehetősen nyugtalanítja a helyzet, és Lattanziót védve azt állítják, hogy lemondásá­nak követelése kormányvál­ságot idézne elő. Galloni, a Kereszténydemokrata Párt titkárhelyettese tegnap reg­gel meglátogatta a szociálde­mokratákat azon küldetése keretében, amelynek célja le­csillapítani a kedélyeket. A kommunisták azonban a L’Unitá című lapjukban vilá­gosan kimondják, hogy „a parlament a lemondás mel­lett döntött, és a miniszter visszavonulása objektív kö­vetelmény, az egyedüli meg­oldás.” A Republikánus Párt igaz­,­gatóságának tegnapi ülésén Biassini titkár kijelentette, hogy Laranh­ónak az általa elkövetett „hibák súlya” mi­att távoznia kell. Crausi, a Szocialista Párt titkára kije­lentette, hogy „választ vár, amelynek nem szabad kihí­vásnak lennie”. Manza, a Szo­cialista Párt vezetőségi tag­ja szerint Latanh­ót nem sza­bad valamely más minisztéri­um élére állítani. Időközben Andreotti mi­niszterelnök lemondta a kor­mány ülését, mert tanúként kellett megjelennie a Milánói Fontana téren bekövetkezett vérengzéssel kapcsolatos bí­rósági tárgyaláson. Mint is­meretes, 1969. december 12- én az említett téren az újfa­siszták bombáinak robbaná­sa következtében 15 ember életét vesztette, erőinek főparancsnokával, aki később újságírók előtt kijelentette, hogy a Dayan­­nal folytatott beszélgetés ki­zárólag magánjellegű volt. Az izraeli nagykövetség eh­hez még csak annyit fűzött hozzá, hogy „régi barátok találkozójáról volt szó”. DAYAN BRÜSSZELBEN „Inkább most háborít, mint később“ Az izraeli külügyminiszter ellenzi a független palesztin állam megalakítását Útban Washington felé, Moshe Dayan izraeli kül­ügyminiszter megszakította útját a belga fővárosban. Brüsszelben találkozott Hen­ri Simonet belga külügy­miniszterrel, majd Alexan­der Haig tábornokkal, a NATO európai fegyveres Dayan csütörtökön még­­ két találkozón vett részt. Az egyiken jelen volt az euró­pai zsidószervezetek körül­belül 50 vezetője is. Dayan tájékoztatta őket a Begin kormány politikájáról és azokról az izraeli javasla­tokról, amelyeket magával vis­z Washingtonba és New Yorkba. Értesülések szerint Dayan kijelentette, hogy jobb visz­­szautasítani a független pa­lesztin állam megalakításá­ról szóló elgondolást és meg­kockáztatni a háború lehe­tőségét, minthogy most el is fogadni a palesztin állam megalakításának tervét, és­­Izrael számára sokkal ked­vezőtlenebb körülmények közepette a jövőben vállal­ni a háború kockázatát. Vé­leménye szerint a Paleszti­nai probléma végleges ren­dezését a palesztinoknak a jordániai államba való in­tegrálásában kell keresni. Dayan fontos találkozót tartott a nyugat-európai or­szágokba akkreditált izraeli diplomáciai képviseletek ve­zetőivel is, de nem közölték, hogy miről volt szó ezen a találkozón. Moshe Dayan Brüsszelben Izraeli miniszter Dél-Afrikában? A Tel Aviv-1 televízió közölte, hogy Simcha Erlich izraeli pénzügyminiszter ha­marosan hivatalos látogatást tesz a Dél-afrikai Köztársa­ságban. Az AFP hírügynök­ség jelentése szerint, ez lesz az első eset, hogy az izraeli kormány valamelyik minisz­terelnöke hivatalos minőség­ben a Dél-afrikai Köztársa­ságba látogat. A látogatás időpontját később rögzítik. Egy évvel ezelőtt Yitzak Rabin volt miniszterelnök, elvetette azt a javaslatot, hogy kormányának pénz­ügyminisztere látogatást te­gyen a Dél-afrikai Köztár­saságba. Annak idején ezt azzal indokolták, hogy Izra­el és a Dél-afrikai Köztár­saság közeledését nem fo­gadnák kedvezően az Ameri­kai Egyesült Államokban. Rendkívüli miniszteri értékeltet a közel-keleti válságról (Folytatás az 1. oldalról) kifejezést, hogy több mint valószínű, hogy mindez így lesz. A közel-keleti és a Palesz­tinai kérdéssel foglalkozó miniszteri szintű New York-i értekezlet előtt 3 nappal, ugyancsak miniszteri szintű értekezletet tart az el nem kötelezettek koordinációs bi­zottsága is. Ennek az ülés­nek az lesz a feladata, hogy megállapítsa az el nem kö­telezettek előtt álló felada­tok fontossági sorrendjét. Az erre irányuló terv már csü­törtökön elkészült, és nagy­vonalakban így foglalható össze: a közel-keleti és a pa­lesztin kérdés, majd a le­szerelés és a nemzetközi biz­tonság problematikája, az­után a ciprusi válság, a dél­afrikai helyzet, az országok belügyeibe való be nem avatkozás problematikája, és az ENSZ szerepének erősíté­se. Abban is megállapodás jött létre, hogy a gazdasági jellegű kérdéseket az el nem kötelezettek koordinációs bi­zottságának ülésén is több alkalommal vitassák meg, bár hangsúlyozták, hogy a munka ezzel összefüggésben mindenekelőtt a fejlődő or­szágok tevékenységében kell hogy megvalósuljon, ponto­sabban a 77-es csoporthoz tartozó államok tevékenysé­gének középpontjában kell, hogy álljon. Éppen ezért a koordinációs bizottság fel­szólítja az el nem kötelezet­teket, hogy minél tevéke­nyebben vegyék ki részüket a munkából, és szüntelenül erősítsék valamennyi fejlő­dő ország egységét. Az el nem kötelezett or­szágok külügyminiszterei, a koordinációs bizottság szep­tember 27-ére tervezett ülé­sére fontos határozatokat hoznak az el nem kötelezet­tek állam- és kormányfőinek jövő évi kubai VI. csúcsér­tekezletével kapcsolatban is. Mindenekelőtt megállapítják a koordinációs bizottság mi­niszteri tanácskozásának idő­pontját — erre a tanácsko­zásra a tervek szerint, a jö­vő év májusában kerülne sor Kabulban, ezenkívül rögzítik az összes el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezletének jövő augusz­tusára tervezett belgrádi ér­tekezletének pontos időpont­ját is. Jól értesült körökből eredő hírek szerint, Jugo­szlávia indítványozta, hogy az el nem kötelezettek kül­ügyminiszteri értekezletét augusztus 1-étől 5-éig tartsák meg. A koordinációs bizottság csütörtöki ülésén Vietnám­mal kapcsolatban is­ hatá­rozatot hozott. Ennek értel­mében közvetlenül az E­NSZ- közgyűlés megkezdése után, az el nem kötelezettek for­málisan is kérni fogják, hogy Vietnam képviselője azon­nal foglalja el helyét az ENSZ-ben. Ennek semmi akadálya, hisz a Biztonsági Tanács nemrégiben pozití­van vélekedett Vietnam fel­vételéről. Egyébként a koordinációs bizottság ülésén, Jugoszlá­viát Jakša Petric, a JSZSZK ENSZ-képviselője és helyet­tese, Dževad Mujazinović képviselték. .­­ - Schleyer elrablása után Tovább tart az alkudozás Schmidt elhalasztotta lengyelországi útját — Kormánykörökben cáfolják a Stern állítását — Szigorú óvintézkedések Bonnban Bonnból jelenti a Tanjug. Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja elhalasztotta a jövő hét elejére tervezett lengyelországi látogatását, hogy továbbra is irányít­hassa a tárgyalásokat a kor­mány és Hans-Martin Schleyer nyugatnémet gyá­ros elrablói között. A terroristák, akik már tizenegy napja tartják ke­zükben a gyárost, még nem adtak választ a legújabb üzenetre, amelyet a wies­­badeni szövetségi bűnügyi hivatal intézett hozzájuk Denis Payot, genfi ügyvéd közvetítésével. A bonni kormány sajtó­­képviselője tegnap nem erő­sítette meg, de nem is cá­folta a Die Welt tudósítá­sát, amely szerint a terro­risták egy felvételt küldtek a rendőrségnek Schleyerről, amint a rejtekhelyen a nyu­gatnémet lapokat olvassa. Az emberrablók állítólag tudatták, hogy a gyáros még életben van. A nyugatnémet kormány­körök erélyesen cáfolják a Stern című hetilap azon ál­lítását, hogy Schmidt kancellár megáullapodott Strauss-szal és Kebillal, az ellenzék vezetőivel­­abban, hogy nem egyezik belee az elrabolt gyárosnak a Baader- Meinhoff-féle terrorista cso­port börtönben levő tagjai­ért való kicserélésébe. A NSZK fővárosban most nagyszabású óvintézkedése­ket tesznek, hogy meghiúsít­sák a politikusok elleni eset­leges újabb terrorista táma­dásokat. A tekintélyes sze­mélyiségek szolgálati villái és rezidenciái elé szögesdrót akadályokat helyeztek, va­lamint fegyveres őröket ál­lítottak. Abban a városne­gyedben, amelyben a kor­mány intézményei vannak, az utcákon szüntelenül pán­célos járművek cirkálnak. Amerika megjavítja az egyiptomi MIG-eket Az amerikai General Electric és Lockheed cégek képviselői Kairóban tár­gyalnak arról, hogy átve­szik az egyiptomi MIG- típusú vadászgépek kar­bantartását és a gépek javítását. A fentieket a minap kö­zölte Alfred Atherton, az amerikai külügyminiszter közel-keleti tanácsadója. — Az amerikai kormány tá­mogatni fogja ezt az egyezményt, ha sikerül alá­írni — mondta Atherton, majd hozzátette: — telje­sen megfelel érdekünknek, hogy segítsünk ennek az országnak jogos véd­elmi igényeinek kielégítésében. A State Department, ma­gas rangú képviselője, a washingtoni képviselőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó albizottságában még kifejtette, hogy Ame­rika Egyiptomnak nyújtott „szolgáltatásai” nem fog­nak lényegbevágóan vál­toztatni az Izrael és az arab országok közötti ka­tonai egyensúlyon. Alfred Atherton elmondta továb­bá, hogy 200 MiG—21-es típusú vadászgépről van szó, amelyeknek legna­gyobb része használhatat­lan állapotban van. A Carter-kormányzat a minap máris kérte a kong­resszust, hogy engedélyez­ze Egyiptomnak 14 C— 120-as típusú katonai szál­lítógép és 12 Firebec nevű pilóta nélküli repülőgép eladását. (AFP) ?3. oldal Bonyodalom a Norvég választásokon Mégis a szocialisták győztek Oslóból jelenti az AFP. Csütörtökön este hivatalo­san közölték, hogy a norvég szociáldemokraták és a bal­oldali szocialisták egy hely többséggel jutottak a parla­mentbe. Így feloldódott a nor­vég parlamenti választások végleges­ eredményei körüli bonyodalom. Carter újra figyelmezteti a szenátust Washingtonból jelenti a Reuter: Carter amerikai elnök fi­gyelmeztetett arra, hogy ha a szenátus visszautasítja a Panama-csatornára vonatko­zó, s nemrég aláírt ameri­kai—panamai egyezmény ratifikálását, annak „ko­moly nemzetközi következ­ményei lehetnek”. A kaliforniai rádió- és tévéállomásoknak adott nyi­latkozatában Carter hangsú­lyozta, hogy az amerikai szenátus visszautasítja a Panamával kötött egyez­ményt, ez veszélyeztetné a Panama-csatorna békés célú felhasználását. Noha kevés kilátás van arra, hogy szenátus megtor­pedózza az egyezményt, egyes konzervatív szenátusi képviselők máris kifejezték, hogy nem értenek egyet az amerikai—panamai megálla­­podás rendelkezéseit illető­leg.

Next