Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)

1977-10-21 / 290. szám

10. oldal VAJDASÁG H VAJDASÁG ■ VAJDASÁG ■ VAJDASÁG ■ VAJDASÁG ■ VAJDASÁG A KULAI KÖZSÉGBEN Jól haladnak az őszi munkálatok Az idén tovább tart a cukorrépa feldolgozása, mint az előző években ii átlaghozam, a magángaz­dálkodóknál pedig 350 mé­termázsa. Az idén a cservenkai cu­korgyárban hosszabb lesz a cukorrépakampány, mint az előző években. Az idén­ a cukorrépa feldolgozása is to­vább tart 120 napnál, mert több répa felvásárlására kö­töttek szerződést, mint az előző években. A cserven­kai cukorgyárhoz tartozó körzetben a gyár számára ebben a gazdasági évben 14 000 hektáron, termesztet­tek répát, ami jóval meg­haladja az előző években le­kötött területet. Mintegy hat­vanezer vagonnyi termésre számítanak, amelyből körül­belül nyolcezer vagonnyi cukrot kapnak. A cukorrépa betakarítása körül szállítási nehézségek merültek fel, ami lassítja a betakarítás ütemét, ugyanis a kulai Kulatrans Szállít­mányozási Vállalat kapaci­tása nem elegendő a felsze­dett répa folyamatos szállí­tására. A búzavetés is folyamat­ban van a községben.­­ Az idén 11 572 hektáron vetnek kenyérgabonát, főleg az új­vidéki Rana II. fajtát. Ed­dig 1300 hektáron került földbe a mag. Az őszi mélyszéntási munkálatok lassabb ütem­ben folynak, tekintettel ar­ra, hogy a munkagépek leg­nagyobb részét lekötik az őszi betakarítási munkála­tok, és a kenyérgabona ve­tése. A mélyszántást eddig több mint négyezer hektá­ron végezték el. Sz­i­ kula község határában zavartalanul folynak az őszi mezőgazdasági munkák. Ed­dig 5200 hektárról törték le a kukoricát. A terméshoza­mok kiválóak: a társadalmi szektorban a hektáronkénti átlag 80 méter mázsa száraz szemes kukorica, a magán­­termelőknél pedig 65 méter mázsa. A kukorica tárolása nem okoz gondot a község­ben, annál nagyobb problé­ma értékesítése. Cukorrépából 2726 hektár­nyit vetettek az idén. Eddig 750 hektárról szedték fel a répát és szállították el a cservenkai cukorgyárba. A társadalmi tulajdonban 448 méter mázsa a hektáronként A bajmoki iskola hagyomány­­ápolása A bajmoki Vak Kanadái­ Általános Iskolában szerve­zetten folyik a forradalmi hagyományok ápolása. Az iskola környezetismereti szakköre más tevékenysége mellett évente foglalkozik a hagyományápolással. Min­den évben új témákat iktat be évi tervébe. Így került sor ebben az évben a rátai művelődési házon elhelye­zett emléktábla megkoszorú­zására. A bajmoki Rátán még 1939 októberében SKOJ ak­tíva alakult. Tevékenységük folytán sok szimpatizánsuk lett. Ők alakították meg a településen a Njegoš Népi Könyvtárat, és hatásukra alakult meg a haladó szel­lemű Mladost Művelődési Egyesület is. Az aktívának a háború kitörése előtt ti­zennégy tagja volt. Ekkor pártsejt megalakításán is fáradoztak. A pártsejt meg­alakítását a háború kitörése megakadályozta. Bajmok la­kossága ennek az emlékére 1969-ben emléktáblát helye­zett el a művelődési havon, ahol egykor az aktíva műkö­dött. Az emléktáblánál levő ün­nepséget Tito elvtárs kettős jubileumának és Bajmok felszabadulásának 33. évfor­dulója és az itt működő SKOJ-aktívára való meg­emlékezés jegyében tartot­ták szombaton. Az emlék­tábla megkoszorúzása után beszámolót olvastak fel. Branka Vučetić szerbhorvát, Kiss Etel pedig magyar nyelven olvasott fel beszá­molót. Ezután az iskola ne­gyedikes tanulói alkalmi műsort adtak. A műsorban­­ fellépett az iskola alsótago­zatos tanulóinak énekkara is. Az ünnepségen megjelen­tek a rátai társadal­mi-poli­tikai szervezetek vezetői és Kollár János, a Szocialista Szövetség bajmoki választ­mányának elnöke is. Az ünnepség után a rátai iskola tanulói és tanítói vendégül látták a bajmoki tanulókat és pedagógusokat. M. A. VERBÁSZ: Megnyitották a Tito — párt — forradalom kiállítást Verbá­sz felszabadulásának 33. évfordulója és Tito elv­társ kettős jubileuma alkal­mából október 20-án Verbá­­szon megnyitották a Tito — párt — forradalom elneve­zésű kiállítást. Tömören ösz­­szefoglalja Tito elvitárs for­radalmi életútját. A kiállí­tást a belgrádi Jugoszláv Népek és Nemzetiségek For­radalmi Múzeuma együttmű­ködésével szervezitek meg. b. g. TORDA Minden a terv szerint halad Augusztusban beszámol­tunk arról, hogy Tordán há­rom állattenyésztő gépesítet­te a fejest. Kovács Irén ez­zel kapcsolatban elmondta: — Már régen szerettünk volna fejőgépet vásárolni. Szarvasmarha-tenyésztés­sel foglalkozunk. Istálónk­­ban mindig 5—6 fejőstehén van. A kézi fejés nagy gon­dot okozott. Augusztusban vásároltuk a fejőgépet, a szakemberek beszerelték, megtanítottak bennünket a gép kezelésére, s most már­­ örömmel mondhatom, hogy­­ minden a tervek szerint ha­­­lad. Augusztusban azt mondtam, ha beszerelik a fejőgépet, megtanulom ke-­­­zelni, aztán , pedig a család többi tagját betanítom ke­zelésére, s végre mi is el­mehetünk nyaralni. Így is történt. A Balatonra men­­j tűnik nyaralni és idehaza is minden rendben volt. — Mit ajánl a többi tej­termelőnek? — Dolgozni nagyon szere­tek, s úgy gondolom, hogy mindenki szeret, de azért könnyítést is be kell vezet­ni a munkába. Ajánlom min­denkinek, hogy könnyítsen a nehéz fizikai munkán, szerezzen be fejőgépet, mert nem fogja megbánni — fe­jezte be Kovács Irén. (d-f) Moravicai morzsák Ú­­ELVTÖRTÉNETI­­ MÚZEUM létesíté­sét tervezik Mora­­vicám Ezzel is útját akar­ják állni annak, hogy a kü­lönböző régi tárgyak elke­rüljenek a faluból, hogy ne külföldön találjanak gaz­dára, hanem maradjanak meg az utókornak. VEKEN ÁT tartot­­­tt­­ak szüreti bálát Moravicán. Az Ady Endre Művelődési Egye­sületben sajnálattal tudat­ták velünk, hogy a ren­dezvényre az idén nem ke­rül sor, mert nem tudtak megegyezni a helyi ven­déglátóiparral a terem kérdésében (!?) • ANGOL TABOR J—l buzdítja a moravi­cai Sloboda labda­rúgóit a mérkőzéséként Trombitát, kürtöt és más hangszert használnak. A lelkes gárda még dalt is összeállított a buzdításhoz. Minthogy a dal terjedel­mes, sokszorosították a szövegét, és éneklés­t, köz­ben segédeszközként hasz­nálják. M­T MÁR tudattuk olvasóinkkal, leve­lesládákat állítot­tunk fel a falu különböző pontjain. Elsősorban azért, hogy összegyűjtsük olvasóink javaslatait, írá­sait, rovatunk és a Ma­gyar Szó számára. Az esetleges javaslatok nyo­mán az utánjárást is vál­laljuk. A ládikkókat a Centroslavija üzleteiben­ állítottuk fel, éspedig a falu központi önkiszolgá­lójában, a 37-es számú üzletben (az Ifjúsági ut­cában), a 38-as számú üz­letben (Fekete-féle bolt). Emellett pedig a szabad­kai Trgopromet Kereske­delmi Vállalat üzletében is található levelesláda (a Kozma-féle boltban). To­vábbra is várjuk olvasó­ink javaslatait. (b­-15) . FEKETICSEN: Megkezdték a szarvasmarhák egészségügyi vizsgálatát A hét elején a feketicsi állategészségügyi állomás megkezdte a szarvasmarhák egészségügyi vizsgálatát. A hat hónapinál idősebb te­­nyészteheneket tébécé-vizs­­gálat, valamint vérvizsgálat alá vetik. Bakteorológiai vizsgálatot is végeznek. Egy hónappal ezelőt az állategészségügyi állomás orvosai megkezdték a ba­romfipestis elleni védőoltást. Az akció igen lassan halad, mivel az oltást csak reggel végezhetik, és ilyenkor ke­vesen tartózkodnak otthon. Az állategészségügyi állo­más kéri a polgárokat, hogy akiknek szárnyasait még nem oltották be, a reggeli órákban tartózkodjanak ott­hon. Sac­a MAGYAR SZÓ Penték, 1977. október 21. Paprikafüzér a könyvtárban Martonoson évtizedek óta működik a könyvtár. S mivel a mozi időközben kidőlt a kultúrát osztoga­tók sorából, egyedüli kul­turális intézménynek szá­mít a faluban. Ha azonban helyzete a legrövidebb időn belül nem változik meg gyökeresen, könnyen a mozi sorsára juthat. Aki ma belép a könyv­tárba,­ nem arra figyel fel, hogy mennyi könyv van, hanem arra, hogy a falon paprikafüzér éktelenkedik, és ha még szerencséje sincs, a­ mennyezetről va­kolat hullik a fejére. A könyvtárnak tehát 1266 szerbhorvát és 1190 magyar nyelvű kötetből egy és egy füzér paprikából áll a va­gyona, nem beszélve a lét­­ráról és a más oda nem illő dolgokról. Ezek után érthető, hogy miért nincs helyük az új könyveknek, és miért csak kétszáznegy­venen olvassák őket. DUKAI Zoltán HOLNAP Hulladékgyűjtés Muzslyán A SZISZ zrenjanini közsé­­­gi szervezete, az idei szövet­ségi és számos helyi önkén­­tes munkán elért sikerei után a tanév kezdetével is­mét folytatja a másodlagos­­ ipari nyersanyag-gyűjtési ak­ciót.­­Tavaly az akció 651 ton­na hulladékanyagot, azaz 218 tonna papírt, 372 tonna üveget, 46 tonna vasat és 15 tonna más anyagot ered­ményezett. Az akcióban 17 000 fiatal vett részt. Holnap, szombaton Muzs­­lyán, már az ötödik gyűjté­si akciót szervezik meg. Az eddigi­ négy akció során 15 tonna papírt, 30 tonna üve­get gyűjtöttek össze a fia­talok. Reggel 8 órakor kez­dődik a gyűjtés, amelyben a helybeli Szervó Mihály Ál­talános Iskola növendékei és pedagógusai, valamint a SZISZ helyi alapszervezeté­­nek tagjai vesznek részt. Tekintettel­­arra, hogy a város legnagyobb helyi kö­zösségéről van szó, amely­ben több mint ötven utca van, a gyűjtők kérik a pol­gárokat, hogy elfekvő papír- és üvegkészletüket reggel 8 óráig vigyék ki a házak elé, hogy a tanulók ezt minél könnyebben összeszedhessék és elszállíthassák. Az össze­gyűjtött pénzt az ifjúsági otthon építésére fordítják. (hi) ZENTA: Részleges megoldás a szénellátásban Szovjet brikett a Zenta Kereskedelmi Vállalat fatelepén Még az év elején a Zenta Kereskedelmi Vállalat szer­ződést kötött néhány hazai szénbányával, s ezzel úgy vélte, hogy teljes egészében megoldotta a Tisza-parti vá­ros tüzelőellátásának kérdé­sét. Az elmúlt időszak ta­pasztalatai ugyanis azt mu­tatták, hogy Zentán egy fű­tési idény alatt 18 000 tonna különféle fajtájú szén fogy el. Ezért csak a rkvatovaci bá­nyával 18 000 tonna lignit le­szállításában, állapodott meg. Ezenkívül még 4800 tonna lignitet igényelt más kiter­melő munkaszervezettől, 5600 tonna kőszenet kért a bamovici és a zenicai bányá­tól, valamint 2000 tonna be­hozatali brikettre is benyúj­totta igényét, összesen tehát 68 százalékkal több ilyen faj­tájú tüzelőt várt, mint amennyire tulajdonképpen szüksége van a város lakos­ságának. Szem előtt kell tar­tani azonban azt is, hogy számos környező városból és településről Zentára jönnek a polgárok szenet vásárolni. Időközben a kvetolaci bá­nya illetékesei bejelentet­ték, hogy a vállalt kötele­zettségüket csak 5­,5 száza­lékban tudják teljesíteni, mert tervezett új kitermelő kapacitásukat, nem sikerült beindítani. Ezzel a hiányzó 17 000 tonnával igencsak megcsappant az akadályta­lan szénszállítás esélye. "­­ Kétségtelen, hogy igen nehéz lesz a hiányzó meny­­nyiséget pótolni, de biztató az az ígéret, hogy a Szovjet­unióból nemcsak az igényelt 2000 tonna brikettre, hanem ennél jóval nagyobb meny­­nyiségre is számíthatunk — tájékoztatott bennünket BA­DIS László, a Zenta Keres­kedelmi Vállalat fatelepének főnöke. — A napokban már meg­érkezett 200 tonna ebből a tüzelőanyagból, és azonnal , el is szállítottuk a fogyasz­tókhoz.­­ — Mikor érkezik a követ­kező szállítmány? — Az előrejelzések szerint már a napokban újabb 100 tomfiát kapunk, de az igé­nyek i­s várhatóan növeked­nek. A fatelep vezetője többek­­ között azt is elmondta, hogy a szovjet brikett kalóriaér­téke csaknem azonos a kő­szénével, s ezzel párhuzamo­san drágább az eladási ára is. Mivel a kereskedelmi árat ennek alapján állapítják meg, mázsáját 75,05 dinárért­­árusítják, azzal, hogy a zen­­tai fogyasztóknak házhoz is szállítják. A városon kívül lakók is igényt tarthatnak a tüzelőanyag hazaszállításá­ra,­ de a költségek így bizo­nyos mértékben növekednek. A zentad munkaszervezet egyelőre nem szándékozik a tervezett 200 vagonnál na­gyobb mennyiségű brikettet rendelni. Meg szeretné vár­ni, miként fogadják a fo­gyasztók ezt a tüzelőt, mivel drágább a hagyományos bar­naszénnél, több kormot és füstöt bocsát ki, de nagyobb a kalóriaértéke. Novemberben és december­ben érkezik meg a szerződés­ben megállapított, de még le nem szállított mennyiség, szükség esetén­­pedig újra­­rendelésre is van lehetőség. B. M. SZOMBATON BECSEN Felderítők­­a hetividerenben Mintegy 2500 felderítő vesz részt a nagyszabású akcióban . Huszonöt éves a Vajdasági Felderítő Szövetség­­ A Vajdasági Felderítő Szövetség szorgalmait már eddig is több sikeres akció fémjelzi, de e szervezet úgy látszik nem ismeri a tétlenséget. Új akciót szer­veztek, amelynek színhelye ezúttal Becse lesz. Az akcióról beszélgettem el REPERGER Sándorral, a VFSZ titkárával. — Az idén a Vajdasági Felderítő Szövetség is ju­bilál. Fennállásának 25­. év­fordulóját ünnepli, abban az évben, amikor Tito elv­társ kettős jubileumát is megünnepeljük. Az elmúlt huszonöt év alatt mintegy 250 000 fiatalt vont be a munkába, és számtalan ak­ciót szervezett. Ezek az ak­ciók a következő célokat szolgálják: partizánegysége­­ink hagyományápolása, ön­igazgatású szocializmusunk további erősítése­­ és építé­se, a mindennapi munka megszerettetése a fiatalok­­o­okai, a természetszeretet. Az­­ új akciónk elnevezése: Fel­derítők a honvédelemben. Mintegy 2500 fiatal felderí­tő vesz részt tartományunk­ból, illetve az ország más köztársaságaiból és Kosovo Autonóm Tartományból. Csaknem 1500 fiatal és pol­gár is részt vesz az akció­ban, a következő helységek­ből: Temerinből, Zsablyáról, Bácstopolyáról, Szenttamás­ról és Adáról — mondta Re­berger Sándor, majd így folytatta: — Minden részve­vőt csapatokba osztanak, az egyik csapat támadásra, a másik a védekezésre áll. A honvédelmi akció „számhá­ború” formájában bonyoló­dik le, ami azt jelenti, hogy a felderítők sapkájára szá­mokat varrunk fel. A részvevők számát te­kintve, az újvdáki község felderítői , az élen állnak (300 tagú csapattal utaznak Becsére), őket követik a ha­zaiak, majd a bácspalánkai­­ak, a temeriniek (250 tag­gal), szabadkaiak, ikikin­iai­ak, kulaiak, verbásziak (150 taggal); öt község felderítői 100 tagú részvevővel érkez­­nek, a többiek kevesebben lesznek. Az akciót szombaton dél­előtt tartják Becsén. Dél­után 4 órai kezdettel ünne­pi nagygyűlés lesz a SZISZ községi választmányának épületében (a színházterem­ben), amelyen magas rangú tartományi tisztségviselők részvételére számítanak és a beszámolót is ott tartják. Az ünnepi nagygyűlésen je­len lesznek a délelőtti akció részvevői is és feltételezhe­tően Branko­­STOJANOV, a VSZISZ Tartományi Vá­lasztmányának elnöke. BÁLIZS Géza Megdrágult a tojás Az őszi terménybetakarí­­tási munkák hatással vol­tak a szombati becsei piaci felhozatalra. Szinte minden­ből gyengébb volt a felho­zatal, különösen a tojás ára ugrott. Darabját 2,20—2,50 dinárért adták. A vágócsir­ke kilója 23—25, kacsa 24— 28, liba 30, pulyka 28—30, gyöngyös 40, kisgalamb pár­ja 15—20, ponty kilója 30, süllő 50, tehéntúró 25—30, dézsástúró 80, vaj­d 80—96, tejföl 70—75, paprika kilója 3—5, paradicsom 3—5, kar­fiol 20, vöröshagyma 3, fok­hagyma 20, sárgarépa 3—5, gyökér 4—6, spenót 20, ká­poszta 3—5, savanyú ká­poszta 8—10, rétestök 5, burgonya 3—4, padlizsán darabja 2—5, méz kilója 40—60, szőlő 6—15, alma 3—10, körte 6—10, szilva 10, birsalma 12, dió 25—30, dió­bél 100.

Next