Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 285-300. szám)

1977-10-21 / 290. szám

Péntek, 1977. október 21. , MAGYAR RZÓ SZABADKA • SZABADKA Ф SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA Ф SZABADKA Jogsegélyszolgálat az újfalu helyi közösségben Polgáraink gya­kran sok időt fecsérelnek el azzal, hogy tanács híján kilincsel­nek, nem találják az illeté­kest, aki meghallgatná pa­naszukat. Ennek tudatában az Újfalu helyi közösség veze­zetősége úgy döntött, jogse­gélyszolgálatot szervez a pol­gárok számára. Egyelőre minden hónap el­ső szerdáján reggel nyolctól délelőtt 11 óráig fogadja a tanácsra szorulókat és tőle telhetően megfelelő segélyt nyújt nekik egy bizottság, melynek tagja a helyi közös­ség, a községi szakszervezeti tanács és a Szociális Gondo­zó Központ képviselője. Egyelőre csak havonta egy­szer működik a helyi közös­ség jogsegély szolgálata, s a kezdeti tapasztalatok után esetleg módosítanak a fogadá­si időn. Az ifjúsági szervezet meg­ítélése szerint a kérdésnek nem szentelnek kellő figyel­met a társultmunka-szerve­zetek többségében, kezdve­­ attól, hogy még a gyakorlati oktatásra hozzájuk irányított tanulók munkaprogramját sem dolgozzák ki. Ily módon , gyakori eset, hogy a gya-­­ korlati oktatáson levő ta­nuló nem ismerkedik meg kellőképpen a különféle fog­lalkozásokkal, s ennek kö­vetkeztében a pályaválasz­táskor úgyszólván ugyan­olyan tanácstalan marad, mintha semmilyen erőfeszí­tés sem történt volna meg­segítésére. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a ta­nulók a gyakorlatban is megismerkedjenek az ön­­igazgatási szervek munkájá­val. A SZISZ berkeiben hiá­nyolják továbbá, hogy a társultmun­ka-szerveze­­tekben nem fordítanak kellő figyelmet a hosszú távú ká­dertervezésre, s ezen túlme­nően szoros együttműkö­désre van szükség az okta­tásügyi intézmények és a társultmunka-szervezetek kö­zött. Ugyanis éppen a hosz­­szú távú kádertervezés elha­nyagolása miatt keletkezik káderfelesleg, illetve a hiány. — A társutmunka-szer­­vezetek, illetve a főiskolai és egyetemi SZISZ alapszer­vezetek közötti együttműkö­dés sincs magas­­ szinten — vélik az ifjúsági szervezet­ben s rámutatnak, hogy van­nak ugyan bizonyos kapcso­latok, azonban azok főleg sport, illetve kulturális vo­natkozásúak. A felsőfokú oktatási rendszer reformjá­nak alapelveiből kiindulva azonban más jellegű, sokkal szilárdabb és sokoldalúbb együttműködésre­­is szükség van, különösképpen a ro­konágazatokba tartozó isko­lák, főiskolák, illetve a tár­­sul­tmun­ka-szervezetek kö­zött. Az együttműködésnek ki kell terjednie az új gyár­tásfolyamatok, valamint a szakmai és tudományos is­meretek elsajátítására, az­­ oktatási programok kidolgo­­­­zására stb. Ily módon hozzá lehetne járulni ahhoz, hogy­­ó főiskolák és egyetemi ka­­­zok oktatási programjai mi­inél sokoldalúbbak legyenest, s hogy az oktatás a társult munka rendszerének szerves részévé váljon. V. I. Az oktatásügy és a társult munka­szervezetek Az ifjúsági szervezet községi választmánya hézagosnak tartja az együttműködést Mit tesznek a társultmunka-szervezetek az oktatás fejlesztéséért azon túlmenően, hogy különböző for­mában közvetve vagy közvetlenül­­ pénzelik ezt a te­vékenységet és hogyan segítik elő azt, hogy a tanulók a pályaválasztáskor olyan foglalkozást válasszanak amelyből hiány mutatkozik a községben? — ezzel a kérdéssel foglalkozik a közeljövőben a Szocialista If­júsági Szövetség községi választmánya. A vásáron bemutatott ha­barcsológép Önkéntes alapon Véleményezésen a földművesek nyugdíjaz­tatásáról szóló törvény tervezete Szabadkán és a környező településeken a Szocialista Szövetség szervezésében le­bonyolították a földművesek nyugdíjaztatásáról és társu­lásáról szóló törvényterve­zetek vitáját. A közeljövő­ben a vita megszervezésére alakított községi egyeztető bizottság összegezi a meg­jegyzéseket és javaslatokat. Jóllehet ez a munka még csak a kezdeti szakaszban van, máris megállapítható, hogy az összejövetelek több­ségén kevésnek tartották az idős földművesek számára előirányzott 400 dináros alapnyugdíjat, ugyanakkor szinte mindenütt helyeselték a nyugdíjbiztosítás beveze­tésének önkéntességi elvét. A vita során felmerültek olyan kérdések is, amelyek­re majd csak a gyakorlat adhatja meg a feleletet, így például külön gondot okoz a sok apró parcella, és az, hogy a törvénytervezet nem kötelezi külön előírásokkal a szövetkezeteket az apró par­cellák átvételére az idős földművesektől, nyugdíj fe­jében. A termőterületek felapró­­zottsága egyébként a társu­lást is gátolja. A község me­zőgazdasági termelőinek ösz­­szejövetelein erről élénk vi­ta alakult ki. A társulásról szóló törvény életbe lépte­tését helyénvalónak tartják­­ a szabadkai földművesek, mert csakis így lehet leküz­­l­deni az eddigi adásvételi vi­szonyokat. Olyan együttműk­­­ködést kell szorgalmazni,­­ amely az eddiginél jobb ter­­­­melési eredményeket szava­­ttol és megkíméll a termelő­ket az értékesítési gondok­tól is. A termelés ugyanis egész embert követel, mert csakis a földeken és a gyü­mölcsösökben eltöltött mun­kával lehet javítani a hoza­mokon és az áru minőségén. N­G Zenei életünk pillére A szabadkai zeneiskola ünnepségei kapcsán A napokban a 110. műkö­dési évébe lépő szabadkai ze­neiskola hangversenysorozat­tal, koszorúzási és egyéb al­kalmi ünnepségekkel tartotta meg az intézet napját, októ­ber 16-át. A szabadkai zeneiskola hi­vatalosan 1868 október 16-án kezdte meg munkáját. Zene­oktatással a szabadkai isko­lákban azonban már jóval korábban foglalkoztak. Az 1687-ben nyílt ferencesek is­kolájában, az 1710-ben ala­kult ószláv iskolában és az 1747-ben megnyitott latin nyelvű gimnáziumban már te­kintélyesnek mondható zene­oktatás folyt. A Ratio educa­tions elnevezésű rendelkezés előírta 1777-ben a kötelezői hangszer-tanítást az újonnan megnyílt tanítóképzőben.­­ 1800-ban Arnold György, a Teréz templom karnagya ze­­­­neiskola megnyitását java­­­solja a városnak, amelyet el is fogadnak. A javaslatból azonban anyagiak híján csak az ötlet marad meg. Ennek ellenére Arnold György kó­rust alapít és hangversenye­ket rendez Szabadkán. A város zenei élete fokoza­tos fejlődésnek indul: 1864- ben megalakul a szerb dal­egylet. Petar Stojkovic város­atya javaslatára 1867-ben hozzáfognak egy leendő zene­iskola tervének kidolgozásá­hoz. 1868 szeptember 21-én Frankl Istvánt bízták meg a zeneiskola igazgatói tisztségé­vel, tanároknak Alaga Géza (gordonka), Louschek Vince (hegedű) és Leonhard Barba­­ro (ének) lettek kinevezve. Az új intézet október 16-án hivatalosan is megkezdte munkáját. 1875-ben az iskola a fúvós tanszakkal­ erősödött. Ekkor már négy évig tartott a zeneoktatás. Nemzetközi hírnévre a sza­badkai zeneiskola 1882-től tesz szert, amikor Liszt tanít­ványa, Gaál Galovic Ferenc lesz az igazgató. Gaál hírne­ves zeneszerző és zongoramű­vész volt, irányítása alatt a zongoratanszak mellett a töb­bi szakon is hivatásos szín­vonalra emelkedik a zenei ok­tatás. A következő sikeres korszak Lányi Ernő nevéhez fűződik. Lányi 1907-ben jött Szabadkára. Rendkívüli te­hetségű zeneszerző és peda­gógus volt, de mint szervező is maradandó érdemeket szer­zett. Kórusokat alapított Sza­badkán, 1908-ba­n megalapí­totta a Szabadkai Filharmó­niát. Az első világháború vés­get vetett az intézet töretlen fejlődésének. A szabadkai zeneiskola rer­e­­szánsza a felszabadulás után kez­d­ődött meg Milkó Pataki Kóra, hazánk egyik legkiemelkedőbb zongoraművészének és zenepeda­gógusának irányítása alatt. Mil­kó Kóra vezetésével a ta­ná­ri kar áthidalta a fölszabadulás utáni hónapok nehézségeit és­ az inté­zetet soha nem tapasztalt lendü­letes fejlődésnek indította. Az újjászervezett, film­harmónia — amelynek szintén Milkó Kóra volt az igazgatója —, országunk­ban a rangsorban az előkelő har­mad­ik helyet foglalta el. 1954- ben a zeneiskola támogatásával megalakították a Szabadkai Ope­rát. A szabadkai zeneiskolának ebben az időszakban híres mű­vésztanárai voltak és tehetséges jól képzett növendékei, akik szá­mos esetben országos viszonylat­ban is felhívták írtagukra a fi­gyelmet. érdekességként megrem­lítjük, hogy ebből a nemzedék­ből került ki a legtöbb hírne­ves hegedűs, akik még ma is ve­zető helyet foglalnak el nem­csak az ország zenekaraiban, ha­nem a külföldi hírneves szim­fonikus zenekarokba­n is.IVT. M. Megszakítom a láncot... Meg én, még a fenye­getések ellenére is úgy határoztam, hogy nem te­szek eleget annak a levél­ben érkezett felhívásnak, amely arra kér, hogy ki­lenc napon belül 20 cím­re küldjem el ennek a le­vélnek a másolatát, még akkor is, ha nem vagyok bánatos. A hozzám intézett levél — feladója persze isme­retlen —, arról igyeke­zik meggyőzni, hogy aki bekapcsolódik ebbe a Ve­nezuelából induló nemzet­közi szerencseláncba és eleget tesz a felhívásnak, akkor kilenc napon be­lül váratlan szerencse éri. Hogy meggyőzzön állítá­sáról, a levélíró példákat sorol fel, így megtudom, hogy Dénes Anna a levél kikézbesítését követően 2 milliót nyert (dinárt, dol­lárt, márkát?), miután to­vábbította a láncot. Tos­nád Géza vele szemben nem továbbította a lán­cot és néhány nap múlva elveszítette az állását. Egy amerikai vállalat egy­milliót nyert. (Nem is tudtam, hogy vállalatok is részt vesznek ebben a nemzetközi akcióban.) De­ri Alice 3660 dollárt nyert, de néhány ilip múlva meghalt, mert meg­szakította a láncot. (Avagy azért szakította voltba meg a láncot, mert meghalt? — ez is magyarázatra szo­rul.) Az első hasonló tartal­mú levelet még elemista koromban kaptam, az csak abban különbözött, hogy akkor még arra is kér­tek, hogy küldjek a meg­jelölt címekre néhány di­nárt. Lehet, hogy hitetlennek tűnök, de nem hiszek az efféle leveleknek, főleg pedig nem hiszek az ilyen szerencseláncban. Nem­csak, hogy megszakítom a láncot, hanem másnak is javasolom, aki hasonló tartalmú levelet kapott, hogy tegye ugyanezt. Ha valaki levelezni szeret, ám tegye, de ne akarjon szerencselánc ürügyén mást is bevonni hobbija gyakorlásába. J Cs. J. Találmányok a vásáron Az őszi nemzetközi vásá­ron a feltalálók tartományi szervezetének néhány tagja is bemutatta találmányát. A csarnok bejárata előtt lát­ható a morzsológépre szerelt áramfejlesztő is. „ Azért hegyeztük mor­­zsolóra a generátort, mert a mezőgazdasági gép aránylag ritkán üzemel, mint daráló — mondja a feltalálók egyi­ke, Veréb László mérnök. — Tehát az olyan háztartások­ban, amelyek távol esnek a városi hálózattól, kifizetődő lenne generátort szerelni a morzsolóra, hiszen az öt­venkilenc köbcentis Tomos gyártmányú benzinmotor, amely egyébként a darálót üzemelteti, alkalmas arra is, hogy a generátor meghajtá­sával 220 voltos áramot ter­meljen. A mintegy 800 watt­­nyi árammenyiség elegendő néhány égő, tévé és rádió, valamint kisebb­­háztartási gépek üzemeltetésére. Az említett találmány má­sik két társszerzője: Kincses István mérnök és Nagy Ist­ván magas szakképzettségű lakatos. A habarcsológép is a vá­sáron látható. Amellett, hogy, keveri a habarcsot, gumi­­csövön át fel is viszi a falra — mintegy tíz méter ma­gasságig, s a cső végére sze­relt simítóval arányosan el lehet osztani a habarcs­mennyiséget. Lebényi László ötletes emelő-, illetve rakodószer­kezetét mutatja be, a Sigma különféle típusú hőszabályo­­zóit, emellett pedig úgyne­vezett programozókészülék és egyebek is láthatók a fel­találók standján. ­ Szabadkaiak a falusi olimpiai játékok zónaversenyén A községi versenyen 2000 fiatal vett részt 99 csapatban Egy híján száz csapatban összesen kétezer szabadkai fiatal vett részt a falusi olimpiai játékok községi versenyein. A helyi közössé­gek ifjúsági és sportszerve­zetei által szervezett vetél­kedők sokban hozzájárultak a helyi közösségek sportéle­tének fejlesztéséhez. A fia­talok kézilabdában, kisfoci­­ban, kötélhúzásban, céllövé­szetben, sakkban, asztalite­niszben, röplabdában és el­sősegélynyújtásban mérték össze tudásukat. A falusi olimpiai játékok zónaversenyét szombaton tartják Kanizsán, a községi testnevelési szövetség és a sportágak szakszövetségei­nek szervezésében. Szabadkáról a következő csapatok utaznak a zónaver­senyre: kisfociban a bajno­­ki Kata, kötélhúzásban, cél­lövészetben és sakkban a csantavéri fiatalok verse­nyeznek, ők adják a férfi asztali­tenisz-csapatot, míg a nőit a bácsszőlősi lányok képezik, a férfi és női röp­labdában pedig a györgyéni fiatalok lépnek fel a sza­badkaiak színeiben. A szombati versenyen a megnyitó 8.25-kor lesz a kanizsai Kisstadionban. A versenyek , kilenc órakor kezdődnek. .__ 9. oldal SZABADKÁN - FILM JADRAN: A Grizzly, ame­rikai színes (16, 18, 20) LIFKA: Dzsingisz kán, amerikai színes (16, 18, 20) ZVEZDA: Szerelmi történet — Gable Lombard, ame­rikai színes (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Szeretők (FEST ’75), francia színes (15.30, 17.30, 19.30, 21.15) ÜGYELETES ORVOS: a Petőfi Sándor ut­cai mentőállomáson este 8-tól reggel 6-ig. GYÓGYSZERT­ÁJK: A Város­háza alatt. MÚZEUM Állandó kiállításon a régé­szeti, néprajzi és történelmi anyag. Hétfő­­kivételével min­dennap, kedden és pénteken 9-től 13-ig, vasárnap 8-tól 13 óráig tekinthető meg. Időszaki kiállításon: Voj­­nich Oszkár világnéprajzi gyűjteménye, A pénzforga­lom története Észak-Bácská­­ban. A Képzőművészeti Talál­kozó szalonjában Dudás An­tal festő és Ivan Jandrić keramikus kiállítása. Antikvárium nyílik átszervezésével fölszabadí­tottak egy termet, amelyet azutan a községi művelődé­si érdekközösség anyagi tá­mogatásával 2­50 ezer di­nárból berendeztek. A régi kiadványok a könyvtár meg­levő állományából gyűltek össze. Összesen mintegy 5000 kötettel kezdi­ meg­ mun­káját november elsején a könyvkereskedés. Nikola Knežević igazgatótól meg­tudtuk, hogy a közeljövő­ben a kétszeresére szeret­nék növelni a­z antikvárium könyvválasztékát. Nemcsak szépirodalmi műveket, ha­nem szakkönyveket és más érdekes régi­ kiadványokat vásárolnak majd a rokon­­intézményektől, főként pe­dig a polgároktól, így lehe­tővé válik, hogy a gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező város családi könyvtáraiból vagy az­ el­hunytak hagyatékából szá­mos értékes könyv egy hely­re kerüljön. A könyvbará­tok, gyűjtők, szakemberek, irodalmárok így a jövőben ilyen könyvekhez i­s hozzá­juthatnak, és emellett a használt kötetek árusításá­val a lakosok széles rétege is hozzáférhetőbb áron vásá­rolhat könyvet. G. A. Több évi meddő próbál-­­­kozás után végre sikerült a­­ szabadkai Városi Könyvtár-­­ nak valóra váltani­ régi el-­­ képzelését, hogy egy antik-­­­váriumot nyisson az in-­­ tézmény keretében. A könyvtár földszinti he­lyiségeiben folyó munka

Next