Magyar Szó, 1978. április (35. évfolyam, 89-103. szám)
1978-04-11 / 99. szám
A Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizottsága 1978. március 30-án tartott ülésén elfogadta a Szerb KSZ Vik. kongresszusa határozatának alaptételeit. Úgy határozott, hogy erről az okmányról április folyamán széles körű eszmecserét folytatnak a Szerb KSZ valamennyi szervezetében. A határozat alaptételeinek a kongresszusi előkészületekben serketeniük és irányítaniuk kell a nyilvános eszmecserét, és azt a Szerb Kommunista Szövetség alapvető irányvonalaira, akcióira és feladataira kell összpontosítaniuk. Ezzel szavatolniuk kell a legszélesebb alapot a KSZ álláspontjainak és irányvonalainak kilakításához a Szerb KSZ Vili. kongresszusa határozatainak elkészítéséhez. A Szerb KSZ Vili. kongresszusa határozatainak alapelveiről folytatandó nyilvános eszmecsere során a Kommunista Szövetség tagjainak és szervezeteinek bírálóan és alkotó módon fel kell mérniük eredményeiket és helyzetüket és ezzel minél konkrétabban hozzá kell járulniuk nemcsak saját munkaprogramjuk kialakításához, hanem az egész Kommunista Szövetség álláspontjainak és feladatainak meghatározásához is. A Szerb KSZ Központi Bizottsága úgy döntött, hogy az alapelveket külön mellékletként jelenteti meg a Komunist szerbiai kiadásában és ily módon bocsátja nyilvános vitára. A Szerb KSZ Vik. kongresszusa határozatainak alapjai külön mellékletként megjelennek albán (a Rilindjában) és magyar nyelven (a Magyar Szóban). Bevezetés A két kongresszus közötti időszakban — 1974-től 1978-ig — a Szerb Szocialista Köztársaság munkásosztálya, dolgozói, nemzetei és nemzetiségei a Kommunista Szövetség vezetésével, hatalmas eredményeket értek el társadalmunk további forradalmi átalakításában a társult munka és a szocialista önigazgatás alapján. 1. A Kommunista Szövetségnek a JKSZ X. kongreszszusán és a Szerb KSZ VII. kongresszusán meghatározott politikai irányvonala valósra váltásáért folytatott küzdelem stratégiai irányvonalai a következők voltak: — a munkásosztály helyzetének erősítése és döntő befolyása a társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális fejlődés minden folyamatára; — a szocialista önigazgatási irányvétel, valamint társadalmunk önigazgatása társadalmi-gazdasági viszonyaink fejlesztése és elmélyítése; — a politikai rendszer átalakítása és a küldöttrendszer alapján való felépítése; — harc a KSZ nemzetiségi politikájának érvényesüléséért, a jugoszláv szocialista közösség és a Szerb SZK egységének kiépítése nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogúságának, testvériségének és egységének alapján, a társadalmi megállapodások és az önigazgatási megegyezések révén; — a Kommunista Szövetség továbbépítése, ideológiai befolyásának fokozása és kiépítése arra, hogy kohéziós tényezőként tevékenykedjen a szerteágazó önigazgatási érdekek szabad érvényesülésének, összehangolásának és társadalmi szintézisének folyamatában; — küzdelem a nagyobb fokú általános anyagi fejlődésért, a dolgozók jobb élet- és munkafeltételeiért, a jobb minőségért, a termelékenységért és a szabad munkacseréért, az anyagi termelés és a társadalmi felépítmény érdekeinek önigazgatási integrálásáért; — a honvédelem társadalmi önvédelem rendszerének további építése, szilárdítása és erősítése, mert ez fontos tényezője a forradalom és szocialista önigazgatású társadalom békés építőmunkájának vívmányai megőrzésének; a küzdelem minden szocializmus-ellenes és önigazgatás-ellenes ideológiai elképzelés ellen, amelyek kísérletet tesznek arra, hogy alternatívaként kényszerítsék magukat szocialista önigazgatású irányzatunkra. 2. Az elmúlt időszak fontos jellegzetessége, hogy feltárultak a lehetőségek társadalmunk további és még gyorsabb szocialista önigazgatású fejlesztése előtt. Az alkotmánnyal és a társult munkáról szóló törvénnyel a munkásosztály megszilárdította pozícióit és mind erőteljesebben úrrá lesz a társadalmi élet minden folyamatán, erősítve és bővítve a Kommunista Szövetség vezetése alatt álló szocialista és önigazgatási irányvételű erők frontját. A dolgozók és minden polgár határozottan állást foglal a Kommunista Szövetség politikája, a szocialista önigazgatás, a szocialista és önigazgatású Szerbia és Jugoszlávia mellett, független és el nem kötelezett politikája, az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek testvérisége és egysége mellett. Mindennek, valamint a társadalmi-gazdasági, és anyagi fejlődés eredményeinek köszönhető, hogy társadalmunk politikailag erős és szilárd lett, a Kommunista Szövetség pedig eszmeileg egységesebb, és akcióképesebb. A Szerb Kommunista Szövetség széles körű akciót folytatott, hogy a JKSZ politikája — amelynek ő is alkotó és aktív része — minél következetesebben megvalósuljon és egybeolvadjon a társadalmi gyakorlattal, erőteljesen növelte befolyását és tekintélyét a tömegekben. A Szerb Kommunista Szövetség tisztában van azzal, hogy fejlődésünkben problémák és ellenállások is jelentkeznek, az önigazgatás-ellenes irányzatok visszakísértő maradványai, hogy az ellenséges erők tevékenységének jelenségeivel is találkozunk, hogy még mindig élnek és aktívak a dogmatikus, anarcho-liberalisztikus, nacionalista és szélsőbaloldali irányzatok maradványai, hogy fejlődésünket bizonyos ellentmondások, káros jelenségek és szubjektív gyengeségek stb. kísérik. Ismeretes továbbá az is, hogy annál sikeresebb és könnyebb lesz a küzdelem valamennyi szocializmusellenes erő ellen, minél aktívabban és konkrétabban harcolnak a társadalom szubjektív erői a Kommunista Szövetség vezetésével a szocialista önigazgatás kibontakozásáért, a forradalom vívmányainak megőrzéséértés fejlesztéséért, társadalmunk új értékeinek megteremtéséért és érvényesítéséért, a munka és az alkotó tevékenység térhódításáért, azokért a feltételekért, amelyek között maga az ember, a többi emberrel társulva építi boldogságát, és minden nyűgtől és elidegenüléstől megszabadulva küzd a jövőjéért. 3. Eddigi fejlődésünk sok új társadalmi és anyagi tényezőt és feltételt teremtett arra, hogy kevesebb akadálylyal és nehézséggel gyorsabban haladjunk a boldogabb jövő felé. A munkásosztály — érdekeinek és céljainak tudatában — ma már mind nagyobb mértékben határoz az általa megteremtett jövedelem, a többletmunka elosztásáról, az anyagi és társadalmi újratermelés lényeges feltételeire. A társadalmi gyakorlat már igazolta, megerősítette és új tapasztalatokkal, felismerésekkel és eredményekkel gazdagította az önigazgatási megegyezés és megállapodás elvét, az érdekek szabad megnyilatkozását, gaz- Jegyzet