Magyar Szó, 1981. február (38. évfolyam, 30-57. szám)

1981-02-16 / 45. szám

r 1981 IEB 2­3 VÖRÖS LOBOGÓ - KRAGUJEVAC Gazdag önigazgatási gyakorlatunk további elmélyítése Vojo Srzentic mondott beszédet ш önigazgatási találkozón — Átadták az oklevelet és emlékplakettet Petar Stam­nak — Három bizottságban folyik a munka Kragujevacon tegnap megkezdődött a 13. országos önigazgatási találkozó. A kétnapos összejövetel munkájában több mint 700 küldött és 300 vendég vesz részt, kicserélik az önigazgatás gya­korlatában szerzett tapasztalataikat, egyúttal megemlékeznek a kragujevaci munkások és egész munkásosztályunk forradalmi múltjáról. A találkozó délelőtt 9 órakor­ szerzett érdemeiért. Miután meg­kezdődött a hagyományos zászló-­­ köszönte a kitüntetést, Petar felvonulással. Az AVNOJ téren­­ Stambolic visszaemlékezett a kra­ Vojislav ŽIVKOVIC, a Zastava i gujevaci munkások első forradal­­művek magas szakképzettségű ko-­­vácsa, az ország legjobb fémmanké­­j­­a vonta fel az önigazgatás vörös­­ lobogóját az árbocra, majd Dra­­goslav NOVAKOVIC, a községi szakszervezeti tanács elnöke mon­dott rövid beszédet. Tíz órakor hivatalosan is meg­nyitották a találkozót. A Sumadija csarnokban felhangzott a himnusz, ezt követően Vojo SRZENTIĆ, a találkozó előkészítő bizottságának elnöke felidézte Tito elvtárs mű­vét és emlékét. A jelenlevők egy­perces néma felállással jelezték: emlékét őrizzük, művét folytatjuk. A találkozón jelen vannak az önigazgatás veteránjai és társadal­mi-politikai életünk kimagasló tisztségviselői, közöttük Petar STAMBOLIC, Fadil HOXHA, Ti­­homir VLAŠKAtilo, Mika ŠPI­­LJAK, Dobrivoje VIDIC. Vojo Srzentjc megnyitója után Milutin MILOJEVIĆ, a kragujeva­­ci községi képviselő-testület elnö­ke köszöntötte a találkozó résztve­vőit és közölte az egybegyűltekkel, hogy a községi képviselő-testület határozata értelmében Petar STAMBOLICOT, a JSZSZK és a JKSZ KB Elnökségének tagját Vörös Lobogó Oklevéllel és Em­lékéremmel tüntetik ki. Kraguje­­vac dolgozói ezzel elismerésüket fejezik ki a forradalom megszerve­zésében, népi hatalom létrehozásá-­­­ban és az önigazgatás kiépítésében mi megmozdulására, s kiemelte, hogy az emlékezetes zászlóbontás már 1876-ban jelezte az elnyomók elleni véres harc kezdetét. Beszélt továbbá a szocialista forradalom és a népfelszabadító háború kor­szakáról, amikor — mint mondta — népünk Tito vezetésével nagy­ban hozzájárult a világ előrehala­dásához és a szocializmus ügyéhez. Felvázolta a felszabadulás utáni­­ társadalmi és gazdasági fejlődésün­ket, valamint az önigazgatás fejlő­dését, részletesebben idézve társa­dalmi-gazdasági helyzetünk jelen­legi problémáinál. A küldöttek a továbbiakban el­fogadták a találkozó ügyrendi sza­bályzatát, a plenáris ülés napi­rendjét, valamint a találkozó munkatestületeibe és bizottságaiba jelölt küldöttek listáját. Az elnöklő felhívására ezután­­ küldöttséget neveztek ki, amely­­ virágot helyez el Tito elvtárs­­ sírján a Virágházban, valamint­­ a népfelszabadító háború kragu­­j­jevaci áldozatainak emlékművén­­ és élvetozar Markovic és más forradalmárok emlékművén. * A plenáris ülésen ezután Vojo Szzentié beszámolót olvasott fel Önigazgatá­si megegyezés a társult munkában címmel. Ez egyébként az idei találkozó témája is. (Beszá­molóját kivonatosan közöljük a 3. oldalon.) Délután három bizottságban folytatták a munkát. Ma délelőtt szintén a bizottságok üléseznek, majd délben a küldöttek ismét összegyűlnek a Sumadija csarnok­ban és az elhangzottak összegezé­sével fejeződik be az idei Vörös Lobogó találkozó. Gy. J. Még mielőtt legördül a függöny Az első munkanap után korai lenne még megpróbálni összegez­ni a vitát vagy leszűrni valami­féle általános érvényű következ­tetést. Egy dolog azonban már most is annyira kétségbevonhatatlan­nak és elvitathata­tlannak tűnik, hogy a találkozó befejezése előtt is felhívhatjuk rá a figyelmet Nem kell attól tartanunk, hogy a következő viták megcáfolják. Egyszerűen arról van szó, hogy az önigazgatást senki más nem csinálhatja helyettünk, ne­künk magunknak kell meg­küz­­denünk, megdolgoznunk érte. Hogy olyan legyen, amilyennek lennie kell, amilyennek akarjuk, hogy legyen. Sokat kell még tennünk en­nek érdekében. Nekünk is és az utánunk következőknek is. Ezt most itt, Kragujevacon nemcsak azért mondhatjuk, mert ez végeredményben az ön­igazgatás lényegéből következik, tehát mert éppenséggel nem is lehet másként. De sokszor, kü­lönösen ha a munkára való ser­kentésről van szó, nyomósabb érvekre is szükség van. Némelyikünkkel így van. Többszöri meggyőzésre van szükség, amíg eljutunk az el­határozásig. Egy-egy ilyen ta­lálkozónak, most ennek is az itt hallottaknak is semmivel sem pótolható meggyőző ereje lehet. Nem ma kezdtünk el beszél­ni az önigazgatási megegyezé­sekről. Üléseken, tanácskozáso­kon évek óta magyarázzák, szükségességét és előnyeit a tár­sult munka viszonyai ilyen mó­don való rendezésének. Néhány éve gyakorlattá vál­tak már az elvek, de tudjuk­ azt is mindannyian, hogy ezzel a gyakorlattal sokszor elégedetle­nek vagyunk. A megegyezés néha igen las­san halad, sok huzavonával jár, ez meg a gazdaságban gyakran nagy­­károkat okozó idővesztesé­get jelent. Még nagyobb baj aztán, ha a nehezen létrejött megegyezést sem tartják be, a piaci ingadozások folytán (nyers­­anyaghiány, értékesítési nehéz­ségek, áremelkedés stb.) hol az egyik aláíró fél szegi meg, hol a másik veszi semmibe. Aztán panaszkodunk erre. Persze mindig a másik félre, vagy esetleg magára az önigaz­gatási megegyezés intézményé­re, mint olyanra, ami, lám, sokféle bajunknak okozója. Panaszt, bírálatot itt is hall­hattunk. De arról is meggyő­ződhettünk, hogy ahol nem csa­k panaszkodnak, hogy ahol inkább dolgoznak, ott példás eredményeket értek el, ott már a legbonyolultabb jövedel­mi viszonyokat is sikerült ön­­igazgatási megegyezések útján rendezni. Hogy az önigazgatási meg­egyezés intézménye esetleg nem működik mindjárt kifogástala­nul, amiatt sem kell kétségbe esni. Sok helyen már a készí­tői számolnak azzal, hogy bizo­nyos vonatkozásai csak egy-két év múlva, tehát megfelelő fel­tételek létrehozásával lesznek alkalmazhatók. Nem elég az önigazgatási megegyezéseket létrehozni, ál­landó feladat, hogy dolgozzunk az életre keltésükhöz szükséges feltételek megteremtéséért. (b-n) IjrrÉZET | V J МШк ЈЈШ|| Ј^ (2. oldal) " ^ јјјЈЈЈЈј јЈјиЈГ fifpf­fB. ЈЈР^ jjjfff ЈжЈРШ^ ШЈЈј fpL ЈЈЈЈ^ (Sportvilág 1. oldal) —­­...­ ’ - ■ Részletes időjárásjelentés az 5. oldalon XXXVIII. év 1., 45. (12111.) szám 1981. február 16., hétfő Ára 5 dinár ________________ Öt év alatt megkétszereződik az árucsere-forgalom Zvone Dragán bukaresti nyilatkozata Jugoszlávia és Romá­nia hosszú távú gazdasági együttműködéséről A jugoszláv—román kormánykö­zi megbeszélések alkalmával ki­dolgozták az ötéves gazdasági együttműködésről és árucsere-tor­­­­gálamról szóló hosszú távú meg-­­­állapod­ások alapjait — jelentette­­ ki Zvone DRAGÁN, az SZVT alel­­­­nöke, Bukarestből való elutazása­­ előtt. Hie VERDET miniszterel­­­­nökkel, Nicolae CONSTANTIN­­ tervezésügyi kormányfőhelyettes­­­­­el és Paul NICULESCU pénzügy­­miniszterrel, valamint Virgil TRO­­FIN bányaügyi miniszterrel foly­tatott megbeszélést a két ország gazdasági kapcsolatairól. A véleménycsere során megálla­pították, hogy mindkét fél kész fejleszteni a kapcsolatokat. Le­szögezték továbbá, reális alapja van a tervnek, hogy az árucsere­forgalmat az elkövetkező öt év­ben megkétszerezik, és értéke el­éri a 4,2 milliárd dollárt. E nagyszabású terv megvalósí­tása a koprodukció és a szakosí­­ tás, de különösen a közös tervek­­ és beruházások maximális fejlesz­­tését követeli. Zvone Drágán kü­­l­­önösen a fémkohászatban, gép­­­­iparban, vegyiparban, energetiká­ban, mezőgazdaságban és hajó­építésben való kapcsolatok bőví­­t­­ésének lehetőségét hangsúlyozta.­­ Nyilatkozatának végén elmond­­­­ta, hogy Bukarestben eszmecserét­­ folytattak Jugoszlávia és Románia , gazdasági helyzetéről. Megállapították, hogy a két gaz­daság sok téren nagyszerűen ki­egészítheti egymást és ez annál­­ inkább előny, mert szomszédos or­­­­szágokról van szó, amelyeket ha­gyományosan baráti kapcsolatok fűznek össze. (Tanjug) Megkoszorúzták Tito sírját A kragujevaci Vörös Lo­bogó találkozó résztvevőinek küldöttsége tegnap ellátoga­tott a Josip Broz Tito Em­lékparkba, és kegyelete je­léül virágot helyezett el Tito elvtárs sírjánál. (Tanjug) Negyven kilométeres sebes­séggel a belgrád a zágrábi autóúton A Jugoszláv Motoros Szövetség tájékoztatása szerint az ország utai viszonylag biztonságosan jár­hatók. Több útszakaszon továbbra is korlátozás van érvényben, így például tilos vontatókkal közleked­ni Trentište és Gacko között, az adriai autóúton pedig Titograd és Kolašin között. A belgrád—zágrá­bi autóúton Lipovljani és Okučani között annyira megrongálódott az útburkolat, hogy minden motoros jármű haladási sebességét 40 kilo­méterre korlátozták. (Tanjug) Segély a hó fogságában­­ élőknek­­ A trnovai község KSZ-szerveze­­tének kezdeményezésére tegnap helikopteren segélyt szállítottak a Bjelašnica és a Treskavica között levő néhány, a világtól több hó­napja elvágva élő falu lakosságá­nak. A Jugoszláv Néphadsereg és a szarajevói belügyi titkárság he­likopterei a nap folyamán többet fordulva mintegy 30 tonna élelmi­szert, gyógyszert, takarmányt, pet­róleumot, gyertyát és szappant szállított az ott élőknek. Az akció sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy az ott élő lakosság segédke­zett a szállítmány kirakodásánál. A trnovai községhez tartozó fal­vaknak mintegy 2000 lakosa így most már többé-kevésbé a meg­szokott életet élheti, ötvenkét nap­ja teljesen el vannak vágva a vi­lágtól, hosszú ideig villanyuk sem volt, most már azonban az áram­szolgáltatás helyreállt. A falvak lakosai még egymás között sem közlekedhettek jó ideig. Most már megindult a gyalogforgalom, rész­ben azokon a hóalagutakon ke­resztül, amelyet a hatalmas hófú­vásokba ők maguk vágtak. Szeren­cse, hogy a veszélyeztetett falvak egyikében sincs beteg vagy sérült, bár a hatalmas hó súlya alatt öt ház is összeomlott. (Tanjug) ISMÉT ORSZÁGOS BAJNOK A SPARTACUS Óriási érdeklődés mellett tartották meg tegnap Szabadkán Jugoszlávia birkózó csapatbajnok­ságának rangadó mérkőzését A Spartacus a nagyszerű küzdelemben 6:3-ra legyőzte a Gavrilovi­­cot, és ezzel megszerezte az országos bajnoki címet. A szabadkai birkózók számára ez már a 14. csapatbajnoki cím. Erről és a többi mérkőzésről részletes jelentést olvashatunk a Sportvilágban! Képünkön az ünneplő Spartacus. Balról jobbra Gion István edző, Vahtler Zoltán, Zoran Po­povic, Kovács Zoltán, Dusán Jakob, Tóth Péter, Kaszap Károly, Sreten Damjanovic, Kiss Mihály és Kopasz Károly.

Next