Magyar Szó, 1981. december (38. évfolyam, 344-359. szám)

1981-12-24 / 352. szám

^ ШшГ JV Ш^И iKb A szóvivő nem részletezte, minek JSh §Ш ЂжШ SSBwffl ‘1§?§Д J§fw Miff No§ valótlannak a jelentést (2. oldal) Ш ШшШ Ш МШ Шж ШШ И Л­H> Nirvána ШВШ ШШ дШШ ЈНиИН ВАЈИ ШМ ЈПшшВ&А Шшш Van ЈжНнв VWHmW Deák Ferenc drámájának ősbemutatója az újvidéki Аиг шјвв Шшв IH Вш а Ан Ш ___________________________________________________________________________________ф Délelőtt helyenként gyenp havazás, délután kiderül XXXVIII. évf.( 352. (12418.) szám 1981. december 24., csütörtök óra 7 dinár időjárásjelentésünk Tito történelmi szerepe a párt kiépítésében A statútum módosításának és bővítésének eszmei-politikai alapjairól tárgyalt tegnapi ülésén a JKSZ Központi Bizottsága . Branko Mikulic mondott bevezetőt A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága teg­napi ülésén meghatározta a JKSZ statútuma módosításának és bővítésének eszmei-politikai alapjait. A vita kiindulópontjául a JKSZ KB szervezési és statútumügyi bizottságának, a KSZ szer­vezési kiépítése és fejlesztése időszerű kérdéseivel kapcsolatos sugallatokról, véleményekről és javaslatokról szóló jelentése szol­gált. Az ülésen Branko Mikulié, a JKSZ KB szervezési és statú­tumügyi bizottságának elnöke mondott bevezetőt. Branko Mikulié kiemelte, hogy a JKSZ KB szervezési és statú­tumügyi bizottságának jelentésé­ben szereplő értékeléseik és javas­latok a JKSZ-ben folytatott szé­les körű konzultációk eredménye, és nagyfokú nézetazonosságot ala­kítottak ki velük kapcsolatban. Ezután megemlítette, hogy a fel­kínált javaslatok nem szolgálnak a JKSZ statútuma hatályos ren­delkezéseinek helyettesítéséül, ha­nem alapjai bővítésüknek és gaz­dagításuknak. E bevezető megjegyzések után Branko Mikulic átfogóan beszélt azokról a felismerésekről, ame­lyekhez a bizottság jutott el több hónapos munkája során. A bizottság azt javasolja, hang­súlyozta Mikulic, hogy a JKSZ statútumának bevezetésében ki­emeljék Tito elvtárs történelmi szerepét a munkásmozgalom fej­lesztésében és a JKP, illetve a JKSZ kiépítésében, a munkásosz­tály nemzeti és szociális felszaba­dításáért folytatott harcban, a nép­­felszab­adító háború és a szocialista fárad­alom érvényre juttatásában, a nemzetek és nemzetiségek testvé­riségéért és egységéért, egyenjogú­ságáért folytatott harcban, a világ kommunista, munkás- és egyéb haladó mozgalmai és pártjai kö­zötti egyenrangú viszonyért, a népek és államok békéjéért és egyenrangúságáért, az el nem köte­­lezettségi mozgalom megalapításá­ért és a mozgalom eredeti elvei következetes érvényesítéséért foly­tatott harcban. Az álláspontok megfelelőbb kialakításáért A vita során arra a megállapí­tásra jutottunk, hangsúlyozta Mi­­kulic, hogy nem lehetünk megelé­gedve a KSZ szerepének politikai rendszerünkben érvényesülésével. Ennek egyi­ik oka az a tény, hogy a KSZ szervei nem szerveződtek megfelelő módon azon probléma­kör azonnali tisztázásához, ame­lyekről a küldött-testületekben és társadalmi-politikai, valamint tár­sadalmi szervezetekben tárgyal­nak. A KSZ szervei saját állás­pontjukat nemritkán az állami szervek javaslatai alapján alakít­ják ki. Ily módon egyrészt annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a rendszeren kívüli tényező­ként működnek és elvesztik a köz­vetlen kapcsolatot a dolgozóval és a dolgozó érdekeivel, másrészt pe­dig hogy egybeolvadnak az állami igazgatás szerveivel. A KSZ társa­dalmi tekintélyének eredménye­képpen elegendő például annyit mondani, hogy a KSZ valamely szerve valamit támogatott, ezért aztán, noha szükség lenne rá, ne folytassanak vitát az adott kér­désről, mondjuk a küldöttrendsze­rű képviselőházban. Branko Mikulic ezután a társa­dalmi-politikai szervezetekben de­legált, valamint KSZ küldöttek és küldöttségek munkájának jelentő­ségéről beszélt, valamint az alap­­szervezetektől a legfelsőbb fóru­­mokig a KSZ arra való felkészí­téséről, hogy foglalkozzon azokkal a problémáikkal, amelyek az ön­igazgatási és a küldött-testületek napirendjén szerepelnek. Ezért a JKSZ statútumával is kötelezni kell a küldöttrendszerű képviselő­­házak tanácsaiban, a helyi közös­ségek tanácsaiban és más küldött­­testületekben küldöttként tevé­kenykedő KSZ-tagokat, hogy rend­szeresen tájékoztassák KSZ- alapszervezetei­k­et azokról a kérdé­sekről, amelyekről e testületek és szervek tárgyalnak. Több hónapos munkája során a bizottság kivételes figyelmet szen­telt a demokratikus centralizmus elve érvényesülésének és a JKSZ belső viszonyai időszerű kérdései­nek. A JKSZ központi, tartományi és hadseregbeli bizottságában le­bonyolított vitákban és konzul­tációkban az az osztatlan véle­mény alakult ki, hogy a JKSZ eme alapvető elvét még jobban meg kell szilárdítani. Nem von­ták kétségbe tehát sem a demok­ratikus centralizmust, sem a JESZ egységét. E véleményekkel ellentétben a nyilvános vita egy része azt sugallta, emlékeztetett rá Mikulié, hogy a demokratikus centralizmus elveit „demokrati­kus egységgel” kell helyettesíteni, hogy statútummal kell szabályoz­ni a „vélemények pluralizmusét” a JSZK-ben, hogy a „klasszikus demokratikus centralizmus” he­lyett be kell vezetni a „demokrati­kus megállapodást önigazgatási értelemben”, és így tovább. Mi­után emlékeztetett arra, hogy ilyen kezdeményezések a JKSZ IX. kongresszusa előtt is voltak. Branko Mikulic hangsúlyozta, ezek nyilvánvalóan­­ a JKSZ és a társadalom belső centrifugális tendenciáinak megnyilvánulásai voltak. Élt azonban ezzel ellenté­tes irányvétel is: téziseket fejtet­tek ki a JKSZ átalakításáról, vala­miféle centralisztikus, úgymond ,,köztársaságok feletti” szervezet­té. A Kommunista Szövetség nem klasszikus politikai pad­ Azért elevenítem fel ezt, mond­ta Mi­kulié, mert most is figyel­meztetnek a JKSZ föderalizálásá­­nak veszélyére, ami nemcsak a JKSZ egysége iránti aggodalmat tükrözheti, hanem egyesek azon óhaját is, hogy megkérdőjelezzék a köztársasági és tartományi szö­vetségek egyenjogúságát, önálló­ságát, szerepét és felelősségét, a JKSZ-t pedig centralisztikus típu­sú ,„monolit párttá” transzfor­málják. Ez oda vezetne, nyomaté­kosította Mikulic, hogy a köztár­sasági és tartományi Kommunis­ta Szövetségek elkülönülnének a munkásosztály és a dolgozók, a nemzetek és nemzetiségek szociá­lis és nemzeti érdekeitől, valamint (Folytatása a 4. oldalon) Branko Mikulic bevezetőjét olvassa (Stevan KRAGUJEVIĆ felv.) ŽARKOVIĆ SZUDÁNBAN Látogatás Kenanában Vidoje Zarković, a JSZSZK El­nökségének tagja, aki hivatalos és baráti látogatáson Szudánban tar­tózkodik, tegnap délelőtt Kenana tartományba látogatott. Ebben a tartományban működik a világ három legnagyobb cukorgyárának egyike, évi kapacitása 350 000 ton­na cukor, ezt 45 000 hektár cukor­nádból nyerik. Vidoje Markovic és kísérete megtekintette a cukornádültetvé­nyeket, majd a belgrádi Parti­­zanski put Építővállalat néhány épülő objektumát. Elbeszélgettek a munkásokkal, munka- és élet­­körülményeik iránt érdeklődtek. A Partizán aki mát már több vál­lalkozást végzett Szudánban és nagy tekintélyre tett szert. A Khartum­ sajtó nagy teret szentel Vidoje Zarkovic látogatá­sának. (Tanpxg) I •w , 2 'ЈГ 1- 1-----------------————----------------------------1 Ш mm ^ ^ ^ ff ma: M Ш Шш m Ф A Pentagon cáfolja a Dozier „kivégzéséről” szóló hírt . . ’•1­4* A sztrájkoló bányászok követelése Javul a fegyelem”, csökken a termelékenység Lengyel­­országban­­ „Rendeződik a társadalmi-politikai és gazda­sági helyzet az országban” A varsói rádió derűlátó híreket sugároz a társadalmi-politikai és gazdasági helyzet rendezéséről. A rádió adásában felsorolt tények azonban arra vallanak, hogy a helyzet még távol áll a normalizá­lástól. Megerősítették, hogy a gyárakban a légkört gyanakvó várako­zás jellemzi, az emberek hallgatásba burkolóznak. A Piast bányában tegnap már 10. napja sztrájkoló több mint 1700 bányász követeli az összes internált, közöttük a Szolidaritás­nak e bányában megalapított szer­vezete két vezetőjének szabadon bocsátását, a hadiállapot megszün­tetését, az e tiltakozó megmozdu­lásban részt vett személyek bizton­ságának szavatolását. A varsói rádió első ízben ismer­tetve a bányászok követeléseit nem közölte, hogy a Ziemowit bá­nyában sztrájkoló több mint 1000 bányász ugyanilyen vagy hasonló feltételhez köti-e akciójának meg­szün­tetését. A Piast bányában még dcember 14-én az első műszak befejezése után a tárnában maradt 300 bá­­nyász, s később csatlakoztak hoz­zájuk mások is, összesen 1850-en. A rádióadás szerint keddig hozzá­vetőleg 120-an hagyták abba a sztrájkot és feljöttek a felszínre. A bányászokkal a kapcsolatot tele­fonon tartják fenn. A varsói rádió közölte, hogy a megmozdulás rész­vevői határozzák meg, ki szállhat le a­ tárnákba , s nem hajlandók tárgyalni. A varsói rádió megemlítette, hogy a hatóságok képviselői ja­vasolták a bányászoknak, hogy küldjék küldöttségüket a felszín­re, vagy „semleges területen” tár­gyaljanak, erre azonban a bányá­szok nem hajlandók. A Ziemowit bánya helyzetéről sz­­ó jelentés szerint a föld alatt 1140-en tartózkodnak. A bányá­szok itt sem termelnek. Szünetel a munka a katowicei kohászati művekben is. Nem közölték, a megmozdulás hány dolgozóra ter­jedt ki. A varsói rádió tegnapi első adá­sában azt sugározta, hogy to­vább rendeződik az országban a társadalmi-gazdasági és politikai helyzet. Derűlátó megállapításához az állami rádió hozzáfűzte, hogy „a mostani feszültség fő forrása a Katowice környékén levő szén­bányák dolgozóinak sztrájkja. A bányászokhoz tegnap papok száll­tak le, hogy rábeszéljék őket a sztrájk beszüntetésére. A varsói rádió szigorúan cenzú­ráit adásában megerősíti, hogy még távoli cél a helyzet normali­zálása. Tegnap délelőtt egyebek között jelentette, hogy „a légkör még nem mindegyik gyárban ked­vező. Gyanakvás és kivárás ta­pasztalható. A korábban beszédes emberek hallgatagon dolgoznak. Lelki megrázkódtatás tapasztalha­tó a slonski bányában történtek után. Hozzáfűzte, hogy „lassan helyreáll a pártszervezetek te­kintélye, ám több vállalatban ne­hezen számolják fel a korábbi megoszlást”. Figyelmet keltett a varsói rá­dió másik híre, hogy „javul a fe­gyelem”, ám a termelékenység „az utóbbi napokban csökkent a be­tegszabadságok számának növe­kedése miatt”, ez az ellenállás új formájára utal néhány közösség­ben. Ezzel hozható összefüggés­be, hogy a katonák mind nagyobb szerepet vállalnak több teendő ellátásában, főként a közlekedés­ben, az élelmiszer-szállításban. A rádióadás szerint „a hadsereg se­gíteni fog” az ünnep alatt is. Kedden a Minisztertanácsban az igazgatókkal megtartott megbeszé­lésen ismét „megvitatták a vezető káderek összes szinten való helyes megválasztásának szükségességét”, közölte a rádió. Varsói rádió sugározta a belügy­minisztérium szóvivőjének nyilat­kozatát az üzérkedők elleni „fo­lyamatos rendőrségi akciók ered­ményeiről”. Közölte, őrizetbe ve­szik azokat, akik „fellépnek az ál­lam ellen, megsértik a hadiállapot rendelkezéseit, sztrájkot szervez­nek, nyugtalanságot szítanak, ál­hírt terjesztenek, továbbá a Szoli­daritás aktivistáit”. Tegnap közölték, hogy iskolák­ban csak január 4-e után folytat­ják az oktatást. A tanintézetek munkájára vonatkozó rendeletből megállapítható, hogy a rendkívüli (Folytatása a 3. oldalon) A küldöttség­ bázis a stabilizáció jelentős tényezője A Szocialista Szövetség feladatai a gazdaság fejlesztésében • ülést tartott a VDNSZSZ Tartományi Választmánya A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya tegnapi ülé­sén kijelölte a jövő évi gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos felada­tait. A Választmány egyöntetűen támogatja a gazdaság fejleszté­sének céljait és irányait, az erről szóló határozat tervezetére azonban több megjegyzést tett. A Választmány HORVÁTH Jó­zsefnek, az Elnökség tagjának vi­taindítója és a felszólalások meg­hallgatása után úgy döntött, hogy a megjegyzéseket, észrevételeket összegezi és eljuttatja a határozat előterjesztőihez. A továbbiakban a VDNSZSZ Tartományi Választmá­nya megvitatta a nők társadalmi helyzetével és szerepével kapcso­latos időszerű kérdéseket, majd jó­váhagyta az önigazgatási szerveze­tek és közösségek küldötteinek je­löléséről és megválasztásáról szó­ló szabályzatot, végül pedig hatá­rozatot hozott a VDNSZSZ elis­meréseinek odaítéléséről. Az El­nökség javaslatát elfogadva a Vá­­lasz­talány a Szocialista Szövetség érvényesüléséhez való hozzájáru­lásért 51 oklevelet, 151 plakettet és 450 jelvényt ítél oda az arra érdemes személyeknek és szerve­zeteknek. Az alábbiakban a vitaindítóval, a felszólalásokkal, és a nők helyze­tének időszerű kérdéseivel foglal­kozunk részletesebben. Fokozni az eszmei-politikai tevékenységet Horváth József beszámolójában először is emlékeztetett a Tarto­mányi Képviselőház augusztusi ajánlásaira, megemlítette, hogy a dolgozókat és a polgárokat meg­mozgatva a Szocialista Szövetség konkrét akciót indított, s ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a célok tükrözzék a társult munka érde­keit. E tevékenységgel egyidőben a Szocialista Szövetségben nyilvá­nos vita folyt a jövő évi gazda­ságpolitikai határozat tervezetéről is. A Szocialista Szövetség idevágó feladatairól részletesebben szólva, első helyen említette, hogy fokoz­ni kell a VDNSZSZ összes szerve­zetének eszmei-politikai tevékeny­ségét. Ezáltal erősödik a kitűzött feladatok megvalósítása iránti ön­tudat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a gazdasági stabilizáció problémá­inak megoldásában a küldö­ttségi bázisnak fokozottabb tevékenysé­get kell kifejtenie, a határozatok kidolgozásában és az intézkedések végrehajtásában pedig a küldöt­teknek szorosabban össze kell kapcsolódniuk a bázissal. A továbbiakban Horváth József kiemelte, hogy harcolni kell az etatista és technobürokrata nyo­mások ellen, a társult munkáról szóló törvény érvényesítésében (Folytatása az 5. oldalon)

Next