Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)
1982-04-27 / 115. szám
1982. április 27., kedd MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA-----------— Minden negyedik dolgozó társadalmi lakásra vár Ma kezdődik a Crna Gora-i KSZ Vili. kongresszusa A Crna Gora-i KSZ ma kezdődő. Vili. kongresszusán az eszmeipolitikai és gazdasági kérdések mellett a küldöttek a lakosság életszínvonalának alakulásával is behatóan foglalkoznak. Nem lehet ugyanis közömbös a kommunisták számára a többi sok fontos dolog mellett az sem, hogyan élnek a dolgozók, milyenek az anyagi lehetőségeik, hogyan alakul személyi jövedelmük, mire futja a családi költségvetéset, hogyan sikerült megszervezni a köztársaság közellátását. A kongresszusra előkészített anyagnak egy egész fejezete taglalja ezeket a kérdéseket. Crna Gora számára, gazdaságilag kevésbé fejlett köztársaság lévén, mindez kinőzésképpen fontos. Annál inkább, mert az országos átlaghoz képest a lakosság költségvetésében még mindig az alacsonyabb életszínvonalra jellemző kiadások a nagyobb tétel, s ennek folytán kevesebbet költhetnek az általános jólétet szavatoló anyagi javakra. Ezt a megállapítást támasztja alá az az adat is, hogy a polgárok 1980-ban a bevétel 42,6 százalékát költötték élelmiszerre. Ez az arány azóta még inkább rosszabbodott, s manapság még ennél is többet fordítanak rá. Az utóbbi időben az élelmiszer-ellátásban mutatkozó nehézségek Crna Gorában sajnos még nagyobbak, mint az ország más részeiben, örvendetes azonban, hogy megváltozott a táplálkozási struktúra, kevesebbet költenek a családok kenyérre, lisztre, s növekedett a hús és hal fogyasztása. Az utóbbi években a lakosság személyi jövedelmének növekedésével (a családi költségvetésnek ez a 91,1 százaléka) lehetőség nyílt a tartós anyagi javak vásárlására is. Érdemes talán elmondani, hogy 1973-ban a háztartásoknak 61,9 százaléka rendelkezett villanytűzhellyel, 53,1 hűtőszekrénynyel, 23,5 mosógéppel, 21 porszívóval. Öt évvel később szinte ugrásszerűen megnövekedett a számuk. Villanytűzhely a háztartásoknak 79,1, hűtőszekrény 66,0, mosógép 36,8, porszívó 32,6 százalékában volt Ez idő alatt a személygépkocsiival rendelkezők száma megkétszerezött. Két évvel ezelőtt pedig 46 000 személygépkocsit tartottak nyilván a köztársaságban. Úgy látszik, hogy egyrészt a javuló életszínvonal, az igények növekedése, másrészt viszont a reálkereset csökkenése fokozottabb pótmunkára ösztönözte a lakosságot. Ez abból is látszik, hogy a családi költségvetésnek 1977-ben még 0,61, 1980-ban pedig már 2,2 százaléka volt az állandó munkaviszonyon kívül keresett pénz. A lakosság fizetőképessége azonban ennek ellenére tovább csökkent. Ezt csak úgy lehetett ellensúlyozni, hogy csökkentették a nem okvetlenül fontos kiadásokat. Kevesebbet költ manapság egy család cigarettára, ruházatra, kölcsönökre. A jólét egyik feltétele a megfelelő lakhatási körülmény. Crna Gorában 1971-ben 112 000, tíz évvel később pedig 138 000 új lakás volt. A lakások száma több is lehetne, ám az 1979. évi katasztrofális földrengés során 13 179 (1424 társadalmi és 11 755 magántulajdonban levő) lakás ment teljesen tönkre. Négy év lakásépítésének eredménye vált semmivé. A számítások szerint Crna Gora a jelenleginél 10 000-rel több lakással rendelkezhetne, örvendetes, hogy az utóbbi években növekedett a lakások alapterülete. Egyre több két- és háromszobás lakás épül, így azután növekszik a benne lakókra jutó terület is: 1951-ben még 6,7, harminc évvel később pedig 11,5 négyzetméter volt. A lakáshiány azonban továbbra is nagy. Négy évvel ezelőtt 1000 dolgozóra 12,4 lakást osztottak ki, a kielégítetlen kérelmezők száma pedig 239,7 vett. Tulajdonképpen minden negyedik dolgozó társadalmi lakásra vár. Cs. Zs. ELHANGZOTT döntő ütközetet a társult munkában vívjuk Marko Djuričin felszólalása a szervezetfejlesztési és statútumügyi bizottság ülésén Támogatom Krimic elvtárs beszámolóját, a bizottság előtt elhangzott bevezető beszámolót, a munkáról szóló jelentést és a határozattervezetet. Abból a tényből indulok ki, hogy e dokumentumok világosan, bírálóan és önbírálóan értékelték a VKSZ munkáját, bennük szerveződésünk valamenynyi szintjén felismerhetjük az akciók hiányait, kijelölhetjük, hogy a következő időszakban mit és hogyan kell végeznünk. Krimié elvtárs beszámolója egyebek között munkánkat a gazdasági stabilizációért, a stabilizáció feltételeiért, a munkásosztály társadalmi hatalma megerősítésére alapozódó tartalmáért vívott közvetlen és gyakorlati harc felé irányítja. Abból a szükségszerűségből törődosvá, hogy a döntő harcot a társultmunka-alapszervezetekben, munkaszervezetekben, összetett társultimunka-szervezetekben és újratermelési egységekben, önigazgatási érdekközösségeikben, küldöttségekben és küldött-testületekben kell vívnunk és megnyernünk, igen fontos kérdés az, hogy menynyire fejlett a KSZ munkamódszere, az, amit többször is bíráltunk, mint amennyire a jó eredményeket érvényesítettük; erőteljesebb lépéseket tettünk a kommunisták, a munkásosztály, a dolgozók és a polgárok építő mozgósítása felé, számos fejlesztési kérdés megoldása érdekében. A válságos helyzetek elkerülése A vita bebizonyította, hogy igen jól elfogadott gyakorlat fejlődik és alakul ki abból a szempontból, hogy a VKSZ szerveinek tagjait bevonjuk a pártalapszervezetek munkájába a községektől egészen a Tartományi Bizottságig. Számos eszmei-politikai kérdéssel kapcsolatban munkacsoportok alakulnak, amelyek a pártalapszervezetekben keresik és találják meg a gyakorlati megoldásokat, biztosítják, hogy a pártalapszervezetek véleményei és álláspontjai közvetlen hatást gyakoroljanak a pártszervekben kialakult állpontokra. A VKSZ TB Elnöksége számos tematikus vitát szervezett, és a községi szervek, valamint számos munkaszervezet és összetett társultmmunkaszervezet ugyancsak a pártalapszervezetek kommunistáinak felkészítését szolgálta, hogy egységes eszmei-politikai álláspontok és tevékenységi alapok épüljenek ki. Eme akciójellegű munkaformáival felkészülünk arra, hogy rendszerünk alapját, a társultmunka-alapszervezetek helyzetét erősítsük, feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy a kommunisták és a dolgozók közös érdekeikből és lehetőségeikből kiindulva megfelelő önigazgatási határozatokat készíthessenek. Ezt a munkamódszert feltétlenül tovább kell fejleszteni, mert ez a feltétele annak, hogy megteremtődjön a munkásosztály egysége és integrációja, különösképpen akkor, ha a fontos fejlesztési kérdésekről, az energia- és nyersanyagtermelési lehetőségek aránytalanságainak kiküszöböléséről és a feldolgozó kapacitásokróltárgyalunk egységes jugoszláv piacunkon, továbbá, ha a termelés folytonosságát, a kivitelit, a jövedelmet, a termelékenységet, a dolgozók anyagi és szociális biztonságét tartjuk szem előtt. Rendszerünk e legfontosabb funkcióinak és a pártalapszervezetek sikeres fejlesztésének alapján az alapszervezetek beépültek a társultmunka-alapszervezetekbe azzal a céllal, hogy vezető eszmeipolitikai és kohéziós erőként hassanak arra, hogy a dolgozók önigazgatási jogai és kötelezettségei teljes egészében megnyilvánnuljanak. E helyzetünk és felelősségünk egyetlen akció során, bármilyen tartalmú, eszmei-polinztikai tevékenység alatt és egyetlen KSZ- szervezetben sem felejthető el, nem állhat az eseményeken kívül. Erről egyetlen kommunista sem feledkezhet meg. Mindez újabb tudást, kreativitást, képességet, tartalmi, eszmei és munkamódszerbeli fejlődést követel, továbbá azt, hogy gyorsabban számoljuk fel az ellenállást, az opportunizmust, ami sorainkban tapasztalható, valamint a csoporttulajdonosi magatartást, a bezárkózást, amire a következő időszakban ugyancsak rendkívül nagy figyelmet kell fordítani. Mindenütt fel kell tennünk magunknak a kérdést, vajon úgy irányítjuk-e a munkát, hogy elkerülhetjük a szinte válságos helyzetieket, s ne kelljen az ilyenkor szükséges megoldásokat keresnünk. A forradalmi akció politikai szükséglet Az érdekek, a szükségletek és a lehetőségek egybehangolására van szükség ;az újratermelés folyamatában. Ezért az egybehangolást teljes mérvű felelősséggel közelítjük meg. Ez eszménk és társadalmi kötelezettségünk, felelősségünk a rendszer működése iránt. Ha mint cvrtííl+ lO'Z O.crC.C ’r wr C.f O CíiVvOin oVvVvníl felelősségből és kötelezettségből indulunk ki, érezhetőek lesznek az eredmények, ami a munkásosztály tudatos hosszú távú irárnyelveiinek tulajdonítható a társadalom érdekeivel kapcsolatban, és ami ,a legfontosabb feltétele a társadalmi és gazdasági stabilitizációnak is. A társadalmi életben számos hiányosság és probléma, objektív és szubjektív természetű fogyatékosság tapasztalható, nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy egyre erősebb a tudat és az az irányelv, hogy csakis a kommunisták átfogó és építő jellegű mozgósításával és a dolgozókkal vállvetve vállalhatja a KSZ a felelősséget az önigazgatási szervekben, társadalmi-politiiiszaii szervezetekben és küldöttségeikben a helyzetért és rétegének viszonyaiért, a határozatokért, amelyeknek elkészítésében küldöttjei vagy tagjai útján közvetlenül részt vesz. E körülmények között a KSZ- alapszervezeteknek szükségük van a további eszmei-politikai, szervezési és aróhiójellegű fejlődésre, aminek során a kommunisták jó szerveződése és egyséig®, átfogó eszmei-politikai kapcsolata és akció jellegű irányított ittsága a forradalmi akció közvetlen politikai szükségletévé válik. Sok olyan KSZ-szervezet van, amely mindezt magáévá tette éssikeres akciókat folytat, amelyekben a dolgozók mindannyian bekapcsolódnak a stabilizációs erőfeszítésekbe. A küszöbönálló időszakban a kommunisták munkájának és felelősségének súlypontja feltétlenül a szocialista önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok és a politikai rendszer fejlesztéséért vívott igazi ütközet, továbbá a dolgozók és a polgárok építő jellegű megnyilvánulásának erősítése, az össztársadalmi fejlődésért vállalt kötelezettségek és felelősség fokozásáért vívott harc. Nekünk, kommunistáknak tevékenyen kell bekapcsolódnunk ebbe az életbe, belső erőként állandóan az önigazgatási szervek, a társadalmi-politikai szervezetek, küldöttségek és küldöttrendszerű testületek felé kellirányítanunk a munkát. Biztosítanunk kell mindenütt, hogy a dolgozó világosan lássa és érezze, javaslatai befolyásolják az őt érintő kérdések megoldását. Ha ez nem történik meg, csökken a bizalom, a rendszer elveszíti, életerejét, funkcióját. Marko Đuričin Eszmei képzés a feladatok megoldása érdekében Állandóan fejlesszük és gazdagítsuk a kommunisták tevékenységi és akcióformáit az alapszervezetekben, munkaszervezetekben, összetetttársult munkaszervezeteikben és újratermelési egészekben. Ez az út vezet odáig, hogy kiépüljön az egység egész hazánkban, hogy létrejöjjön a demokratikus megállapodások rendszere és hogy egybehangolhassuk a közös érdekeket. Ezáltal gyorsítjuk álláspontjaink gyakorlati valóra váltását, azokat az irányelveket, hogy magában a társadalmi-gazdasági és a politikai élet bázisában tevékenykedjünk azzal a céllal, hogy a dolgozókkal együtt küzdjünk a feladatok teljesítéséért, olyan megoldásokért, amelyek megszilárdítják a társult munka érdekeit és a munkásosztály egységét. Kommunistaként kötelességünk, hogy ezen az alapon eszmei-politikai tevékenységünkkel és egyéni példánkkal állandóan hozzájáruljunk a szubjektív erők felelősségének fokozásáért, amit az előttünk álló problémák következetesebb és döntőbb leküzdéséért vállalnak. Ha ilyen munkát végzünk, csökken annak szükségessége, hogy általános álláspontok készüljenek a KSZ-ben, több konkrét választ adhatunk arra a kérdésre, hogy a kommunisták hogyan befolyásolják a gyakorlati kérdések megoldását, a dolgozók és a polgárok határozatai is demokratikusabbak lesznek, akárcsak azok, amelyek az önigazgatási szervek döntéseire alapulva a küldöttrendszerű testületekben és társadalmipolitikai szervezetekben készülnek, s melyeknek elkészítésében a KSZ is részt vesz. Ez hozzájárul a rendszer önigazgatási alapú továbbfejlesztéséhez. Nem engedhetjük meg senkinek, hogy kétségbe vonja a munkásosztály érettségét és képességét abból a szempontból, dönthet-e saját életének kérdéseiről, a pillanatnyi és a hosszú távú társadalmi-gazdasági és politikai fejlesztés kérdéseiről Eszmei-politikai szempontból állandóan képezzük magunkat, hogy leleplezhessük a kedvezőtlen hatásokat, hogy leküzdhessük őket, felkészítsük magunkat felmerülésük okainak hatékony kiküszöbölésére. A kommunistáknak pótolhatatlan szerepük és felelősségük van abban a döntő, nyílt és szervezett harcban, amellyel jövőnket, a testvéri és egyenjogú szocialista önigazgatási közösség valamennyi nemzetének és nemzetiségének jövőjét építjük, hogy sikerrel leküzdhessük a bürökratikus-etatisztikus, burzsoá-polgári liberalisztikus, frakcionista, nacionalista, technokratikus és a KSZ számára más idegen tendenciákat. Felelősségteljes feladatok állnak előttünk a XVII. választási értekezlet határozatainak, a Szerb KSZ IX. kongresszusa és a JKSZ XII. kongresszusa dokumentumainak érvényesítésében. Munkánk összetett feltételei állandóan emlékeztetnek és utalnak bennünket a JKSZ XI. kongresszusán Tito elvtárs útmutatásaira, amikor is hangsúlyozta, hogy szocialista önigazgatási gyakorlatunk továbbfejlesztése bonyolult feladatokat támaszt elénk az eszmei-politikai képzésben is. Dolgozóimik olyan helyzetben vannak, hogy a munkahelyükről vesznek részt társultmunka-alapszervezetük valamenynyi fejlesztési kérdésének eldöntésében, a községük és egész közösségük fejlesztési kérdéseiről való döntéshozatalban. A KSZ tagjaitól még többet kérünk. Olyan tudással kell rendelkezniük, amelyre támaszkodva képesek lesznek elemezni viszonyaikat és helyzetüket, és a számos érdek közepette megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek megszilárdítják a szocialista önigazgatást. Csakis e kötelezettségek állandó teljesítésével igazolhatják a kommunisták azt, hogy a munkásosztály élcsapatához tartoznak. A SZENTTAMÁS KÖZSÉGBEN Mintegy 14000 hektárt kell még bevetni Továbbra is elég sok a felszántatlan földterület . Hétszereséi a tavalyinak A községi mezőgazdasági felügyelőség legfrissebb adatai szerint több mint 2000 hektár nincs még felszántva izaviszi vetés alá. Zömmel a magánszektorban. Gátló körülmény a hét elejei csapadékos időjárás is, miatta többször félbeszallo üt a munka. Atavaszi vetésterv a két szektorban együttvéve 16 ezer hektár, s eddig mindössze 2 ezer hektáron került földbe a cukorrépa, tavaszi árpa, zöldborsó éskisebb földterületen a magkuskorica. Cukorrépával e két szektor együttvéve összesen 1208 hektárt vetett be, míg tavaszi árpával 281 hektárt stb. A konyhakerti vetemények közül említésre méltó a zöldborsó, melyet lépcsőzetesen vetnek. Eddig 180 hektáron került földbe a vetőmag. A vetéstervből még látható, hogy az idén lényegesen nagyobb földterületen termesztenek szóját. Az Elan Agráripari Munkaszervezet terve szerint, amelynek teljesítése most indul meg, 700 hektárt vetnek be ezzel az értékes ipari növénnyel, azaz a tavalyinak a hétszeresét. A község magánszektorát érintő problémák között első helyet foglal el az egyes műtrágyafajták (az NPK, az Urea és a Kan) hiánya, összesen 1000 tonnára lenne szükség. Baj van a növényvédő szerekkel is. A társastermelési alapszervezetektől kapott adatok öszszegezéséből kitűnik, hogy eddig 6178 hektár kukorica termesztésére készült szerződés, mind kétharmada a tervezettnek. Számítani lehet arra, hogy sikerült megközelíteni a tervet. Az ipari növényeikkel viszont elégtelen a helyzet, alig van érdeklődés a termelők részéről. S. O. KULA A napokban megkezdték a kulai Josip Kramer utca bal oldalán a Petar Draipám utcától a Kramer Bútorgyár felé a gyalogjárda építését. Már igen nagy szükség mutatkozott rá, hisz ezen az útszakaszon sok tanuló közelítii meg az iskolát. A szükséges 250 ezer dinért a helyi járulékból biztosították. A munkálatokat a kulai Progres Munkaszervezet végzi. A járda építésével kapcsolatban említsük meg, hogy a járdát a Kramer Bútorgyártól a Petőfi Sándor utcáig a bútorgyár építteti ki saját költségén ezzel is támogatva a helyi közösséget. Mihelyt ezt befejezték, a Progres dolgozói hozzáfognak a Radnóti Miklós utca járdájának kiépítéséhez. Erre a kétszáz méternyi járdaszakaszra is igen nagy szükség van, miivel a Radnóti utcában egyáltalán mimes szilárd út. Ezért előnyben részesítették. Az előzetes számítások szerint 200 ezer dinárba kerül. Amint a Josip Kramer helyi közösség titkárától, FRANC Lajostól megtudtuk, hamarosan hozzáfognak a megrongálódott utak javításához, ugyanis a nagyhíd javításakor a teredőforgalom következtében igen megrongálódtak az utak a Petar Drapšn, a Kossuth Lajos, Novák Peteré és Petőfi Sándor Utcáiban. Említsük meg, hogy a javítási munkálatok hetven százalékét ,a Tartományi Útügyi Érdekközösség pénzeli. A 260 ezer dánért élő munkálatokat a Duna—Tisza—Duna Vízgazdálkodási Munkaszervezet verbászi Backa Tárisulkmunica-alapszervezete végzi. Szi ntépítési munkálatok