Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)
1982-04-27 / 115. szám
.1982. április 27.,zec’d MAGYAR SZÓ HONVÉDELEM A Szarajevó melletti rastovaci Repülőgéptechirakasi Katonai Középiskola egyike hazánk azon kevés katonai iskoláinak, amelyek még a népfelszabadító háború során alakultak meg. A Jugoszláv Hadsereg főparancsnokának, Tito marsallnak az utasítására alakult meg 1945. február 3-án Újvidéken, s első növendékei a népfelszabadító háborúharcosai voltak. Nem sokkal megalakulása után Kraljevóra, majd onnan 1948 őszén Rasilovacra költözött az lakolla, s a mai napig is ott működik. A háború óta napjainkig több mint 10 000 olyan szakember került innen, akik mai légierőnk és légvédelmi erőink szakkádáralapját alkotják. A fiatalok, akik itteni iskoláztatásuk során technikussá válnak és szakaszvezetői rangot szereznek, légierőnk és légvédelmi erőnk műszaki berendezésének alap- és közvetlen kezelőivé válnak. Nélkülük egyetlen gép sem emelkedhetne a levegőbe, mint ahogy egyetlen rakéta- vagy radarrendszer sem működhetne. A X. nemzedékkel bezárólag két évig tartott az iskoláztatás, majd a XI-től a XXI-ig nemzedékig három évig, a XXII. nemzedékitől kezdve, illetve attól az időszaktól, amikor légierőnk alkalmazni kezdte a sugárhajtású repülőgépeket, már négyéves az oktatás éppen úgy, mint bármely polgári műszaki középutóplébum — meséli Slobodan JELICIC őrnagy, aki jómaga is itt, a XI. nemzedék növendékei között szerezte a repülőgéppel és a repülőgéritechniikával kapcsolatos alaptudását. — Mivel hazánkban az egyetlen ilyen iskola vagyunk, ahol ilyen szakképűsítésű kádert képezünk, az ország minden pontján ott vagyunk. Egyesek közülünk már nyugdíjba vonultak, mások pedig időközben magas rangú katonai vezetőkké váltak. Mivel a nálunk tanuló főajtatokat nemcsak a repülőtechnikusok felelős fogosztkozésaira tanítjuk meg, hanem katonatisztivá is neveljük őket, szakkiképesítésük mellett egyik legfontosabb feladatunknak a testvériségre és az egységre való nevelésüket tartjuk. Iskolánkban megtalálhatták hazánk minden tájáról a fiatalok, ilttt minden nemzetünk és nemzetiségünk képviselve van, így, egymás életét és szokásait megismerve, e négy év alatt segítve egymásnak a tanulásban és apró-cseprő gondjaik megoldásában, őszinte barátság alakul ki közöttük — s ez a legjobb biztosítéka annak, hogy nem kerül sor nemzeti türelmetlenségre. Azt, hogy sikerültt megvalósítanunk alapcéljainkat, azok a rangos kitüntetések is bizonyítják, amelyet iskolánk fönkraáulásától napjainkig kiérdemelt. Közülük csak a legjelentősebbeket említeném : A Testvériség és Egység Arany Koszorús Érdemrendjét, A Néphadsereg Arany Csillagos Éremrendjét és A Légierő és A Légvédelmi Erő Arany Plakettjét. Mint márszó volt róla, Rajitovacon 4 évig tart az iskálláztatás, s ezt követően a fiatalok a meghatározott szakma technikusaivá válnak, ugyanakkor pedig előkészítik őket a légierő és a légvédelmi erő egységeiben való altiszti szolgálatra is. Az iskoláztatás teljesen ingyenes, így például a növendékek az elhelyezésen és az ellátáson kívül díjmentesen jutnak hozzá a tankönyvekhez, egyenruhákhoz, sportfelszereléshez. A négy lehetséges irányzat, gépészeti, elektrotechnikai, elektronikai és távközlési irányzat közül saját kedvük szerint, szabadon választhatnak maguknak szakmát, míg az irányzatokon belüli számos szakosítás közül azokra irányítják őket, amelyekre a Jugoszláv Néphadseregnek a legnagyobb szüksége van, s itt adottságaikról már tanáraik mondják el véleményüket. Az iskolában katonai fegyelem uralkodik, de persze alkalmazkodva a 15—19 éveseik korosztályához, azokhoz a fiatalokhoz, akik még gyermekként válnak el a szülői otthontól fütve a vágytól, hogy maguk is repülőtisztekké váljanak. Beszélgetőpartnereink: BÁLINT Róbert adai, KOVÁCS Zoltán újbezdáni és SÁNDOR Péter római diákok egyöntetűek válaszukban, hogy a legnehezebb időszak ittttartózkodásuk első 2—3 hónapja volt, amíg nem szoktak hozzá új életformájukhoz és nem tettek szert új barátokra. Az elsőéves Péter például nagyon jól emlékszik még arra, milyen nehezére esett téli vakációját követően visszatérnie az iskolába, idősebb társai pedig, akik már harmadévesek, azt magyarázzák, hogy csupán az első szünidő után ilyen nehéz a visszatérés. — Habár a tananyag rendkívül terjedelmes, a jól szervezett életnek köszönhetően — ahol az étkezéstől kezdve a tanulásra szánt időig vagy a szórakozásig minden szigorúan meghatározott rendszabályok szerint történik — nem nehéz jó eredményt elérni — mondja Róbert, s hangsúlyozza, hogy itt valóban sokat meg lehet tanulni. Az egyszerű kisfiúból szinte észrevétlenül igazi felnőtté válnak. Ebben az iskola, elsősorban pedig tanáraik vannak nagy segítségükre. Nyugodtan fordulhatnak hozzájuk problémáikkal, akár a tanulással, akár az élet más területével kapcsolatban. Ha kell, tanáraik egészen estig velük maradnak, hogy letisztázhassák, megmagyarázhassák a vitás dolgokat. — Mert — kapcsolódik be a beszélgetésbe HORVÁTH Béla őrnagy, tanár, aki immár 17 éve dolgozik itt —, a növendékek sorsa minden itt dolgozónak közös gondja. Mindennap tanítványaink rendelkezésére állunk, s megértjük, hogy milyen nehézséget jelent számukra az otthontól, a megszokott környezettől való elszakadásuk. Tudjuk, hogy nagyon nehéz hozzászokni a szigorú rendszabályokhoz, minden reggel háromnegyed hatkor kelni (amire fiatalbeszélgetőtársaink is ugyancsak panaszkodnak), mert a reggeli már 6 órakor elkezdődik, majd ezt követi a tanítás 13 óráig, az ebéd és a délutáni pihenő után pedig a kötelező tanulás. A tananyag valóban rendkívül terjedelmes, elsősorban azért, mert nem csak a rájuk váró munkafeladatokra készítjük föl őket, hanem a katonai akadémiákon vagy más egyetemeken való továbbtanulásra is. Ezért is törődünk anynyiit velük. Munkánkat megkömynyíti, hogy nálunk minden tanár egyedül készíti el tantervét, s így figyelve, hogy növendékeink mennyire tudják elsajátítani az anyagot, alkalmazkodunk hozzájuk. Növendékeink ilyen jó eredménye azzal is magyarázható, hogy számunkra is egésznapos a munkaidő. Így, ha kell, minden pillanatban diákjaink rendelkezésére állunk. Mi például már akkor gondba esünk, ha a növendékek mindössze 85 százaléka fejezi be sikeresen a tanévet, míg ez a százalék a szarajevói polgári középiskolákban kisebb. Az oktatás egyébként a legkorszerűbb szaktantermekben folyik, ahol a szemléltető eszközként használatos maketteket maguk a tanárok és diákjaik készítették szabad idejükben. A diákoknak számos lehetőségük van arra, hogy továbbfejlesszék képességeiket, akár a sport vagy a technika, esetleg az irodalom és a zene terén. A mozi- vagy színházi előadások is a szórakozási lehetőségek közé tartoznak,az iskola ugyanis bizonyos számú előadásra ingyen biztosít belépő jegyzőt. A növendékek emellett tárcasejteken gyakran találkoznak a szarajevói fiatalokkal,é s új barátokra tehetnek szert. Mégis, mindannyiuk számára a szülői látogatás jelenti a legszebb pillanatot. E látogatások gyakorisága a szülők lehetőségétől függ, az iskola pedig rendszeres szülői értekezleteket szervez, s minden tanév végén írásban értesíti a szülőkeit arról, hogy fiuk milyen eredményt ért el. Osztályt ugyanis csak egyszer lehet ismételni, csupán egyet az egész iskoláztatás időtartama alatt. A kitűnő előmenetelű növendékek számára zárva nyitva az akadémia kapuja, míg a jeles előmenetelő diákok csak akkor jelentkezhetnek oda, ha előzőleg két évet már leszolgáltak valamely egységben, s ott bizonyítottak is. — Rajlovacon nem könnyű az élet — állítják egyöntetűen a növendékek és tanáraik —„ ám ha valaki valóban akar, ha tanul, ha tudjuk, hogy miért tesszük mindezt, s ha a katonai szakma iránti vonzalom hozott ide bennünket, akkor mindez nem esik nehezünkre. Ezért nem tanácsolom egyik barátomnak sem, hogy kövesse példámat, de le sem beszélem erről. Ezt egyedül kell eldönteniük — mondja Zoltán, majd hozzáfűzi, jómagam sohasem bántam meg. CSEHÁK Gyöngyi Izivik a Maiak, akik nélkül egyetlen repülő sem szállhatna Egy nap a Repülőgéptechnikai Katonai Középiskolában A légierőben és a légvédelemben mindenkitől nagyfokú műszaki képzettséget és kifogástalan pontosságot követelnek a feladatok végrehajtásában. Az iskolában tanulmányozzák a rakétarendszer valamennyi fajtáját: a föld—levegő, a levegő—föld, a levegő—víz, a levegő—levegő és másfajta rakétákat- A VIII. a Fruska gora nevű csapata az elsősegély végzése közben. Maja SAVIG és Vladimir MARJANSKI nagy szakértelemmel kötözi be Tanja VALIPOVIC sebesült karját. A VIII. a osztály Nera csapata csak nehezen tudta megzabolázni a szél által lebegtetett védőköpenyeket. EGYKÉNT A HONVÉDELEMBEN Gyakorlaton az általános iskolások Az újvidéki vásártéri sportközpontban csütörtökön nagy volt a sürgésforgás. Az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola nyolcadikos diákjai itt tartották meg az oskola honvédelmi bajnokságát. Nem volt szerencséjük a tanulóknak, mert aznap hideg, borús időre ébredtek, de azért jó kedvvel, ügyesen és fürgén végezték a napiparancsban megadott feladatokat, a 12 feladat között a térképolvasás, az elsősegély-nyújtás, a felderítés, a céllövészet, a sátorverés stb. is szerepelt. Az Egyként a honvédelemben elnevezésű iskolabajnokságot az idén Tito elvtárs születésének 90. évfordulója jegyében rendezzük — mondja VRAČARIC Ildikó, az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. A versenyen iskolánk 76 diákja, a három nyolcadik osztály vesz részt. A tanulók előre elkészítették a tábort, felverték a sátrakat és kidíszítették őket. Tízes csoportokban végzik a feladatokat, minden csapatnak neve is van, Héja, Sólyom, Fruska gora, Néha,Újvidék, Sutjeska stb. a győztes csapat májusban részt vesz a városi versenyen is. — Immár ötödször rendezzük meg a versenyt — vette át a szót ÖTÖS András, a verseny szervezője, az iskola tanára. — A nehezebb feladatok végzésében az újvidéki helyőrség négy katonája, Jovan MICANOVIC, Mito MENCIN, Marjan MIKSIC és Nenan NESTOROVIC segédkezik. A tervek szerint jövőre az új tantervben lesz majd egy honvédelmi nap is. Az eredményhirdetés holnap lesz. Másnap megérdeklődtük az eredményeket. Száznyolcvannyolc ponttal a VIII. b osztály Jastreb nevű csapata az első, tehát a városi versenyen ő fogja képviselni az iskolát, a második 185 ponttal a VIII c Újvidék nevű csapata, a harmadik pedig 179 ponttal a VIII. a Nera nevű csapata, összesítettben a VIII. b osztály volt a legjobb. Képünkön a visokói Nenad Nestorovic a VIII. b osztály Sólyom nevű csapata, tagjainak Tatjana RAIOSINNAK Martina JUHASNAK, Danka MARUSICNAK, Živan CENEJACNAK, Mijamko CIKICNEK, Miroslav VALENCIKNAK és Zoran IVANOVIČNAK az utolsó utasításokat adja. A VIII.a Sutjeska nevű csapata sátorverés közben 15