Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)
1982-05-22 / 138. szám
—-----MŰVELŐDÉS_______________ MAGYAR SZÓ 1982. május 22., szombat Módosított tantervek ösztön kezdve az egységes középiskolákban is tanulhatnak szakmát a fiatalok . A Tartományi Oktatásügyi Tanács üléséről A vajdasági egységes középiskolákban ez év őszétől, vagyis az 1982/83. tanéviben módosított tantervek szerint kezdődik meg az Újonnan ísadratkozó korosztály képzése. A Tartományi Oktatásügyi Tanács munkalbizottságai tantárgyakra lebontva módosították az egységes középiskolák első és második osztályának tantervét, mégpedig oly módon, hogy a másodlagos jelentőségű tantervi egységeket törölték, a tananyag egészét pedig fölfrissítették,vagyis a korszerű oktatás követelményeihez idomították. Az oktatásügyi tanács tegnapi újvidéki ülésén a küldöttek megegyeztek abban, hogy a módosított tanterveket a legrövidebb időn belül — a nemzetiségek nyelvére is lefordítva — közzé kell tenni a Hivatalos Lapban, hogy a pedagógusok idejekorán fölkészülhessenek az új tanévre. A Tartományi Oktatásügyi Tanács küldöttei hangsúlyozták, hogy a tantervmódosítás nyomán lehetőség nyílik az egységes középiskola keretein belüli alapfokú szakképesítésre és a kisebb-nagyobb könnyítések révén a korábbi években 26—30 százalékot is elért lemorzsolódásnak is elejét lehet majd venni. A módosított tantervek azonban az oktatásügyi tanács tagjai szerint a legcsekélyebb mértékben sem fogják rontani az oktató-nevelő munka minőségét, sőt egyes értékelések szerint, rugalmasságuknál és korszerűségüknél fogva alapul szolgálhatnak majd az országos szintű egységes törzsanyag összeállításához is. A módosított tantervek a jelzések szerint két-három évig lesznek érvényben, vagyis mindaddig, amíg meg nem szűnnek azegységes középiskolák. A jelenlegi módosítás természetesen nem azt jelenti, hogy az általános iskolák végzős tanulói ősztől valamiféle új típusú középiskolában kezdik meg tanulmányaikat. Pusztán csak arról van szó, hogy az egyébként lemorzsolódó 26 —30 százaléknyi fiatal is valamiféle végzettségre tehet szert, vagyis szakmához juthat, amire eddig sajnos nem volt lehetősége, mivel az egységes középiskolák csupán a szakirányú középiskolákban való továbbtanulásra készítették föl. (b) A KOHOLMÁNYOK ELLEN A Neoplanta alkotói elutasítják az alaptalan bírálatokat Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg a sajtóban az újvidéki Neoplantát és a vajdasági filmet elmarasztaló cikkek és nyilatkozatok. A Neoplanta alkotói és munkatársai értekezletének megítélése szerint ezek az írások célzatosak, eszmeileg károsak, elferdített képet nyújtanak a filmművészet jelenlegi és jövőbeni fellendítése érdekében történő általános társadalmi törekvésekről. Rég túlhaladott koncepciókat ajánlanak fel, mesterségesen felmelegítik azokat a helyzeteket és jelenségeket, amelyekről társadalmunk és a Neoplanta alkotói már kimondták kritikai ítéletüket. A filmművészet eszmei áramlatairól és együvé tartozás valóra váltásáról folytatott eszmecserén rámutattak arra, hogy a vajdasági film elleni támadások egyáltalán nem újkeletűek, az utóbbi időben csupán fokozódtak, s mindig azt sugallják vagy állítják, hogy ezen a tájon valami nincs rendben a kultúrában, nem kedvező az alkotói légkör. Koholt módon próbálják bizonyítani, hogy a Neoplanta mindent azoknak az embereknek köszönhet, akik 1968 és 1972 között alkottak. Mindezzel kapcsolatban Zenimir Zilnik egy interjúját hozták fel példaként, amelyben a rendező azt mondta, hogy a jugoszláv film a tartományi és köztársasági államiság bizonyításának a szolgálatában áll, s Vajdaságot zugnak, felállásnak minősítette. Zilnik szerint a vajdasági film beteg, s az utóbbi tíz év alatt egyetlenegy átlagos mozisikerű film sem készült. Ezeket a téziseket, amelyek akkor vetődtek fel, amikor fellendült a filmgyártás, az ülés részvevői élesen elítélték, elfogadhatatlannak és lekicsinylőnek minősítették. Vicsek Károly Kerubini naplemente, Predrag Golubović Üldözés, Veljko Bulajic Nagy transzport című filmje produceri és káderszempontból egyaránt teljesen nyitott légkörben készül. Minden köztársaságból és tartományból vannak munkatársai. Az elmúlt évtizedben készült filmek Vajdaság minden nemzetének és nemzetiségének nyelvén megszólaltak. A filmgyártás új káderekkel gazdagodott, s a produkció növekedését nem szabad „beruházási eufóriának” tekinteni, hanem természetes növekedésnek. Aggodalommal állapították meg, hogy különösen rosszindulatúan írnak a forradalmi témájú filmekről, kétségbe vonják igazoltságát, elmarasztalják az eredményt, holott a vajdasági népfelszabadító háborúról forgatott Neoplanta filmek azzal a szándékkal készültek, hogy a sajátos síkvidéki feltételek között folytatott harc bemutatásával teljesebbé váljon a forradalmunkról alkotott kép. Petar Latinovic Dús lombok alatt című filmjének és Vicsek Károly munkásmozgalmi tárgyú produkcióinak az éles bírálata után a Nagy transzportot támadják, mert valakinek nem felel meg, hogy a népfelszabadító háborúnak erről az egyedülálló eseményéről nagy film készüljön. Elítélték a részvevők a Tv Novostiban megjelent karikatúrát, amelyen Veljko Bulajic és Draško Redjep teherautón szállítja a pénzt a Nagy transzport forgatására. Rosszindulatúnak minősítették a Vecernje novostiban megjelent Rablással villáig és jachtig című írásban azt a megjegyezést, hogy ennek a nagy rablásnak a rendezését Veljko Bulajic is megirigyelhetné, aki most forgatja Szerémségben a Nagy transzportot. A részvevők azonban hangsúlyozták, hogy nem személyek, hanem a jelenség ellen tiltakoznak Az ülés végén elfogadott határozat a többi között kimondja, hogy: A Neoplanta alkotói és munkatársai elhatárolják magukat ezektől a rágalmaktól és koholmányoktól, s nem veszik fel a kesztyűt, hogy ellenlábasként politikailag szembehelyezkedjenek a munkásosztály élcsapatával, a Kommunista Szövetséggel. Nem fog visszatérni az az idő, amikor a filmben minden meglevőnek a semmibevevése jutott kifejezésre. A vajdasági film sorsa feletti fokozott „aggodalmat” nem lehet elválasztani a kultúra egyéb területén történő hasonló kísérletektől. A társadalmi érdek következetes érvényesítése a filmművészetben a környezet film iránti teljes bizalmát eredményezte. ( Krleža г zágrábi színpadon A Horvát Nemzeti Színház és a zágrábi Irodalom- és Színháztudományi Intézet a küszöbönálló 27 Sterija Játékok keretében Krleža a zágrábi színpadon címmel külön kiállítást rendez Újvidéken. A Szerb Nemzeti Színházban tegnap megtartott sajtóértekezleten közölték, hogy ez a kiállítás, amely hétfőn, 24-én nyílik meg, a zágrábi Horvát Nemzeti Színház és újvidéki Szerb Nemzeti Színház közvetlen együttműködésének az eredménye. A Sterija Játékok részvevői ezen a kiállításon 160 fotót, plakátot, díszletről készült felvételt láthatnak. Ez az anyag a zágrábi színházak és Krleža 60 éves, ö megszakítás nélküli kapcsolatát szemlélteti. Bemutatják a többi között Krleža 1920-ban betiltott Galícia című drámjának plakátját, más érdekes dokumentumokat és fotókat, s mindezt Krleža színházról, színészekről és színművészetről írt gondolataiból vett részletek egészítik fel. 1. Cs. I. Kis szavalók versenye A Vajdasági Forradalmi Múzeum szervezésében megtartották az általános iskolások Tito mi vagyunk című szavalóversenyét, amelyen 24 iskola diákjai szerepeltek tartományunk minden nyelvén. Az első díjat SZIKA Marika újvidéki tanuló kapta Németh István Világszó című verséért. A második díjat Natasa MILENKOVICNAK, az újvidéki Sonja Marinković iskola tanulójának Aleksandar Sekulic To majska vise ne rod'i, a harmadik díjat pedig Jerema NINKOVNAK, az újvidéki Branko Radičević iskola diákjának Gál László Tito című verse elmondásáért ítélte oda a bíráló bizottság. A könyvjutalmak és az oklevelek átvétele után a gyerekek megnézték A mi Titank című dokumentumfilmet. (Tanjug) láváit az előadások színvonala Jelentés a Májusi Játékok körzeti versenyeiről testvériségét és egységét, testvéri közösségét. Az általános iskolások által bemutatott színművek közül 33 szerbhorvát, 20 magyar, 3 román, 2 szlovák, egy pedig ruszin nyelvű volt. A válogató bizottság jelentése szerint az előadások színvonala kielégítő. A Becsére eljutott előadások mellett a látottaknak mintegy a kétharmada az átlagos színvonal feletti. A bizottság meglátása szerint örvendetes, hogy az idén növekedett a mesejátékok száma. A feldolgozás viszont igen korszerű. Ezzel szemben csökkent a zenés színművek, musicalek száma. Új szövegek híján nagyon sok rendező nyúlt a már jól kipróbált szövegekhez. A körzeti szemléken megjelent színjátszó csoportoknak több mint a fele kis falvakból érkezett, ahol bizony elég korlátozott feltételek között fejlődhet a színjátszás. Egyegy előadás lényegében az egész közösség összefogását jelenti. Ez mindenképpen dicséretes. Annál inkább aggasztó viszont, hogy vannak környezetek, ahol a gyermekszínjátszás továbbra is egy-két pedagógus ügye, bizonyos értelemben vonatkozik ez néhány körzeti szemlére is. Szembetűnő például, hogy olyan nagy központok, mint Palánka, Versec, Zrenjanin stb. az idén sem jelentkeztek egyetlen előadással sem. A válogató bizottság jelentése szerint elgondolkodtató, hogy a gyermekszínjátszásban is mindinkább háttérbe szorul a kosztüm, a díszlet. A játékra, a szövegmondásra összpontosítanak minden erőt. Lehet, hogy rosszul értelmezett takarékossági célok által vezérelve teszik. Köztudomású viszont, hogy hulladékokból is lehet megfelelő jelmezt, díszletet készíteni. Ez a jelenség mindenképpen megérdemli, hogy külön szeminárium keretében foglalkozzanak vele. Ugyancsak szemináriumokat kellene szervezni a rendezőknek színjátszócsoport-vezetőknek, mert időközben nagyon sok pedagógus igyekezett belekóstolni a rendezésbe, és bizony tapasztalathiány miatt van némi botladozás. Az erőfeszítések és a jubileumi jelleg ellenére sem sikerült elérni, hogy a körzeti szemlék egyöntetűen ünneppé váljanak. Volt olyan helység (Újvidék), ahol már évek óta közönség nélkül szervezik meg a szemléket. Egyébként egészében véve csökkent a közönség száma ami igen lesújtó, hisz a gyermekszínjátszók semmiképpen sem játszhatnak csak a bíráló bizottságnak, hanem elsősorban társaikhoz kell szólniuk. A bábszínjátszás hanyatlása is szembetűnő. Tavaly hat csoport az idén pedig csak három jelentkezett. A négy előadásból kettő elégíti ki a minimális minőségi igényt, úgyhogy bemutatható lesz Becsén is. A gyermekopera, a pancsovaiak jóvoltából az idén is jelen lesz a Májusi Játékokon. Mindent összevetve a XXV. Májusi Játékok becsei döntőjére a legszínvonalasabb előadások jutottak el, és mivel a válogatáshoz megvolt a kellő alap, a közönség és a bíráló bizottság remélhetőleg egyaránt meg lesz elégedve. A felnőtt bíráló bizottságon kívül az idén is lesz gyermekekből összeállított bíráló bizottság. Ezek egy része a községközi szemléken is eredményesen működött. LAJBER György A Májusi Játékok hét körzeti szemléjén összesen 59, az óvodás színjátszók községi szemléin pedig 19 előadást látott a játékok válogató bizottsága, és a legjobb előadásokból igyekezett összeállítani a néhány nap múlva megkezdődő, 25. jubileumi Májusi Játékok programját. Örvendetes tényként lehet megállapítani, hogy a tartomány minden nemzete és nemzetisége nyelvén volt gyermekelőadás, így a becse szemlén is minden nemzet és nemzetiség képviselve lesz, amely közvetlenül kifejezi a játékok egyik alapgondolatát: a színjátszáson keresztül ápolni, fejleszteni a nemzetek és nemzetiségek A testvériség-egység a mi ihletünk Közzétették ? pályázat eredményei! — Tőke mint negyvenezren vettek részt rajta A napokban zárult a Testvériség—egység a mi ihletőnk elnevezésű pályázat, amelyet a Fiatalok a forradalomban nevű akció keretében szervezett meg a VSZISZ tartományi választmánya, a Harcos Szövetség tartományi választmánya, a Vajdasági Forradalmi Múzeum és az újvidéki Rádió-Televízió. A mintegy negyvenezer részvevő képzőművészeti, irodalmi, film- és zeneművészeti alkotásokkal pályázott. Az irodalmi versenyre beérkezett pályaműveket a Fehér Ferenc, Jan Markovican, Vidoje Konjik, Kis Juhász Jakab, Marija Hriešik, Szimin Magda és Nedeljko Terzic összetételű zsűri bírálta el. Az idősebb korosztály versenyében első helyezést Svetlana Prica, a mitrovicai Jovanka Gabošac középiskola tanulója ért el. Második helyezett Erdélyi Ildikó, a kanizsai Radnóti Miklós iskola tanulója, a harmadik pedig Marija Vukovic, az indjijai Ivó Lola Ribar iskola tanulója lett. A fiatalabb korosztály versenyében az első díjat Simonyi T. Cs. Lilla, a szabadkai Kizur István iskola tanulója, a másodikat Violeta Ivušić, a moholi Novak Radonic iskola tanulója, a harmadik díjat pedig Nebojša Brakulic, az újvidéki Ivo Lola Bibrr iskola diákja kapta. Tizenhat tanuló kapott elismerő oklevelet pályaműveiért. A képzőművészeti pályázaton részt vevő alkotásokat Branislav I Vulekovic, Milan Mijačević, Ratko pikic, Szilágyi László és Vesna Vojnic-Hajduk bírálta el. Az idősebb korosztály versenyében az első díjat Žarko Hirtenhausnak, a mitrovici Jovanka Gabošac iskola tanulójának ítélték oda. A második díjat Csernicsek Hilda és Csonti Angéla, az újvidéki Pedagógiai Akadémia hallgatói kapták a harmadik díjat pedig Zorica Lugonja, az újvidéki Május 9-e Oktatási Központ tanulója érdemelte ki. Az általános iskolák versenyében elsők a szabadkai Jovan Mikic, másodikuk a cservenkai Vuk Karadžić, harmadikak pedig az apatini Zarko Zrenjanin iskola diákjai lettek. Elismerő oklevelet 10 tanuló, illetve iskola kapott. A zenei pályaműveket elbíráló zsűri, melynek tagjai Eugen Gvozdanovic, Bogomir Mijatovic és Hornyik Magdaléna voltak, az idősebb korosztály versenyében Barkó Kuzmannak ítélte oda a legjobbnak kijáró első díjat. Második díjat egy apatini egyetemi hallgató, Mile Jove Korác kapott, a harmadik díjat pedig Molnár Csilla és Képes Géza, a zentai Október 8-a Iskolaközpont tanulói érdemelték ki. Az általános iskolások versenyében a legjobb pályaműnek Sonia Lukjačenko és Vesna Stojicevic, a mitrovicai P. Kraničević Alsófokú Zeneiskola tanulóinak alkotása bizonyult. Második díjat az újvidéki Svetozar Markovic-Toza iskola diákjai, Aleksandar Vrebalov kapott, harmadik díjat pedig Ljiljam Lončarević és a „Beška” klub tagjai kaptak, valamennyien a mitrovicai zeneiskola tanulói. Nyolc tanulót pályaműveiért elismerő oklevéllel jutalmaztak. A film- és fotópályázatra beérkezett alkotásokat Petar Ljubojev, Gavrilo Grujic és Nikola Grujic bírálta el. A bíráló bizottság az első díjat Jánosi Sandrának és Ljiljana Obradovicnak, a futaki Heroj Pinki iskola tanárinak ítélte oda. Második díjat Vesna Gopin, az újvidéki Petőfi Sándor iskola tanulója, harmadikat pedig Katarina Hašimoto, a mitrovicai Boško Pavkovljević-Pinkii iskola diáklánya kapott. A legjobb fényképészeti alkotásokért kijáró díjakat az idén nem ítélték oda. A záróünnepségre és az ünnepélyes díjátadásra május 25-én, délelőtt fél tízkor kerül sor a szabadikai Népszínházban. Ugyanakkor a régi Városháza érzületében kiállítás nyílik a legjobb képzőművészeti alkotásokból, bemutatják a legjobb filmeket és előadják a legjobb irodalmi és zenei alkotásokat. N. É. Az újvidéki Népkönyvtárban csütörtökön este bemutatták a jugoszláviai szlovák költek Mélyföld című antológiáját, amely az idén jelent meg a Forum kiadásában, s amelyet a budapesti könyvvásáron is bemutatnak. A Mélyföld című kötet anyagát Vitazoslav Hronec vajdasági szlovák költő válogatta, magyar nyelvre fordította Koncsol László csehszlovákiai költő és műfordító. A könyvünnepségen, amelyen jelen volt a versek fordítója is, anyanyelvén Palo Bohus, Viera Benková, Miroslav Budok, Vitrazoslav Hronec, Jan Labáth és Miroslav Demák olvasott el verseiből. Magyar nyelvű t'''■•tiltásban Soltis Lajos, az Újvidéki Színház színésze mondta el őket A könyvbemutatót az újvidéki Népkönyvtár és a Forum Könyvbarátok Köre szervezte. (LAZURICS Anna felv.) KUPUSZÍNA Július 4-éig adják át rendelítésének az új iskolát és a?, óvodát? Ha nem jön közibe valamilyen előre nem látott akadály, az apatini Marko Orešković Építővállalat dolgozói tartják magukat ígéretükhöz, befejezik az utakat, a még megmaradt apró-cseprő munkákat, akkor július 4-én adják át rendeltetésének az új kupuszinai óvodát és az iskolát. Ennek érdekében meg kell gyorsítani a munkálatokat, különösen az iskola környékének rendezését. Kupuszinán már készülődnek a falu eddigi történetének egyik legnagyobb eredményére. Nem is csoda, hiszen egy-egy faluban leginkább 80—100 évenként szokott iskolaavatás lenni.