Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)
1982-05-27 / 143. szám
1942. május 27., csütörtök MAGYAR SZÓ MŰVELŐDÉS -13 A gyermekrajz-kiállítás díjazottjai Színvonalas előadásokat hozott a Májusi Játékok első versenynapja . A Májusi Játékok nagy jelentőségűek a szépérzék felalakításában, az irodalmi, a zenei és a képzőművészeti alkotások megközelítésében, a gyermek kritikai érzékének fejlesztésében. A 25. évforduló alkalom arra, hogy értékeljük a megtett utat, de ennek eredményétől függetlenül már most megállapíthatjuk: a továbbiakban is arra kell törekedni, hogy biztosítsuk legkisebbjeink gondtalan, örömteli gyermekkorát. Erre nagyszerű lehetőséget kínál a májusi játékoknak a kis színjátszók tartományiseregszemléjének továbbbővítése — mondta egyebek között május 25-én elhangzott, megnyitó beszédében Lárai Károly, a becsei községi képviselő-testület elnöke és a megnyitó ünnepség hangulata, valamint az első versenynap lényegében az ígéret beváltását is jelentette. A szervezők és a vendéglátó város valóban igyekszik mindent elkövetni, hogy az ideérkező kis színjátszók és vezetők jól érezzék magukat, élményekkel gazdagodva térjenek vissza környezeteikbe, a kis színjátszók pedig ennek fejében maradandó élményben részesítik az előadásokat végignéző társaikat, bemutatva nekik több hónapos, szorgalmas munkájuk gyümölcsét. Jubileumi szemléről lévén szó, a megtett út elemzése mellett a szorgalmas, önfeláldozó, öntevékeny munka értékelése sem maradhatott el. A becsei községi képviselő-testület házigazdaként 25 magánszemélynek és 4 munkaszervezetnek ítélte oda a községi emléklapot, a májusi játékok szervezéséhez való messzemenő hozzájárulásért. Ezenkívül a májusi játékok tanácsa 43 személyt, 25intézményt és társultmunka-alapszervezetet részesített elismerésben. Három személyt rangos kitüntetésre terjesztettek fel. A gyermekszínjátszók seregszemléje mellett az idén is megszervezték az óvodásszínjátszók szemléjét, amely igen tömeges volt. A tartomány 8 községéből 15 jutott el Becsére, és szerbhorvát, magyar és ruszin nyelven mutatta be az előadásokat. Ennél a korosztálynál eltekintettek a rangsorolástól, a látott előadások színvonala viszont azt bizonyítja, hogy az ötlet kiváló volt, a szépre való nevelésit valóban a legkisebbeknél kell elkezdeni. Ehhez nagyszerű módon járul hozzá ez a rendezvény. A májusi játékok egyik kísérő rendezvényénél a színház világot ábrázoló gyermekrajz-kiiállításnál már megszületett az értékelés. A tartomány területéről 51 iskolásból 2201 alkotás futott be, és ebből 334-et talált kiállításra alkalmasnak a neves tartományi szakemberekből összeállított bíráló bizottság. Azalkotásokat négy ágazatra osztották, és a legjobbakat eszerint jutalmazták. A színpadi maszk kategóriában az első díjat Töredi Attila, a kulai Petőfi brigád Általános Iskola hatodikos tanulója érdemelte ki. Második Siniša Vuleta, a becsei Sever Djurkic Általános Iskola tanulója. Harmadik Boján Gaitarié, a Sremska Mitrovica-i Slobodan Bajic — Paja Általános Iskola tanulója. A színpadi jelmez kategóriában Kolana Lovrié az újvidéki Vasa Stajné Általános Iskola tanulója lett az első. A második díjat Dusán Subotički, a Djordje Natoševic, a harmadik díjat pedig Bujdosó Erika, az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója érdemelte ki. Színpadi képtervéért az első díjat Lola Djokic és Jasna Daric veterniki tanulók együttes alkotása érdemelte ki. Második Dunja Babin, az újvidéki Djordje Natošević, harmadik Ljiljama Dejanov, a Vasa Stajic Általános Iskola tanulója. A bábkészítésért egyenrangú díjakat osztottak ki, ezeket Mirjana Prodanovic és Jasenka Sovilj stepannovicevói, Nikola Ninkov és Vesna Kuzmanovic újvidéki, valamint Rada Kopanja veternijei tanulók érdemelték ki. Az első versenynap igen színvonalas szini előadásokat hozott, az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a horgos: Október 10. Általános Iskola, az apatond Zarko Zrenjanin iskola, a becsei Petőfi Sándor iskola és a janikahídi színjátszók mutatkoztak be, este pedig neves vajdasági írók és költők közreműködésével volt irodalmi est. Ma további négy előadás van műsoron, a túrjai, szabadkai, hódsági és novai gyermmekek közreműködésével, este pedig a zrenjanini Toša Jovanović népszínház vendégszerepel. LAJBER György Befejeződött a cannes-i nemzetközi filmfesztivál Tegnap este befejeződött a 35. cannes-i nemzetközi filmfesztivál. A bíráló bizottság az Aranypálmával Costa Gavras Eltűnt és Yilmaz Güney Üt című alkotását egyenrangúan tüntette ke. (Tanjug) KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK Kádertervezés, egységes tanterv — Nem gyakori eset, hogy egy mérnök elhagyja a gyárat, és pedagógusi munkát vállal. — Négy évig a kendergyárban dolgoztam, az pedig köztudomású, hogy a kenderipar hosszú időn át alig fejlődött valamit, így én is igyekeztem megfelelőbb munkahelyet találni, s 1976-ban elhagytam a gyárat — mondja SÜTI Erzsébet, a zentai középiskola pedagógusa. — Bizonyos szempontból előnynek számít, hogy üzemből kerültem az iskolába, mert megismertem a termelést, majd az oktatást is. Persze, arra is emlékszem, milyen volt akkor a kádertervezés, ha kérték a gyártól az adatokat, hogy mennyire milyen képesítésű szakemberre lesz szükségünk, természetesen elkészítettük, anélkül, hogy ismertük volna a szükségletet. Igaz, ez a gyár bizonytalan helyzetben volt, azzal is számoltunk, hogy felszámolják... — A Szerb Kommunista Szövetség IX. kongresszusán is hasonló témával foglalkozik felszólalásában ... — Igen, remélem, felszólalhatok a megfelelő bizottság ülésén, amely az oktatási kérdésekkel is foglalkozik. Néhány fontos kérdésre szeretnék rámutatni. Mivel a kádertervezéssel kezdtük, folytassuk is talán azzal. Zentai talpasztalat alapján mondhatom (bár úgy tudom, a tartomány többi községében is hasonló a helyzet), még mindig nem alakult ki megfelelő kapcsolat az iskolák és a társult munka között. Néhány fémipari munkaszervezet, valamint a textilgyár és a mi iskolánk között jó az együttműködés, de ezek mind olyan munkaszervezetek, amelyek káderhiánnyal küszködnek. Általában akkor kérik egy-egy szak megnyitását, amikor már szükség volna a szakemberekre. Mindez arra utal, hogy nincs hosszabb távra szóló kádertervezés. Reméljük, hogy a jövőben, amikor a községi érdekközösségek veszik át a szakirányú oktatás irányítását, megnövekszik a társult munka érdeklődése. Az egységes középiskolával kapcsolatban ugyanis számos kérdést rendkívül alaposan megvitattak a küldöttek, amit csak azzal tudok magyarázni, hogy ez a középiskola a község hatáskörébe tartozott. — Felszólalása egyéb kérdéseket is felölel. — Mindannyiunk számára ismert, hogy a tanulók, akik Vajdaságban fejezik be a középiskolát, nem iratkozhatnak be ugyanolyan feltételekkel mindegyik tartományon kívüli egyetemre, főiskolára, mint akik az ottani középiskolában diplomáltak. Ezt a kérdést úgy tudnánk megoldani, ha országos szinten egységes tantervet készítenénk, így minden középiskolát végzett tanuló hasonló tudást, ismereteket szerezne. Rendkívül jelentős ez a kérdés, sürgősen meg kell oldanunk. — Az elmondottak mellett az anyanyelvi oktatás kérdését emelném ki. Zentán ilyen probláma nincs, minden tanuló anyanyelvén fejezheti be a középiskolát. Más vajdasági községekben azonban előfordul, hogy a harmadik és a negyedik osztályban már nem tanulhatnak anyanyelvükön a tanulók. Persze, nemcsak a középiskolában kell nagyobb figyelmet fordítani erre a kérdésre, hanem az egyetemeken is bővíteni kellene az anyanyelvű oktatást — mondta Sóti Erzsébet, SZKSZ IX. kongresszusának zentai küldötte. fj. Sóti Erzsébet Nemzetiségi iskolák szemléje Baranyában Szombaton és vasárnap tartják meg Baranyában a horvátországi nemzetiségi iskolák szemléjét, amelyen részt vesznek a horvátországi szlovák, olasz, magyar, cseh, ruszin és ukrán nemzetiségű iskolák képviselői, valamint a bácskertesi, a lendvai és a budapesti vendégek. A találkozó részvevőinek szemléjét Laskán és Vörösmarton szervezik meg. A sportversenyeket a dárdai sportcsarnokban bonyolítják le, a Katinai Győzelem emlékműnél pedig nagy történelemórán vesznek részt a tanulók. A mintegy 300— 400 személyes rendezvényt a köztársasági, a községközi, illetve községi oktatásügyi intézmények szervezésében a köztársasági oktatásügyi érdekközösség és a pélmonostor községi általános oktatási érdekközösség védnöksége alatt tartják. M. V. Fruska gora-i írótalálkozó Az eszmei és esztétikai mércékről, valamint az irodalmi mű értékelésének módjáról szervezett tanácskozással tegnap délelőtt Cortanovein megkezdődött a VIII. Fruska gora-i írótalálkozó, a vajdasági írók hagyományos rendezvénye. A részt vevő alkotók, akik között valamennyi nemzetünk és nemzetiségünk képviselői jelen voltak, hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a műbíráló helyesen értelmezze és tolmácsolja az irodalmi alkotás, a szöveg eszmei tartalma és formája, stílusa, egyéb esztétikai ismérve közötti eltéphetetlen szálakat. Megérteni ezt a kapcsolatot egyben azt is jelenti, hogy mérvadó, igazi ítéletet tudunk mondani az irodalmi műről, a szerző szándékáról, különösképpen pedig a mű úgynevezett üzenetéről. A tegnap délelőtti tanácskozáson egyébként a Vajdasági íróegyesület több belgrádi, zágrábi és szarajevói vendége is felszólalt. Mai összejövetelükön a találkozó részvevői Djura Jakšić irodalmi és festőművészi munkásságáról emlékeznek meg, e sokoldalú alkotónk születésének 150. évfordulója alkalmából. A háromnapos Fruska gorad rendezvény keretében egyébként több író-olvasó találkozót tartanak a környéken. (LAZUKICS Anna felv.) A színházi plakát nemcsak hívogató-csalogató szerepet tölt be, hanem emlékeket is raktároz, dokumentálja az előadások jellegzetes vonását, és magán viseli szerzője személyes affinitását — dr. Dojana Radojkovic, a belgrádi Iparművészeti Múzeum igazgatója megnyitó beszédét mondja. Színház!« a!liíránk serkentője (Folytatás az 1- oldalról) a közönségtől az összes többi művészeti ágnál jóval inkább függő ágban.” A Szerija Játékok a Jugoszláv Könyvkiadók és Könyvkereskedők Ügyviteli Szövetsége, valamint a Nemzetközi Színháztudományi Intézet védnöksége alatt megnyílt triennálén Dorian Sokolić, a Játékok igazgatója a következő kiadóházaknak adta át a díjakat: a színházi szakirodalom folyamatos gazdagításáért a frankfurti Suhrkamp Verlag részesült aranyplakettben; a sokrétű színházi szakirodalom kiadásáért a torinói Giulio Ein,audit díjazta aranyplakettel a zsűri, az alapvető fontosságú szakirodalom megjelentetésért a madridi Catedra kapott aranyplakettet, a műszakilag legszebb kivitelű könyvet pedig a párizsi Bordás S. A. állította ki, ezért aranyplakettben részesült. A IV. hazai színházplakát-kiállítást dr. Bojana Radojkovic, a belgrádi Iparművészeti Múzeum igazgatója nyitotta meg. A kiállításra 45 alkotó 129 műve érkezett be. A színházplakát kategóriában a zsűri a ljubljanai Matijaž Vipotniknak ítélte , oda az aranyplakettet a Karamazovokat hirdető és dokumentáló munkájáért. Ezüstplakettet a zágrábi Boris Bućam kapott az Azt mondják, a bagoly valamikor a pék lánya volt című előadáshoz készített plakátjáért. Bronzplakettben az újvidéki Baráth Ferenc részesült a Bayer-aszpirin című monodráma plakátjáért. A színlap kategóriájába nem osztott ki díjat a zsűri. Este a Játékok versenyműsorában elsőként Krieža Golgotáját adta elő a spliti Horvát Nemzeti Színház. Az alkotói nyugtalanság öröme A XXVIII. Szerija Játékok megnyitóján és hazánk összes más színházában tegnap este felolvasták Petre PALICSKO érdemes művésznek a Jugoszláv dráma napja alkalmából írt üzenetét. Ebből közlünk szemelvényeket: „Mindig örömmel töltött el az alkotói nyugtalanság a színházban, a megállás, a megülepedettség, a sablonok, s a manír elleni küzdelem, ezeknek az öröklött, gátló erőknek az el nem fogadása abból a korból, amely a színház igaz lényétől idegen elemekkel kívánt színjátszást űzni; valóban, egész lényemmel izgatottan lestem a művészetünk még ismeretlen területeinek, az újnak a meghódítását (a modern színpadi kifejezés megszületését), éppen ezért mindig is elítéltem, ha valaki a korszerűsítést a sértegetés palástjaként használja fel a színházban, s elítéltem a dilettantizmus tartósítására tett próbálkozásokat, a blöfföt és a szándékos ködösítést — azt a gyakorlatot, amely cérnán rángatott bábbá degradálja a színészt, a színház tartópillérét; mindig is elleneztem a színháznak igaz alkotói és felszabadító lényétől való elidegnítését. El nem idegenített színházra van szükségünk ma jobban, mint bármikor. Úgy kell nekünk az el nem idegenített színház, mint a mindennapi kenyér. A színház a kultúra gyújtópontja, s mint ilyen, Tito korszakának önérzetes tolmácsaként és kortárs alkotóként nemegyszer tett tanúbizonyságot magas fokú politikai és nemzeti öntudatról. Csak ilyentevékenységgel teszünk eleget kötelességünknek és tesszük indokolttá alkotólétünket. Petre Pilicsko üzenetében hangsúlyozza: a Sterija Játékok megalakításától kezdve szélesre tárta kapuit nemzeteink és nemzetiségeink összes ■színháza előtt, széles alapot nyújtva ezzel a kulturális vetélkedésre. A Sterija Játékok színpadán felvonulnak hazánk minden tájáról a színházak, a népek közti szeretetet művészi alkotásokkal anyanyelvükön manifesztálva. Még egy bizonyítéka ez a népi forradalomban közös erővel kovácsolt testvériségünk—egységünk megbonthatatlanságának. És ezért egyszerű, őszinte indíttatású szavaim — üzeni Pilicsko — szolgáljanak a gazdag, viharos, gyönyörű misszióról és egyáltalán a színház, különösképpen a mi színházunk történetéről való gondolkodás indítékául; szolgáljanak indítékul a színház jövője megvédésére született eszme körüli gyülekezéshez, segítsünk, hogy továbbra is hű tudjon maradni önmagához: az igazságot támogassa, amely gazdagít, nemesít, szórakoztat, tanít, izgalomba hoz, mozgósít, gondolkodásra késztet. Baráth Ferenc, átveszi a díjat a Sterija Játékok igazgatójától, Dorian Sokoliétól.