Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)

1982-05-30 / 146. szám

— ---------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Palái éi Antal is Rózsa Erzsébet utazhat Spanyolországba Elvégeztük tárgysorsjátékunk második sorsolását Tegnap délelőtt a Magyar Szó klubjában elvégeztük tárgysors­­játékunk második sorozatát. Uracs Erzsébet temerini olvasónk húzta ki a szelvényeket, akit elkísért. Újvidékre lánya és keresztlánya­­ is. Az Uracs család rendszeres ol­vasója lapunknak. Valamennyien találnak benne számukra érdekes írást. Ezsébet hátulról kezdi ol­vasni a lapot, legtöbbet a Szi­várványban megjelent írásokat böngészgeti, valamint megszívleli a Föld­­ Népe tanácsait is. Szereti fejteni a keresztrejtvényt is. A szelvényeket a 2. fordulóra is beküldték, a tegnapi sorsoláson igyekeztek kihúzni. Nem sikerült sem saját szelvényüket, sem más temeriniét sem. Végül a lánya ki­húzott egy temerini szelvényt a dobból. Érdekes, hogy az egy hét­tel ezelőtti húzónk, Holló Mária unokájának, Apollóniának a szel­vényét is kihúzta a dobból Uracs Erzsébet. Ebben a fordulóban két spa­nyolországi utat sorsoltunk ki. A nyertesek HALÁGY­ Antal, Mora­­vica, Topolyai út 44. és RÓZSA Erzsébet, Zenta, Potiska 12. Ők is és az első spanyol utasunk, a te­merini NAGY Zsuzsanna a Kom­­pas Utazási Iroda szervezésében mennek Spanyolországba. Az indu­lás június 11-én lesz, visszaérkezés június 25-én. Kérjük mindhármu­kat, hogy a Magyar Szó Hirdető Osztályának címére (21 000 Novi Sad, Vojvode Mišića 9.) küldjék be személyi adataikat, pontos cí­müket, valamint útlevelük számát. A Hirdető Osztályon minden fel­világosítást megkapnak, telefonon is, (021), 611-300. 43-as mellék. Gorenje gyártmányú ébresztő­órát nyert: GULYÁS Károly, Zen­ta, Berta István út .1. Két Gorenje gyártmányú fali­órát sorsoltunk ki. A nyertesek 1ЛРТАК Attila, Kanizsa, Toplič­­ka 9. és PUSKÁS Erzsébet, Teme­­rin, Petőfi Sándor u. 60. Gorenje gyártmányú mixert nyert: DOBÓ Orbán, Kanizsa, Kraljeva 4. Kisorsoltunk hat Drága-csoma­­got. A nyertesek: MOJSE Nándor, Újvidék, Masarikova 7., VARGA Zoltán, Moravica, Csáki Lajos u. 27., SZALMA József, Topolya, Má­jus 1-e u. 2., SIPOS Mihály, To-I­polya, Jovan Miklé u. 17., SZÁN­TÓ Erzsébet, Topolya, Nikola Tes­la u. 26., KOCSIS Magdolna, Zen­ta, IV. Jeon 72. Forum-könyvcsomagot nyert: Fü­LÖP István, Csantavér, Grujacs Gy. u. 1., HOLLÓ Apollónia, Új­vidék, Párizsi kommün u. 8 IX., FEHÉR Gyöngyi, Tornyos, Petőfi Sándor u. 7., MIŠKOVIČ Magdol­na, Szabadka, Partizanskih haza 30., GYÖRKÖS Attila, Kanizsa, Zentai u. 45. és HORVÁTH Mik­lós, Szabadka, Kelebia 195. Magyar Szó népnaptárt és Ri­portkönyvet nyert: PATAKI Imre, Becse, Dózsa György u. 4., VAS­TAG Erzsébet, Torda, Dózsa György u. 76., ERDÉLYI László, Horgos, Dózsa György u. 31., ÁGOSTON Zoltán,, Kanizsa, Kis Ferenc kapitány u. 4., DRENKO­­VICS Károly, Szabadka, Pádhó fi­vérek u. 77. és DULITY Éva,,Ber­cse, Petőfi Sándor u. 127.­­ Hanglemezt nyert: BF,DJIK Ru­­ža, Szabadka, F. Kinz u. L, CZÉ­­KUS Géza, Szabadka, Franjo Kinz u. 23., GORDÁN Péter, Ada, Lenin u. 137., BALOG Beáta, Pádé, Mi­los Obilić u. 10. és HEGEDŰS Gyula, Bácsföldvár, Boris Kidrič u. 9. Magnószalagot nyert: GUTASI Kati, Kanizsa, Lenin u. 40., HAN­GYA Jenő, Orom, Veliki put 240. és LOFEND József, Lúg, Petőfi Sándor u. 101. Végül kisorsoltuk, ki lesz a kö­vetkező húzó. A dobból NÉMETH Erzsébet, Szabadka, E. Rusij­n u. 9. szelvénye került elő. Kérjük, jöjjön el jövő szombaton 9 órára szerkesztőségünkbe, hogy elvégez­ze a, 3. forduló, sorsolását. Útikölt­­?*›»*› fedezzük, azonkívül jutalma egy Gorenje gyártmányú elemes envesztőóra 1037. Akik most nem nyertek, nyer­hetnek a következő sorsoláson, de a most a dobban maradt szelvé­nyükkel is van még esélyük. A fő­nyeremény, a színes televízió és a vigaszdíjak, többek között egy nagyon értékes, sok műveletet végző Bagat varrógép, húzásán va­lamennyi addig beérkezett szel­vény részt vesz. A főnyeremény sorsolásán részt vesz mind a nyolc forduló szelvénye. Uracs Erzsébet a két szelvénnyel, amelyeknek beküldői Spanyolon szagba utazhatnak MUNKAVÉDELEM (I.) Amikor a lisztpor felrobban A Szakszervezeti Szövetség újvidéki városi tanácsa, az Önigazgatási Klub és a Körzeti Gazdasági Kamara szer­vezésében március második felé­ben Újvidéken széles körű tanács­kozás zajlott le, amelyen részle­­t­esen megvitatták a munkavé­delem önigazgatása társadal­munkban elfoglalt helyét és a társult munkában betöltött szere­pét és fontosságát, valamint a munkavédelem tovább­fejlesztésé­re vonatkozó akcióprogramot. A tanácskozáson elhangzottak­ról és a munkavédelem tovább­fejlesztésére vonatkozó program­ról a sajtó, a rádió és a televízió annak idején részletesen beszá­molt, s ezért most nemcsak a feltárt, a szakszervezet és a tár­sult munka szempontjából meg­világított munkavédelmi problé­mákra térünk ki, hanem a tár­sult munka e nagyon fontos, de részben elhanyagolt terüle­tét az üzemi balesetek, súlyos testi sérülések és halálesetek, a szakmai megbetegedések stb. szempontjából, valamint a munka­védelmi és igazságügyi szervek, a felügyelőségek, az ügyészségek és a bíróságok eljárása szempontjá­ból is megvizsgáljuk. Az alkotmány, a társult munka törvénye és a munkavédelemről szóló köztársasági és tartományi törvények arra köteleznek min­den társadalmi tényezőt, köztük az ügyészségeket és bíróságokat is, hogy a dolgozók munkahe­lyi védelmét és biztonságát első­rendű feladatként fogják fel és kezeljék a munkavédelem minél jobb megszervezése végett. A dolgozók munkahelyi szemé­lyes biztonsága, ugyanis nemcsak munkaszervezeti, vállalati, hanem társadalmi érdek is, hiszen a dol­gozó alkotmányos jogáról van szó e biztonság megbontásának oko­zóját, elkövetőjét a büntetőtör­vény bűncselekménynek is minő­síti és a felelős dolgozó büntető­jogi felelősségre vonását is elő­irányozza. Továbbá a munkavédelem kö­vetkezetesebb megvalósításának és az e területet szabályozó előírá­sok be nem tartásából eredő ká­rok csökkentésének egyre nagyobb társadalmi és gazdasági jelentősé­ge is van. Tehát nemcsak a dol­gozó iránti társadalmi gondosko­dásról diktálja ezt, ami különben az elsődleges feladat, hanem a dolgozók életének, testi épségé­nek és munkaképességének a meg­óvása és fenntartása mint a ter­­melékenység növelésének és a gazdaságszilárdítás megvalósítá­sának előfeltétele is. A munka­­védelem tehát valóban fontos tár­sadalmi tényező, amelytől nagy­ban függ a dolgozó egészsége és munkaképessége, s ezáltal az egész társult munka és a gazdaság ter­melékenysége. Az üzemi balesetek száma Az üzemi balesetek száma az országban 1978-ban mintegy 340 000 volt, 1980-ban azonban több mint húszezerrel csökkent. E balesetek száma Vajdaságban is hasonlóan alakult: 1979-ben mint­egy 33 000, 1980-ban pedig 31 000 ilyen baleset történt. Aggasztó azonban az az adat, hogy amíg az üzemi balesetek száma országos és tartományi szinten együtt­véve csökkenő irányzatot mutaat, addig a súlyos és halálos kime­netelű balesetek száma országos szinten növekszik. 1980-ban 667-en haltak meg üzemi baleset­ben. Vajdaságban az említett évben 56 volt a halálesetek szá­ma, és az országos irányzattól el­térően az előző évekhez képest a munkahelyi halálos balesetek száma csökkenő tendenciát mutat. Hasonló a helyzet a szakmai betegségek számával is: amíg 1978-ban 3985 új szakmai megbe­tegedést vettek nyilvántartásba, addig az ilyen betegségek száma 1980-ban már 4430-ra, vagyis csaknem ötszázzal növekedett. Szakmai betegség miatt a vizs­gálatunk tárgyát képező két év­ben a dolgozók mintegy 415 000 munkanapot hiányoztak a mun­kából, ami jelentős termelés- és más munkakiesést jelent a mun­kaszervezetnek. A szakmai megbetegedések szá­ma Vajdaságban is növekvő irányzatot mutat habár aránylag kisméretű, így 1979-ben 45, 1980- ban 57 új szakmai megbetegedést vettek nyilvántartásba. Tartomá­nyunkban a betegség leginkább az egészségügyben dolgozóknál, s a villamoskészülékek gyártásában és a gépgyártásban dolgozó mun­kásoknál lép fel. A dolgozók meg­betegedését főként biológiai té­nyezők — ólompor, vegyszerek, cement és textilpor — okozzák. A szakmai betegségben szenvedők között legtöbb a nő. SZERDA Sándor (folytatjuk) 1982. május 30., vasárnap HAJNALI KIADÁSUNKBÓL Argentin kételyek Első ízben ismerik be, hogy elveszíthetik a háborút A brit csapatok pénteken haj­­­­nalban általános támadást indítot­tak a Falkland-szigeteken találha­tó második legerősebb argentin támaszpont ellen. Az argentin had­sereg parancsnoksága bejelentette, hogy a támadás egyértelműen a stratégiai fontosságú Darwin el­len irányul. A rádióban és a te­levízióban beolvasott közlemény szerint a brit hadihajók péntekre virradó éjjel hevesen ágyúzták Darwin kikötőjét. Érdemes meg­említeni, hogy a közleményt a korábbi gyakorlattól eltérően ezút­tal csak egyszer olvasták be. P­én­­tekig egyébként Buenos Airesben egyetlen információt sem adtak ki a brit csapatok falklandi had­műveleteiről. Buenos Airesben rendkívül bo­nyolultnak mondták a hadihely­zetet, s Leopoldo Galtieri tábor­nok, a katonai junta vezetője, pénteken részletesen megvitatta a hadműveletek alakulását és az or­szág diplomáciai helyzetét az ar­gentin hadsereg hadseregtáborno­kaival. A sajtóban pénteken jelentek meg az első olyan írások, ame­lyek megengedik annak lehető­ségét, hogy Argentína esetleg vereséget szenved a Falkland-szi­­getekért vívott háborúban. A La Prensa elek oldalán ír arról, hogy Argentínának „tekintet nélkül ar­ra, hogy győzni vagy veszíteni fog”, fel kell készülnie a tárgyalá­sokra. A lap cikkírójának véle­­­ménye szerint a tárgyalásokat Nagy-Britanniának is el kellene fogadnia, hiszen London hosszú távon még akkor is, ha Argentína vereséget szenvedne és kénytelen lenne kivonulni a szigetekről, csak hatalmas gazdasági és diplo­máciai veszteségek árán tudná fenntartani hatalmát a meghódí­tott területeken. Londonban különösebb izgalom és hivatalos reagálás nélkül fo­gadták azokat a híreket, hogy Buenos Aires állítólag felkínálta Nagy-Britanniának, hogy építsen katonai bázist a Falkland-szigete­­ken, de ennek fejében ismerje el a szigetek feletti argentin szuve­renitást, kivéve azt a részt, ahol a támaszpont terülne el. Londoni megfigyelők szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy a szige­tek visszaszerzése után Nagy-Bri­­tannia az Egyesült Államoknak kínálja fel a támaszponttelepítés lehetőségét. A britek ugyanis kép­telenek lennének állandó támasz­­i pontot fenntartani a szigeteken, ugyanakkor Washington nagy ér­deklődést tanúsít az utóbbi időben a dél-atlanti térség iránt, ahol még nem rendelkezik támaszpon­tokkal. Hivatalosan azonban még ezt a híresztelést sem erősítették meg. (Tanjug) Nemzeti katasztrófa Hatvanezer ember fedél nélkül Nicaraguában Nicaraguában az­­Aletta ciklon hatalmas árvizeket okozott, ami már nemzeti katasztrófa méreteit ölti. Eddig 75 ember halt meg, több mint 60 000 fedél nélkül ma­radt, és 40 falut és várost teljesen elvágott a külvilágtól a víz. Sok gyárat, ezenkívül a bevetett terü­letek mintegy 60 százalékát is el­árasztották a megáradt folyók. Becslések szerint a kár eddig 120 millió dollár, ami megfelel Nica­ragua kivitelből származó jöve­delme egynegyedének. A legsúlyosabb a helyzet Leon és Cihnandega tartományokban, amelyekben az árvíz 40 emberéle­tet követelt. Dániel Ortega, a ma­­naguai junta koordinátora kényte­len volt helikopterrel a helyszínre utazni, hogy beszámolhasson a nemzetnek a katasztrófa méretei­ről. Tíz évvel ezelőtt katasztrofális földrengés sújtotta Managuát, és mintegy 10 000 ember halálát okoz­ta. Ezt követően a forradalom, il­letve Somoza rablóbandái semmi­sítették meg a nemzetgazdaságot. A nicaraguai kormány a forrada­lom győzelme óta eltelt három év­ben rendkívüli erőfeszítéseket tett a nemzeti gazdaság gerincét jelentő mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Félő azonban, hogy a mostani árvizek ismét visszavetik az ország gazdaságát. (Tanjug) Elhunyt Žarko Stojanović A Tanjug genfi tudósítója volt Genfben tegnapelőtt, késő éjjel 62 éves korában súlyos betegség után elhunyt Zarko S­tojan­ovic, a Tanjug svájci tudósítója. Žarko Stojanovic, a Tanjug azon külföldi tudósítói közé tartozott, akik egész energiájukat, szakmai tudásukat és tapasztalatukat nem­csak a hírügynökség munkájának, hanem általában az egész hazai újságírás fejlesztésének szolgálatá­ba állították. Kétszer volt a Tanjug párizsi tudósítója, ezután athéni, majd végül genfi tudósítója volt. A kori­ halál gazdag, termékeny munkássági embert, tudósítót, tel­jes egészében elkötelezett társa­dalmi és politikai dolgozót raga­dott el tőlünk. (Tanjug) Irán kezdeményez Harctéri jelentés az iraki­­iráni Háborúról Az iráni erők pénteken nehéz­tüzérséggel lőtték a Shat El-Arab iraki részénél elterülő Basra ki­kötőt. A harcokat Saif Saad kör­nyékén folytatták, ahol az irániak hat katonát veszítettek. Összecsa­pásra került sor Serbil Zehab és Somara környékén is, ahol öt, il­letve négy iráni katona esett el. Ezeket az adatokat az iraki fegy­veres erők főparancsnokságának pénteken este kiadott közleménye ismertette. Irak öt katonájának el­vesztését ismerte be. A továbbiak­ban megállapítja, hogy az iraki repülőgépek egész nap támadták a Khorramshahr környéki iráni állásokat, majd alkonyaikor, egy gép­­kivételével, mindannyian visz­­szatértek állomáshelyükre. (Tanjug) Ifjúsági találkozók Kosovóban A hét végén Kosovóban három országos jellegű ifjúsági találkozót, versenyt tartanak. A prištinai atmortizőrgyárban sor kerül az egyik legfontosabb és legtöm­ege­­sebb ifjúsági találkozóra, a hazai fémmunkások összejövetelére. Tíz munkaszervezet mintegy 300 ifjú fémmunkása az együvé tartozás megerősítésének jegyében össze­méri szakmai tudását, párttörté­netből is és a XI. pártkongresszus történetéből is vetélkednek, és vá­laszolnak a társult munkáról szóló törvénnyel kapcsolatban feltett kérdésekre is. Hasonló jellegű versenyt szer­veztek Pecben is, ott több mint 200 fiatal cukorgyári dolgozó adott egymásnak találkozót. Titova Mit­­rovicán pedig az üdültető szerve­zetek 150 fiatal tagja találkozik, közülük a legtöbben a Tito nevét viselő városokból érkeznek. (Tanjug)

Next