Magyar Szó, 1982. szeptember (39. évfolyam, 240-254. szám)
1982-09-04 / 243. szám
10 MAGYAR SZÓ --------- MŰVELŐDÉS ----------------------------------------------------- SZENTLÁSZLÓ Nemcsak művelődést, anyanyelvet is jelent Nagy feladat hárul a Petőfi Sándor Művelődési Egyesülete „Oh, jól vigyázz, mert anyád nyi s azt meg kell védened” ... Szentlászló környéke évszázadokig földművelő vidék volt. Az elszigeteltség megóvta a falu nyelvét a romlástól és a fejlődéstől egyaránt, de az utóbbi évtizedek iparosodása, a lakosság vándorlása, az ingázás megváltoztatta a kis közösség életét. A falu 75—80 százaléka magyar ajkú, a gyermekek anyanyelvű oktatása mégis leszűkül az első négy osztályra. Az iskola tehát nem váltja be egészében az ilyen helyzetekben általában az oktatásra háruló feladatot. A fölső osztályokban horvátul folyik az oktatás, csupán elvétve kerül magyar tannyelvű középiskolába Szén Ulászlóról tanuló. Az anyanyelv iránti lankadó érdeklődést a több évtizede működő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület hivatott fölkelteni. KOVÁCS JÁNOSTÓL, a művelődési egyesület vezetőjétől, munkájukról érdeklődtünk. — Művelődési munkánk szerteágazó. Mintegy nyolcvantagú az egyesületünk, héttől hetvenhétéves a tagság. A legtömegesebb a tánccsoport, amely negyven tagot számlál, három korosztályt képvisel; gyermekek, fiatalok, felnőttek táncolnak. Táncainknak hagyománya van, hiszen még ma is több száz házas lakodalmakat tartanak Szentlászlón, ahol a falu apraja-nagyja jól szórakozik. S ma már nem lehet tudni, melyik hatás dominál táncunkban, a falu hagyománya vagy a könyvből tanult koreográfia, ami visszajutott a néphez. Az utóbbi időben ugyanis nagy figyelmet szentelünk annak, hogy tiszta forrásból merített népi tánccal lépjenek föl együtteseink. Táncosainkat továbbképzésre küldjük a HMSZ tánccsoportjával, illetve Pécsről koreográfust hozatunk. Hamarosan Molnár József tölt néhány napot táncosainkkal. Jelenleg a zenekarunk is kitűnő. Hét felnőtt tagja van, de szeretnénk az utánpótlást is biztosítani, ezért a csepini népegyetem anyagi támogatásával hangszereket vásárolunk, és „a fiatalabb korosztálynak is lehetővé tesszük a hangszertanulást.^ ^ Elkészültek táncosaink új ruháig a szentlászlói színpompás ősi népviselet pontos másai. Évente mintegy harminc föllépésünk van _ Mind gyakrabban kapunk meghívást a rangos köztársasági rendezvényekre, s mint a szlavóniai magyar lakosság képviselői mutatják be vidékünk táncait. Évek óta részt veszünk továbbá a brodjanci bemutatón és versenyen, ahol a régi játékokkal lépünk föl. Mi a futosóval, a falunkban ma is kedvelt játékkal indulunk. -A-_ művelődési egyesületnek van továbbá egy jól működő szavalókórusa, amely gyakran föllép a falu rendezvényein. A képzőművészeti csoport is működik. Szeretnénk továbbá egy drámai csoportot alakítani. Már történtek próbálkozások, de nem nagy sikerrel. Ezért legközelebb úgy intézzük hogy egyidőben a horvát drámai csoport is megalakuljon, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület keretében, ügyelve a nyelvi egyensúly megtartására. Bizony, ezt szem előtt kell tarta- .vét bízták rád a századok. (Füst Milán)naak, mert amit az iskola elmulaszt, mi pótoljuk, amennyire tudjuk. A mi kötelességünk, hogy törődjünk anyanyelvünkkel, hogy mentsük amennyire lehet az utánunk jövő nemzedék számára. A szentlászlói Petőfi Sándor Művelődési Egyesület további nemes célként tűzte ki a régóta dédelgetett álom megvalósítását a régiségek begyűjtését. STEFANEC ETELKA egyik lelkes művelődési dolgozója a falunak, boldogan mutatja be a falu múzeumát: — Régi vágyunk teljesülése van folyamatban. Azért mondom így, mert a múzeum talán sohasem lesz teljes egész, annyi minden van még a faluban. Több mint egy évtizede egy lelkes pedagógusházaspártól indult az ötlet, hogy ne csak a nyelvészek, néprajzosok szedjék össze a kincseinket, itt a faluban a világünk gyönyörűségére is létesíthetünk gyűjteményt. Akkor munkájuk kudarcba fulladt. Nem azért, mert nem volt mit összegyűjteni, sőt aivh.vjl IlleggdZUdgdDlJ dldLdbL Végezhettek volna. De nem panaszkodom, szerencsére nem mindenkit csábított el a fölkínált deviza. Sok szép holmit találtunk padláson pincében, ládák és szekrények mélyén. Nagyon lelkesek voltak a fiatalok a gyűjtőmunkában, és az idősebbek az adakozásban. Nem kértek pénzt, hiszen tudták, hogy ez lesz a falu közös kincse, az elmúlt nemzedékek nehéz, de érdekes életének tanúsága. Különösen érdekes és gazdag a gyűjtemény a kender feldolgozásához használt munkaeszközökből, amelyeket egytől egyig kézzel állítottak elő. Szinte az idő múlását, a munkaeszközök fejlődését is be tudjuk mutatni a kis gyűjtemény által. Hány kiszorult munkaeszköznek esett ki nyelvünkből és az emlékezetünkből a neve! Ezekre cédulát teszünk a név föltüntetésével. Van továbbá egy helyiség, amely a kamra szerepét tölti be. Ide kerültek a mindennapi használati tárgyak, amelyeket nem tudtunk rendszerbe foglalni. A lakószoba hangulata a valamikori életet idézi. Találtunk tulipános ládát és kócsagot is, amely másképp szarvasláda, ezekben az ünneplőruhákat tartották. Szép továbbá a tányérgyűjtemény, és akad egy-két korabeli ruhadarab, szőttes is. Mindez a művelődési otthon egy részében kapott helyet. Tudjuk, nem méltó hely ez, de számunkra ez is nagy eredmény. Idővel szeretnénk egy házat venni, amelyet tájházzá alakítanánk, hogy mindent visszahelyezhessünk eredeti környezetbe, hogy gyerekeink és az idelátogatók lássák, mint éltünk, éltek őseik valamikor. MÉSZÁROS Vera A múzeumban... a falu közös kincsei ZENTA-CSÓKA Társul-e a két község középiskolája Az Október 8-a Iskolaközpont támogatja a kezdeményezést Éveken át utaztak Csóka község diákjai a nagy hagyományú zentai középiskoláiba. Az iskolareform meghozatalával, amikor az egységes középiskoláik megalakulása látszott jó távlatnak. Csókán is épült egy iskola, amelyben a község általános iskolát végzett tanulói folytathatták, s folytatják ma is tanulmányaikat. Az egységes középiskola befejezése után a szakirányú középiskolát Zentán, Kikindán, Adán, Törökkanizsán és Kanizsán végzik. Most a szentai Október 8-a iskolaközpont pártalapszervezete, majd dolgozóinak gyűlése is napirendre tűzte a diákok továbbképzéseinek új koncepcióját, amelyet a csókaiak ajánlanak, illetve a zentai és a csókai község középiskoláinak társulását. Az elképzeléssel már jó ideje foglalkoznak a két községben, s a környező községekben is, s íme, kezd konkrét formát ölteni a kezdeményezés. Az elképzelésnek vannak gazdasági, stabilizációs, politikai vonatkozásai is, s ha megvalósul, és miért ne valósulna meg, több probléma megoldódik a tanulók továbbképzése, a szabad munkacsere folyamatában, valamint a szükséges ésszerű káderképzés terén is. A tanerő biztosítása és kihasználtsága terén is minőségi változásokat hozna a két község középiskoláinak társulása, ami szintén nem mellékes. Megoldódna a tiszteletdíjas órák kérdése, s az olyan esetek szintén, amikor egy-egy tanár nem dolgozik teljes óraszámmal, mert nincs elegendő órája az iskolában, ám a törvény szerint fizetése emiatt nem csökkenhet. A csókai elképzelés értelmében a két középiskola egy munkaszervezetet alkotna két társult munkaalapszervezettel. A zentai trász megtartaná mindazokat a szakirányokat, amelyeket eddig is magáénak mondhatott: a könyvelési, kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, jogi, vegyi, technológiai, esztergályosi fémcsiszolói, villanyszerelői, szövői, matematika-fizikai szakirányokat. A csókas triász pedig mezőgazdasági-élelmiszeripari szakokat nyitna. Mezőgazdászok, gyümölcstermesztők, állattenyésztők, traktorvezetők, gyógynövény-termesztők élelmezési szakemberek képzésére szakosítaná magát. Mivel a fémiparnak is szüksége van utánpótlásra, a csókás tmaszöntőket (I., II., III. fokozat), valamiint géplakatosokat képezne tagozatain. A két város közelsége, a jobb utazási feltételek nem gördítenének akadályt a tanulók továbbképzése elé. Ugyanez vonatkozik a pedagógusokra és egyéb szakelőadókra, akiket a társult munka biztosítana. Az ilyen megoldás természetesen csökkentené azoknak a tanulóknak a számát, akik távolabbi iskolaközpontokba iratkoznak, ami a szülők számára igen nagy megterhelés. Az elképzelést augusztusban megvitatta a szentai középiskola dolgozói gyűlése is, s egy szavazat kivételével el is fogadta az ajánlatot, azzal a megszorítással, hogy egy-egy szakcsoportnak mindkét részről konkretizálnia kell az elképzelést, és a következő iskolareform beindulásával megvetni az alapokat, illetve készülni az ajánlott megoldás beiktatására. A két kollektíva állásfoglalásáról értesítjük az önigazgatású érdekközösségeket Zemén és Csókán, valamint a megfelelő tartományi oktatási szerveket is. .VIOLA János KARLÓCÁM Tegnap 12 órakor a karlócai Gimnázium dísztermében ünnepélyesen megnyílt a 19. Brankovo kolo rendezvénysorozat. A több mint 200 meghívott vendéget Dusan Radovic neves belgrádi költő köszöntötte. Megnyitó beszédében méltatta Branko Radicevic munkásságának jelentőségét a jugoszláv költészetben, valamint megemlékezett Djura Jaksic születésének 150. évfordulójáról. A megnyitó beszéd után Vladislav Matic színművész részleteket olvasott fel Branko Radicevic költeményeiből, majd átnyújtotta Dusan Radovicnak a neves karlócai költőt ábrázoló bronzszobrot. Az ünnepélyes megnyitón fellépett még a zrenjanini Koca Kolarov Művelődési Egyesület kórusa, amely nemrég tért vissza magyarországi és olaszországi vendégszerepléséről, ahol kimagasló eredményt ért el. A műsort Krista Djordjevic asszonynak, az illegális kommunistának a visszaemlékezései című monodrámája zárta, a fajra kola amelyet Ankica Cvijanovic-Jajcanin színművésznő adott elő. A Brankovo kola rendezvénysorozat mai műsora 11 órakor kezdődik Strazilovón. Az újvidéki Ifjúsági Színpad a Djura Jaksic költeményei alapján írt Éj hull a heara című színművét adja elő Djordje Djordjevic rendezésében. A Költői Tribün elnevezésű rendezvény 12 órakor kezdődik, amelyen Mira Aleckovic, Bratislav Miladinovic, Miroslav Demak, Rale Nisevic, Miroslav Nastasijevic és Andrej Tisma olvas fel válogatást költeményeiből. A 13 órakor kezdődő Színészalbum rendezvény keretében Pavle Mincic színművész mutatkozik be a közönségnek. Este 7 órakor a karlócai Múzeum kertjében a belgrádi Branko Krsmanovic Amatőr Művelődési Egyesület tagjai, valamint Ljubica Jovic és Tomislav Knezevic színi művészek lépnek fel. K-a Elkészült a Vajdasági Enciklopédia első kötetének anyaga A napokban nyilvános véleményezésre kerül A Vajdasági Enciklopédia szerkesztősége Dusan Popovic fő- és felelős szerkesztővel az élén elkészítette a tudományos munka első kötetének betűrendes jegyzékét. A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének minapi ülésén elfogadta a jegyzék tervezetét, s a napokban nyilvános véleményezésre kerül a Szocialista Szövetség helyi választmányainak szervezésében. A Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia 250 tudományos dolgozó és mintegy 1000 munkatárs bevonásával állította össze az első kötet anyagát. Az enciklopédia tudományosan, de egyben népszerű módon mutatja be Vajdaság múltját és jelenét — mindent, ami ezen a területen történt a Pannon-tenger keletkezésétől napjainkig, felöleli a társadalmi, gazdasági, és művelődési élet minden területét, nagy hangsúlyt adva a munkásmozgalom fejlődésének és a szocialista forradalomnak. A 6—8 kötetesre tervezett enciklopédiát gazdagon illusztrálják fényképekkel, térképekkel, grafikonokkal, rajzokkal. Az első kiadás szerbhorvát nyelven jelenik meg, az utolsó kötet elkészülte után a nemzetiségek nyelvén is kiadják az enciklopédiát. F. A. ZOMBOR Megnyílik a szövőnövendékek osztálya vábbtanulásával kapcsolatban. Nem számoltak azzal, hogy az idén, az elmúlt évekhez viszonyítva több lány pályázik a szakirányú iskolaközpontokba. A Tartományi Szakirányú Oktatási Érdekközösségben elkészült beiratkozási terv kevés olyan tagozatot irányzott elő Zomborban, ahol a közepes vagy a gyengébb képességű lányok szakmát tanulhatnak. Az utolsó pillanatban nyílt meg a Borovo cipőgyár kérésére a 30-as létszámú bőripari tagozat, a Veljko Vlahovic fém-, villamosipari és közlekedési iskolaközpontban — hallottuk a Szakirányú Oktatási Egyeztető Bizottság ülésén. A bőripari tagozat megnyitásával tudtak mindenkinek beiratkozási lehetőséget nyújtani, 45 lány kérvénye ugyanis még mindig az iskola igazgatóságánál van. Az Egyeztető Bizottság elhatározta, hogy a zombori bútorszövetgyárral és a Tehnotex Műanyaggyárral közösen megnyitja a szövők első osztályát, ahová 30 lányt vesznek fel. A foglalkoztatási érdekközösség szerint mindkét gyárban megszervezik a növendékek gyakorlati oktatását, és két év múlva, amikor bizonyítványt kapnak, azonnal munkába is állhatnak. Az egyeztető bizottság végezetül úgy határozott, hogy a jövőben idejében kell foglalkozni a lányok továbbtanulási lehetőségeivel és olyan tagozatokat kell nyitni, amelyekbe a lányok testi és szellemi adottságaiktól függően beiratkozhatnak. Fontosnak tartják a társult munkával való szoros kapcsolat további elmélyítését is. P. M. Zomborban augusztus végén, a tanév kezdete előtt újabb gondok merültek fel az egységes középiskolát befejezett növendékek to- 1982. szeptember 4., szombat