Magyar Szó, 1982. szeptember (39. évfolyam, 240-254. szám)

1982-09-04 / 243. szám

10 MAGYAR SZÓ --------- MŰVELŐDÉS -----------------------------------------------------­ SZENTLÁSZLÓ Nemcsak művelődést, anyanyelvet is jelent Nagy feladat hárul a Petőfi Sándor Művelődési Egyesülete „Oh, jól vigyázz, mert anyád nyi s azt meg kell védened” ... Szentlászló környéke évszáza­dokig földművelő vidék volt. Az elszigeteltség megóvta a falu nyelvét a romlástól és a fejlődés­től egyaránt, de az utóbbi évti­zedek iparosodása, a lakosság vándorlása, az ingázás megvál­toztatta a kis közösség életét. A falu 75—80 százaléka magyar aj­kú, a gyermekek anyanyelvű ok­tatása mégis leszűkül az első négy osztályra. Az iskola tehát nem váltja be egészében az ilyen helyzetekben általában az oktat­­ásra háruló feladatot. A fölső osztályokban horvátul folyik az oktatás, csupán elvétve kerül ma­gyar tannyelvű középiskolába Szén Ulászlóról tanuló. Az anya­nyelv iránti lankadó érdeklődést a több évtizede működő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület hi­vatott fölkelteni. KOVÁCS JÁNOSTÓL, a műve­lődési egyesület vezetőjétől, mun­kájukról érdeklődtünk. — Művelődési munkánk szer­teágazó. Mintegy nyolcvantagú az egyesületünk, héttől hetven­hétéves a tagság. A legtömege­sebb a tánccsoport, amely negy­ven tagot számlál,­­ három kor­osztályt képvisel; gyermekek, fia­talok, felnőttek táncolnak. Tánca­inknak hagyománya van, hiszen még ma is több száz házas lako­dalmakat tartanak­ Szentlászlón, ahol a falu apraja-nagy­­ja jól szórakozik. S ma már nem lehet tudni, melyik hatás domi­nál táncunkban, a falu hagyo­mánya vagy a könyvből tanult koreográfia, ami visszajutott a néphez. Az utóbbi időben ugyan­­is nagy figyelmet szentelünk an­nak, hogy tiszta forrásból merí­tett­ népi tánccal lépjenek föl együtteseink. Táncosainkat to­vábbképzésre küldjük a HMSZ tánccsoportjával, illetve Pécsről koreográfust hozatunk. Hamaro­san Molnár József tölt néhány na­pot táncosainkkal. Jelenleg a ze­nekarunk is kitűnő. Hét felnőtt tagja van, de szeretnénk az után­pótlást is biztosítani, ezért a cse­­pini népegyetem anyagi támoga­tásával hangszereket vásárolunk, és „a fiatalabb korosztálynak is lehetővé tesszük a hangszertanu­­lást.^ ^ Elkészültek táncosaink új ruháig a szentlászlói színpompás ősi népviselet pontos másai. Éven­te mintegy harminc föllépésünk van­ _ Mind gyakrabban kapunk meghívást a rangos köztársasági rendezvényekre, s mint a szlavó­niai magyar lakosság képviselői mutatják be vidékünk táncait. Évek óta részt veszünk továbbá a brodjanci bemutatón és verse­nyen, ahol a régi játékokkal lé­pünk föl. Mi a futosóval, a fa­lunkban ma is kedvelt játékkal indulunk. -A-_ művelődési egyesületnek van továbbá egy jól működő szavaló­kórusa, amely gyakran föllép a falu rendezvényein. A képzőmű­vészeti csoport is működik. Sze­retnénk továbbá egy drámai cso­­­portot alakítani. Már történtek próbálkozások, de nem nagy si­kerrel. Ezért legközelebb úgy in­tézzük hogy egyidőben a horvát drámai csoport is megalakuljon, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület keretében, ügyelve a nyelvi egyensúly megtartására. Bizony, ezt szem előtt kell tarta- .vét bízták rád a századok. (Füst Milán)­naak, mert amit az iskola el­mulaszt, mi pótoljuk, amennyire tudjuk. A mi kötelességünk, hogy törődj­ünk anyanyelvünkkel, hogy mentsük amennyire lehet az utá­nunk jövő nemzedék számára. A szentlászlói Petőfi Sándor Művelődési Egyesület további nemes célként tűzte ki a régóta dédelgetett álom megvalósítását a régiségek begyűjtését. STEFANEC ETELKA egyik lel­kes művelődési dolgozója a falu­nak, boldogan mutatja be a falu múzeumát: — Régi vágyunk teljesülése van folyamatban. Azért mondom így, mert a múzeum talán soha­sem lesz teljes egész, annyi min­den van még a faluban. Több mint egy évtizede egy lelkes pe­dagógusházaspártól indult az öt­let, hogy ne csak a nyelvészek, néprajzosok szedjék össze a kin­cseinket, itt a faluban a világünk gyönyörűségére is létesíthetünk gyűjteményt. Akkor munkájuk kudarcba fulladt. Nem azért, mert nem­ volt mit összegyűjteni, sőt aivh.vjl Illeg­gdZUdgd­DlJ dldLdbL Vé­gezhettek volna. De nem panasz­kodom, szerencsére nem minden­kit csábított el a fölkínált devi­­­­za. Sok szép holmit találtunk pad­láson pincében, ládák és szek­rények mélyén. Nagyon lelkesek voltak a fiatalok a gyűjtő­munkában, és az idősebbek az adakozásban. Nem kértek pénzt, hiszen tudták, hogy ez lesz a falu közös kincse, az elmúlt nem­zedékek nehéz, de érdekes életé­nek tanúsága. Különösen érde­kes és gazdag a gyűjtemény a kender feldolgozásához használt munkaeszközökből, amelyeket egytől egyig kézzel állítottak elő. Szinte az idő múlását, a munka­eszközök fejlődését is be tudjuk mutatni a kis gyűjtemény által. Hány kiszorult munkaeszköznek esett ki nyelvünkből és az em­lékezetünkből a neve! Ezekre cé­­­dulát teszünk a név föltüntetésé­vel. Van továbbá egy helyiség, amely a kamra szerepét tölti be. Ide kerültek a mindennapi hasz­nálati tárgyak, amelyeket nem­­ tudtunk rendszerbe foglalni. A la­kószoba hangulata a valamikori életet idézi. Találtunk tulipános ládát és kócsagot is, amely más­képp szarvasláda, ezekben az ün­neplőruhákat tartották. Szép to­vábbá a tányérgyűjtemény, és akad egy-két korabeli ruhadarab, szőttes is. Mindez a művelődési otthon egy részében kapott he­lyet. Tudjuk, nem méltó hely ez, de számunkra ez is nagy ered­mény. Idővel szeretnénk egy há­zat venni, amelyet tájházzá ala­kítanánk, hogy mindent vissza­helyezhessünk eredeti környezet­be, hogy gyerekeink és az idelá­togatók lássák, mint éltünk, él­tek őseik valamikor. MÉSZÁROS Vera A múzeumban... a falu közös kincsei ZENTA-CSÓKA Társul-e a két község középiskolája Az Október 8-a Iskolaközpont támogatja a kezdeményezést Éveken át utaztak Csóka köz­ség diákjai a nagy hagyományú zentai középiskoláiba. Az iskolare­form meghozatalával, amikor az egységes középiskoláik megalakulá­sa látszott jó távlatnak. Csókán is épült egy iskola, amelyben a köz­ség általános iskolát végzett ta­nulói folytathatták, s folytatják ma is tanulmányaikat. Az egysé­ges középiskola befejezése után a szakirányú középiskolát Zentán, Kikindán, Adán, Törökkanizsán és Kanizsán végzik. Most a szentai Október 8-a isko­laközpont pártalapszervezete, majd dolgozóinak gyűlése is napirendre tűzte a diákok továbbképzéseinek új koncepcióját, amelyet a csókai­­ak ajánlanak, illetve a zentai és a csókai község középiskoláinak tár­sulását. Az elképzeléssel már jó ideje foglalkoznak a két község­ben, s a környező községekben is, s íme, kezd konkrét formát ölteni a kezdeményezés. Az elképzelés­nek vannak gazdasági, stabilizáci­ós, politikai vonatkozásai is, s ha megvalósul, és miért ne valósulna meg, több probléma megoldódik a tanulók továbbképzése, a szabad munkacsere folyamatában, vala­­mint a szükséges ésszerű káder­képzés terén is. A tanerő biztosítása és kihasz­náltsága terén is minőségi válto­zásokat hozna a két község közép­iskoláinak társulása, ami szintén nem mellékes. Megoldódna a tisz­teletdíjas órák kérdése, s az olyan esetek szintén, amikor egy-egy ta­nár nem dolgozik teljes óraszám­mal, mert nincs elegendő órája az iskolában, ám a törvény szerint fizetése emiatt nem csökkenhet. A csókai elképzelés értelmében a két középiskola egy munkaszerve­zetet alkotna két társult munka­­alaps­zervezettel. A zentai trász megtartaná mindazokat a szakirá­nyokat, amelyeket eddig is magáé­nak mondhatott: a könyvelési, ke­reskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, jogi, vegyi, technológiai, esztergá­­lyosi fémcsiszolói, villanyszerelői, szövői, matematika-fizikai szak­irányokat. A csókas triász pedig­ mezőgazda­sági-élelmiszeripari sza­kokat nyitna. Mezőgazdászok, gyü­mölcstermesztők, állattenyésztők, traktorvezetők, gyógynövény-ter­mesztők élelmezési szakemberek képzésére szakosítaná magát. Mi­vel a fémiparnak is szüksége van utánpótlásra, a csókás tmasz­öntő­ket (I., II., III. fokozat), valamiint géplakatosokat képezne tagozata­in. A két város közelsége, a jobb utazási feltételek nem gördítené­nek akadályt a tanulók tovább­képzése elé. Ugyanez vonatkozik a pedagógusokra és egyéb szak­előadókra, akiket a társult mun­ka biztosítana. Az ilyen megoldás természetesen csökkentené azok­nak a tanulóknak a számát, akik távolabbi iskolaközpontokba irat­koznak, ami a szülők számára igen nagy megterhelés. Az elképzelést augusztusban megvitatta a szentai középiskola dolgozói gyűlése is, s egy szavazat kivételével el is fo­gadta­­ az ajánlatot, azzal a meg­szorítással, hogy egy-egy szakcso­portnak mindkét részről konkre­tizálnia kell az elképzelést, és a következő iskolareform beindulá­sával­ megvetni­ az alapokat, illet­ve készülni a­z ajánlott megoldás beiktatására. A két kollektíva ál­lásfoglalásáról értesítjük az ön­igazgatású érdekközösségeket Zem­­én és Csókán, valamint a megfe­lelő tartományi oktatási szerveket is. .VIOLA János KARLÓCÁM Tegnap 12 órakor a karlócai Gimnázium dísztermében ünnepé­lyesen megnyílt a 19. Brankovo ko­lo rendezvénysorozat. A több mint 200 meghívott vendéget Dusan Ra­­dovic neves belgrádi költő köszön­tötte. Megnyitó beszédében mél­tatta Branko Radicevic munkás­ságának jelentőségét a jugoszláv költészetben, valamint megemléke­zett Djura Jaksic születésének 150. évfordulójáról. A megnyitó beszéd után Vladislav Matic színművész részleteket olvasott fel Branko Radicevic költeményeiből, majd át­nyújtotta Dusan Radovicnak a ne­ves karlócai költőt ábrázoló bronz­szobrot. Az ünnepélyes megnyitón fellé­pett még a zrenjanini Koca Kola­­rov Művelődési Egyesület kórusa, amely nemrég tért vissza magyar­­országi és olaszországi vendégsze­repléséről, ahol kimagasló ered­ményt ért el. A műsort Krista Djordjevic asszonynak, az illegá­lis kommunistának a visszaemlé­kezései című monodrámája zárta, a fajra kola amelyet Ankica Cvijanovic-Jajca­­nin színművésznő adott elő. A Brankovo kola rendezvényso­rozat mai műsora 11 órakor kez­dődik Strazilovón. Az újvidéki If­júsági Színpad a Djura Jaksic köl­teményei alapján írt Éj hull a hea­ra című színművét adja elő Djor­­dje Djordjevic rendezésében. A Költői Tribün elnevezésű ren­dezvény 12 órakor kezdődik, ame­lyen Mira Aleckovic, Bratislav Mi­­ladinovic, Miroslav Demak, Rale Nisevic, Miroslav Nastasijevic és Andrej Tisma olvas fel válogatást költeményeiből. A 13 órakor kezdődő Színészal­bum rendezvény keretében Pavle Mincic színművész mutatkozik be a közönségnek. Este 7 órakor a karlócai Múze­um kertjében a belgrádi Branko Krsmanovic Amatőr Művelődési Egyesület tagjai, valamint Ljubica Jovic és Tomislav Knezevic szín­i művészek lépnek fel. K-a Elkészült a Vajdasági Enciklopédia első kötetének anyaga A napokban nyilvános véleményezésre kerül A Vajdasági Enciklopédia szerkesztősége Dusan Popovic fő- és felelős szerkesztővel az élén elkészítette a tudományos munka első kötetének betűren­des jegyzékét. A Szocialista Szö­vetség Tartományi Választmá­nya Elnökségének minapi ülé­sén elfogadta a jegyzék terveze­tét, s a napokban nyilvános vé­leményezésre kerül a Szocialis­ta Szövetség helyi választmá­nyainak szervezésében. A Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia 250 tudo­mányos dolgozó és mintegy 1000 munkatárs bevonásával állította össze az első kötet anyagát. Az enciklopédia tudományosan, de egyben népszerű módon mutatja be Vajdaság múltját és jelenét — mindent, ami ezen a terüle­ten történt a Pannon-tenger ke­letkezésétől napjainkig, felöleli a társadalmi, gazdasági, és mű­velődési élet minden területét, nagy hangsúlyt adva a munkás­­mozgalom fejlődésének és a szo­cialista forradalomnak. A 6­—8 kötetesre tervezett en­ciklopédiát gazdagon illusztrál­­j­ák fényképekkel, térképekkel, grafikonokkal, rajzokkal. Az el­ső kiadás szerbhorvát nyelven jelenik meg, az utolsó kötet el­készülte után a nemzetiségek nyelvén is kiadják az enciklo­pédiát. F. A. ZOMBOR Megnyílik a szövőnövendékek osztálya­ vábbtanulásával kapcsolatban. Nem számoltak azzal, hogy az idén, az elmúlt évekhez viszonyítva több lány pályázik a szakirányú iskolaközpontokba. A Tartományi Szakirányú Oktatási Érdekközös­ségben elkészült beiratkozási terv kevés olyan tagozatot irányzott elő Zomborban, ahol a közepes vagy a gyengébb képességű lá­nyok szakmát tanulhatnak. Az utolsó pillanatban nyílt meg a Bo­­rovo cipőgyár kérésére a 30-as lét­számú bőripari tagozat, a Veljko Vlahovic fém-, villamosipari és közlekedési iskolaközpontban — hallottuk a Szakirányú Oktatási Egyeztető Bizottság ülésén. A bőripari tagozat megnyitásá­val tudtak mindenkinek beiratko­zási lehetőséget nyújtani, 45 lány kérvénye ugyanis még mindig az iskola igazgatóságánál van. Az Egyeztető Bizottság elhatározta, hogy a zombori bútorszövetgyárral és a Tehnotex Műanyaggyárral kö­zösen megnyitja a szövők első osztályát, ahová 30 lányt vesznek fel. A foglalkoztatási érdekközös­ség szerint mindkét gyárban meg­szervezik a növendékek gyakorlati oktatását, és két év múlva, ami­kor bizonyítványt kapnak, azonnal munkába is állhatnak. Az egyeztető bizottság végezetül úgy határozott, hogy a jövőben idejében kell foglalkozni a lányok továbbtanulási lehetőségeivel és olyan tagozatokat kell nyitni, ame­lyekbe a lányok testi és szellemi adottságaiktól függően beiratkoz­hatnak. Fontosnak tartják a tár­sult munkával való szoros kapcso­lat további elmélyítését is. P. M. Zomborban augusztus végén, a tanév kezdete előtt újabb gondok merültek fel az egységes középis­kolát befejezett növendékek to- 1982. szeptember 4., szombat

Next