Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)
1983-01-11 / 9. szám
D Jó fejlesztési lehetőségek A szerbiai kisüzemi gazdaság képviselői Nikola Ljubičićnal — A kisüzemi gazdaság fejlesztése jól indult, de szervezettebben és kitartóbban kell tovább haladnunk ezen az úton — mondta Nikola LJUBICIC, a Szerb SZK Elnökségének elnöke a Szerb Gazdasági Kamara kisipari egyesületeinek képviselőivel folytatott beszélgetésben. A probléma most nem annyira a különféle ellenállásokban és előítéletekben van, noha ez is tapasztalható. A kisüzemi gazdaság gyorsabb fejlesztése szempontjából egyre fontosabb, hogy miként és mennyire tervezzük ezt a fejlesztést, és hogy helyesen hangoljuk-e egybe a társadalmi fejlesztés más terveivel, hogy mennyire konkrétak a gazdaságpolitikai intézkedések, az adópolitika, és hogy a kisüzemi gazdaság fejlesztésének legfontosabb álláspontjait mennyire hangoljuk mindezekkel egybe hangsúlyozta Ljubičić. јјГ ЈА kisiparosok képviselői beszámlononltak Ljubičićnak arról, hogy a köztársaságban jelenleg 600 ilyen ■ társultmunka-szervezet működik, s több mint 50 000 dolgozót foglallkoztatnak. Ezenkívül még 50 000 önálló műhely mintegy 63 500 dolgozóval végez szolgáltatásokat, munkáit." A háziipar különféle formáiban, a munkaszervezetekkel való kooperáns kapcsolatokban még 25 000 5 —30*000 dolgozó számlálható ös-Г sze, túlnyomórészt a falusi helyi közösségekben. A kisüzemi gazdaság fejlesztési lehetőségei mégis jóval nagyobbak, nagyobb igyekezettel, jobb tervezéssel, szervezéssel viszonylag rövid időn belül megkétszerezhető a foglalkoztatottak száma. Hogy ezt valóra válthassuk, egyebek között arraa van szükség, hogy mindenütt vagy legalábbis a községek java részében egyforma legyen a kisüzemi gazdaság fejlesztésére vonatkozó politika és gyakorlat, és hogy a munkaszervezetek, a helyi közösségek, a gazdaság és a társadalmi élet más tényezői nagyobb kezdeményezést fejtsenek ki, jobban befolyásolják az ilyen munkát. Viszonylag kis ráfordítással számottevő gazdasági eredmények érhetők el — állapították meg a kisüzemi gazdaság képviselői. A nagy termelő szervezeteknek a bankok útján segíteniük kell a kisüzemi gazdaság fejlesztését, és részt kell venniük a káderképzésben. Ljubičić a beszélgetésben külön rámutatott arra, hogy a kis szervezetek milyen nagy jelentőségűek a hazai vagy a külföldi piacra készülő termékek előállításában. A községi képviselő-testületeknek, községi gazdasági kamaráknak és az illetékes községi szerveknek kötelezettségük, hogy jobban és teljesebben végezzék a piackutatást, megfelelőbben kell számba venni a polgárok szükségleteit is, és az így kialakított szükségletekből kiindulva befolyásolniuk kell a kisüzemi gazdaság fejlesztését. Számunkra világos, hogy nagy szükségünk van a szolgáltató iparra, úgyhogy a községekben jobb feltételeket kell teremtenünk az ilyen iparág fejlődésére. Egyszerűsíteni kell a műhelynyitás eljárásait, csökkenteni az adminisztrálást és a feltételek birtokában serkenteni az embereket az ilyen munkára — mondta Ljubičić, majd hozzáfűzte, hogy a kisüzemi gazdaságnak a gazdaság minden területén fontos tényezővé kell válnia. Rámutatott a társulás feladataira, aláhúzta azokat a kedvező tapasztalatokat, amelyek a köztársaság számos községében születtek a társulásban, ennek kedvező térhódításában. Az egyesületeknek még inkább kezdeményezniük kellene a kisüzemi gazdaság fejlesztése fontos problémáinak és kérdéseinek megvitatását, a községekben még inkább éreztetniük kellene hatásukat, befolyásolniuk kellene a kisüzemi gazdaság fejlesztését serkentő intézkedések megtételét, az ide vonatkozó feltételek egybehangolását. (Tanjug) -------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. január 11., kedd KUKORICAKIVITEL Március végéig 133 000 tonnát szállít ki Vajdaság Az újvidéki Koproduktnak az úgynevezett kompenzációs ügyletek keretében eddig több mint 260 000 tonna tavalyi termésű kukorica kivitelét hagyták jóvá. A Szövetségi Külkereskedelmi Titkárságnak azonban már újabb kérvényt terjesztettek be még legalább 140 000 tonna kukorica kivitelére, ami lehetővé tenné nagyobb mennyiségű proteintartalmú takarmány, az állattenyésztés számára szükséges hal- és húseszt, továbbá szója és napraforgó behozatalát, így a vajdasági jószágtenyésztőkre az idén jobb napok várnak, tavaly ugyanis proteintartalmú tápanyagok hiányában nagy nehézségekbe ütközött a jószághizlalás. Várható, hogy ez kihat majd a hizlalásra és a helyzet stabilizálódik. A Koprodukt eddig a svájci, az olasz, a cseh partnerekkel 133 500 tonna tavalyi kukorica kivitelére kötött szerződést a jóváhagyott 260 000 tonna kivitelből. Ebből 111 000 tonnát kompenzációs szerződésekkel szállítanak külföldre és csak 22 500 tonnát rendszeres kivitellel. A vajdasági kukorica leszállítása már nagyban folyik, az újvidéki Produktiven keresztül a Koprodukt december végéig 70 000 tonnát szállított külföldre. Március végéig mind a 133 5Ц0 tonna kukoricát leszállítják a külföldi vásárlóknak, addig a jelekből ítélve újabb kompenzációs ügyleteket kötnek kukoricakivitel és protein-tápanyag behozatala érdekében. (Tanjug) KOMMENTÁR NÉLKÜL A belgrádi Komgrap Standardbeton szervezetének raktáraiban vagy a házelemgyár udvarában több tízmillió dinár értékű berendezés van szétszórva. Ezeket az alkatrészeket, berendezéseket soha nem is használták fel. Két évvel ezelőtt több mint 300 000 dinárért vásárolt a szervezet Bell gyártmányú homlokzatmegmunkáló állványokat, valamint még ennél is drágább vibrációs döngölőket. A legdrasztikusabb beruházási tévedést tavaly követték el: több mint 3,27 millió dinár értékben vásároltak hidraulikus platformemelőket, amelyeket sohasem helyeztek üzembe. Az idő vasfoga kikezdi a használatlan présgépeket, betonpumpákat, betonelemeket készítő gépeket és a más új berendezéseket is. Mindez akkor derült ki, amikor a Standardbeton veszteségei megtetéződtek és amikor a Romgrap más munkaszervezetei már nem voltak hajlandók a mintegy 300 dolgozót számláló munkaközösség hanyag viszonyulásából, dologtalanságából eredő veszteségek fedezésére. Mások számlájára tovább már nem lehetett élni, kilenc hónap alatt 11 millió dinár volt a veszteség. A korábbi évek veszteségeit elkendőzték, ugyanis a Romgrap közös kasszájából a Standardbeton évente több mint 50 millió dinárt kapott. Ezzel egyidejűleg a személyi jövedelem emelkedett, a Standardbetonban meghaladta a 13 000 dinárt, ami elérhetetlen volt még a legjobb belgrádi munkaközösségek számára is, és olyan látszat alakult ki, hogy a munkaszervezet jól működik, és hogy valójában a Romgrap fölözi le munkájukat. A személyi jövedelmet serkentő intézkedésekkel növelték, mindezt még el lehetett fogadni, ameddig tartott az álszolidaritás. A Standardbeton dolgozói azonban most szembenéznek az igazsággal, kapacitásaiknak csak 40 százalékát hasznosítják, a betongyárban pedig ennek csak 30 százalékát. Lelepleződött tehát, hogy hatalmas értékű gépek rozsdásodnak, kiderült, hogy nagyon sok az adminisztratív dolgozó. A Standardbeton dolgozói gyűlésének résztvevői kérték a vezető csoport leváltását, azt, hogy az adminisztratív munkát végzők térjenek vissza a termelésbe, hogy készítsenek stabilizációs programot, végső esetben pedig ideiglenes intézkedéseket is vezessenek be. (Tanjug) Vissza a vasúthoz Vajdaságban a legkedvezőbbek a feltételek Vajdaság idei fejlesztési határozatában fontosabb helyet kellene betöltenie a vasúti közlekedés felújításának, de ugyanígy a folyami közlekedés gyorsabb fejlesztésének is. Vajdaságnak ugyanis hazánkban a legnagyobb lehetősége van erre. A fentieket a közlekedési és postaforgalmi ágazatok végrehajtó bizottsága hangsúlyozta tegnapi ülésén. A küldöttek elmondták, hogy az ilyen irányelv érvényesülése nagyban hozzájárulna a gazdasági stabilizációhoz, különösen az üzemanyag-fogyasztás csökkenéséhez és az olcsóbb áruszállításhoz. A vélemények szerint a vasúti forgalomnak, a vasúti áru- és utasszállításnak a tartomány közlekedésében a legtömegesebb szállítási formává kell válnia, el kell nyernie azt a helyet, amit a gazdaság, a dolgozók és a polgárok egyre nagyobb igényei folytán megérdemel, és helyet kell kapnia a határozatban is. Megállapították, hogy az utas- és áruszállítás java részét mindenekelőtt hazai területen végzi a vasút, de a nemzetközi forgalomban is nagy szerepet tölthet be. Vajdaságnak ki kell használnia, hogy nagyszerűek a lehetőségei a folyami közlekedés fejlesztésére, hasznosítania kell a sűrű vízhálózatot, mind a hazai szállítás, mind a külföldre szállított egyre nagyobb mennyiségű áru szempontjából. Ez minden bizonnyal a legolcsóbb szállítási forma, amit még mindig nem hasznosítunk eléggé. Az összejövetel részvevői síkraszálltak az olyan közlekedésszervezési koncepcióért, amelynek célja a minél nagyobb méretű kombinált áru- és utasszállítás, tehát a vasúti, a közúti és a folyami szállítás, így kell lebonyolítani az országnak és a külföldnek szánt áru szállítását, de a külföldi nyersanyagok és újratermelési anyagok ideszállítását is. A közúti közlekedéssel kapcsolatban külön rámutattak arra a szükségletre, hogy az idén előnyben kell részesíteni a városi és a teremvárosi szállítás fejlesztését, hogy az üzemanyag-korlátozás miatt megnövekedett utasforgalom igényeit kielégíthessék, és ez hozzájárulna a gazdasági stabilizációs intézkedésekhez is. (Tanjug) Gyakran felszáll a vörös kakas Évente 6 százalékkal növekszik a tűzesetek száma Az utóbbi években hazánkban atűzesetek száma évente mintegy 6 százalékkal növekszik. Tavaly szeptember végéig 8712 esetben ütött ki tűz, ebből 3791 a társadalmi szektorban és 4921 a magánszektorban. Az összkár 2 milliárd 727 millió dinár. A tüzeknek 77 halálos áldozata is volt, 303 személy könnyebben vagy súlyosabban megsérült — jelentette ki Pavle ALADROVIC, a Jugoszláv Tűzoltó Szövetség szakmunkatársa Mile LUKASNAK, a Tanjug újságírójának. Az utóbbi öt évben a lángok martaléka lett 7 milliárd 930 millió dinár. Ez idő alatt 466 személy életét veszítette és 2139 megsebesült tűzvészben. A legtöbb tüzet a gondatlan ellenőrzés okozza és a tüzet okozó szerkezetek, berendezések szakszerűtlen használata, de a nyílt láng is ide sorolható. A tűzeseteknek majdnem egynegyede a fentiekből ered. Ezután következik a villamos berendezések rövidzárlata okozta tűz, majd a figyelmetlenül eldobott cigarettavégből eredő, tavalyelőtt 908 tüzet okozott az égő csikk, ezenkívül a meghibásodott tűzhelyek és villamos berendezések is lángot idéznek elő. Tavalyelőtt hazánkban figyelmetlenség, nemtörődömség, hozzá nem értés, a tűzvédelmi rendelkezések megszegése a tűzeseteknek több mint 93 százalékát váltotta ki. A Jugoszláv Tűzoltó Szövetség közlönyében e tüzek okaként az „emberi tényező” van feltüntetve. Felmerül a kérdés, hogyan lehet hatékonyabban megszervezni a védőintézkedéseket és hogyan lehet hatékonyabban küzdeni a tűzvész és hasonló csapások, szerencsétlenségek ellen. El kell mondanunk, hogy valójában állandóan javítani kell a tűzvédelmi terveket a községekben, különösen a munkaszervezetekben. Kedvező tényként könyvelhető el, hogy az idén és tavaly is egyre többen követelték a legkorszerűbb tűzoltó szerek és berendezések használatának bevezetését, különösen az önműködő tűzoltó berendezésekét a munkaszervezetekben és helyi közösségekben. A hazai ipar azonban még nem gyárthatja őket elegendő mennyiségben, úgyhogy az ilyen berendezések egy kisebb részét külföldön kell beszereznünk. Az évente keletkező milliós károk azonban arra intenek, hogy a külföldi tűzoltó készülékek és berendezések megvásárlása nem kidobott pénz. Számunkra az lenne a legjobb, ha a tűzoltó egységeknek minél kevesebb munkájuk lenne, ezáltal azt is bizonyítanánk, hogy a lehető legjobb megelőző intézkedéseket is megtettük. a Jugoszláv Tűzoltó Szövetség adatai arra utalnak, hogy a tűzvédelemre fordított eszközök sohasem kidobott pénz. (Tanjug) VAJDASÁG Fűtőolaj-eladás ma Az újvidéki Naftagas-Promet kiskereskedelmi alapszervezete ma a tartomány következő városaiba szállít 8000—8000 liter fűtőolajat: Becsére, Zentán a Petőfi Sándor utcai benzinkútra, Sándorba, Szabadkán a Puskin téri, a hertelendifalvi, zomborban a P. Vojević körúti és Konjevic utcai töltőállomásra, továbbá Verbászon a Petar Seguljev utcai, Szenttamáson az Újvidéki úti, a törökkanizsai, Versecen az Iskola téri, Zrenjaninban a Sonja Marinkovic rakparti, és Zarko Zrenjanin utcai, Pazován a Jugoszláv Néphadsereg utcai, Mitrovicán az iparövezeti benzinkútra,továbbá Uljmára. K-ny Irredenták a vádlottak padján Szkopjéban megkezdődött a tetovói albán ellenforradalmárok bűnpere A szkopjei kerületi bíróság megkezdte a Kushrin i Liris (Szabadságra való felszólítás) nevű albán illegális irredenta szervezet tagjai bűnperének tárgyalását. Ezek a tetovói ellenforradalmárok a nagyalbán sovinizmus és nacionalizmus pozíciójáról fejtettek ki hatást. Ellenséges tevékenység elkövetése céljából való szervezkedés miatt vádlottak padjára került Ráfi ALILI (32), Gajre (Tetovo környéki) falubeli lakos, Bejtula ADEMI (22), a priatinai Jogi Kar távhallgatója, Xhevad ADEMI (20), a prištinai bölcsészkar hallgatója és Agim KASAMI (20) gimnáziumi tanuló, valamint Naser BELÜLI (19), a tetovói mezőgazdasági középiskola tanulója. Az első három vádlott ellenforradalmi tevékenységért, a szervezet szervezéséért került vádlottak padjára, a többiek pedig a szervezethez való csatlakozásuk miatt. A vádirat szerint a vádlottak 1978 óta letartóztatásukig Tetovóban és környékén ellenséges tevékenységet fejtettek ki, veszélyeztették hazánk területi egységét, alkotmányellenesen akarták megváltoztatni föderatív berendezésünket, a testvériség és egység megtörésére igyekeztek. Az ellenséges szervezet tagjai ellenséges tartalmú röpiratokat írtak, sokszorosítottak és terjesztettek. Ráfi Alili elsőrendű vádlottat felelősségre vonják azért is, mert tavaly júniusban letartóztatásakor megtámadta a rendőröket. Tetovóban rálőtt és megsebesített egy rendőrt. Megrögzött nacionalistaként már 1972-ben ugyanezért a bűncselekedetért hét év börtönre ítélték. Büntetésének letöltése után csatlakozott a Marxisták—Leninisták nevű illegális szervezet úgynevezett igazgató bizottságának tagjaihoz, felvette velük a kapcsolatot. Bejtula Ademi is csatlakozott annak az illegális csoportnak a megalakításához, amelynek feladata volt az ellenséges propaganda terjesztése, különösen a tetovói és a környékbeli fiatalok körében. A minél sikeresebb ellenséges tevékenység céljából megállapodtak a tagsági díj begyűjtéséről is, majd ezt követően külön közlemény nyomtatásáról, a szervezet tömegesítése érdekében pedig hármas csoportra osztva működtek. Ráfi Alili tagadta a tárgyaláson, hogy az ellenséges szervezet vezetője volt. Azt állította, hogy a vádirat egyes tételei pontatlanok, tagadta, hogy ellenséges tevékenységgel foglalkozott, s azt is, hogy ismeri a vádlottakat, akikkel együtt vonták felelősségre. Nem tudta megmagyarázni, honnan erednek az ellenséges tartalmú propagandaanyagok, sőt azt sem tudta megmagyarázni, hogyan került házába az az írógép, amelyen a röpiratokat gépelték. Bejtula Ademi másodrendű vádlott igen bőbeszédű volt, de ő is tagadta, illetve pontatlannak nevezte a vádirat egyes pontjait. Beismerte, hogy ismeri a vádlottakat. Tagadta azonban, hogy fogadalmat tett, csak annyit mondott, hogy aláírta a szöveget. Kijelentette, hogy 1981. április 1-én részt vett a prištinai ellenséges tüntetésekben, és hogy akkor hallotta először a Kosovo köztársaság jelszavát. Később a prištinai tüntetésekben nem vett részt, hanem állítása szerint csak szemlélő volt. Azt is kijelentette, nem volt tudomása arról, hogy Tetovóban megalakult és működni kezdett a Kushrin i Liris nevű ellenséges illegális szervezet. Az elsőrendű vádlott meghagyása alapján hasonló tüntetéseket kellett szervezni Tetovóban is, azonban meggondolta magát, igyekezett kerülni a vele való találkozásokat, mert belátta, hogy ez ellenséges cselekedet. Vallomása szerint 1979-től 1981-ig megfertőzte az albán irredentizmus, később, tavaly egészen letartóztatásáig „tétovázott” és egyáltalán nem vett részt az ellenséges tevékenységekben. Ellenséges könyvek olvasása kihatással volt rá, e könyvek között volt Enver Hoxha Találkozások Sztálinnal című könyve is, úgyhogy tiltott propagandaanyagot gyűjthetett össze. Később azonban „észhez tért”, nem engedte meg magának, hogy ilyen hatások alá kerüljön. A bírósági tárgyaláson igen ravaszul viselkedett, tagadta, hogy ő gyűjtötte be a szervezet tagsági díját. Eleinte úgy vélte, hogy minden albán egy államba tömörülhet, de később belátta, hogy ez megvalósíthatatlan. A tárgyaláson tagadta a vizsgálat alatt tett kijelentéseit is. Xhevad Ademi, a harmadrendű vádlott ugyancsak elvetette az ellene felhozott vádakat, de beismerte, hogy a tiranai rádióműsorok, a Prizreni liga című könyv és a más albániai könyveik hatással voltak rá, hogy az albán nacionalizmus és irredentizmus pozíciójáról tevékenykedjen. A bizonyítékok ellenére sem vallotta be, hogy ő szervezte meg Tetovóban az ijúsági staféta alkalmából rendezett ünnepség bojkottálását. Elmondta, hogy a szervezet tagsági díját nem ő gyűjtötte be, hanem csak „kölcsönt kapott”. A tegnapi tárgyaláson nem volt következetes vallomástételében. A tárgyalást ma folytatják. (Tanjug) BELGRÁD Nagyobb telekkisajátítási díj Az idén Belgrádban az eddigi 77 dinárról 96 dinárra emelik a telekkisajátítás négyzetméterenkénti díját, azaz ez a díj mintegy 25 százalékkal lesz nagyobb. A belgrádi képviselő-testület végrehajtó tanácsa tegnap határozta meg a telekkisajátítási díj megszabásáról szóló határozat javaslatát. Ezek szerint a négyzetméter utáni díj az idén a társadalmi szektorban épülő lakások négyzetméterenkénti átlagárának 0,2—0,4 százaléka között alakul. (Tanjug)