Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)

1983-01-11 / 9. szám

D Jó fejlesztési lehetőségek A szerbiai kisüzemi gazdaság képviselői Nikola Ljubičićnal — A kisüzemi gazdaság fejlesztése jól indult, de szervezetteb­ben és kitartóbban kell tovább haladnunk ezen az úton — mond­ta Nikola LJUBICIC, a Szerb SZK Elnökségének elnöke a Szerb Gazdasági Kamara kisipari egyesületeinek képviselőivel folytatott beszélgetésben. A probléma most nem annyira a különféle ellenállásokban és elő­ítéletekben van, noha ez is tapasz­talható. A kisüzemi gazdaság gyor­sabb fejlesztése szempontjából egy­re fontosabb, hogy miként és mennyire tervezzük ezt a fejlesz­tést, és hogy helyesen hangoljuk-e egybe a társadalmi fejlesztés más terveivel, hogy mennyire konkré­tak a gazdaságpolitikai intézkedé­sek, az adópolitika, és hogy a­­ kisüzemi gazdaság fejlesztésének legfontosabb álláspontjait mennyi­­­re hangoljuk mindezekkel egybe hangsúlyozta Lj­ubi­čić. јјГ ЈА kisiparosok képviselői beszá­­mlononltak Ljubičićnak arról, hogy a­­ köztársaságban jelenleg 600 ilyen ■ társultmunka-szervezet működik, s­­ több mint 50 000 dolgozót foglal­­­­lkoztatnak. Ezenkívül még 50 000 önálló műhely mintegy 63 500 dol­­­­goz­óval végez szolgáltatásokat,­­ munkáit."­­ A háziipar különféle formáiban, a­ munkaszervezetekkel való koo­­peráns kapcsolatokban még 25 000 5 —30*000 dolgozó számlálható ös­-Г sze, túlnyomórészt a falusi helyi közösségekben. A kisüzemi gazda­ság fejlesztési lehetőségei mégis jóval nagyobbak, nagyobb igyeke­zettel, jobb tervezéssel, szervezés­sel viszonylag rövid időn belül megkétszerezhető a foglalkoztatot­tak száma. Hogy ezt valóra válthassuk, egyebek között arraa van szükség, hogy mindenütt vagy legalábbis a községek java részében egyforma legyen a kisüzemi gazdaság fej­lesztésére vonatkozó politika és gyakorlat, és hogy a munkaszer­vezetek, a helyi közösségek, a gaz­daság és a társadalmi élet más tényezői nagyobb kezdeményezést fejtsenek ki, jobban befolyásolják az ilyen munkát. Viszonylag kis ráfordítással számottevő gazdasági eredmények érhetők el — állapí­tották meg a kisüzemi gazdaság képviselői. A nagy termelő szer­vezeteknek a bankok útján segíte­niük kell a kisüzemi gazdaság fej­lesztését, és részt kell venniük a káderképzésben. Ljubičić a beszélgetésben külön rámutatott arra, hogy a kis szer­vezetek milyen nagy jelentőségűek a hazai vagy a külföldi piacra készülő termékek előállításában. A községi képviselő-testületeknek, községi gazdasági kamaráknak és az illetékes községi szerveknek kö­telezettségük, hogy jobban és telje­sebben végezzék a piackutatást, megfelelőbben kell számba venni a polgárok szükségleteit is, és az így kialakított szükségletekből ki­indulva befolyásolniuk kell a kis­üzemi gazdaság fejlesztését. Szá­munkra világos, hogy nagy szük­ségünk van a szolgáltató iparra, úgyhogy a községekben jobb fel­tételeket kell teremtenünk az ilyen iparág fejlődésére. Egyszerű­síteni kell a műhelynyitás eljárá­sait, csökkenteni az adminisztrá­lást és a feltételek birtokában ser­kenteni az embereket az ilyen munkára — mondta Ljubičić, majd hozzáfűzte, hogy a kisüzemi gaz­daságnak a gazdaság minden te­rületén fontos tényezővé kell vál­nia. Rámutatott a társulás feladatai­ra, aláhúzta azokat a kedvező ta­pasztalatokat, amelyek a köztár­saság számos községében szület­tek a társulásban, ennek kedvező térhódításában. Az egyesületeknek még inkább kezdeményezniük kel­lene a kisüzemi gazdaság fejlesz­tése fontos problémáinak és kér­déseinek megvitatását, a közsé­gekben még inkább éreztetniük kellene hatásukat, befolyásolniuk kellene a kisüzemi gazdaság fej­lesztését serkentő intézkedések megtételét, az ide vonatkozó fel­tételek egybehangolását. (Tanjug) -------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. január 11., kedd KUKORICAKIVITEL Március végéig 133 000 tonnát szállít ki Vajdaság Az újvidéki Koproduktnak az úgynevezett kompenzációs ügyle­tek keretében eddig több mint 260 000 tonna tavalyi termésű kukorica kivitelét hagyták jó­vá. A Szövetségi Külkereskedel­mi Titkárságnak azonban már újabb kérvényt terjesztettek be még legalább 140 000 tonna ku­korica kivitelére, ami lehetővé tenné nagyobb mennyiségű pro­teintartalmú takarmány, az ál­lattenyésztés számára szükséges hal- és húseszt, továbbá szója és napraforgó behozatalát, így a vajdasági jószágtenyésztőkre az idén jobb napok várnak, ta­valy ugyanis proteintartalmú tápanyagok hiányában nagy ne­hézségekbe ütközött a jószág­hizlalás. Várható, hogy ez kihat majd a hizlalásra és a helyzet stabilizálódik. A Koprodukt eddig a svájci, az olasz, a cseh partnerekkel 133 500 tonna tavalyi kukorica kivitelére kötött szerződést a jóváhagyott 260 000 tonna kivitelből. Ebből 111 000 tonnát kompenzációs szerződésekkel szállítanak kül­földre és csak 22 500 tonnát rend­szeres kivitellel. A vajdasági kukorica leszállí­tása már nagyban folyik, az újvidéki Produktiven keresztül a Koprodukt december végéig 70 000 tonnát szállított külföldre. Március végéig mind a 133 5Ц0 tonna kukoricát leszállítják a külföldi vásárlóknak, addig a jelekből ítélve újabb kompenzá­ciós ügyleteket kötnek kukorica­­kivitel és protein-tápanyag beho­zatala érdekében. (Tanjug) KOMMENTÁR NÉLKÜL A belgrádi Komgrap Standard­­beton szervezetének raktáraiban vagy a házelemgyár udvarában több tízmillió dinár értékű be­rendezés van szétszórva. Ezeket az alkatrészeket, berendezéseket soha nem is használták fel. Két évvel ezelőtt több mint 300 000 dinárért vásárolt a szer­vezet Bell gyártmányú homlok­zatmegmunkáló állványokat, va­lamint még ennél is drágább vibrációs döngölőket. A leg­­drasztikusabb beruházási téve­dést tavaly követték el: több mint 3,27 millió dinár értékben vásároltak hidraulikus platform­emelőket, amelyeket sohasem he­lyeztek üzembe. Az idő vasfoga kikezdi a használatlan présgé­peket, betonpumpákat, betonele­meket készítő gépeket és a más új berendezéseket is. Mindez akkor derült ki, ami­kor a Standardbeton veszteségei megtetéződtek és amikor a Rom­grap más munkaszervezetei már nem voltak hajlandók a mintegy 300 dolgozót számláló munkakö­zösség hanyag viszonyulásából, dologtalanságából eredő veszte­ségek fedezésére. Mások szám­lájára tovább már nem lehetett élni, kilenc hónap alatt 11 mil­lió dinár volt a veszteség. A ko­rábbi évek veszteségeit elken­dőzték, ugyanis a Romgrap kö­zös kasszájából a Standardbe­ton évente több mint 50 millió dinárt kapott. Ezzel egyidejűleg a személyi jövedelem emelkedett, a Stan­dardbetonban meghaladta a 13 000 dinárt, ami elérhetetlen volt még a legjobb belgrádi munkaközösségek számára is, és olyan látszat alakult ki, hogy a munkaszervezet jól működik, és hogy valójában a Romgrap fölö­zi le munkájukat. A személyi jö­vedelmet serkentő intézkedések­kel növelték, mindezt még el le­hetett fogadni, ameddig tartott az álszolidaritás. A Standardbe­ton dolgozói azonban most szem­benéznek az igazsággal, kapaci­tásaiknak csak 40 százalékát hasznosítják, a betongyárban pe­dig ennek csak 30 százalékát. Lelepleződött tehát, hogy hatal­mas értékű gépek rozsdásodnak, kiderült, hogy nagyon sok az ad­minisztratív dolgozó. A Standardbeton dolgozói gyű­lésének résztvevői kérték a ve­zető csoport leváltását, azt, hogy az adminisztratív munkát végzők térjenek vissza a termelésbe, hogy készítsenek stabilizációs programot, végső esetben pedig ideiglenes intézkedéseket is ve­zessenek be. (Tanjug) Vissza a vasúthoz Vajdaságban a legkedvezőbbek a feltételek Vajdaság idei fejlesztési határo­zatában fontosabb helyet kellene betöltenie a vasúti közlekedés fel­újításának, de ugyanígy a folyami közlekedés gyorsabb fejlesztésének is. Vajdaságnak ugyanis hazánk­ban a legnagyobb lehetősége van erre. A fentieket a közlekedési és postaforgalmi ágazatok végrehajtó bizottsága hangsúlyozta tegnapi ülésén. A küldöttek elmondták, hogy az ilyen irányelv érvényesü­lése nagyban hozzájárulna a gaz­dasági stabilizációhoz, különösen az üzemanyag-fogyasztás csökkenésé­hez és az olcsóbb áruszállításhoz. A vélemények szerint a vasúti forgalomnak, a vasúti áru- és utas­szállításnak a tartomány közleke­désében a legtömegesebb szállítási formává kell válnia, el kell nyer­nie azt a helyet, amit a gazdaság, a dolgozók és a polgárok egyre na­gyobb igényei folytán megérdemel, és helyet kell kapnia a határozat­ban is. Megállapították, hogy az utas- és áruszállítás java részét mindenekelőtt hazai területen vég­zi a vasút, de a nemzetközi forga­lomban is nagy szerepet tölthet be. Vajdaságnak ki kell használnia, hogy nagyszerűek a lehetőségei a folyami közlekedés fejlesztésére, hasznosítania kell a sűrű vízháló­zatot, mind a hazai szállítás, mind a külföldre szállított egyre na­gyobb mennyiségű áru szempont­jából. Ez minden bizonnyal a leg­olcsóbb szállítási forma, amit még mindig nem hasznosítunk eléggé. Az összejövetel részvevői síkra­­szálltak az olyan közlekedésszerve­zési koncepcióért, amelynek célja a minél nagyobb méretű kombi­nált áru- és utasszállítás, tehát a vasúti, a közúti és a folyami szál­lítás, így kell lebonyolítani az or­szágnak és a külföldnek szánt áru szállítását, de a külföldi nyers­anyagok és újratermelési anyagok ideszállítását is. A közúti közlekedéssel kapcso­latban külön rámutattak arra a szükségletre, hogy az idén előny­ben kell részesíteni a városi és a teremvárosi szállítás fejlesztését, hogy az üzemanyag-korlátozás mi­att megnövekedett utasforgalom igényeit kielégíthessék, és ez hoz­zájárulna a gazdasági stabilizációs intézkedésekhez is. (Tanjug) Gyakran felszáll a vörös kakas Évente 6 százalékkal növekszik a tűzesetek száma Az utóbbi években hazánkban a­­tűzesetek száma évente mintegy 6 százalékkal növekszik. Tavaly szeptember végéig 8712 esetben ütött ki tűz, ebből 3791 a társa­dalmi szektorban és 4921 a ma­gánszektorban. Az összkár 2 mil­liárd 727 millió dinár. A tüzek­­nek 77 halálos áldozata is volt, 303 személy könnyebben vagy sú­lyosabban megsérült — jelentette ki Pavle ALADROVIC, a Jugo­szláv Tűzoltó Szövetség szakmun­katársa Mile LUKASNAK, a Tanjug újságírójának. Az utóbbi öt évben a lángok martaléka lett 7 milliárd 930 mil­­­lió dinár. Ez idő alatt 466 sze­mély életét veszítette és 2139 megsebesült tűzvészben. A legtöbb tüzet a gondatlan ellenőrzés okoz­za és a tüzet okozó szerkezetek, berendezések szakszerűtlen hasz­nálata, de a nyílt láng is ide so­rolható. A tűzeseteknek majdnem egynegyede a fentiekből ered. Ez­után következik a villamos be­rendezések rövidzárlata okozta tűz, majd a figyelmetlenül eldo­bott cigarettavégből eredő, ta­valyelőtt 908 tüzet okozott az égő csikk, ezenkívül a meghibásodott tűzhelyek és villamos berendezé­sek is lángot idéznek elő. Tavalyelőtt hazánkban figyel­metlenség, nemtörődömség, hozzá nem értés, a tűzvédelmi rendel­kezések megszegése a tűzesetek­nek több mint 93 százalékát vál­totta ki. A Jugoszláv Tűzoltó Szö­vetség közlönyében e tüzek oka­ként az „emberi tényező” van fel­tüntetve. Felmerül a kérdés, ho­gyan lehet hatékonyabban meg­szervezni a védőintézkedéseket és hogyan lehet hatékonyabban küz­deni a tűzvész és hasonló csapá­sok, szerencsétlenségek ellen. El kell mondanunk, hogy való­jában állandóan javítani kell a tűzvédelmi terveket a községek­ben, különösen a munkaszerveze­tekben. Kedvező tényként köny­velhető el, hogy az idén és ta­valy is egyre többen követelték a legkorszerűbb tűzoltó szerek és berendezések használatának beve­zetését, különösen az önműködő tűzoltó berendezésekét a munka­szervezetekben és helyi közössé­gekben. A hazai ipar azonban még nem gyárthatja őket elegen­dő mennyiségben, úgyhogy az ilyen berendezések egy kisebb ré­szét külföldön kell beszereznünk. Az évente keletkező milliós ká­rok azonban arra intenek, hogy a külföldi tűzoltó készülékek és berendezések megvásárlása nem kidobott pénz. Számunkra az len­ne a legjobb, ha a tűzoltó egysé­geknek minél kevesebb munká­juk lenne, ezáltal azt is bizonyí­tanánk, hogy a lehető legjobb megelőző intézkedéseket is meg­tettük. a Jugoszláv Tűzoltó Szö­vetség adatai arra utalnak, hogy a tűzvédelemre fordított eszkö­zök sohasem kidobott pénz. (Tanjug) VAJDASÁG Fűtőolaj-eladás ma Az újvidéki Naftagas-Promet kiskereskedelmi alapszervezete ma a tartomány következő városaiba szállít 8000—8000 liter fűtőolajat: Becsére, Zentán a Petőfi Sándor utcai benzinkútra, Sándorba, Sza­badkán a Puskin téri, a hertelen­­difalvi, zomborban a P. Vojević körúti és Konjevic utcai töltőál­lomásra, továbbá Verbászon a Pe­­tar Seguljev utcai, Szenttamáson az Újvidéki úti, a törökkanizsai, Versecen az Iskola téri, Zrenjanin­­ban a Sonja Marinkovic rakparti, és Zarko Zrenjanin utcai, Pazován a Jugoszláv Néphadsereg utcai, Mitrovicán az iparövezeti benzin­­kútra,­továbbá Uljmára. K-ny Irredenták a vádlottak padján Szkopjéban megkezdődött a tetovói albán ellenforradalmárok bűnpere A szkopjei kerületi bíróság meg­kezdte a Kushrin i Liris (Szabadságra való felszólítás) nevű albán illegális irredenta szervezet tagjai bűnperének tárgyalását. Ezek a tetovói ellenforra­­dalmárok a nagyalbán sovinizmus és nacionalizmus pozíciójáról fejtettek ki hatást. Ellenséges tevékenység elköve­tése céljából való szervezkedés miatt vádlottak padjára került Ráfi ALILI (32), Gajre (Tetovo környéki) falubeli lakos, Bejtula ADEMI (22), a priatinai Jogi Kar távhallgatója, Xhevad ADEMI (20), a prištinai bölcsészkar hallgatója és Agim KASAMI (20) gimnáziumi ta­nuló, valamint Naser BELÜLI (19), a tetovói mezőgazdasági középiskola ta­nulója. Az első három vádlott ellenforradal­mi tevékenységért, a szervezet szer­vezéséért került vádlottak padjára, a többiek pedig a szervezethez való csat­lakozásuk miatt. A vádirat szerint a vádlottak 1978 óta letartóztatásukig Tetovóban és kör­nyékén ellenséges tevékenységet fej­tettek ki, veszélyeztették hazánk terü­leti egységét, alkotmányellenesen akar­ták megváltoztatni föderatív berende­zésünket, a testvériség és egység meg­törésére igyekeztek. Az ellenséges szervezet tagjai ellen­séges tartalmú röpiratokat írtak, sok­szorosítottak és terjesztettek. Ráfi Alili elsőrendű vádlottat felelősségre vonják azért is, mert tavaly júniusban letar­tóztatásakor megtámadta a rendőrö­ket. Tetovóban rálőtt és megsebesített egy rendőrt. Megrögzött nacionalista­ként már 1972-ben ugyanezért a bűn­­cselekedetért hét év börtönre ítélték. Büntetésének letöltése után csatla­kozott a Marxisták—Leninisták nevű il­legális szervezet úgynevezett igazgató bizottságának tagjaihoz, felvette velük a kapcsolatot. Bejtula Ademi is csatlakozott annak az illegális csoportnak a megalakítá­sához, amelynek feladata volt az ellen­séges propaganda terjesztése, különö­sen a tetovói és a környékbeli fiata­lok körében. A minél sikeresebb el­lenséges tevékenység céljából megálla­podtak a tagsági díj begyűjtéséről is, majd ezt követően külön közlemény nyomtatásáról, a szervezet tömegesítése érdekében ped­ig hármas csoportra osztva működtek. Ráfi Alili tagadta a tárgyaláson, hogy az ellenséges szer­vezet vezetője volt. Azt állította, hogy a vádirat egyes tételei pontatlanok, tagadta, hogy ellenséges tevékenység­gel foglalkozott, s azt is, hogy ismeri a vádlottakat, akikkel együtt vonták felelősségre. Nem tudta megmagyaráz­ni, honnan erednek az ellenséges tar­talmú propagandaanyagok, sőt azt sem tudta megmagyarázni, hogyan került házába az az írógép, amelyen a röp­­iratokat gépelték. Bejtula Ademi másodrendű vádlott igen bőbeszédű volt, de ő is tagadta, illetve pontatlannak nevezte a vádirat egyes pontjait. Beismerte, hogy ismeri a vádlottakat. Tagadta azonban, hogy fogadalmat tett, csak annyit mondott, hogy aláírta a szöveget. Kijelentette, hogy 1981. április 1-én részt vett a prištinai ellenséges tüntetésekben, és hogy a­kkor hallotta először a Kosovo köztársaság jelszavát. Később a prišti­­nai tüntetésekben nem vett részt, ha­nem állítása szerint csak szemlélő volt. Azt is kijelentette, nem volt tudomása arról, hogy Tetovóban megalakult és működni kezdett a Kushrin i Liris nevű ellenséges illegális szervezet. Az elsőrendű vádlott meghagyása alapján hasonló tüntetéseket kellett szervezni Tetovóban is, azonban meg­gondolta magát, igyekezett kerülni a vele való találkozásokat, mert belátta, hogy ez ellenséges cselekedet. Vallo­mása szerint 1979-től 1981-ig megfer­tőzte az albán irredentizmus, később, tavaly egészen letartóztatásáig „tétová­zott” és egyáltalán nem vett részt az ellenséges tevékenységekben. Ellensé­ges könyvek olvasása kihatással volt rá, e könyvek között volt Enver Hoxha Találkozások Sztálinnal című könyve is, úgyhogy tiltott propagandaanyagot gyűjthetett össze. Később azonban „észhez tért”, nem engedte meg ma­gának, hogy ilyen hatások alá kerül­jön. A bírósági tárgyaláson igen ra­vaszul viselkedett, tagadta, hogy ő gyűjtötte be a szervezet tagsági dí­ját. Eleinte úgy vélte, hogy minden albán egy államba tömörülhet, de ké­sőbb belátta, hogy ez megvalósíthatat­lan. A tárgyaláson tagadta a vizsgálat alatt tett kijelentéseit is. Xhevad Ademi, a harmadrendű vád­lott ugyancsak elvetette az ellene fel­hozott vádakat, de beismerte, hogy a tiranai rádióműsorok­, a Prizreni liga című könyv és a más albániai könyveik hatással voltak rá, hogy az albán na­cionalizmus és irredentizmus pozíciójá­ról tevékenykedjen. A bizonyítékok ellenére sem vallotta be, hogy ő szer­vezte meg Tetovóban az ijúsági sta­féta alkalmából rendezett ünnepség bojkottálását. Elmondta, hogy a szer­vezet tagsági díját nem ő gyűjtötte be, hanem csak „kölcsönt kapott”. A teg­napi tárgyaláson nem volt következetes vallomástételében. A tárgyalást ma folytatják. (Tanjug) BELGRÁD Nagyobb telekkisajátítási díj Az idén Belgrádban az eddigi 77 dinárról 96 dinárra emelik a telek­kisajátítás négyzetméterenkénti dí­ját, azaz ez a díj mintegy 25 szá­zalékkal lesz nagyobb. A belgrádi képviselő-testület végrehajtó taná­csa tegnap határozta meg a telek­kisajátítási díj megszabásáról szóló határozat javaslatát. Ezek szerint a négyzetméter utáni díj az idén a társadalmi szektorban épülő la­kások négyzetméterenkénti átlag­árának 0,2—0,4 százaléka között alakul. (Tanjug)

Next