Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)

1983-01-19 / 17. szám

6 Olivera Blagojevity és Bogyó Lídia, a gombosi művelődési egyesület tagjai Arany Jánosról emlékeztek meg Diszkótánc a gombosiak műsorán A kupuszinaiak népsz­okásokat adtak elő Telt ház volt a gombosi művelődési egyesület termében A szilágyiak cigánytáncokkal léptek fel. Pogány Margit kiállítása Apatinban A múlt pénteken Apatinban Lju­­bica Dujmovic, a zombori Őszi Tárlat igazgatója megnyitotta PO­GÁNY Margit zombori tanár akva­­rellkiállítását. A közismert pedagó­gus a festő 40 akvarelljét mutatta be. A megnyitón számos apatini és zombori művészetkedvelő jelent meg. Z. I. DUMATAI 1983. január 19., szerda Elindult a Hetesfogat A gombosi közönség látta első­ként a Hetesfogat idei műsorát. Ezúttal is nagy érdeklődés előzte meg vidékünk egyedülálló rendez­vényét, telt ház, mintegy 400 né­ző előtt léptek föl a hét helység műkedvelői. Elsőnek a vendéglátók mutatkoz­tak be. A gombosi József Attila Általános Iskola két tanulója: BLAGOJEVITY Olivera és BOGYÓ Lídia Arany Jánosra emlékezett, fölidézve a nagy magyar költő életét és munkásságát. A műsort KOVÁCS Ilona magyar szakos ta­nárnő rendezte. A kupuszinaiak ezúttal is kitet­tek magukért. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület folklórcso­portjának tagjai A lányoknál cím­mel a falu régi népszokásából adtak ízelítőt. Föllépett: GIJZS­la fantázia címmel. A drámát REÉB Etele írta és rendezte igen sikeresen. John Lenon világsztár­ról szól a darab. Életére és min diszkóegyüttes valóban kitett ma­gáért. LAKATOS Jolán, JAKSA Ilona, KLEM Anna, OSZLÁNSZKI Erika és LAKATOS Mária tánc­kásságára emlékszik vissza felesé­ műsora minden bizonnyal az el­mő, akit BALLA Éva személyesít meg szinte kifogástalanul. Ezt követően ismét a gombosi következő előadásokon is tetszeni fog a közönségnek. Doroszlót a HMG Band rock­ok léptek színpadra. A Hóvirág együttes képviselte. h. á. Szívesen dolgozna textilgyárban Lukács Hajnalka befejezte a varrótanfolyamot A zombori foglalkoztatási érdek­­közösség adatai szerint a község­ben nyilvántartott munkanélküliek nagy hányada fiatal, szakképzett vagy félig szakképzett dolgozó. VÁNY Mária, KOLESZAI Valéria,­­ igaz, többen a rosszul tervezett ká BALOG Teréz, PÉCSI Mária. PÉ-­­­derszükséglet áldozatai lettek, de TÉR Éva, IZSER Mária, GUZS­­VA­Y István, IJJLAKOS István, FONTÁNYI Zoltán, SZABÓ János, DIENES Mihály, BALOG László, KLTJCSOVSZKI Ferenc, TOLDI István, KOLESZÁR Tibor, MOL­NÁR István. Külön megnyerte a közönség tetszését PÉCSI Mária, népballadákat adott elő szép si­kerrel. A dalokat DIENES Mihály tanította be, rendező MARALEK Gáspár. Egyfelvonásos vígjátékkal léptek föl a telec­skaiak. Az üzlet az üzlet című darab rendezője ÉGETŐ Ká­roly, szereplői: BARANYI Béla, BORSOS István, BAKOS Mária, DROBINA Eszter. BÁTHORY­ Katalin táncpedagó­gus vezetésével a szilágyi műked­velők cigánydalokkal és táncokkal érkeztek. KANYÓ Natália és SZA­KAI, Mária voltak a szólóénekesek. Mint lapunk legutóbbi számában már jelentettük, a Hetesfogat idei műsora igen tarka, a népszokások­tól a bűvészetig minden megtalál­ható benne. Bűvészmutatványok­kal a­ zombori VUJEVICS Irén és testvére, Attila lépett föl, a közön­ségnek tetszett bemutatkozásuk, nagy tapsot kaptak. LUKÁCS Hajnalka tizenhat éves, s befejezte az általános iskolát. Ke­zében van a Bagat Varrógépgyár tanfolyamán szerzett bizonyít­vány. Munkát keres, de egyenlőre —• Lány létemre a Bagat tan-A Hetesfogat üde színfoltja volt­­ folyamot tartottam * ]е«пг»H­ ete­st bezdáinak előadása. Vidékünkön é­lőbbnek, gondoltam, ha majd lesz eddig nemigen látott újszerű meg-­­ papír a kezemben, könnyebben el­oldással drámát mutattak be Dup­­lást kapok. Ezért iratkoztam ,em-vannak olyanok is, akiknek a be­iratkozáskor azt állították a szak­ma keresett. Amikor viszont ke­zükbe vették a tizedik évi iskoláz­tatás után a bizonyítványt, főleg csukott ajtóra találtak a gyárak­ban intézményekben ј|ј|ШШ8 borban a hathónapos tanfolyamra — mondja Hajnalka, majd leállít­ja a régi kis Singer varrógépet. — Hetente háromszor jártunk órára, először a szabással ismerkedtünk. — Nem ment könnyen, sokat segített anyám barátnője és a nagynénim. Nagy hangsúlyt helye­zett az előadónő a pontos illesz­tésre, mérésre és a rajzra. Szerin­tem nem volt elég módszeres, mert együtt tanultunk a haladókkal. Amikor pedig varrni tanultunk, a régi, kikopott gépek okoztak gondot- nehéz volt rajtuk dolgozni, főleg nekünk, kezdőknek. — Eddig mit varrtál egyedül?­­ — Nem sokat, két ruhát és két szoknyát, most készül még egy, de ezt most már itthon csinálom, ma­gamnak. Nekem nem a varrás tet­szett a legjobban, hanem a gépi hímzés, amely a fantáziát mozgat­ja meg, teszi próbára. Szinte kor­látlanok a lehetőségek, ez az­ ami megkapott. — Elégedett vagy azzal, amit ott tanultál? _ — Figyelembe véve a rövid időt, a feltételeket, körülményeket, úgy hiszem, annyit megtanultunk, hogy valamilyen textilüzemben dolgoz­hassunk. P. M. túl fiatal ahhoz, hogy állást каГ­ Megtartotta­­ évi közgyűlését ion, pedig ő szívesen kereső ember lenne. Talán a kivételek közé tar­tozik, de dolgozni akar. Lukács Hajnalka a kis Singer varrógéppel. (P. M. fölv.) Következetesen a­­lkalmazni a munka­­szerinti díjazást A múlt héten tartotta választási értekezletét a Szakszervezeti Szö­vetség hódsági községi szervezete számos vendég jelenlétében. Bo­­l­dar MARJ­ANOV­IC, a községi szak­szervezeti tanács eddigi elnöke üd­vözölte a megjelenteket, majd be­számolót olvasott fel az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységről és az elkövetkez­i feladatokról. Többek között hangsúlyozta­­hogy az elmúlt időszakban erőfe­szítéseket tettek a fogyasztás meg­fékezésére, de az akció nem járt teljes sikerrel. A szakszervezeti alapszervezetek feladata, hogy a jövőben változzon a helyzet. Job­ban kell értékelni a termelő mun­kát, megvalósítani az önigazgatási társadalmi tervezés rendszerét, egyszóval teljes egészében valóra kell váltani a stabilizációs intézke­déseket.­­ Pontosan meg kell határoz­nunk, hol vannak a tartalékaink: a kapacitások kihasználásában, a gének zökkenőmentes munkájában, minél kevesebb selejtáru termelé­sére kell törekedni, növelni a ter­melékenységet, csökkenteni kell a munkáról való igazolatlan kima­radást, a munkaidőt jobban ki kell használni és jobban megszervezni a munkát.­­ A szakszervezeti alapszerve­­zeteknek arra kell törekedniük, hogy következetesen alkalmazzák a munka szerinti díjazást, így a sze­mélyi jövedelem eredményesebb termelésre serkent. A henyélők he­lyét van bőven, aki elfoglalhatja. Szakképzett munkanélküli fiatalok várnak elhelyezkedésre. Az ipari termelésben egyelőre nem várható tömeges foglalkoztatás, a mező­­gazdaságban azonban sok a kiak­názatlan lehetőség.­­ A dolgozók nagy személyi jövedelméért szállunk síkra, de a személyi jövedelemnek összhang­ban kell lennie a munkatermelé­kenységgel. Csakis így állhatjuk útját annak a gyakorlatnak, hogy a szakemberek elhagyják a köz­­vetlen termelést, és inkább admi­nisztrációs munkát végezzenek. Ily módon a fiatalok is szívesebben választanák a termelői szakmákat — mondta többek között Boaidé,’­ Marjanović. A beszámolót tartalmas vita kö­vette, majd megválasztották a köz­ségi szakszervezeti tanács ú­j el­nökét. Egyéves megbízatással Dmitar LEPOJEVIĆ, a Hódsági Mezőgaz­dasági Kombinát raskovói társult­­munka-alapszervezetének szakkép­zett munkása lett az új elnök. h. á. a hellyei nőszervezet Szombaton Bellyén megtartot­ta évi közgyűlését a helyi nőszer­vezet, megjelent többek között Josip PAVIC, a Szocialista Szö­vetség pélmonostori községi vá­lasztmányának elnöke is. Beszámoló hangzott el az el­múlt időszakban kifejtett mun­káról és meghatározták a jövő­beni munkaprogramot. Ebben többek között az áll, hogy az el­következő időszakban növelni fogják a tagságot, szorosabban együtt kell működni a helyi ál­talános iskolával és fel kell élén­kíteni a Naša djeca egyesület munkáját. Megválasztották az új vezető­séget is. Az elnökség elnökévé ismét DOBOS Esztert, ismert tár­sadalmi-politikai munkást válasz­tották. Ő lesz egyben a küldött a községi választmányban is, míg a Szocialista Szövetség helyi vá­­rt!07.*­menva küldöttének Velinka TIAGRAJSKIT választották meg. K. J. Mi lesz a hajó malom és a­ táj­múzeum sorsa? biztosítottak. Volt olyan elképzelés, hogy házat építünk 100—150 évvel ezelőtti stílusban, de pénzhiány miatt nem került rá sor. Most azon fáradozunk, hogy legalább megfelelő helyisé­get szerezzünk és elrendezzük ezeket a régi, értékes tárgyakat, mert félő, hogy a táj­múzeummal is úgy járunk mint a hajómalommal. Ezt igyekszünk megakadályozni — Az utóbbi időben megszűnt a színjátszás a faluban. Miért? — Van egy csoport tehetséges fiatal. Ez meglátszott a Vidám dalest elnevezésű rendezvényen is. A következőket említem meg: GERSTNER István, JÁVOR Antal, Zoran CULIBAK, LOBODA Ká­roly, BA­ICSI Ilona, BENCE Ju­lianna, BOGYÓ Sándor, SÓTÁNYI Ferenc. Ők és rajtuk kívül mások is képesek lesznek eg­y vígjáték előadására, később pedig komo­lyabb darabok bemutatására is. — örvendetes különben, hogy fölfiatalítottuk a művelődési egye­sület vezetőségét. Új, friss tarta­lommal igyekszünk rajtolni, és meggyőződésem, hogy ezek az em­berek képesek lesznek továbbvia­vakban is kedvet kaptak a gyű.i­­ni azt, amit eddig nyújtottak a ré­teshez, de megfelelő helyiséget is í­rtek. h. á.­­ Nemrégiben új vezetőséget vá­lasztott a gombosi Arany János­­Művelődési Egyesület. A feladatok ■iránt érdeklődtünk LOBODA Gá­bortól, az elnökség tagjától. — Ipartörténeti szempontból rendkívül jelentős a gombosi ha­jómalom, mégis már szinte lépe­sen tönkrement. Kapcsolatot te­remtettünk budapesti szakembe­rekkel, megkértük őket, jöjjenek el, nézzék meg, végezzék el a szük­séges méréseket, hogy azután visz­­sza lehessen állítani eredeti for­májába, mert egy nap összeomlik. Egyedülálló ez a malom az egész Duna-vidékén. Talán Magyaror­szágon van még egy szárazon. Eddig is voltak kezdeményezések megmentésére, de eredménytelenül. Reméljük, mégis sikerül megmen­tenünk az utókornak. — Mikor készül el a tájmúzeum? — A hatvanas évek végén szer­vezett gyűjtés kezdődött a faluban Papp Ferenc vezetésével. Az ösz­­szegyűjtött tárgyi néprajzi érté­kek egy szobába kerültek és így maradt minden, pedig Gomboson volt az első ilyen kezdeményezés ezen a vidéken. Később más fal­

Next