Magyar Szó, 1983. február (40. évfolyam, 30-44. szám)

1983-02-09 / 38. szám

1983. február 9., szerda Lesz elég szén Február elején megkezdték a szén házhoz szállítását Február elején a verbászi Voj­­vodina-promet Kereskedelmi Mun­kaszervezet vasút menti leraka­­tában megkezdték az erre az évre előjegyzett szén leszállítását. Elő­ször a nyugdíjasok szükségleteit elégítik ki. Azok a nyugdíjasok, akik a rendelt mennyiséget még nem kapták meg, hamarosan meg­kapják. A munkaszervezetek dol­gozóinak a szenét az év folyamán fokozatosan szállítják le. Tavaly a szakszervezeti alap­szervezetek a kereskedelmi mun­kaszervezettel 28 500 tonna szénre kötöttek szerződést. A kereskede­lem azonban ugyanebben az idő­szakban 31 000 tonnát szállított házhoz, mivel tavaly, igaz kissé megkésve, leszállították az 1981- ből maradt megrendeléseket is. A múlt évre jegyzett mennyiségből december 31-éig mintegy három­ezer tonnát nem szállítottak le, ezt a mennyiséget azonban janu­ár végéig beszerezték és a fo­gyasztókhoz szállították. Az idén is a szakszervezeti alapszervezetekkel kötött szerződé­sek és az általuk vezetett nyil­vántartások alapján szállítják le a szenet. A Vojvodina-promet ed­dig mintegy 61 szakszervezeti alapszervezettel kötött szerződést, mintegy 33 000 tonna szénre. A mennyiség arról tanúskodik, hogy a fogyasztók mindinkább a szénnel való fűtés mellett döntenek. A bá­nyákkal 32 000 tonna szénre kö­töttek tavaly szerződést, ami meg­közelíti az idei szükségleteket is. Az idén azonban problémákra is számítani kell a szénellátást il­letően. A lukavaci Dobrnja bánya, ahonnan a község a legtöbb szenet kapja, az idén csökkenti a terme­lést és legfeljebb 5200 tonnát szál­líthat a verbászi fogyasztóknak. A Vojvodina-prometban remélik, hogy az itt elmaradt mennyiséget más bányáknál beszerezhetik.­­ A Vojvodina-promet az idén is társítja eszközeit a bányákkal, mű­szaki felszereltségük javítása ér­dekében. Az idén mintegy 15 mil­lió dinárt fordítanak erre a cél­­­­ra. A fogyasztók egyébként egy újításra is számíthatnak az idén. Azoknak a háztartásoknak, ame­lyeknek évi szükséglete meghalad-­ ja a hat tonnát, a szenet kétezer­re szállítják le. Az elsőt március­ban, a többit pedig a fűtési idény kezdetéig. Az újításra azért ke­rült sor, hogy minden háztartás idejében, tehát az új fűtési idény kezdetéig megkapja a szenet, vagy legalább egy részét. MAGYAR SZU­VERBÁSZI KRÓNIKA 9 ­ telefonhálózat bővítésének lehetőségei Drága a kábel, türelmetlenek a telefonigénylők • Száz la­kosra tíz készülék jut Ha valaki beszerezte a telefonkészüléket, reménye van arra, hogy belátható időn belül bejegyzik az előfizetők névsorába. Ma­gától értetődő, hogy sokan türelmetlenül várják a napot, hogy tárcsázhassanak, illetve, hogy bekapcsolódhassanak a hálózatba, de meglepődnek, amikor tudomást szereznek arról, hogy a te­lefonkészülék ára elenyésző részét képezi az összegnek, amely a kiadásokat képezi. Azzal a­­ céllal kerestük fel Oláh Józsefet, a szabadkai posta fő­igazgatójának a helyettesét és Rastislav Hil mérnököt, a tervező osztály vezetőjét, hogy megérdek­lődjük: van-e kilátás a telefon­­hálózat bővítésére, illetve arra, hogy a posta eleget tegyen az új készülékek igénylői kérelmének, hogy minél előbb bekapcsolják telefonjukat a hálózatba. Az el­mondottak szerint számos akadálya van annak, hogy zökkenésmen­tes legyen a terv megvalósítása, amely például előirányozza, hogy 1985 végéig Észak-Bácskában újabb 9000 készüléket kapcsolja­nak be a hálózatba.­­ A hálózat folyamatos bővíté­sét leginkább a kábelhiány aka­dályozza, ugyanis a gyártó mun­kaszervezetnek nem áll elegendő nyersanyag a rendelkezésére. A kábelgyártás ütemének fokozása érdekében szükség lenne a pénz­eszközök társítására. Ez nemcsak a postával szemben követelmény a kábelgyár részéről, ugyanilyen feltételhez köti a bori bánya is a rézhuzal előállításához szüksé­ges alapanyag szállítását a kábel­gyárnak. Ha idővel rendeződik is a kettős probléma, a készáru árának e növekedése is gátló té­nyező. Ugyanis az elmúlt három évben többszörösére emelkedett a szigetel­ huzai folyóméterének az ára. Nem is beszélve arról, hogy a telefonkábel is kiviteli áru.­­ A zárszámadás eredményétől is függ, hogy az idén mekkora összeget fordíthatunk a hálózat bővítésére. Annyi mér bizonyos, hogy a készülékek használatának a díjszabása alacsony, tehát nem számíthatunk nagyobb bevételre, annál kevésbé, mert a karbantar­tás és a javítás költségei is növe­kedtek. Mindez azt jelenti, hogy bizonyos mértékig módosítani kell a hálózat bővítésére vonatkozó tervet, amelynek körülményei a zárszámadás után tisztázódnak. A terv kiindulópontja, hogy 1980- ban Észak-Bácsikában 23 000 tele­fonkészülék volt használatban, s 1985-ig 32 000-re növelhető. Adón 1980-ban száz lakosra 7,85, Topo­lyán 6,27, Kishegyesen 2,54, Baj­­mokon 1,64, Kanizsán 4,65, Bács­­szőlősön 7,13, Zentán 6,64, a sza­badkai községben pedig 8,39 tele­fon jutott, azzal, hogy Szabadka belterületén az említett évben száz lakosra 10,66 telefon jutott, öt év múlva, illetve 1985-ben Adán 9,29, Topolyán 10,32, Kishegyesen 7,20, Bajmokon 4,63, Kanizsáin 7,62, Bácsszőlősön 12,64, Zentán 10,05, a szabadkai községben pedig 13,36 telefon jut majd száz lakosra, a város belterületén pedig 16,41 ké­szülék. A szabadkai telefonköz­pont kapacitásának teljesebb ki­használása érdekében nemcsak a kábelhiány és ennek az alapszere­lőknek az árával kapcsolatos prob­lémát kell folyamatosan megolda­ni, hanem a karbantartáshoz szükséges bizonyos behozatali alapanyagoknak és alkatrészeknek a kérdését is. A felsoroltak kö­vetkezménye, hogy ma egy tele­fon felszerelése és üzembe helye­zése a tényleges ár szerint meg­közelítőleg százezer dinár. Egyéb­ként a telefon igénylésével kap­csolatban az érdekeltek a helyi közösségekben kaphatnak felvilá­gosítást. A. SZABADKAN MA FILM JADRAN: Patkányok az aszfalton, amerikai (16. 18 20). LIFKA: Leszámolás az áruháznál, fran­cia. Szereplők: Michel Galabru, a Charlot-fivérek, rendező: Claude Zizi (16. 18. 20). ZVEZDA: Azon a napon mindenki ne­vetett, amerikai. Szereplők: Audrey Hepburn, Ben Gazzara, Collen Camp, Patty Hansen, Dorothy Stratten. ren­dező: Peter Bogdanovich (15.30, 17.30. 20). MUNKÁS: Helyszíni közvetítés, jugo­szláv. Szereplők: Boris Komnenić, Lada Skender, Darko Radic, Branko Vida­­ković. rendező: Darko Bajic (15.30. 17.30. 19.30. 21). MATINÉ: Azon a napon mindenki nevetett, amerikai (10) ÜGYELETES Orvos: a Petőfi Sándor utcai mentő­­állomáson, este 8-tól reggel 6 óráig. Gyógyszertár: a zsinagóga melletti épületben (Októberi forradalom tér V). II program mindan­nyiunké Három kérdés Miodrag Koprivicához, a községi pártbizottság új elnökéhez A községi pártbizottság január 20-án megtartott XIII. ülésén Miodrag KOPRIVICÁt választották meg a községi bizottság el­nökének. Ebből az alkalomból kértük meg az új elnököt, válaszol­jon néhány kérdésre. ф Gazdasági helyzetünk nem éppen rózsás. Melyek azok a fel­adatok, amelyeket a k­szség kom­munistáinak a közeljövőben, vagy akár sürgősen meg kell oldaniuk? A Kommunista Szövetség közsé­gi szervezetének alapvető célkitű­zései is a társadalmi-gazdasági stabilizációból erednek. Ennek ke­retében igyekszünk választ keres­ni azokra az eszmei-politikai kér­désekre, amelyek a termelés fo­lyamatosságának biztosításából erednek. Ezek elsősorban a kül­gazdasági kapcsolatokra, a kivi­telre és a behozatalra, a mezőgaz­dasági munkálatokra, a nyersanyag biztosítására és néhány hasonló kérdésre vonatkoznak. Ezenkívül jelentős feladataink fűződnek a szocialista önigazgatás politikai rendszerének továbbfejlesztéséhez, a küldöttrendszer elmélyítéséhez.­­ Ilyen értelemben milyen konkrét akció várható? — Legutóbbi ülésén a községi pártbizottság elfogadta az ez évi munkaprogramot. Ennek kereté­ben már az év első negyedében elemezni fogjuk, milyen eredmé­nyeket hozott az állattenyésztés fejlesztéséről szóló akcióprogram, meghatározzuk a kommunisták feladatait a lakásépítés terén, to­vábbá figyelemmel kísérjük a köz­ségben a káderpolitika megvalósí­tásáról szóló társadalmi megálla­podás gyakorlati alkalmazását. • A KSZ-alapszervezeteknek jelentős szerepük és feladatuk van a meghatározott feladatok valóra váltásában. Hogyan serkentik őket további és hatékonyabb mun­kára? — A Kommunista Szövetség községi szervezete programjának kidolgozásába bekapcsolódtak az alapszervezetek is. Ebből kifolyó­lag bátran állíthatom, hogy a meg­hozott program nem csak a KSZ egyik szervének munkaprogramja, hanem az egész községi szerveze­té. Hangsúlyoznom kell, hogy az alapszervezetek is. Ebből kifolyó­felkészültsége különböző. Ilyen szempontból vannak erősebb és gyengébb alapszervezetek is. Ezért arra törekszünk, hogy a községi pártbizottság tagjai munkacsopor­tok formájában jelen legyenek va­lamennyi alapszervezetben, s ott közvetlenül segítsenek az eszmei­politikai és akcióegység erősítésé­ben. M. K. ÚJ ÁRAK, RÉGI GONDOK legújabb árkiigazítások nem oldják meg a problémákat, legfeljebb csak enyhítenek rajtuk Alig egy hete van érvényben a­­ Szövetségi Végrehajtó Tanács ha­tározata az idei felvásárlási árak­ról, s ez idő alatt a verbászi köz­ség munkaszervezetei is keresik a módját, hogyan, miképpen kell al­kalmazkodni az új árakhoz. Az első vélemények nem valami bátorító­ak. Íme belőlük néhány: A Carnex Húsárugyárban hang­súlyozzák, hogy az új jószágfelvá­sárlási árak nem sokat változtat­nak a gazdálkodási feltételeken. A jószágért a Carnex eddig is 100 dinárnál többet fizetett kilogram­monként, ami pedig a tőkehús új kiskereskedelmi árát illeti, az sem jelent valami nagyobb tételt, mi­vel a Carnex csak igen kis meny­­nyiségű tőkehúst forgalmaz. A hús javát további feldolgozásra tartja meg, a húskészítmények ára azon­ban egyelőre a régi maradt. A Vitai Étolajgyárban a napra­forgó felvásárlási árának egy di­nárral való emeléséről az a vé­lemény hangzott el, hogy nem reá­lis. Véleményük szerint az új ár sem biztosítja a megfelelő paritást a napraforgó és a többi mezőgaz-­­­dasági kultúra között. A cukorrépa felvásárlási árának­­ 40 párával történő kiigazítása sem­­ jelent sokat. Legalábbis ez a véle-­­­mény a verbászi cukorgyárban. Arról van szó, hogy a jószág új felvásárlási ára tovább serkenti­­ majd a termelőket a kukoricave­­tésre, úgyhogy cukorrépa sem lesz több, mint a régi árak szerint. Az első reagálásokból lényege­sebb következtetés nem vonható le, hacsak nem az, hogy az új árak, mint általában bármelyik áremel­kedés, nem oldhatják meg a prob­lémákat, esetleg csak enyhíthetnek rajtuk. Sajnos, csak rövid ideig. Legalább hétszáz új munkahely Mintegy 15011 személy kap ideiglenes munkát A verbászi községben a társult­­munka-alapszervezetek az idén mintegy 700 dolgozót alkalmaznak meghatározatlan időre szóló­ mun­kaviszonyba. Legalábbis ennyit irányoz elő a foglalkoztatás alaku­lásáról szóló program. A társult­­munka-alapszervezetek zöme azon­ban még nem juttatta el a szabad munkahelyekről szóló kimutatáso­kat a foglalkoztatásügyi érdekkö­zösségnek, úgyhogy valószínűleg az idén 700-nál több személy is ál­landó munkát kaphat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idén is legalább 1500-an helyezkedhetnek el ideiglenes jel­leggel. A legtöbbjüket természetesen a közvetlen termelésben alkalmaz­zák. Több mint 300-an kaphatnak munkát az építőiparban, a fémfel­dolgozó iparban, a textil- és az élelmiszeriparban, a műanyagfel­dolgozó iparban és a közlekedés­ben. Az ezekkel kapcsolatos szak­mák a legkeresettebbek a község­ben. Figyelemre méltó, hogy a tár­sult munka továbbra is érdeklő­dést tanúsít a szakképzetlen mun­kaerő iránt, így az idén legalább 200 szakképzetlen személy jut munkához. Több dolgozót alkalmaznak a Napredak építőipari munkaszerve­zetben, a Mepolban, a Bačkatrans­­ban, a cukorgyárban és másutt. SZABADKA Javaslatok a helyi járulék felhasználására Közlekedés, úthálózat fejlesztése, középületek renoválása, csatorna- és vízvezeték a jegyzéken Mind konkrétabb formát ölt a helyi já­rulék bevezetésére tett kezdeményezés. Az akció fő hor­dozója, a Szocialista Szövetség már kidolgozta az ezzel kapcsolatos fel­adatokat és kitűzte az elvégzésük határidejét. Ami a dolgozók és polgáraik többsége számára a leg­fontosabb az, hogy a helyi közös­ségekben február 14-étől március 7-éig nyilvános vitán lesz minden dokumentum, ami a helyi járulék­kal kapcsolatos, így például az a kérdés is, hogy támogatják-e a polgárok a helyi járulék bevezeté­sét, ha igen, javasolhatják, mennyi legyen és a pénzből hol, mit és milyen sorrendben kellene építeni. Csak a nyilvános vita után kerül sor a referendumra. A szakszolgálatokban addig sem tétlenkednek. Ahhoz, hogy a nyil­vános vita eredményes legyen, hogy ne általános, hanem konkrét kérdésekkel foglalkozzanak, a szakemberek több változatban dol­gozzák ki a javaslatot, figyelembe véve, mire van szüksége a város­nak és lakóinak, illetve a telepü­lések polgárainak. A legégetőbb kérdések közé a'",r©1iák a vároéi és a hely­­ség közötti tömegközlekedés kor­szerűsítését, hogy minden tekin­tetben megfeleljen a korszerű igé­nyeknek. Fel kellene építeni az autóbuszállomást, váróteremmel stb. ahonnan indulnak és ahová befutnak a városi és a települések között közlekedő buszok. Mint tud­juk, a buszállomás jelenleg a Ma­lija Gubec utcában van, ahol az utasok, ha esik, ha fúj, a szabad ég alatt kénytelenek várakozni. Néhány, történelmi és kulturális szempontból jelentős középületet is fel kellene újítani, megmenteni. Ide sorolják a városházát, a Nép­színház épületét, a városi kórhá­zat, az Ifjúsági és Pionírotthont és — a polgárok véleménye szerint — esetleg más épületeket is. Nem ma­radt ki a javaslatból az utak és a járdák felújítása, a közvilágítás, a vízvezeték és csatornahálózat bő­vítése, a napközik, az óvodák és más gyermekintézmények építése. Mindez — mint mondottuk — egyelőre terv és javaslat. A Szo­cialista Szövetség választmánya a jövő héten dönt róla és az esetle­ges módosításokkal, kiegészítések­kel­ együtt a javaslatot eljuttatja a helyi közösségeknek. Meg kell említeni azt is, hogy a helyi közösségek polgárainak a kérdéseire szakemberek adnak vá­laszt, bővebb felvilágosítást. H. F. Növelni kellene a szállodai férőhelyet Tatarozzák-e a palicsi Jezero Szállót? Szabadkának jelenleg nincs kielégítő szállodai férőhelye. Kü­lönösképpen Palicson volna szük­ség nagyobb befogadó képességre, jóllehet az év különböző szakaszá­ban eltérő az érdeklődés az üz­letemberek, a kirándulók és a tu­risták részéről. Jelenleg a Sport- Szállót bérbe adták, több évre, a Park-Szállóban legfeljebb hatvan férőhely van, a harmadik palicsi szállót pedig télire bezárják, de nyáron sincs sok haszon belőle. Pedig a Jezero-Szállóban ugyan­csak hatvan-hetven férőhely len­ne, bizonyos bővítéssel akár száz ágyat is el lehetne helyezni. Az el­képzelések szerint növelni lehetne a szobák számát, anélkül, hogy megváltoztatnák az épület kül­alakját, mégpedig úgy, hogy a te­tő alatt manzárd szobákat építe­nének. Szigetelni kell a nedves szobákat és fel kell újítani a vil­lany- és vízvezetéket, valamint meg kell oldani fűtését. Nem hivatalos adatok szerint mintegy 120 millió dinár gyűlt már össze a leendő palicsi új szálloda építésére, s lévén, hogy ezzel ma már el sem lehet kezdeni építését, kézenfekvő lenne, hogy az össze­get felhasználnák a meglevő szál­lodák tatarozására és bővítésére. Vannak már ilyen irányú elképze­lések, a napokban azonban, úgy hírlik, hogy nagyon sokan érdek­lődnek e pénz iránt, más szóval: nagyon sok helye lenne neki a községben. Nagy kár lenne, ha legalább valamennyit nem fordí­tanának a szállodai férőhely bőví­tésére, mert ellenkező esetben az idegenforgalom, amely jelentős gazdasági ág lehetne, nagy kárt szenved. V. I.

Next