Magyar Szó, 1983. június (40. évfolyam, 148-162. szám)

1983-06-07 / 154. szám

11 MŰVELŐDÉS MAGYAR SZÓ A mesterség tekintélyének visszaszerzése kedvezményekkel A zrenjanini Szervo Mihály Mezőazdasági-Élelm­iszeripari Középiskolában 330 tanulót vesznek fel . Hároméves képzés a földművelési-traktorvezetési szakon A zrenjanini Szervó Mihály Me­zőgazdasági-Élelmiszeripari Iskola­­központban az idén 390 tanulót vesznek fel, 210-et a mezőgazda­­sági és ICO-at az élelmiszeripari szakokra. Mindkét ágazaton 615 tagozat lesz, a mezőgazdasági ke­retében az idén először megnyílik a földművelési-traktorvezetési kí­sérleti tagozat, amelyen három évig tart a képzés. A pályázatot ezek­ben a napokban teszik közzé. Az iskolaközpont oktatási-neve­lési tevékenységének szervezéséről az új oktatási irányelvekhez való igazodásán 11 Vojin­lJOVAKEVIC, a központ igazgatója nyilatkozott A mezőgazdasági középiskola 1956-ban létesült, egyike volt az elsőknek Vajdaságban. Több mint negyed­­évszázados fennállása óta, 2000 fiatal szerzett itt szakmun­kás­ és technikusi oklevelet. A fel­nőttképzést külön program szerint szervezik meg évről évre. Ennek eredményeként traktorvezetőket és mezőgazdasági gépkezelőket képez­nek a társult­ munka­szer­vezetek­ű­­ek, jobbára a Szervó Mihály ipa­ri-mezőgazdasági komplexumnak. Az el nem kötelezett országokkal való együttműködésnek gazdag ha­gyománya van, számukra fél év­től két évig terjedő tanfolyamokat szerveznek. A külföldi hallgatók szintén külön program alapján sa­játíthatják el a gépkezelést és a­­ mezőgazdasági munkaszervezést, sőt mint hallottuk, mezőgazdasági oktatók számára is szerveztek tan­folyamokat. Az iskola Vajdaság és az or­­­szág egyik legerősebb mezőgazda-­ sági iskolaközpontja. Az oktató-­­ nevelő munka hagyományokra épül: a háború után Écskán műk­­kdettek mezőgazdasági tagozatok. A Szervó Mihály Iskolaközpont lé­nyegében ebből fejlődött középis­kolává. 1977-ig mezőgazdasági kö­zépiskola volt, a község ipari fej­lődése tette szükségessé oktató-ne­velő munkájának a bővítését. Az élelmiszeripari szakok megnyitása is erre az évre tevődik. A Szervó Mihály Iskolaközpont a társult munkának képes, szak­embereket. Az oktatás és nevelés feltételeit is ehhez szabták. A ta­­j­nulok az iskolamyhelyekben és a társul­tm­unka­szervezetekben saj­á­­títják el a mesterség csaját-bm­­ját, a szakma lógásait. Az isko­lának saját gépparkja van, az el­méleti és gyakorlati munka össze­kapcsolására adottak a feltételek. Az oktató-nevelő munkát képzett, aránylag fiatal tantestület irányít­ja. Tegyük hozzá, nem kis siker­rel. (A jugoszláv fiatalok hagyo­mányos XV. munkafesztiválján ta­valy Marján JONJEL, a húsfel­dolgozói szak negyedikes tanulója elnyerte az első díjat, Ivica JE­­RAVLJEV a kukoricafeldolgozási szak negyedikese pedig a közép­­iskolások köztársasági matematikai versenyén tett első. Ferdinand JU­­RIC szakoktatót a nigériai fiata­lokkal való eredményes munkájá­ért a JSZSZK Elnöksége Ezüst Koszorús Munkaérdem­renddel tün­tette ki.) Általános törekvésünk, hogy a szakiskolákban fel kell erősíteni a gyakorlati munkát, a munkára ne­velést, ehhez a Szervó Mihály Is­kolaközpontban már tavaly hozzá­fogtak. A tanárok zöme részt vesz a gyakorlati oktatásban, az elmé­leti tudást a helyszínen, a gép mellett egészítik ki a gyakorlati­val. A gyakorlati munka fejlesz­tését tartós célul tűzték ki: azok a diákok, akik nemcsak ímmel-ám­­mal választják a mezőgazdasági­­élelmiszeripari pályát, igényt tar­tanak erre. A Szervó MiV,Aly Kö­zépiskolába évekkel ezelőtt, ami­kor a felkapott iskolaközpontok ta­gozatainak a megnyitása majd­hogynem a tanulók érdeklődésétől függött, zömmel gyengébb tanulók jelentkeztek. Ma egyre több kitű­nő tanuló kéri felvételét. Ez a tény fejlődési távlatot nyújt az is­kolának, a szakma pedig vissza­­szerzi megalapozott becsületét. Az élelem­termelés és a mező­gazdaság fejlesztése az elsődleges feladatunk. Zrenjanin községben és általában is keresettek ezek a szak­munkások, a Szervó Mihályban ilyen indítékkal nyitják meg az idén a földművelési-traktorvezetési tagozatot, amelyre 30 általános is­kolát végzett tanulót vesznek fel. A tantervet és tanmenetet a tár­sult munkával közösen dolgozták ki, illetve bővítették (az iskolában eddig a felnőttoktatási program ke­retében szerveztek traktorvezetési tanfolyamokat). A korszerű mező­gazdasági gépek kezelése és kar­bantartása ma már nem egyszerű feladat, alapos szaktudást igényel. A traktorvezetési szakma egye­lőre még nem tartozik a népsze­rűek közé, jól tudják ezt az is­kolában. A társult munkával foly­tatott megbeszélés alapján ösztön­díjat adnak a jelentkezőknek és lehetőleg szerződést is a biztos el­helyezkedésre. vdf A ZMAJ ISKOLÁK TALÁLKOZÓJA ZMAJEVÓN A költő, a testvéri­ség és egység jegyében — Jelen pillanatban és ebben az esztendőben, amikor történelmünk több jelentős évfordulóját (az AV­­NOJ ülésének, a neretvai és sut­­jenskai ütközetnek, a vajdasági par­tizánegységek megalakulásának, s szerámségi nagy transzportnak г jubileumát­ ünnepeljük, a ti ta­lálkozótok köti össze a történel­met a jelennel, éppen ebben van a nagysága és szépsége. Ezért a Zuai iskolák XIII. testvériség­­egység ta­lálkozóját megnyitva kí­vánom, hogy ezek az együttesen el­töltött napok a barátság tartós zá­logai legyen­ek. Kívánom, hogy boldogan nőjetek nagyra Tito zász­laja alatt és zárjátok szivetekbe Zmaj sorait: Hol megálltam — indulj tovább! Mit elkezdtem, vidd te végig! Mit nem bírtam, bírd te sorát! — mondta többek között az or­szág minden részéből összegyűlt pionírküldötteknek, a Zmaj isko­lák képviselőinek a Vajdaságból és Szerbiából, valamint a többi köz­társaságból és Kosavából jött ven­dégeknek dr. ВгагЛа LAZIĆ, a Zmaj Játékok elnöke a Zmaj is­kolák XIII. találkozójának meg­nyitóján, múlt pénteken, Zmaje­­vón. A megnyitó ünnepi pillanatától kezdve, amelyen a részvevőkön kívül a sok vendég között ott volt Pepra KARDELJ és SZABÓ Ida, a Föderáció Tanácsának tagjai, Zvekié Miskolczi Mária, Vajdaság SZAT Elnökségének tagja és Dara Ned­oljkovic, a Tartományi Végre­hajtó Tanács tagja, minden ennek a jegyében bonyolódott le követ­kező három napon: a k­is képző­művészek tárlata, a kis irodalmá­rok bemutatkozása és találkozása a költőkkel, a látogatások a tito­­verbászi munkaszervezete­iben, az összes Zmaj iskola közös műso­ros estje. A rendkívül gazdag programba jól bejen­lett dr. Minajio­­’ALOV újvidéki egyetemi tanár beszélge­tése a találkozón részt vevő peda­gógusokkal. A téma: A fiatalok nevelése a szocialista hazafiasság szellemében. — A szocialista hazafiasság szel­lemében való nevelésnek — álla­pította meg — három fontos össze­tevője van: az ismeretszerzés, az érzelmi kötődés és a gyakorlati tevékenység. A három egymásbe fonódik, egymás megismeréséből, egymás nyelvének, történelmének és megismeréséből az érzelmi kö­tődés, az együvé tartozás érzése fejlődik kii, azok elsajátításának titka pedig az állandó munka аг iskolai oktatásban és az iskolán kívüli tevékenységben. Az óvodák­ban, az általános iskolákban folyó munka és a munkát követő tudo­mányos kutatások azt bizonyítják, hogy érdemleges eredmények csak így érhetők el, így válik nyilván­valóvá: a barátság, a testvériség ápolásában a nyelv nem lehet aka­dály, a jugoszlávság népek közössé­géhez való tartozást jelenti, s nem egy nemzetek feletti nemzetiség, és hogy az egyén lehet egyidejű­leg jugoszláv és ilyen vagy olyan nemzetiségű. Így például mások szemében furcsa fogalom lehet a környezetnyelv. Lehet, hogy ta­lálóbb kifejezést is lehetne rá ta­lálni, de mi pontosan tudjuk, miit jelent. Aki még nem tudja, azzal tudatni kell. És beszélni róla. Mi­nél gyakrabban és minél nyíltab­ban. A Zmaj iskolák találkozóján folyt ez a beszélgetés, Zmajra em­lékezve mondták, aki olyan gyö­nyörűen fordította szerbhorvátra Petőfi és Arany verseit. Zmaj­evőn, ahol 16 nemzetiségű él baráti és testvér,: közösségben és egyetértés­ben. FARKAS László Grgurevciban bemutatták a Kamenjar című dokunism­um­filmet Grgurevciban a tegnapelőtti ün­nepségen bemutatták Dobri JA­NEVSZKI Kamenjar című doku­­mentumfilmjét. Az újvidéki Neo- Clantának ez a produkciója Marke Periéin KAMENJARRÓL, a legen­dás néphősről szól. A film felvé­teleinek nagy része Grgurevciból készült. A Kamenjar montázsát (WAGNER Zoltán) az idei belgrádi rövidfilmfesztiválon Beograd Aranyéremmel tüntették ki. Miksa Jovicevic sikere Krakkóban A krakkói nemzetközi rövidfilm­fesztiválon Aranysárkánnyal tün­tették ki Nikša JOVIČEVIČ Vá­dolom az államot és a fiamat című filmjét. A kritikusok nemzetközi egyesületének díját is az ő alko­tása kapta. A fesztivál nagydíjával Bogdan DZIWORSKI lengyel ren­dező Néhány vallomás az emberről című filmjét tüntették ki. A krak­kói szemlén 33 ország 99 filmje szerepelt. __I_ (Tanjusi) TÉVÉSZEMLE Konzerv helyett friss csemege Helyszíni közvetítést a tévé szinte kizárólag a tömegrendezvé­nyek még tömegesebbé tételére al­kalmaz. A napi sémában a híradó meg néhanapján egy-egy, riportok­kal fűszerezett, stúdióbeszélgetés igyekszik az itt és most látszatát kelteni, vagy jobbik esetben élő­­adást szervezni. Pedig a televíziós technológia csodálatos lehetőségeket nyújt ar­ra, hogy az ember ne csak a múlt­beli produkciókat (erre való az egyre jobban terjedő videokazet­ta!) élvezgesse mások adagolásá­ban hanem füle és szemtanúja le­hessen minden olyan eseménynek, ami érdekli va­gy érinti. (Azt is el tudju­k képzelni — méghozzá a nem is olyan távoli jövőben —, hogy helyi adó közvetíthetné a községi küldött-testület ülését, és így minden ráérő dolgozó, illetve polgár végigkísérhetné a döntés­­hozatalt.) De nem futurológiai eszmefut­tatás a célunk, hanem az, hogy meglevő stúdióink az adott lehe­tőségek között minél több közvet­len élményben részesítsenek ben­nünket. Ez egyelőre ritkaság, de minták már vannak ... Jó példa volt a Sterila Játékok krónikája, amit az újvidéki televí­zió napról napra sugárzott a belg­rádi második csatornán. A ve­r­­senydarabak közvetítésére érthető színházi okokból nem kerülhetett sor, de a tévé igyekezett pótolni az élményt azok számára is, akik nem jártak a Szerb Nemzetiben, ugyanakkor kiegészíteni azokét, akik éppen hogy csak hazaértek az előadásról. A hagyományos FEST-króniká­­nál jóval élénkebb, életszerűbb, tartalmasabb helyszíni kapcsolá­sokkal átszőtt éjjeli elektronikus színháztribün azok közé a mo­dern kifejezésformák közé tarto­zik, amelyekben egyre több em­ber, egyre többféleképpen, egyre szélesebb nyilvánosság előtt mond­hat véleményt. Sokfőnyi gárda készítette ezeket a jelentkezése­ket, de kétségkívül szükség volt mindenkire ahhoz, hogy mindig mindent tudhassunk. Életre kelt végre a vámhatóság raktárában majd a stúdióban hó­napokig szendergő jelgenerátor is, amely a színek, árnyalatok, for­mák és egyéb cifraságok végtelen kombinációjával hihetetlen meny­­nyiségű adatot tud képernyőre va­rázsolni. Egyelőre ugyan meglehe­tősen szégyenlősen alkalmazták, de máris olyan többletinformációt nyújtott (mi, hol, mikor), amit hagyományos technikával a be­mondóknak kellett volna tudtunk­ra adniuk. Amellett, hogy a pusz­ta beszéd unalmas, az aláfestő (off) szöveg pedig nem elég jól észlelhető, az adatok szemmel lát­hatóvá tevése időt takarít meg a riportereknek ahhoz, hogy lénye­gesebb dolgokról beszéljenek. A jónál is van persze még jobb, de konzervdiús tévé-hétköznapjaiin­­kat igazán felfrissítették a Steri­ja-krónikák. Nagy munka, hasz­nos kísérlet volt, minél több ilyen friss csemegét kívánunk.­­Hogy ki milyen színházi állás­pontot támogatott a műsorokban, az más kérdés. Itt a tévés formá­ról szóltunk!) BÜRGER Tibor ! 1983. június 7., kedd Színpompás felvonulás Olyan szépek voltak, mint a vi­rágbokréták, olyan lelkesek mint amilyenek, csak a fiatalok tudnak lenni. S a velük levő idősebbek, m­ondhatnák, a népi tánc veterán­jai is föllelkesültek a harmincfo­­kos melegben. A közönség pirosra tapsolta tenyerét, s nem tágított a temerini labdarúgópályáról a tűző nap ellenére sem.. Mert Temerinben rendezték meg a Gyöngyösbokréta 20 találkozó­ját, immár másodszor voltak a te­­meriniek — nagyon is jelesen — vendéglátók. A testvériség és egység jegyé­ben folyt le ismét ez a találkozó hiszen itt voltak a glovani szlovák Jednota Művelődési Egyesület, a sutjeskai román Testvériségi egy­ség, a szabadkai Bunjevacko kolo, a járeki Mladen Stojanovic és a durdevói Taraš Sevčenko művelő­dési egyesületek tánccsoportjai. Természetesen a régiek is jelen voltak. A művelődési egyesületek amatőr társulatok azon tánccso­portjai, amelyekkel az elmúlt két évtizedben találkoztunk a más­­más községben megrendezett tánc­­fesztiválon. Ott voltak szén számban a bá­nátiak: Versecről, Székelyt­evéről Tórádról, Pancsováról, Zrenjanin­­ből. Természetesen a vendéglátók igen nagy sikert arattak a teme­­­­rini lakodalmi felvonulással de I ismét nem maradtak le a dorosz- s imák, a homosiak a nimbosiak, s I persze a szénen jutható s kumiszt­­naiak sem­. Figyelemreméltó volt a péterrévei amatőrszinház és az I újvidéki Petőfi Sándor Mmmlődési Ház együttesének bemutatója. Talán sok lenne mindent, felso­rolni, de iktassuk be még ide a sziváciakat, akik régi háztartási tárgyakat: hurkatöltőt, fateknőt stb is magukkal hoztak. A bosnyák népi táncot lelkes taps fogadta, mert a Bosanska Krupa-i népi együttes valóban eredeti, népi forrásból eredő tán­cot mutatott be. Ok .,csak” ven­dégek voltak, nem számítottak sem dicséretre, sem valamiféle helye­zésre, de nagyon nagy elismerés­ben részesültek — a közönség ré­széről. S ha már az elismeréseknél tartunk, akkor mondjuk el, hogy a bíráló bizottság véleménye sze­rint a zrenjanini és az újvidéki művelődési egyesület tánccsoport­ját valamint a hertelendi, a bács­­kertesi, a doroszlói és a gombosi tánccsoportokat részesítette elis­merésben.­­ A temerini lakodalmas A székelykevei lányok tánca (NÉMETH Mátyás felvételei)

Next