Magyar Szó, 1983. június (40. évfolyam, 148-162. szám)

1983-06-09 / 156. szám

1983. június 9., csütörtök ZENTA Serkenteni az amatőrizmust Művelődési kérdésekről tárgyalt a Szocialista Szövetség községi választmánya Zentán a kultúrának komoly hagyományai vannak, az embe­rekben ma is erőteljesen él az igény a művelődési tevékenység iránt, a feltételek tehát lényegé­ben adottak, a helyzettel azonban — a tagadhatatlan eredmények el­lenére — nem lehetünk elégedet­tek. Nyilvánvaló, hogy a káder­fejlesztés mellett elsősorban szer­vezésiig kell előbbre lépni az összes érintett tényezők közös munkálkodása által. Ezekről a kérdésekről tárgyal­tak a Szocialista Szövetség zentai községi választmányának tegnapi ülésén a fennálló helyzet elem­zésén túlmenően a kiút lehetősé­geit is kutatva. A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy a kultúra problémájának megoldá­sa nem pusztán a hivatásos in­tézmények és az amatőr egyesü­letek, az egyes művelődési és művészeti ágazatok helyzetének rendezésével egyenlő — a kul­túra sokkal szélesebb fogalom, át­fogja szinte a társadalmi lét egé­szét (a viselkedésformákat, az emberek közötti kapcsolatokat, a városrendezést, az utcák, terek és közterületek csinosítását, a ha­gyományápolást stb.), ezért a mű­velődési és műveltségi szint eme­léséhez többoldalúan és átfogób­ban kell közeledni. Ugyanakkor — a felszólalásokból ítélve — egységes volt az a felismerés, hogy jelentősebb fordulat csakis az amatőrtevékenység fellendítésével érhető el. A hivatásos művelődési intézmények (amelyek 1977-ben a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központban tömörültek) az érdek­­közösség eszközeiből és a szabad tevékenységcsere által befolyt pénzzel gazdálkodva meghatáro­zott keretek között fejtik ki tevé­kenységüket, ennek jelentősebb bővítésére, a gazdaságra háruló nehéz terhek közepette, alig van reális lehetőség, habár esetükben tovább kell kezdeményezni a nyi­tottabb munkaformákat. Viszony­lag kevés befektetéssel nagyobb tömegeket megmozgatni, aktívabb művelődési életet kialakítani je­len pillanatban csak az amatő­rizmus képes, ezért látszik indo­koltnak elsősorban ezt serkenteni a társult munka szervezeteinek, a helyi közösségeknek és a SZISZ alapszervezeteinek közreműködé­sével, valamint az évek óta pan­gó, alig létező Közművelődési Kö­zösség munkáját felújítani és megszilárdítani, hogy az igények­nek megfelelően szervezze, ala­kítsa és irányítsa a művelődési tevékenységet A megbeszélés részvevői alátá­masztották a vitaindító anyagnak többek között azon tételét is, hogy a művelődés átlényegüléséből ok­vetlenül ki kell küszöbölni a kül­döttrendszer működési hiányossá­gait (a társult munka dolgozói és a helyi közösségek polgárai még nem kapcsolódnak be elég széles­körben az érdekközösségi anyagok megvitatásába, évi terveikben nem irányozzák elő megfelelő mó­don kulturális szükségleteiket, gyakran elmarad véleményezé­sük a javasolt programokról stb.). A jövőben mindent meg kell ten­ni, hogy a kultúra tudatos és tervszerű programozása általáno­san elfogadott és a gyakorlatban is alkalmazott irányelvvé váljon. Írásunk jellegénél fogva nem tér­hetünk ki a részletekre, annyi azonban mindenképpen megemlí­tendő, számos felszólaló síkraszállt azért, hogy az egykori népszerű bábszínház munkáját ismét fel kell éleszteni, másrészt: a község­nek kellőképpen kell megjelölnie a történelmünknek is jeles esemé­nyeként rögzített zentai csata színhelyét. Az egybegyűltek ezután elfogad­ták a vitaindítónak szánt s az időszerű feladatokat is tartalmazó jelentést, továbbá a művelődési tevékenységre vonatkozó operatív tervet, amelynek értelmében az év végéig a község minden illetékes szervezetének, testületének és in­tézményének meg kell hoznia sa­ját programját, felölelve a kultú­rának mint munka- és életmód­nak az összes kérdéseit. Ennek menetét a községi választmány el­nöksége kíséri figyelemmel. S. P. MAGYAR SZÓ­MŰVELŐDÉS 91 26. ZMAJ JÁTÉKOK Műfordítók tanácskozása Lengyelországi kisdiákok fellépése — Vidám események a Zmaj utcában Érdekes színfolttal kezdődött a Zmaj Játékok rendezvénysorozata keretében a Vajdasági Íróegyesület műfordítói szakosztályával közö­sen megszervezett tanácskozás, amelyen a világ minden tájáról érkező műfordítók vettek részt. A tanácskozás előtt ugyanis a Zmaj Játékok vendégeként Újvidéken tartózkodó lengyelországi Plock­­beli Vuk Karadžić iskola tanulói léptek fel Zmaj-versekből álló színes összeállításukkal. Ezután Hogyan fordítsuk Aleksandar Vu­­čo verseit? címmel megkezdődött a tanácskozás. A résztvevők Aleksandar Vuco egy versének, Az én apám villa­mosvezető címűnek fordításait ol­vasták fel, majd megvitatták a műfordítás körüli nehézségeket. Az igen érdekes beszélgetést dr. Sa­va BABIG vezette, bevezetőt Vla­dimir MILARIC mondott.­­ Aleksandar Vuko­v versének a jugoszláv gyermekköltészet an­tológiájában három tényezőnek köszönhetően van helye, sajátsá­gos módon egyik sem esztétikai természetű (a gyermekköltészet egyébként is igen hálátlan ilyen szempontból, mert távolról sincs olyan független helyzetben, mint a költészet más válfajai). Először is: e vers a kortárs jugoszláv gyer­mekirodalom mérföldköve, amely még ma is példamutató. Másod­szor: ha jól megnézzük, aki egy szocialista országban gyermekvers­­antológiát szándékozik összeállíta­ni, rádöbben, hogy nincs egy ép­kézláb gyermekvers, mely mun­kásokról szólna. Végül Vučo köl­tészetének (és e versének is) fő ütőereje a gyermekkor eszményí­tése elleni tiltakozás. Ezért vé­lem úgy, hogy ez a vers tükrözi legkifejezőbben Vuco gyermekköl­tészetének eredeti vonásait. Ezt követően a műfordítók ol­vasták fel fordításaikat, majd igen termékeny vita bontakozott ki a műfordítás elméleti kérdéseiről. Vučo versét egyébként ez alka­lommal húszan ültették át hindu, bengáli, héber, francia, angol, dán, lengyel, macedón, magyar, szlo­vén, szlovák, ruszin és román nyelvre. A tavalyi tanácskozáson Zmaj két versének fordításáról volt szó. E tanácskozás anyaga az ősszel könyv formájában is megjelenik. A műfordításokról szólva minden­képpen meg kell említeni azt a gyermekvers-antológiát, amely Mi­­roslav NASTASIJEVIČ válogatá­sában, a Zmaj Játékok és a Stra­­žilovo kiadó közös kiadásában nemrég hagyta el a nyomdát Tar­ló közt szikrázó betonút címmel. A gyűjteményben a vajdasági költők legjobb gyermekversei kaptak helyet Az antológiát ha­marosan albán nyelven is megje­lenteti a pr­ist­inai kiadó. A továbbiakban a Zmaj Játé­kok rendezvényeinek keretében tegnap este a Szerb Nemzeti Színház nagytermében Őrtüzek címmel zenés verses összeállítást láthatott a közönség, amelyen a részvevők Zmaj megzenésített ver­seit adták elő. A műsort Miroslav Nastasi­ievic vezette. A Zmaj ut­cában tegnap a Költői erkélyek című műsorban fellépett Momtelo TFSlG. Ismét: BEKRIG, Vlada SrnjU­,­TKOVlG, Andrelka MAR­TIG, Djordje RADlSlG, Rag­a PE­RIG, VeHrriT MTLOSEVIG, Slobo­dan PAVICEVIG, Mim. ALEGKO­­VIC, Rada STEFANOVIC, Miron KANJUH, DuSko TLIC és Rifat KUKAJ. Ugyancsak a Zmaj ut­cában zenés összeállítás keretében bemutatkozott a Tik-tak, a Zeka, a Dejije novine és a Venae gyer­mekfolyóiratok szerkesztősége. Ugyanitt még két érdekes műsor volt. Hallottátok-e? címmel Ana RADAKOVIC adta elő Zmaj-ver­­sekből álló összeállítását, majd Dal a szeretésről és békéről cím­mel zenés-verses emlékműsort tar­tottak az AVNOJ II. ülése 40. év­fordulója alkalmából. A Radivoj Cirpanov Munkásegyetemen a ki­­kindai Miki Napközi óvodásai ad­ták elő Ez a kis Névén című mű­sorukat. Este a Forum klubban nyílt könyvbemutatóval egybekötött ki­állítás. Bemutatták az idei Zmaj­­díjas szkopjei Nedzsati ZEKERUA Három utca gyerekei című köte­tét valamint megnyílt Svetlana ANTIC illusztrációinak kiállítása. A Játékok vendégei, kiadóházi tisztségviselők és a Zmaj-milvek lengyel meg francia fordítói teg­nap ellátogattak a Tartományi Oktatási és Művelődési Bizottság­ba, Slavco ÁLMAJÁN bizottsági alelnök fogadta őket és ismertet­te velük többnemzetiségű közössé­günk oktatási és művelődési, s kü­lönösen­ irodalmi életének állását. N. e. Hársfák alatt Holnap kezdődik a Djura Jakšić emlékének szentélt rendezvénysorozat Magyarcsernye községben holnap kezdődik és június 17-éig tart a nagy romantikus szerb költő és festő, Đura Jakšic emlékének szentelt hagyományos, 22. Hársfák alatt elnevezésű rendezvénysoro­zat. A­z eddigiektől eltérően az idei rendezvény (és az elkö­vetkezők is) új tartalommal bővül: a fiatal műkedvelő tehetségek seregszem­léje lesz (ezeddig a programba zömmel hivatásos együttesek, tár­sulatok vendégszereplését iktatták be). Az smart­urizmus szellemében az idei rendezvényre irodalmi és képzőművészeti pályázatot írtak ki a magyarcsernyei, a trencanáni és a kikindad község általános és középiskolás diákjai között. A­z idei Hársfák alatt­­abban is rendhagyó, hogy júniusban kez­dődik — közölte velünk Radmil­ RADOS, a szervező bizottság el­nöke. — Sok vita után határoz­tunk úgy, hogy mostantól a meg­mozdulás június második hetében kezdődjék. A jövő évtől pedig szeretnénk, ha a költőnek és fes­tőnek szentelt esték tartományi jelleget öpítenének, s a községben rendezzük meg a vajdasági mű­kedvelők irodalmi vagy képzőmű­vészeti szemléjét. A Hársfák alatt idei műsora: • Június 10-én: a rendezvény ünnepélyes megnyitója. M. NIKO­­LIC: Svetislav és Mileva, vígjáték a treixjanini ematőrszínház elő­adásában (Szerbcsernyén). A község művelődési egyesületei­nek találkozója (Veldke Litvaden). 9 11-én: A kiksindai Gusla népe együttes fellépése (Szerbcsernyén). A község művelődési egyesüle­teinek találkozója (Margyancser­­nyén). 9 12-én: A Dongó, színjáték, a ten­kindiani amatőrszínház vendég­­szereplése (Szerbcsernyén). A község művelődési egyesüle­teinek találkozója (Tabán). 9 13-án: Irodalmi est a zrenja­­nini, a kikimdai és a magyarcser­­nyei község íróinak részvételével (Szerbcsernyén). Madalest Dušan JAKSIĆ, Oli­vers MARKOVIC és Zivan MI­LIĆ fellépésével (Szerbcsernyén). 9.14-én: A zrenjentoi Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület népi együttesének vendégszereplése (Tabán és Magyarcsernyén). 9­16-én: Az irodalmi és képző­­művészeti pályázat eredményhir­detése (Szerbcsernyén). A zrenjenini Bánát Művelődési Egyesület fellépése (Szerbcser­nyén). 916-án: Piroska és a vén orosz­lán, a zrenjanini bábszínház ma­gyar társulatának előadása (Ta­bán és Ma­gyarcsarnyon). 9 17-én: A Josip Marinkovic énekkar fellépése (Szerbcsernyén). F. A. Meghalt Miško Kranjec Hosszú, súlyos betegség után a ljubljanai Klinikai Központban 75 éves korában meghalt ЛШко Kranjec író. Munkásságáért több ízben tüntették ki: háromszor kapta meg a Prešeren-díjat, AVNOJ-díjas. Velika Polanán született 1908- ban. Egyetemi tanulmányait a ljubljanai egyetem szlavisztikai szakán nem fejezte be, hazament a Murántúlra és az irodalomnak szentelte magát. Mint a Ljubska pravica pártlap szerkesztője (1934—1936) aktívan részt vett a politikai életben. A háború kitö­résekor internálták, majd a hábo­rú alatt segítette a megszállók el­leni harc megszervezését szülővi­dékén, 1944-ben pedig partizán lett. A háború után különböző kiadóvállalatok igazgatója, sok évig a Szlovén Írószövetség el­nöke és a Szövetségi Képviselő­ház képviselője. Szerkesztője volt a ljubljanai Prešernova družba ki­adóhivatalnak, 1953-tól a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadé­mia rendes tagja. Tagja volt a Szlovén Szocialista Szövetség Fő­bizottságának és a Szlovén Köz­ponti Bizottságnak. Érdeme, hogy alkotásai nyomán a szlovén pró­zairodalom a két háború között a szubjektivizmus túlsúlyától meg­szabadulva egy új szociális realiz­mus felé fordult. Kranjec művei nyomán több té­védráma és film készült. Magyar nyelven A Mura hullámai cím­mel jelent meg novelláskötete 1978-ban. OPERALEVÉL Nabucco jött , és győzött Ilyenforma megfogalmazás al­kalmazható az újvidéki Szerb Nemzeti Színház operaegyü­ttesé­­nek ez idénybeli utolsó bemutató­jára. Tudvalevő, hogy a Verdi­­opera hosszas huzavona után, kényszermegoldásként került a re­pertoárra, mégis telitalálat a Tar­tományi Zenei Központ általi szín­re vitele: kedd esti, a májusi pre­mier utáni negyedik előadásra is táblás ház előtt zajlott le, ami ez ideiig nem fordult elő a szín­ház mú­ltjában az új épületbe való beköltözés utáni. Minek tulajdo­nítható ez a rendkívüli közönség­siker? Lényegében annak, hogy az előadás valamennyi alkotója tuda­tosan is (néhány elmarasztaló sort érdemlő részletmegoldás ellenére), érvényesítette a már közhellyé vált igazságot, amely az operát kizá­rólag kollektív művészi alkotás­ként emlegeti. Jóllehet legtöbb az énekesektől függ, de azért máson is múlik a dolog. Kezdjük a karmesterre!!. TOP­LAK Imre karnagynak nem ez volt az első találkozása a pesztttú­­ráva­l: biztos kézzel vezényelte az együttest az opera valamennyi előadásán. Munt­ásságának egyik fő erényével tündökölt: mindig követte az énekeseket, nem pedig az énekesek alkalmazkodtak tem­póihoz lényegében a Verdi-ope­rák hagyományos előadási stílu­sában. A kórus számos fiatal éne­kes fölerősítésével jelentős alakí­tás­t nyújtott: nem csak énekelt — értsd állt: egy helyben —, ha­nem beleélte magát a rabságban sínylődő zsidó nép sorsába. Talán ezzel a szokatlan­sággal magyaráz­ható az a feltartó­zhatatlan mosoly néhány kórustag arcán a csetlő­­botító, fáradtságában leroskadó „szólam­társ” láttára. Az énekesek közül (mellőzvén a szokásos librettó szerinti szerep­sorolást) az első helyen. Radmila RAKOCEVICOT, a szerepében im­máron harmadszor színb­e lépő művésznőt említenénk. Abigél po­kolian nehéz szólamát hihetetlen könnyedséggel szólaltatta meg, szí­nészi készségével és alakjával hús-vér figurát keltett életre. Az ugrásra kész, karmait behúzó tig­ris, a csábító, Kleopátra és a tette­it megbánó részvétteljes uralkodó­­nő: ez mind egy személyben je­len volt a méltán európai hírű művésznő alakításában, aki a ma­gas C­k zuhatagával rabságba ej­tette hallgatóit. A szerep követel­te erőteljes hangvétel, az egész együttes hangzását áttörő képes­sége ellenére is az opera utolsó jelenetében testes piacokat hallot­tunk tőle. A címszereplő Octavian ENIGARESCU volt. Szerepét ola­szul énekelte, de szövegkiejtése így sem volt kifogástalan. Nem túlságosan hálás szerepét példa­mutató odaadással formálta. Min­den regiszterében kiegyenlített hangja szinte még teljesen in­takt. Nem így Svetozax DRAKU­­LIC, aki Zakariást a zsidók fő­papját énekelte. Jóllehet a szerep követelte magasságokat már nem bírja, és kényszermegoldásként vállalta a szerepet, mégis nehezen viseljük el az első felvonásbeli ária meghúzását. A két kis szerep megformálói, Zlatomira NIKOLOVA PUHAR és Sime MARDEŠIĆ jól illeszkedtek be az együttesbe, am­ii ugyancsak vonatkozik Adela MARTÍSEVIC, Branislav JATIC és Aleksandar MA­NOJLOVIC epizódszerep-for­málására­ is. Dejam MILADINOVlC belgrádi rendező jó munkatársakra talált Mileta LESKOV­IC díszítő,- és Jasna PETROVIC jelmeztervező személyében. Különösen sikerült a babiloni harcosok jelmeze a sci-fi filmekre emlékeztető álarccal. A színpadkép stilizált eszközeivel ér­dekes miliőt adott a bibliai törté­netnek. Igaz, a nyitott konzervdo­bozhoz hasonlítható, amúgy is zajjal nyíló függöny lehetetlenné tette, hogy az énekeseket a köz­­önség a szokásos módon a prosz­céniumra kitapsolhassa. Minden bizonnyal az­ egész együttes sike­res előadást könyvelhet el magá­nak és ezt a szintet remélhetőleg megtartja a mű további előadása­in is. FÜLÖP György Milena Dravić a filmszínészek egyesületének új elnöke A Szerbiai önálló Filmszíné­szek Egyesülete tegnap megtartot­ta évi közgyűlését, amelyen meg­vitatták, hogy az új filmtö­rvé­y­­nyel, az önálló művészekről és az önálló művészek társadalombizto­sításáról szóló törvénnyel kapcso­latban milyen szerteágazó munkát végeztek tavaly. Az egyesület új elnökévé Milend­DRAVICOT vá­lasztották meg. (Tanjug) A tartományi zeneegyesületek 20. fesztiválja Rumán, a vajdasági zeneegyesü­letek hagyományos, sorrendben 20. fesztiváljának első napján a szervező bizottság díszülésén be­mutatták a szemle monográfiáját. Retrospektív plakát- és fénykép­kiállítás nyílt, az érdemes mun­kaszervezeteknek és magánsze­mélyeknek pedig kiosztották a köszönő okleveleket sokéves mun­kájukért A fesztivál a vajdasági amatőr zenészek legnagyobb krízisének idején született. Az első években elért szerény eredmények után a fesztivál jóvoltából a karének a hetvenes évek folyamán óriásit fejlődött. A becsei kórus, a sza­badkai kamarakórus vagy az új­vidéki Svetozar Markovic kórus országos és nemzetközi sikerei is sok tekintetben a római rendez­vényhez fűződnek. Jórészt a fesz­tivál érdeme az is, hogy az ama­tőrök mind nagyobb érdeklődést mutatnak a zenekari muzsikálás és a folklórhagyományok ápolása iránt. Az idei fesztivál az AVNOJ II. ülésszaka és a vajdasági brigá­dok megalakításának 40. évfordu­lójának, Petar Konjović születése 100. évfordulójának jegyében te­lik. A római Szabadság téren a fesztivált Zivan BERISAVLJEVIC a VKSZ TB elnökségi tagja nyi­totta meg, majd az első fesztivá­­li nap hivatalos műsorában ki­­kindai és vojvodinci fúvószeneka­rok lépnek fel, továbbá a körzeti szemléken legjobbnak bizonyult népitánc-együttesek és népi zene­karok. Slobodan MAKSIMOV

Next