Magyar Szó, 1983. június (40. évfolyam, 148-162. szám)
1983-06-13 / 160. szám
1ФЗЗ. Június 13., hétfő MAGYAR SZÓMŰVELŐDÉS------ Három generáció együtt A lelkesedés a munka legerősebb Indítéka — Szerteágazó közművelődési tevékenység a zrenjanini Petőfi Művelődési Egyesületben A trenjanini Petőfi Művelődési Egyesület májusban volt 38 éves. A felszabadult Vajdaságban ez volt az első magyar művelődési egyesület. Majd négy évtizedes fennállása óta sokrétű közművelődési tevékenységet fejtett ki, s ma is ezt folytatja. Úgy tetszik, nem kis sikerrel A tánccsoportot az idén is megdicsérte a Gyöngyösbokréta bíráló bizottsága, Zrenjiamin községet pedig ezrekben a napokban ők képviselik Román, a vajdasági zenei és népitánc-csoportok fesztiválján. Kik ezek az emberek, hogyan élnek és dolgoznak, melyek azok az indítékok, amlyek megtartják a műkedvelők lelkesedését? Kérdések, amelyekre STOCKER Eduárd, az olajgyár közgazdásza, az egyesület titkára ad választ. — Az egyesületben szerteágazó közművelődési öntevékenységre van lehetőség. Több szakcsoportban folyik a munka. A Petőfi Művelődési Egyesület ajtaja mindenki előtt nyitva áll, akit érdekel a kultúra, aki hasznos időtöltésnek tekinti az olvasást, a dalt, a táncot, a közös beszélgetéseket, vagy akiben önkibontakozás, igény lappang. A munka feltételeit igyekszünk biztosítani, a sikerélmény fedezetét kinek-kinek ki kell érdemelnie. Az egyesületben ez a munka egyetlen jutalma. A kultúra tiszta forrásait igyekszünk ápolni, az amatőrtevékenységre jellemző formákkal, anyagi juttatás nélkül — mondta Stocker Eduard titkár. Az 5500 kötetet számláló könyvtárnak 320 tagja van, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken délután tart nyitva. A könyvtáros Ordánszki Ilona. A szakosztály vezetője dr. Várady József. A zenei szakosztálynak több alosztálya Ivan. A Bartók Vegyeskórust Konrád Emma vezeti. Tavaly 13 fellépésük volt Zrenjaninban, Pehelyácsán, Tordán és az Újvidéki Rádióban. A népi zenekar, amelyet, Dobrovolszky József vezet , tavaly 15-ször lépett fel. A zenekar hangszeres szólistái Horváth János és Virág Mihály, sikerükhöz nagyban hozzájárult néhai Kállai Károly is. A szólóénekesek szakcsoportjában Kiss Ernő, Konrád Emma (zongorakíséret), Kiss Erzsébet (korrepetitor) nevét kell megemlíteni, aki tavaly ünnepelte műkedvelő tevékenységének 30. évfordulóját. Jakabfalvy Géza, az egyesület „nagy öregje”, 52 esztendeje aktív műkedvelő, a Bartók Kórusban énekel, de szólóénekesként is kedvelik. A színjátszó egyesületnek két fellépése volt, vezetőjük, Kecskeméti Endre. Tavaly öt rövid jelenetet adtak elő,tíz színész közreműködésével. A népművészeti szakosztályban a kézimunkázó asszonyok tevékenykednek, évente több kiállításuk van. Tavaly részt vettek a topolyáni nemzetközikézimunka-kiállításon, ezüstérmet kaptak. Vezetőjük Kelemen Mária. A képzőművészeti szakcsoport három kiállítást szervezett. Gyenkovity Erzsébetnek két tárlata volt, a csoportkiállításom 12 amatőr festő állította ki képeit a Népszínház előcsarnokában. A tánccsoportot Straub János, vezeti, immár 15 éve, évről évremind nagyobb sikerrel. Munkájában ifjú Straub János és Kádár Károly segíti. A csoportnak mintegy 50 aktív tagja van. Az utánpótlásra is gondolunk: az iskolákkal együttműködve 200 gyerek kapcsolódott be a munkába. Az irodalmi szakosztály vezetője Hegyi József. A munkáiban jobbára a tanulóifjúság vesz részt. Célunk a fiatalok alkotókedvénél érvényesítése. Tavaly a Dura Jak- Sió emlékére kiírt ifjúsági irodalmi pályázatunkra 679 pályamű érkezett, s 60 pályázót értékes könyvjutalomban részesítettük. A legjobb 14 alkalmi ünnepségen olvasta fel munkáját. Petőfi Sándor születésének 160. évfordulója alkalmából nagyszabású szavalóversenyt tartottunk. Aziskolák tanulói döntötték el, hogy kik vesznek részt a záróünnepségen. Ebbe az akciónkba bevontuk a kétnyelvű iskolákat is. A május 18-án és 19- én megtartott ünnepségen magyarul, szerbül és szlovákul szavalták a gyerekek Petőfi Sándor verseit, 18 tanuló kapott értékes könyvjutalmat. A jeles jubileumokról évenkét megemlékezünk. Munkánk eredményeit minden év december 8-án mutatjuk be a Népszínház nagytermében. Az egyesület önellátó. A községi amatőrszínház 40—50 ezer dinárral támogatja munkánkat, a többit az egyesületben tevékenykedő klub bevételéből teremtjük elő. Évi költségvetésünk 350 000 dinárra tehető. Az egyesület kapuja nyitva áll mindenki előtt. Együttműködik a helyi közösséggel, a testvéri művelődési egyesületekkel, a munkaszervezetekkel. Küldöttei részt vesznek a község társadalmi-politikaii testületeinek a munkájában. Sokrétű tevékenység, három generáció, háziasszonyok, munkások, tanulók és értelmiségiek találkozóhelye a Petőfi. V. DARÓCZI Júlia A tánccsoport TOPOLYA A nini tánc vonzásában egy évtizeden át Látogatóban a Testvériség Ifjúsági Művelődési Egyesületben A Depókban ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját a topollyai Testvériség Ifjúsági Művelődési Egyesület. Ebből az alkalomból mintegy két és fél órás színvonalas műsorral lepte meg a helybeli közönséget. Az elmúlt tíz év alatt tanult táncokat és dalokat pergették vissza a lelkes műkedvelők, amit a közönség vastapssal jutalmazott. A színpompás műsor után Marita Apostolovic egyesületi tag válaszolt kérdéseinkre. — Azt hiszem, nincs a táncnál nehezebb műfaja a népművészetnek. Aki ropja, annak egy személyben kell jó táncosnak, színésznek és énekesnek lennie — kezdte Marta Apostolić. — Mégis, úgy vélem, kissé mostohán bánnak, bánunk ezzel a műfajjal, s azokkal is, akik igyekeznek minél eredetibben és jobban visszaadni a táncban rejlő érzelmeket, értékeket Pedig milyen nehéz s mégis milyen hálás feladatra vállalkoznak! És nekik még az sem adatik meg, mint a színjátszóknak, hogy nevüket plakát örökítse meg. Nehéz lehet anyagot gyűjteni egy-egy tánc betanulásához. — Míg a népművészet egyéb ágainak inkább megvannak a tárgyi emlékei, addiig a népi tánc bizonyos elemei csak az emlékezetben élnek, és sajnos, a fennnmakradást szavatoló könyvek is késnek, egyre késnek. Marad hát a másik út: a táncok életben tartása, fenntartása. Szerencsés helyzetben az a Vidék van, ahol tucatjával vannak jó táncosok, tánccsoportok és szakirányítók. Mert itt nem lehet szó megvásárlásról: egy-egy vidék népi tánca csak úgy kerülhet be valakinek a gyűjteményébe, ha ingujjra vetkőzik, s lábának, kezének parancsolva mariga is elsajátítja azt ф Hány koreográfiát ismertek? — Jobbára az alapító tagokra mondható — akikből egyre kevesebb van —, hogy negyvenféle tánctechnikát sajátítottak el tíz esztendő alatt, amit átruházunk a fiatalabbakra.. Ezt úgy értük el, hogy kölcsönös barátság alakult ki a kul®i, újvidéki, cetínjei, Slavonska Orahovica-i, a magyarországi Szentes testvérvárosbelti tánccsoportokkal és egy-egy fellépésünk alkalmával új koreográfiával gyarapodik tudásunk. Az elmúlt évek alatt több mint négyszázszor léptünk dobogóra, számos meghívásnak mindmáig nem tudtunk eleget tenni. Bizonyára kevés a szabad időtök, ezért nem tudtak eleget tenni a vidék és külföldi meghívásoknak. — Tévedés lenne így vélekedni, egy szedvány anyagi lehetőségeink nem engedik, mivel egy évre nem egészen kétszázezer dinárt kapunk. Ez nagyon minimális, hiszen egyegy vidéki vendégszereplés hatezer—harmincezer dinárba kerül Nekünk egy évben negyven fellépésünk van, ennyin öregbítjük tánccsoportunk jó hírnevét, büszkén képviselve Topolyát. Meghívót kaptunk Nyugat-Németországba, nekünk csak a buszjáratot kellene fizetni — amire önerőből képtelenek vagyunk —, az ott-tartózkodás költségeit vendéglátóink fedeznék. — Milyen elismerések fűződnek tízéves munkátokhoz? — Három arany-, három ezüst-, két bronzplakett, emellett 1979- ben kiérdemeltük Topolya város októberi díját, valamint számos dicsérő oklevelet. Jelenleg mintegy ötven tagú a tánccsoportunk, több mint hatszázan kapcsolódtak be munkájába a jubileumig — mondta Marta Apostolovic. SINKOVICS Antoniusz Ahányan, annyiféle viseletben DOROSZLÓ Régészkedő csatornaőr A magyarországi régészek tudományos lapjának illetve közlönyének egyik számában egy igen érdekes doroszlói vonatkozású írás jelent meg. FODOR István tudományos beszámolójában arról tájékoztatja az olvasót, hogy 1958-ban ősmagyar sírra bukkantak Doroszlón. Mint a közlönyből kiderül, a sírhelyet DIÓSI János doroszlói csatornaőr fedte fel, majd értesítette NAGY Sándort, az újvidéki Vajdasági Múzeum tudományos munkatársát, s ő kiásta a leletet. Diósi János bácsi 68 éves doroszlói lakos, az egykori csatornaőr már hét éve megérdemelt pihenőjét élvezi, nyugdíjas. A negyed évszázaddal ezelőtti eseményekre is úgy emlékezik, mintha csak tegnap történt volna. — Tavasz volt, kint ástam a kertben, s egyszer csak azt vettem észre, hogy a földdel egy koponyát fordítok a felszínre. Hirtelen nem is tudtam mire vélni a dolgot, amint azonban jobban megnéztem a „leletet”, meggyőződtem, hogy ez már nem mai ,,gyerek”. Fogtam az ásót, hogy majd mélyebbre teszem a második ásónyomnál azonban keménybe ütközött az ásóm. Előbb azt gondoltam, hogy csont de gyorsan rájöttem, hogy egy „vasdarab”. Mint később kiderült, balta volt. Kiemeltem a földből, bevittem a házba az asztalon rátettem egy papírra, körülrajzoltam és a rajzot elküldtem Nagy SándornakÚjvidékre. — Nagy Sándort már korábban is ismertem. Az igazgatóm, a Jegricska Vízgazdálkodási Munkaszervezet vezetője, BALOG Béla „ajánlólevelével” keresett fel 1957 nyarán, vagyis akkor, amikor Doroszlón megkezdődött a Duna—Tisza—Duna csatorna ásása. Amiben tudtam, segítségére voltam. Jártuk vele a határt, kutattuk a régmúlt idők föld alatti hagyatékát Nagy Sándort a régészeten kívül a doroszlói szokások is érdekelték. Ebben is a segítségére voltunk. Franciska, a feleségem járt vele a házakhoz anyagot gyűjteni. Volt rá eset, hogy nálunk is aludt, itt is evett. Nagyon megszerettük, igazán kedves ember. Amint hallottam, lehet, talán két éve, ő is nyugdíjáé. Már régen találkoztunk. — Levélben értesített, hétfőn reggel érkezik. Kimentem elébe a vasútállomásra, akkor még járt a vonat. Hazajövet megreggeliztünk, majd hozzáfogtunk a lelet feltárásához. Ástunk mind a ketten, délig. A holttest feje nyugatnak volt. A lábától néhány centiméterre találták meg a ló fejét, ami arraengedett következtetni hogy lovaskatona volt. A sírban talált tárgyak s írközépcsont bronz övcsat, aranyozott ezüst szíjveret és a már említett balta. Hossza 21,1 cm. Az éllap szélessége 14,2 cm. A kb. 50 éves korában elhunyt harcos valamikor a X. század közepén, második felében lett eltemetve. Az a tény, hogy házasával együtt helyezték örök nyugalomra, magyar nemzetiségéről tanúskodik. Fodor István az archeológiai közlönyben megjelentetett tudományos írásában a többi között arról is tájékoztat, hogy a megtalált balta a doroszlói sír kétségkívül legfigyelemreméltóbb melléklete. Alakját tekintve egyedülálló, a pontos mását ugyanis eddig nem ismerjük. Mint a szövegben kiemeli, a doroszlóit semmiképpen nem tarthatjuk magányos sírnak. A temető további, sírjait a régészek vagy a véletlen szerencse remélhetően előbb-utóbb felszínre hozza. Diósi János bácsi, mint fentebb már említettük, 7 éve nyugdíjas A Zarko Zrenjanin u. 48 sz. ház alatti házacskájában él feleségével, Franciskával. Földje nincs; mint mondja, nem is kell. Ennek ellenére azért dolgozik a határban is: a gyerekeinek segít. A Nagy Sándorral való megismerkedés felcsigázta benne a régészet iránti , 7 romlítotst. Ч1ГОП 1*4-vül sikerült rábukkannia a Doroszló—Szond határvonal közelében a Nagy Sándor által feltételezett föld alatti várra. — Az említett tudós feltérképezte a helyet, s én bízom benne, hogy egykor feltárják és közkinccsé teszik — mondta befejezésül Diósi János bácsi. DAUTBEGOVICS Zoltán Diós János Térte le foglalt mozgás Az újvidéki Pustnek Szálloda 5. szintjének folyosóján Giga DJURAGIC DILI terve alapján, készült függesztett tértextil köszönti az ott megszálló vendéget. Az Atelje ’61 szövőasszonyainak műtermében készült, aholegyaránt szőnek fal- és tértextilt is. Az alkotó textilfelületeket épített egységbe oly módon, hogy a textiilsíkokat hajlítja, s függesztve a mennyezetből a folyosó légterébe alacsongati. A függesztett gyapjú mellei esésével, terjedelmével, az anyag tehetetlenségével hat. Két síkja a szőttes anyagából készült nőséinél van cs.,texti/.ve. n Ez az összetűzés vízszintes síkot hoz létre. A vízszintes síkban a kötél és a semmi — a kihagyott rész, a levegő — pozitív és negatív figurát mutat, s a levegő kis részévé válik a műinek. A textil a mennyezetből csüng alá, függesztési szakasza kb. 1/7-e a szélességének, míg 6/7 szélességűenazaxotaiekke, van ra a rögzítés. Egy ilyen rögzítés megengedi, hogy a légáramlat mozgásba hozza: enyhén kilenghet ajtónyitásra, -csukásra, s maga a sírkfelület is változik. A fent elmondottak megerősítik az alkotó által adott Mozgás címet. A teret vállasztó nyers gyapjúszőttes felülete betör a harmadik dimenzióba, az alapból kiemelkedő, hurkokkal, vagdalt szálaikkal. A felső és alsó síkjaiból gyapjúskötelek csüngnek alá, s teszik azt éredkesebbé. Giga Djuragné Dele textiljét színszegénység jellemzi, három dimenziós kiterjedésével és méretével méltóságot sugároz. A szerző jó úton halad, elindult az újait akarás irányában, meghódította a teret, s a textilművészetben a szépséget párosítja az értelemmel. Az Atelie ’61 asszonyai egyben a tervezőművész társszerzői is. ők a kivitelezőik, s a munka körüli gondjukat s ez iránti szeretetülket a mű meghálálta. J. B. L Giga Djuragic: Mozgás