Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)
1983-08-10 / 218. szám
1983. augusztus 10., szerda SILLING ISTVÁN: Szilágyi népballadák III. AZ EPRÉSZŐ LÁNY A századforduló táján keletkezett újkori népballada közreadásával folytatjuk szilágyi balladáink bemutatását. A jugoszláviai magyar balladagyűjtők e típusból csupán hármat jegyeztek le: kettőt a Drávaszögben (Laskón és Várdarócon) és egyet Horgoson. Épp ezért értékes e ritka és szinte teljes épségben fennmaradt szilágyi változat. — Jó reggelt, te kisléjány — így mondja ő —, Jó reggelt, te kisléjány, Micsinász te éj korán Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén? — Eprét szedni jöttem én — így mondja ő —, Eprét szedni jöttem én, Gyere jáger, légy enyém, Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövém — Nem méhetek kutyám mihatt — így mondja ő —, Nem méhetek kutyám mihatt. Mondd még lányom, hogy ki vagy Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Hadd a kutyát ugatni — Így mondja ő —, Hadd a kutyát ugatni, Gyere láger mulatni Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Nem méhetök subám mihatt — Így mondja ő —, Nem méhetök subám mihatt. Mondd még lányom, hogy ki vagy Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Hozd a subát magaddal — így mondja ő —, Hozd a subát magaddal, Ketten fekszünk alatta Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén: — Nem méhetek puskám mihatt — Így mondja ő —, Nem méhetek puskám mihatt. Mondd még lányom, hogy ki vagy Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Hozd a puskát magaddal — így mondja ő —, Hozd a puskát magaddal, Ketten lövünk mi avval, Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Látod, lányom, hogy vak vagy — így mondja ő —, Látod, lányom, hogy vak vagy, Apád vagyok, lányom vagy Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén. — Puskalövés hallatszik — Így mondja ő —, Puskalövés hallatszik, Az én lányom haldoklik Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén. (Énekelte Pelva Mária; gyűjtötte: Toldi Zoltán és Versánszki Ferenc, 1981 januárjában.) A mi balladánk sem, akárcsak e ballada legtöbb ismert változata nem tudatja a hallgatóval a történet elején, hogy kik között folyik a párbeszéd. Az ilyen jugoszláviai magyar népballadák közül ezt csak a laskói változat teszi. Bár a szilágyiban a „Mondd meg lányom!” felszólítás szinte fokozott, ismétlése már előre sejteti a láger és a lány közötti kapcsolatot. Balladánk minden valószínűség szerint, ponyvás eredetű. A szilágyi adatközlő kerek, egész történetet, vagyis ép variánst őrzött meg. A hármas próbatétel, szerelemrehívás szépen példázza a dal népivé válását, ugyanis esetleg több elem felsorolása is jellemzője lehetett az eredeti szövegnek, de a nép a maga alkotásainak mintájára alakította A lány viselkedése a minálunk gyűjtött variánsok közül a szilágyiban a legbátrabb, legkihívóbb, a láger kérdezősködése pedig csak ebben a variánsban található meg. Ez is emeli értékét. Ezen új stílusú balladánk dallama szokatlan, a többi szilágyi és környékbeli népballadáénál merőben más, idegen eredetre utal. Vargyas Lajos ismert magyar népballadakutató szerint, dán rokonsága mutatható ki. A szakirodalomban e ballada Az eprésző lány, illetve A vadász és a lánya címen ismert. PRIGREVICA A tervezettnél lassabban épül az új iskola PrigreVicán járva hallottuk, hogy a tervezettnél lasabbam épül az új iskola. Az apatini Marko Treakovic Építővállalat dolgozói és szakemberei ezt azzal magyarázzák, hogy hiba csúszott a tervezésbe, nagyon nehezen szaraik be a szükséges építőanyagot. A késéssel, az említett hibákkal azonban az építkezés is jelentősen drágul. A munkálatok jelenlegi áldása szerint egészen bizonyosan állítható, hogy a falu diákjai nem kezdhetik el a tanévet az új iskolában, pedig az év elején még ezt ígérték az építők. Különben a prigrevicai iskola építése mintegy 90 millió dinárba kerül. Nem mondható, hogy szerény iskolát építenek. Inkább pazarlás jeleit tapasztalhatjuk. Mintegy 7 négyzetméternyi fedett terület jut majd egy diákra, habár jól felszerelt könyvtára van a falunak, az új iskolában még egy könyvtárat építenek. Mindez jelentősen megnöveli a költségeket, pedig az oktatásügyben is egyre időszerűbb a takarékoskodás. Érdemes megemlíteni, hogy az apatini községben 4,5 millió dinár hiányzik ahhoz, hogy a pedagógusok keresetét a jelenlegi szinten lehessen tartani. K. A. Darinka Dubić a legkedvesebb tanító A Belgrádi Rádió első műsorának szerkesztősége, valamint a Praktična žena nevű lap szerkesztősége minden évben megválasztja a legkedvesebb tanítót, pedagógust. Ezt a címet az idén Darinka Djuric, az őrszállási Ivan Goran Kovačić Általános Iskola pedagógusa érdemelte ki. A bíráló bizottság 30 jelölt közül választotta ki. Ő érte el a legnagyobb sikert a fiatalok nevelésében és egyúttal legkedvesebb volt a diákok számára. DUNATÁJ Nemzetiségek találozója Lipovijariban Horvátország legtarkább nemzetiségű, falujában. Lipovciamban az idén is megrendezik a horvátországi nemzetiségek találkozóját. A háromnapos nemzetiségi találkozón a számos sport- és művelődési műsor mellett több tanácskozást is tartanak. Az idén a központi téma a jugoszláviai magyar könyvkiadás helyzete lesz. SZLOBODA Jánostól, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnökétől arról érdeklődtünk, milyen céllal tartják ezeket a találkozókat. — Lupovijani maga is olyan falu, amelyben testvéri egyetértésben tizenhat nemzet tagjai élnek. A találkozón minden évben olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyek egy egsy nemzetiség életével, problémájával foglalkoznak. Tavaly például a hazánkban élő cigány nemzetiség társadalmi helyzete volt a központi téma. A találkozón harminc tudományos és társadalmipolitikai munkás szólalt föl az egész ország területéről. Minden évben részt vesznek a Horvát Szocialista Köztársaság társadalmi-politikai vezetőin kívül más köztársaságok, tartományok küldöttei is, ami valójában országos szintre emeli, a rendezvényt. Az idén augusztus 27-én kerül rá sor, az AVNOJ II. ülésének, a neretvai és a sutjeskai csata évfordulója tiszteletére, valamint a nemzetiségi katonai alakulatok megalakulásának 40. évfordulója emlékére. A találkozón megjelennek a HSZK társadalmi -iltitikai képviselői. — Müveneiban lesz a jugoszláviai magyar irodalom helyzetének ismertetője? — Sajnos, ebben jóformán csak a vajdasági magyar irodalomra támasz-jkodhatunk, mivel a horvátországi és a szlovéniai magyaroknak nincs külön irodalma, illetve irodalmi terméke. Kiadványaink nagy része a Forum könyvkiadóval közös gondozásban jelent meg. Ezen a magas szintű összejövetelen a kiadó magyar termékeiből kiállítást szervezünk. A tanácskozás országos szintű lesz. UTAS Csaba számol be a jugoszláviai magyar irodalom helyzetéről. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt íróink, kritikusaink és irodalmáraink: GEROLD László JUNG Károly, GOBBI FEHÉR Gyula, THOMKA Beáta és UTASI Csaba. A horvátországi magyar irodalom képviseletében LÁBADI Károly és KONTRA Ferenc vesz részt. A kerekasztal-beszélgetésen a jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek irodalmának képviselői is megjelennek, akik ismerik, illetve valamilyen kapcsolatban vannak a jugoszláviai magyar irodalommal. Jelen lesz ezen a beszélgetésen többek között Demian Rebic, a Horvát Kommunista Szövetség Köztársasági Választmányának tagja, író. . . , — K&D-e ízelítőt a közönség irodalmunkból? — Este művelődési műsort mutatnak be, amelyen Erna DERESI BJELAJAC, a Horvát Képviselőház Elnökségének tagja mond beszédet, egyébként a k- Dovnani nemzetiségi napok rendező tanácsának elnöke. A műsorban más nemzetiségek tánccsoportjain kívül fölvév e a zrenjanini Petőfi Sándor amatőr tánccsoport, a horvátországi magyarságot pedig a kórólyi művelődési egyesület képviseli. Az irodalmi műsorban FEHÉR Ferenc, JUNG Károly és FÜLÖP Gábor műveiből adnak elő. Összegezésképpen mit állapíthatunk шег a rendezvény céljáról? — A jugoszláviai magyar könyvek foláilítása, a magyar irodalom ismertetése a bemutatkozásra irányul. Ismerjék meg a nemzetek és nemzetisesek irodalmunk helyzetét, szerepét a Jugoszláviai nemzetek és nemzetissel* irodalmában. Várhatóan szó lesz irodalmunk távlat tervéről is. M. V. Szloboda János a HMSz elnöke ZOMBOR Tagfelvétel a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben A Zombori Petőfi Sándor Művelődő Egyesület tagfelvételt végez. Az érdekeltek ez egyesület titkárságán, a Kaszinóban jelentkezhetnek szombat és vasárnap kivételével mindennap 9-től 12 óráig. A tagsági díj felnőtteknek egy évire 120, diákoknak 29 dinár. SOMBOR Augusztus 15-én kezdődik a pótiratkozás A zombori Veliko Vlaskovic Villamos-, Bőr-, Textil- és Férmipari, valamint Közlekedési Szakiskolában az idei tanévben ötszáztíz elsős felvételét tervezik. Miivel a két beiratkozási időszakban nem volt elég jelentkező, most harmadik, azaz utolsó pótbeiratkozást hirdettek augusztus 15-étől 20-áig. A jelentkezők augusztus 21-én értesülhetnek arról, fölvették-e őket és milyen szakra. Címük: Obrazova, Center Veljko Vlaskovic, Trg 7. julia 4., telefon: (025) 22-767. A beiratkozáshoz szükséges okmányok: az egységes középiskola befejezéséről szóló bizonyítvány, anyakönyvi kivonat és orvosi bizonyítvány, valamirt megfelelő okmánybélyeggel ellátott kérvény. A fenti napokban reggel hatórától jelentkezhetnek az érdeklődők. Radosavljevic Rozália zombori háziasszony egyéb munkája mellett rozmaringot is árul, főleg a lakodalmasok vásárolják. Számára ez csak egy kis mellékkereset, nagyon szeret vele bíbelődni. Voltak már vásárlói más helységekből, többek között Zrenjaninból is. A rozmaringgal egyébként nincs sok gond, csak állandóan locsolni kell. ERNESTINOVO Ismét együtt a jugoszláv naiv szobrászok A múlt héten az Eszék melletti Ernestinovón ünnepélyes keretek között megnyílt a jugoszláv naiv szobrászok hagyományos, XI. művésztelepe. Az eszéki község területén ez a legjelentősebb nyári kulturális rendezvény, az egész országból tíz naiv szobrász vesz részt munkájában.. Az elkövetkező két héten az ernestinovói parkban szlavóniai tölgyfából fogják megformálni szobraikat, amelyek azután bekerülnek a művésztelep igen gazdag gyűjteményébe. A művésztelep védnöke, akárcsak az előző években, az eszéki Dráva gyufagyár. A jugoszláv naiv szobrászok XI. művésztelepének keretében a cepini Polet művelődési központ szervezésében számos kulturális kísérő rendezvényt tartanak. Minden este fél kilenckor az ernestinovói parkban, rossz idő esetén pedig a helyi tűzoltóotthonban mutatják be a környék művelődési egyesületei gazdag műsorukat. Krómer r- re FIGYELŐ A gyermekszínjátszás hanyatlása ellen A zorintbori község húsz általános iskolájában — magyar és szerbhorvát tannyelvűekben egyaránt — évről évre csökken az érdeklődés a gyermeksznijátszás iránt, az énekkarok, tánccsoportok színvonala is sokszor nem kielégítő. Ez egyaránt vonatkozik a tömegességre és a minőségre is. Természetesen varnnak kivételek is! Honnan ez a megállapításunk? A tavaszi szemléken kevés csoport és szavaló nevezett be a versenyekre, a színvonallal is taxi volt, csak egyelőrt jobb alakítást és rendezést láttunk — áll a zombori községi kézművelődési közösség amazőrizmussal foglalkozó bizottságának záróhatározatában. " Nem új keletű a jelenség, csak nem vettük, vagy nem akarnjuk észrevenni. Az okok bonyolultak. Elsősorban nehéz megfelelő szövegkönyvet találni, ez főleg a magyar tanároknak óriási gond. A szakcsoportvezetők munkáját nem becsülik meg kellően a tantestületben. Sokan próbálkoztak már, de egyes kollégák lenézően viselkedtek. Rosszak a színpadi technika lehetőségei, drágák a kosztümök. Ott ahol megvannak az adottságok, mint például a zombori Mita Vesilievic Plcn íróthonban, ahol Greta Ivkovic foglalkozik a tehetséges munkaszerető gyerekekkel, az eredmény sem marad el. Tartományi és köztársasági elismerésben részesültek ! Igaz, itt külön fizetett ember dolgozik a gyerekekkel s nehéz az összehasonlíás, de mégis utal vrhirrvre. Hasonló sorsra ontottak a tánccsoportoik is. Pedig nevető és hagyományszerző erejük óriási Sok helyen azonnal olyan színvonalla követelnek a nyolctíz évesektől, amilyenné tényleg képtelenek. Mivel ezt nem tudják teljesíteni , azunk követelik, akik nem is tudják, mennyire nehéz olyan környezetben, ahol nincs hagyománya a néptáncnak, ilyet csinálnia, egyszerűen nem engedélyezik benevezésükért a szemlére. Ez kedvét szegi a szorgalmas és igyekvő pedagógusoknak. Több éve nem volt Zomborbim koreográfus-tantól valn, ahol a kezdő pedagógusoknak vagy más érdeklődőknek irányt mutató tudást nyújtanának, így mindenki egyedül bajlódik és egysíkúvá lesz a munka. A legkevesebbe kerül a szavaiért egybegyűjtése. Valahogy Azonban vidékünkön ennek a nevelési és oktatási formának nincs hagyománya és a versenyeken szereplők teljesítményét sem értékelik kellően. Talán az alsós tanítóknak kellene már a hét-tíz évesek közül kiválasztaniuk a legtehetségesebbeket, hogy később a magyar vagy szerborvát tanároknak könnyebb legyen a dolguk. Ez hozzájárulna a színvonal növeléséhez és egyben gyarapodna a versbarátok száma is. A végére hagytuk az ének- és zenekarokat.. Talán itt a legnagyobb a visszaesés. A zombori községiben két városi iskolának van olyan zenekara, amely bárhol és bármikor méltóan fölléphet, nem vall szégyent sehol. Itt olyan ronika folyik, hogy szinte össze sem hasonlíthatjuk a falusi uskolákéval. Pedig a zeneszakos tanárok külön pénzt kapnak az énekkar vezetéséért és még sínes minden rendben. A községi szemlén a zombor Testvériségi egység, az Ivo Lola Robar és az Avram Mrazovic verseng és senki más. Az egyedüli mentség talán az, hogy a falvakban sok helyen nem szakosok tanítják a zenét. Egy közepes énekkart azonban mindenkor meg lehet alakítani. Mert a hamis hangot mindenki hallja, az pedig sérti: nemcsak a fület! PRIBILLA Mátyás