Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)

1983-08-10 / 218. szám

1983. augusztus 10., szerda SILLING ISTVÁN: Szilágyi népballadák III. AZ EPRÉSZŐ LÁNY A századforduló táján keletkezett újkori népballada közreadásával folytatjuk szilágyi balladáink be­mutatását. A jugoszláviai magyar balladagyűjtők e típusból csupán hármat jegyeztek le: kettőt a Drá­­vaszögben (Laskón és Várdarócon) és egyet Horgoson. Épp ezért ér­tékes e ritka és szinte teljes ép­ségben fennmaradt szilágyi válto­zat. — Jó reggelt, te kisléjány — így mondja ő —, Jó reggelt, te kisléjány, Micsinász te éj korán Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén? — Eprét szedni jöttem én — így mondja ő —, Eprét szedni jöttem én, Gyere jáger, légy enyém, Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövém­ — Nem méhetek kutyám mihatt — így mondja ő —, Nem méhetek kutyám mihatt. Mondd még lányom, hogy ki vagy Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Hadd a kutyát ugatni — Így mondja ő —, Hadd a kutyát ugatni, Gyere láger mulatni Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Nem méhetök subám mihatt — Így mondja ő —, Nem méhetök subám mihatt. Mondd még lányom, hogy ki vagy Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Hozd a subát magaddal — így mondja ő —, Hozd a subát magaddal, Ketten fekszünk alatta Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén: — Nem méhetek puskám mihatt — Így mondja ő —, Nem méhetek puskám mihatt. Mondd még lányom, hogy ki vagy Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Hozd a puskát magaddal — így mondja ő —, Hozd a puskát magaddal, Ketten lövünk mi avval, Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén! — Látod, lányom, hogy vak vagy — így mondja ő —, Látod, lányom, hogy vak vagy, Apád vagyok, lányom vagy Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén. — Puskalövés hallatszik — Így mondja ő —, Puskalövés hallatszik, Az én lányom haldoklik Ebben az erdőbenn, A rózsafa tövén. (Énekelte Pelva Mária; gyűjtöt­te: Toldi Zoltán és Versánszki Fe­renc, 1981 januárjában.) A mi balladánk sem, akárcsak e ballada legtöbb ismert változata nem tudatja a hallgatóval a tör­ténet elején, hogy kik között fo­lyik a párbeszéd. Az ilyen jugo­szláviai magyar népballadák közül ezt csak a laskói változat teszi. Bár a szilágyiban a „Mondd meg lányom!” felszólítás szinte fokozott, ismétlése már­ előre sejteti a láger és a lány közötti kapcsolatot. Balladánk minden valószínűség szerint, ponyvás eredetű. A szilá­gyi adatközlő kerek, egész törté­netet, vagyis ép variánst őrzött meg. A hármas próbatétel, szere­­lemrehívás szépen példázza a dal népivé válását, ugyanis esetleg több elem felsorolása is jellemző­je lehetett az eredeti szövegnek, de a nép a maga alkotásainak min­tájára alakította A lány viselke­dése a minálunk gyűjtött varián­sok közül a szilágyiban a legbát­rabb, legkihívóbb, a láger kérde­­zősködése pedig csak ebben a va­riánsban található meg. Ez is emeli értékét. Ezen új stílusú balladánk dalla­ma szokatlan, a többi szilágyi és környékbeli népballadáénál merő­ben más, idegen eredetre utal. Vargyas Lajos ismert magyar­ nép­­balladakutató szerint, dán rokon­sága mutatható ki. A szakiroda­­lomban e ballada Az eprésző lány, illetve A vadász és a lánya címen ismert. PRIGREVICA A tervezettnél lassabban épül az új iskola PrigreVicán járva hallottuk, hogy a tervezettnél lasabbam épül az ú­j iskola. Az apatini Marko Treakovic Építővállalat dolgozói és szakemberei ezt azzal magyaráz­zák, hogy hiba csúszott a terve­zésbe, nagyon nehezen szaraik be a szükséges építőanyagot. A ké­séssel, az említett hibákkal azon­ban az építkezés is jelentősen drá­gul­. A munkálatok jelenlegi áldá­sa szerint egészen bizonyosan ál­lítható, hogy a falu diákjai nem kezdhetik el a tanévet az új is­kolában, pedig az év elején még ezt ígérték az építők. Különben a prigrevicai iskola építése mintegy 90 millió dinárba kerül. Nem mondható, hogy sze­rény iskolát építenek. Inkább pa­zarlás jeleit tapasztalhatjuk. Mint­egy 7 négyzetméternyi fedett te­rület jut majd egy diákra, habár jól felszerelt könyvtára van a fa­lunak, az új iskolában még egy könyvtárat építenek. Mindez je­lentősen megnöveli a költségeket, pedig az oktatásügyben is egyre időszerűbb a takarékoskodás. Érdemes megemlíteni, hogy az apatini községben 4,5 millió dinár hiányzik ahhoz, hogy a pedagógu­sok keresetét a jelenlegi szinten lehessen tartani. K. A. Darinka Dub­ić a legkedvesebb tanító A Belgrádi Rádió első műsorá­nak szerkesztősége, valamint a Praktična žena nevű lap szerkesz­tősége minden évben megválaszt­ja a legkedvesebb tanítót, peda­gógust. Ezt a címet az idén Da­­rinka Djuric, az őrszállási Ivan Goran Kovačić Általános Iskola pedagógusa érdemelte ki. A bí­ráló bizottság 30 jelölt közül vá­lasztotta ki. Ő érte el a legna­gyobb sikert a fiatalok nevelésé­ben és egyúttal legkedvesebb volt a diákok számára. DUNATÁJ Nemzetiségek találozója Lipovijarib­an­ Horvátország leg­tarkább nemzetiségű, falujában. Lipovciamban az idén is megrendezik a horvátországi nemzeti­ségek találkozóját. A háromnapos nem­zetiségi találkozón a számos sport- és művelődési műsor mellett több tanács­kozást is tartanak. Az idén a közpon­ti téma a jugoszláviai magyar könyv­kiadás helyzete lesz. SZLOBODA Jánostól, a Horvátorszá­gi Magyarok Szövetségének elnökétől arról érdeklődtünk, milyen céllal tart­ják ezeket a találkozókat. — Lu­povijani maga is olyan falu, amelyben testvéri egyetértésben tizen­hat nemzet tagjai élnek. A találkozón minden évben olyan kérdéseket vitat­nak meg, amelyek egy­ egsy nemzeti­ség életével, problémájával foglalkoz­nak. Tavaly például a hazánkban élő cigány nemzetiség társadalmi helyzete volt a központi téma. A találkozón harminc tudományos és társadalmi­­politikai munkás szólalt föl az egész ország területéről. Minden évben részt vesznek a Horvát Szocialista Köztár­saság társadalmi-politikai vezetőin kí­vül más köztársaságok, tartományok küldöttei is, ami valójában országos szintre emeli, a rendezvényt.­­ Az idén augusztus 27-én kerül rá sor, az AVNOJ II. ülésének, a neret­­vai és a sutjeskai csata évfordulója tiszteletére, valamint a nemzetiségi katonai alakulatok megalakulásának 40. évfordulója emlékére. A találkozón megjelennek a HSZK társ­a­da­l­mi -ilt­­­i­­­tikai képviselői. — Müven­­eib­an lesz a jugoszláviai magyar irodalom helyzetének ismer­tetője? — Sajnos, ebben jóformán csak a­­ vajdasági magyar irodalomra támasz-­j­kod­hatu­nk, mivel a horvátországi és a­­ szlovéniai magyaroknak nincs külön­­ irodalma, illetve irodalmi terméke. Ki­­­­ad­ványaink nagy része a Forum könyv­kiadóval közös gondozásban jelent­­ meg. Ezen a magas szintű összejöve­telen a kiadó magyar termékeiből ki­állítást szervezünk. A tanácskozás or­szágos szintű lesz. UTAS­ Csaba szá­mol be a jugoszláviai magyar iroda­lom helyzetéről. Ezt követően kerek­­asztal-beszél­getésen vesznek részt író­ink, kritikusaink és irodalmáraink: GEROLD László JUNG Károly, GOB­BI FEHÉR Gyula, THOMKA Beáta és UTASI Csaba. A horvátországi ma­gyar irodalom képviseletében LÁBADI Károly és KONTRA Ferenc vesz részt. A kerekasztal-beszélgetésen a ju­goszláviai nemzetek és nemzetiségek­ irodalmának képviselői is megjelen­nek, akik ismerik, illetve valamilyen kapcsolatban vannak a jugoszláviai magyar irodalommal. Jelen lesz ezen a beszélgetésen többek között Demian Rebic, a Horvát Kommunista Szövet­ség Köztársasági Választmányának tag­ja, író. . . , — K&D-e ízelítőt a közönség irodal­munkból? — Este művelődési műsort mutatnak be, amelyen Erna DERESI BJELAJAC, a Horvát Képviselőház Elnökségének tagja mond beszédet, egyébként a k- Dovn­ani nemzetiségi napok rendező tanácsának elnöke. A műsorban más nemzetiségek tánccsoport­jain kívül föl­­­vév e a zrenjanini Petőfi Sándor amatőr tánccsoport, a horvátországi magyar­ságot ped­ig a kórólyi művelődési egyesület képviseli. Az irodalmi mű­sorban FEHÉR Ferenc, JUNG Károly és FÜLÖP Gábor műveiből adnak elő. Összegezés­képpen mit állapíthatunk шег a rendezvény céljáról? — A jugoszláviai magyar könyvek foláilítása, a magyar irodalom ismerte­tése a bemutatkozásra irányul. Ismer­jék meg­ a nemzetek és nemzetisesek irodalmunk helyzetét, szere­pét a Ju­goszláviai nemzetek és nemzetissel­* irodalmában. Várhatóan szó lesz irodal­munk távlat­ tervéről is. M. V. Szloboda János a HMSz elnöke ZOMBOR Tagfelvétel a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben A Zombori Petőfi Sándor Mű­velődő Egyesület tagfelvételt vé­gez. Az érdekeltek ez egyesület titkárságán, a Kaszinóban jelent­kezhetnek szombat és vasárnap ki­vétel­ével mindennap 9-től 12 óráig. A tagsági díj felnőtteknek egy évire 120, diákoknak 29 dinár. SOMBOR Augusztus 15-én kezdődik a pótiratkozás A zombori Vel­i­ko Vlaskovic Vil­lamos-, Bőr-, Textil- és Férm­­ipari, valamint Közlekedési Szakiskolá­ban az idei tanévben ötszáztí­z el­sős felvételét tervezik. Miivel a két beiratkozási időszakban nem volt elég jelentkező, most harmadik, azaz utolsó pótbeirat­kozást hirdet­tek augusztus 15-étől 20-áig. A jelentkezők augusztus 21-én érte­sülhetnek arról, fölvették-e őket és milyen szakra. Címük: Obra­­zova, Center Velj­ko Vlaskovic, Trg 7. julia 4., telefon: (025) 22-767. A beiratk­ozá­shoz szükséges okmá­nyok: az egységes középiskola be­fejezéséről szóló bizonyítvány, anyakönyvi kivonat és orvosi bi­zon­y­í­t­vá­n­y, v­a­l­am­i­r­­t me­g­felelő okmánybélyeggel ellátott kérvény. A fenti napokban reggel hat­­órá­tól jelentkezhetnek az érdeklődők. Radosavljevic Rozália zombori háziasszony egyéb munkája mel­lett rozmaringot is árul, főleg a lakodalmasok vásárolják. Számára ez csak egy kis mellékkereset, nagyon szeret vele bíbelődni. Voltak már vásárlói más helységekből, többek között Zrenjaninból is. A rozmaringgal egyébként nincs sok gond, csak állandóan locsolni kell. ERNESTINOVO Ismét együtt a jugoszláv naiv szobrászok A múlt héten az Eszék melletti Ernestinovón ünnepélyes keretek között megnyílt a jugoszláv naiv szobrászok hagyományos, XI. mű­vésztelepe. Az eszéki község te­rületén ez a legjelentősebb nyári kulturális rendezvény, az egész országból tíz naiv szobrász vesz részt munkájában.. Az­ elkövetke­ző két héten az ernestinovói park­ban szlavóniai tölgyfából fogják megformálni szobraikat, amelyek azután bekerülnek a művésztelep igen gazdag gyűjteményébe. A művésztelep védnöke, akárcsak az előző években, az eszéki Dráva gyufagyár. A jugoszláv naiv szobrászok XI. művésztelepének keretében a ce­­pini Polet művelődési központ szervezésében számos kulturális kísérő rendezvényt tartanak. Min­den este fél kilenckor az ernesti­­novói parkban, rossz idő esetén pedig a helyi tűzoltóotthonban mutatják be a környék művelő­dési egyesületei gazdag műsorukat. K­ró­mer r- r­e FIGYELŐ A gyermekszínjátszás hanyatlása ellen A zorintbori község húsz általá­nos iskolájában — magyar és szerbhorvát tannyelvűekben egy­aránt — évről évre csökken az érdeklődés a gyermek­sznijátszás iránt, az énekkarok, tánccso­­portok színvonala is sokszor nem kielégítő. Ez egyaránt vo­natkozik a tömegességre és a minőségre is. Természetesen varnnak kivételek is! Honnan ez a megállapításunk? A tavaszi szemléken kevés cso­port és szavaló nevezett be a versenyekre, a szín­vonallal is taxi volt, csak egyelőrt jobb ala­kítást és rendezést láttunk — áll a zombori községi kéz­műve­lődési közö­ss­ég amazőrizmussa­l foglalkozó bizottságának záróha­­tá­roza­tában. " Nem új keletű a jelenség, csak nem vettük, vagy nem akarnjuk észrevenni. Az okok bonyolultak. Elsősorban nehéz megfelelő szövegkönyvet találni, ez főleg a magyar tanároknak óriási gond. A szakcsoportveze­tők munkáját nem becsülik meg kellően a tantestületben. So­kan próbálkoztak már, de egyes kollégák lenézően viselkedtek. Rosszak a színpadi technika le­hetőségei, drágák­ a kosztümök. Ott ahol megvannak az adottsá­gok, mint például­ a zombori Mi­ta Vesilievic Plcn írót­­honban, ahol G­ret­a Ivkovic foglalkozik a tehetséges munka­szerető gye­rekekkel, az eredmény sem ma­rad el. Tartományi és köztár­sasági elismerésben részesültek ! Igaz, itt külön fizetett ember dolgozik a gyerekekkel s nehéz az összehasonlíás, de mégis utal vr­hirrvre. Hasonló sorsra ontottak a tánccsoportoik is. Pedig nevető és hagyomány­szerző erejük óriá­si Sok helyen a­zonnal olyan színvonalla­­ követelnek a nyolc­­tíz évesektől, amilyenné tényleg képtelenek. Mivel ezt nem tud­ják teljesíteni , azunk követe­lik, akik nem is tudják, mennyi­re nehéz olyan környezetben, ahol nincs hagyománya a nép­táncnak, ilyet csinálni­a, egy­szerűen nem engedélyezik bene­vezésükért a szemlére. Ez kedvét szegi a szorgalmas és igyekvő pedagógusoknak. Több éve nem volt Zombor­­bim koreográfus-tantól valn, ahol a kezdő pedagógusoknak vagy má­s érdeklődők­nek irányt mu­tató tudást nyújtanának, így mindenki egyedül bajlódik és egysíkúvá lesz a munka. A leg­kevesebbe kerül a szava­iért egybegyűjtése. Valahogy Azonban vidékünkön ennek a nevelési és oktatási formának nincs hagyománya és a verse­nyeken szereplők teljesítményét sem értékelik kellően. Talán az alsós tanítóknak kellene már a hét-tíz évesek közül kiválaszta­niuk a legtehetségesebbeket, hogy később a magyar vagy szerb­orvát tanároknak könnyebb legyen a dolguk. Ez hozzájárul­na a színvonal növeléséhez és egyben gyarapodna a vers­bará­tok száma is. A végére hagytuk az ének- és zenekarokat.. Talán itt a legna­gyobb a visszaesés. A zombori községiben két városi iskolának van olyan zenekara, amely bár­hol és bármikor méltóan föl­léphet, nem vall szégyent sehol. Itt olyan ronik­a folyik, hogy szinte össze sem hasonl­íthatjuk a falusi u­s­kolákéval. Pedig a zeneszakos tanárok külön pénzt kapnak az énekkar vezetéséért és még sínes minden rendben. A községi szemlén a zom­bor­ Test­vériségi egység, az Ivo Lola Robar és az Avram Mrazovic verseng és senki más. Az egyedüli mentség talán az, hogy a falvakban sok helyen nem szakosok tanítják a zenét. Egy közepes énekkart azonban mindenkor meg lehet alakítani. Mert a hamis hangot mindenki hallja, az pedig sérti: nemcsak a fület! PRIBILLA Mátyás

Next