Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)

1983-08-11 / 219. szám

1983. augusztus 11., csütörtök MAGYAR SZÓ Könyvtár — falun Beszélgetés Kinka Erzsébettel a péterrévei Népkönyvtár munkájáról Ilyenkor, nyáridőben csendesek a könyvtárak, múzeumok. Ezt ta­pasztaltam Péterrévén is, a becsei anyai könyvtárhoz tartozó Nép­könyvtárban csak Kinka Erzsébe­tet, a könyvtárost találtam, láto­gató,­­könyvkölcsönző a másfél óra alatt — míg a könyvtár munká­járól s az olvasóikról, könyvekről, akciókról beszélgetünk — egy sem fordult meg. Pedig a könyv­tár ajtaja tárva-nyitva volt, hogy becsalogassa a falu központjában bevásárló, buszra várakozó, vagy éppen ügyes-bajos dolguk után szaladgáló péterréveseket, könyv­­tán tagokat. — Pillanatnyilag épp síri csend van a könyvtárban — mondta Kinka Erzsébet —, de a délelőtt folyamán mégiscsak volt tizenkét látogatónk, s kettőig bizonyára benéznek még néhányan. ф így van ez naponta? — Vakáció idején többé-kevés­­bé igen, mivel olvasóink zöme általános és középiskolai, ők vi­szont most szanaszét szóródtak, ki vendégségben van, ki meg nya­ral a tengeren, vagy néásutt. Nyá­ron nincs lecke, feleltetés, s ilyen­kor a kötelező és házi olvasmányo­­kat sem keresik. Annál inkább tanév közben! Szeptembertől jú­niusig valósággal pezseg itt min­den. Nyáron ha tizenöten-húszan néznek be naponta, más évsza­kokban négy-ötször többen. „Leg­­felkapottabbak” mégis ősszel és télen vagyunk, amikor a diáko­kon kívül a mezőgazdasági mun­kások, a munkások és az idősebb bácsik, nénik, háztartásbeliek, nyugdíjasok is rendszeresebben látogatják könyvtárunkat. ф Milyen a könyvállományuk, és hány könyvtártanuk van? — Könyvállományunk körülbe­lül 18 000 kötetet számlál. 00 szá­zaléka magyar, 40 százaléka pe­dig szerbhorvát nyelvű. Vagyis tükrözi a lakosság nemzetiségi megoszlását, összetételét. Jelenleg 937 tagunk van, bár a tervben 1080 tagot irányoztunk elő. Amint megkezdődik az új tanév, egyket­tőre elérjük, vagy túl is szárnyal­juk ezt a létszámot, hiszen na­gyon sok diák éppen ilyenkor iratkozik be a könyvtárba. Hadd mondjam el azonban mindjárt azt is, hogy mégsem vagyunk „diák­­központúak”. Háromszázötven fel­nőtt és munkás olvasónk is van — a legjobb olvasóink meg ép­penséggel az idősebb korosztály­beliek. · Megnevezne néhány rendsze­resebb olvasót?... — Hogyne. Itt van például Bán Lajos bécsi, Molnár Sándor bácsi, Kiss Józsi bácsi, G­a­lisz Sándor bácsi..., a fiatal olvasók közül pedig Gyetvai Ildikó, Hajnal Ani­kó, Galusz Anna, Hajdú Pál, Vi­rág Béla, Virág Zoli, Virág Valé­ria, vagyis az egész Virág csa­lád ..., Péter Borbála és mások. • Másutt inkább az asszonyok, nénik a legjobb olvasók. Péter­­réve, úgy látszik, ritka kivétel... — Ha kivétel, ha nem, nálunk a „bácsik” többet olvasnak. Szá­mos kedves történetet is elmond­hatnék róluk. Például azt, hogy a már említett Bán Lajos bácsi, a legjobb olvasónk, több könyvet is kivesz egyszerre, s mindegyi­ket a feleségének is felolvassa, mert az már nem lát!... Mások olvasmányélményeikről számolnak be. • Kik a legkedveltebb írók? — A magyar és a szerbhorvát nyelvterületen is a klasszikusok: Jókai, Mikszáth, Gárdonyi stb., vagy Stevan Sremac, Ivo Andrić, Miroslav Krleža. De sokan olvas­sák Szabó Magda, Csépe Imre, Kopeczky László műveit is; Her­ceg János és Németh István könyveit pedig főképp házi ol­vasmányként, a diákok. A szerb­horvát nyelvű könyvek közül szívesen olvassák még Miodrag Bulatovic, Zvonimir Majdak, Branko Copié, Dobrica Cosié — és mit titkoljam — Milica Jakov- Ijevic Mirjam könyveit.­­ A költőket és a verseket eszerint nem szeretik Péter révén? — Már hogyne szeretnék! Bár nem nagy a „versállományunk”, de azért gyakran kiveszik Petőfi Sándor, Ady Endre, Arany János, József Attila könyveit, a jugo­szláviai magyar költők közül pe­dig Gál László, Fehér Ferenc, Tolnai Ottó, Domonkos István, Ladik Katalin, Szűcs Imre és mások köteteit. — Gondolnak-e könyvállomá­nyuk fölfrissítésére, felújítására; milyen akciókat, rendezvényeket szerveznek? — Egyszer-k­étszer minden év­ben veszünk szerbhorvát és ma­gyar nyelvű könyveket is, a belgrádi Prosveta Könyvkiadótól, illetve az újvidéki Fórumtól. Az idén mindössze 50—50 szerbhor­vát és magyar könyvet vettünk, de szeptemberben, vagy a könyv­­bónop idején majd lényegesebben Ivan Pogorelić nemrég fejezte be kivételesen eredményes 40 na­pos hangversenysorozatát Japán­ban és az Egyesült Államokban is hangversenyezik; a Deutsche Grammophonnal most készíti Cho­pin f-molil zongoraversenyének fel­vételét a Chicagói Filharmóniával —, nos, bokros teendői ellenére is talált időt a neves zongoraművész, hogy fellépjen a zágrábi közönség előtt. Egy év után ismét hazai pó­diumon szerepelt a Griffl Esték keretében, és új Brahms-, Chopin- és Prokofjev-számaival fellelkesí­tette a Jezsuita tér 700 főnyi kö­zönségét.­­ Sokáig külföldön tartózko­dott, és nem lépett fel a hazai kö­zönség előtt — miért? — Nagyon sok dolgom volt más­felé. — Mi történik pillanatnyilag a nemzetközi zenei pódiumokon? — Sorsdöntő dolgok. Sok karri­er félbetört az új hanglemezgyár­tási technológia nyomása alatt. A digitális lézertechnika egyszerűen félbetöri a muzsikusok egy részé­nek pályáját. Egyre nagyobb teret hódít a videotechnika, a zenét nemcsak hallgatják, hanem nézik is, és szerintem ez valamilyen egészségtelen szelektálást eredmé­nyez. Válságos helyzetbe kerül­tünk. Az emberek nem járnak hangversenyekre, nem hallgatnak meg mindent, amit felkínálnak nekik, tehát válogatnak, és meg­esik még az olyan központokban is, mint Amszterdam, hogy a Con­cert Gebau előkelő hangverseny­termében nyolc hónap alatt csak az én két hangversenyemen volt telt ház — mondja Pogorellc. © Ön most Londonban él? — Igen, de körülbelül annyit tartózkodom Londonban, mint Dubrovnikban — két és fél napot. Nagyon sok a dolgom. Van néhány projektumom, amelyben mások is részt vesznek, és erről most nem beszélhetek. — Mi az, amit mostanában be­fejezett? — Chopin f-moll zongoraverse­nyének felvételét a chicagói zene­karral, amelyet Claudi Abbad ve­zényel. Ez a lemez va­lószínűleg Jugoszláviába is eljut. Ezenkívül van egy szólólemezeim, azokat a darabokat is tartalmazza, amelye­ket most Zágrábban előadtam: Prokofjev szonátája és egy Ravel­­kompozíció, amelyet néhányszor bemutattam már Zágrábban. Most Herbert von Karajannal vár rám egy közös projektum, de mindket­ten nagyon foglaltak vagyunk és nehéz egybehangolni az időpontot. Karajan a rendelkezésemre akar bocsátani egy repülőgépet, de ar­ra már nem szánta rá magát, hogy fél órával több időt adjon. Itt is gazdagítjuk az új könyvek számát, megint a lakosság össze­tételének arányában ... Különben pedig, ha csak­ kis falusi könyv­tárként kezelnek is bennünket, író-olvasó találkozókat, kiállítá­sokat is szervezünk, s rendszere­sen megemlékezünk a magyar, a jugoszláv és a világirodalom jele­sebb íróiról, jubileumi eseményei­ről. Az idén például Marx Ká­roly születésének 100. évforduló­jára, Juhász Gyula és Franz Kafka születésének 100. évfordulójára, Jovan Jovanovic Zmaj születésé­nek 150. évfordulójára, Stendhal születésének 200. évfordulójára, Turgenyev halálának 100. évfor­dulójára és Illyés Gyulára emlé­keztünk. Az év végéig még né­hány más író életéről és munkás­ságáról is megemlékezünk ..., ezenkívül számos irodalmi pályá­zaton is részt veszünk majd, il­letve a tagjaink. Sajnos, a május­ban meghirdetett olvasási jel­vényszerző verseny, amelyet a Matica srpska könyvtára és a Forum is meghirdetett, eddig nem talált kellő visszhangra. — Más gondjuk nincs? — A legnagyobb gondot a he­lyiséghiány okozza —, de bízunk benne, hogy egyszer ez is megol­dódik, s akkor Tóth József könyv­táros kollégámmal együtt egy még szebb, még jobb könyvtárban fogadhatjuk a hozzánk betérő péterrévei olvasókat. SZŰCS Imre vannak azután a fellépések: Zág­rábból azonnal Monte-Carlóba, azután Rómába, Veronába, Fran­ciaországba kell mennem, augusz­tusban pedig Los Angelesben, Bos­­toban és Közép-Európában hang­versenyezek. · Mi a helyzet a zongoristaisko­lával kapcsolatos ötletével? Letett róla? — Az ötlet kissé megfakult, il­letve még nem jutottunk odáig, hogy tető alá hozzuk. Kötelezett­ségeim vannak Szergej Prokofjev örökségével kapcsolatban is, mert a Prokofj­ev-alap tagja leszek, és ez a következő egy-két évben sok munkát ad. Prokofjevet mint ze­neszerzőt kell bemutatnunk min­den szempontból bizonyos meglevő dokumentumok alapján és özve­gyének segítségével. (Vjesnik) Hazajáró vándor muzsikus Zágrábi találkozás Ivo Pogorelić zongoram­­vésszel Kinka Erzsébet a péterrévei könyvtárban. (Sz. I. felvétele) MŰVELŐDÉS 9 Gyakorlat teszi a mestert... Avagy adatok a műszaki nevelés tárgyi feltételeiről El kell érnünk, hogy tanuló- nincsenek meg a feltételek a vnk fizikai és szellemi fejedő- tanítási programok teljesítésé­­sükkel párhuzamosan sajátítsák hez. Iskolánként vizsgálvá­n el az elméleti és a gyakorlati helyzetet Vajdaságban 18 á a­­tudást. Ennek egyi­k tényezője János iskolában (5 százalék) van­­a 17 iskola, a másik a család és nak m­eg a megfele1° féltéé­e a környezet. Egyszóval, a munk a műszaki oktatásra, 42 i ko a­­kaszokások kialakításának a ko- ban (22 százalék) jók, 136 is - ra gyermekkorban kell kezdőd- lábon (41 százalék) hiány­a , nto. következetesen és szervezet- 102 iskolában (31 százalék) pedig ten nincsenek meg a feltételek a tan-A gyakorlati oktatás program­ oktatásához. összegezé-lát minden tanítási fokozaton súl: a Pedagógiai Intézet fel­tanterv és tanmenet szabályoz- T?frAse a*aPlaaV za. Az általános iskolában kü- általános iskolák 27 Százaleká­­b ön tantárgyként oktatták Igak- ban megvannak, 32 százalekában tanár irányításával. Lássuk, mi­ nincsenek meg a több­ben h­e­­lyen feltételek között. ?У°5ак a 6£Г A Tartományi Pedagógiai In- tel®u ad: térét tavalyelőtt fel­mérést, vég- szelnek, s ha mindehhez meg tezet tavalyelőtt le merést vég hozzátesszük azt is, hogy az is­z . f. ál ,a .mos és e­vseges­­kolaműhelyek rendszerint az közép skolák azon alapvető fel- alagsorban vagy a m€ilékhelyi­­szerettséreről, amelyek nélkü- sé­­kben ka­ak helyet, akkor programok te - nem nehéz levonni a következ-1^л1^е,П'л1.,?е,Г.и1 kl, ,a tetést az említett tárgy oktató­mérésből? Az általános iskolák- jának „anVonaláró- nak csak a 38 százalékában van- , ,,, . * nak meg az alapvető feltételek Kik tanítják ezt a tantárgyat, a tanterv és tanmenet megváló- vetődik fel a kérdés Az áltálo­­sításához. Ha figyelembe vesz­ neis iskolákban megfelelő képe­­szűk hogy a műszaki nevelés sítésű tanárok, az egységes kv­­­rám­ tanulóinknak nemcsak el- tépisk°la by pedig topó­­m él­eti ismereteket kell szerez- kat­o­niilfc, hanem munka szokásokat nyék 97 százaléka töltötte ki 189 is, akkor az iskolák felszerelt­ 1 f°'2‘5 fi cégével (gépek, szerszámok, tanár, 25 s . szerszámkészletek, faliképek, abeol zene. Az egységes középis­­makettek modellek) nem lehe­­k órák szabályzata értelmében a Шпк Elégedettek k Nézzük meg tantárgyat 1981-ig különböző részleteiben is. mit mutattak az szakositásu káderek taníthatták -d-tov az iskolák felszereltsége- ez az engedmény az oktatók­ról: a szükséges Vének és készü- végzettségének az összetételekra léltek az iskolák 40,09 százalékú- * szakosítású­­ STViSegyetemi képesítésű és 17 főisko­lákéban! faliújság és diafilmek jai képesítésű szakember tanítót- 40,41 százalékukban, makettek, a* modellek és különféle szemlél- A vajdasági oktatásügyi tanács tetőeszközök az iskolák 3’ 90 még az említett tanévben módo­­száza­lékában, eredeti munkadú­­sítást eszközölt a szabályzaton, , , ,. , amelynek értelmében szűkítette rabok pedig az iskolák 27,27 száz­a szakos£tások körét, megszabta, Zalákéban. Az iskolák munka- hogy ezt a tantárgyat csak meg­ás szemléltetőeszközökkel való felelő képesítésű (pedagógiai­ mű­felszereltsége községenként 27 é­szaki és ipari-pedagógiai kar . . . ., műszaki nevelési tanszakas­ta-44 százalék között alakul. Az ál­­nézők taníthatják. Az említett talános előírások szerint az is- intézkedéssel az oktatók szako­­kolók akkor tesznek eleget ké-­síítása szempontjából valame­­telezettségüknek ha ez a szá­­lyest javult a helyzet, talékarány 55—75 százalék kő- A műszaki nevelés program­­kött van. Ilyen iskola Valda­­ja és oktatásának körülményei Ságban csak 8 községben van (a az egységes törzsanyag tanítási meglevőknek a 18 százaléka), programokba való iktatásával Az adatokból az is kiderül, lényegesen megváltozott. A törzs­­hogy az iskolák zömének (61 anyag alapjait, mint ismeretes, a százalék) hiányos a felszerelt­ Vajdasági Pedagógiai Intézet ár­­sége, vagyis 27—61 százalék köz Iította össze az egész ország 61­­zött mozog. Kilenc községben talános iskolái számára. vdf Harminchat hiányzó címszó Tanévkezdés előtti gondok Szabadkán Augusztus második felében az iskolá­ba induló gyerekek szülei­nek nem kell sok­at tűnődniük, hogy mibe fektessék (netán par­lagon heverő) pénzüket: a tan­könyvek, tanszerek, testnevelési és egyéb felszerelés beszer­zése — kiváltképp a több­­gyerekes családok esetében — még a legstabilabb házi költ­ségvetést is megrázkódtatja. Többször írtunk róla, mások is foglalkoztak vele, mennyibe is kerül az iskoláztatás. Idén, amikor a kereskedelmi hálózat tankönyvekkel, tanszerek­kel való ellátottságával kapcso­latban jártuk végig a szabadkai üzleteket, nem az árak iránt érdeklődtünk. Az érdekelt ben­nünket elsősorban, mit kínálnak a vásárlónak az üzletekben, és mikorra várható a ma még hi­ányzó tankönyvek és egyéb fel­szerelések érkezése. Másfél napos barangolásunk so­rán ismételten meggyőződhettünk arról, hogy tankönyvkiadásunk még mindig nem nőtte ki régi gyermekbetegségét: három héttel a tanévkezdés előtt a hiányzó tankönyvek listáján még harminc­hat címszó sorakozik. (Félreértés ne essék: ebben nem foglaltatnak benne a szakirányú oktatás szűk szakterületét érintő tankönyvei. Mi csak az általános iskolások és az egységes középiskola ta­nulói számára szükséges tanköny­veket vettük számba.­ Pedig a vásárlók száma nőttön nő. A Forum könyvkereskedésben pél­dául az átlagos forgalom három­szorosát jegyzik, és ennek a meg­növekedett forgalomnak kéthar­­mada tankönyv. A tankönyvkiadó ugyan kilá­tásba helyezte meg néhány könyv leszállítását — hallottuk a Fórum­ban, s a Napredakban és a Mi­nervában is —, de már most nyilvánvaló, hogy a szükséges tankönyvek jelentős hányada (a legjobb esetben) a tanév folya­mán kerülhet csak az iskolatás­kába. Apropó iskolatáska: ez az a kellék, amiből óriási a választék, úgyhogy mindenki találhat ízlé­sének és anyagi lehetőségeinek megfelelőt. Nagyjából hasonló a helyzet a füzetekkel, rajzeszközök­kel és egyéb tanszerrel is. Igaz, a Napredak üzleteiben nincs min­dig nagyformájú (A—4) füzet, de a Minerva ebből is komplett vá­lasztékot kínál. Felhívták azonban a figyelmet, hogy valószínűleg problémák lesznek a gyurma (plasztilin) és a temperafestékek biztosításával, mert ha a meglevő készlet elfogy, a gyártó cégektől kapott információk alapján újabb szállítmányra nem számíthatnak. Eléggé felemás a tornafelszere­léssel való ellátottság: a belgrádi Sport szabadkai üzletében jelen­leg bőr és vászon tornacipőből teljes az áruskála, de tornanadrág és trikók a fiúk, tornaruha a lányok számára csak 12—16 nagy­ságban van. Az újabb szállít­mányt a jövő hétre várják, így 20-a táján tudnak csak teljes választékot kínálni. A tornacipők legnagyobb forgalmazója Szabad­kán a Borova A jelenlegi rak­tárkészletből az igényeknek alig 20 százalékát tudták kielégíteni, de a nyári karbantartó nagyjaví­tás után a napokban újra meg­kezdődött a termelés és már a jövő héttől kezdve számítani le­het az újabb szállítmányok folya­matos érkezésére. Valószínűleg sok gondot fog okozni a szülőknek az iskolaköpe­nyek beszerzése. A Zeljezničar Jovan Nenad Téri üzlete, mely az eddigi években a legnagyobb ellátó volt iskolaköpenyek tekin­tetében, az új tanévet minimálisra zsugorodott raktárkészlettel várja. A többi üzletben is elég szegé­nyes a választék, örülhetnek azok, akik régi (900—1100 dináros) áron hozzájutnak, mert az új árak ennél jóval borsosabbak: 1500 dinárral kezdődnek. Befejezésül néhány szót a házi­­olvasmá­nyokról. A hazai kiadású magyar nyelvű háziolvasmányok listája (legalábbis az általános iskolások számára) teljes, de a középiskolások által igényelt, job­bára behozatali könyvekből egy sincs a könyvkereskedések pol­cain. Tehát, az, hogy elolvassa-e valaki vagy sem a kötelező olvas­mányokat, nem csupán a jóaka­raton, a szorgalmon, hanem a találékonyságon is múlik. ésy

Next